Figyeljük a világot

Tévénézési szokások a kórlapon?

Egy Spanyolországban működő, gyermekorvosokból álló csoport azt javasolja, hogy minden gyermek orvosi nyilvántartásában fel kellene tüntetni a tévénézési szokásokat is. A Diario Médico című spanyol újság szerint az orvosok tudni szeretnék, hogy a gyermek, aki a betegük, naponta hány órát tölt tévénézéssel, valamint hogy milyen programokat néz, és kinek a társaságában. Miért? Mivel egy felmérés alapján, melyet az említett gyermekorvosok végeztek, elmondható, hogy a tévénézés hozzájárul az ülő életmód kialakulásához, növeli az agresszivitást, vásárlási kényszerhez vezet, rontja az iskolai eredményeket, és növeli az illetőnél a tévéfüggőség kialakulásának esélyét. „A gyermekorvosok azt javasolják a szülőknek, hogy ne tegyenek tévét a gyerekszobába, sem olyan helyekre, ahol [a gyermekek] váltogathatják a csatornákat — mondja a beszámoló. — Ezenkívül kerülni kell az étkezés közbeni tévézést is, és a szülők korlátozzák maximum napi két órára a gyermekek tévénézését, bár a legoptimálisabb a maximum napi egy óra lenne.”

Kína növekvő népessége

„Kína népessége 1,26 milliárdra nőtt, az emberek tovább élnek, műveltebbek, és egyre többen választják a városi életet” — erről számol be az abcNEWS.com című weboldal. Csehszin Csu, a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal igazgatója elmondja, hogy a népesség 1990 óta 132,2 millióval nőtt. Az évenkénti 1,07 százalékos, alacsonyabb növekedési arány Kína egygyermekes születésszabályozási politikájának köszönhető, melyet az 1970-es évek végén vezettek be. A tisztségviselők azonban aggódnak, mivel az 1999-es felmérés szerint a születési arány 117:100 a fiúk javára, és ennek valószínűleg az az oka, hogy több leánymagzatot abortálnak. „A szociológusok attól tartanak, hogy az eltorzult születési arányok ahhoz vezetnek majd, hogy nem jut minden férfinak menyasszony, valamint terjed a prostitúció, és a nők házasság céljából való elrablása és eladása” — mondja a beszámoló.

Földbe rejtett kincs

Heraldo Campos brazil hidrogeológus vezetésével egy kutatócsoport most fejezte be hétéves kutatómunkáját, mely során feltérképezte Dél-Amerika legnagyobb talajvízkészleteit. A Guarani-víztartóréteg, mely Brazília, Uruguay, Paraguay és Argentína bizonyos részei alatt terül el, összesen mintegy 1,2 millió négyzetkilométernyi területet ölel fel, és becslések szerint 40 ezer köbkilométer vizet rejt magában. Az ENSZ egyik környezetvédelmi szervezetének beszámolója (Global Environment Facility) szerint „ez a vízkészlet 3500 éven keresztül elegendő lenne Brazília egész népességének vízellátására”. Az elsivatagosodás elleni küzdelem során a jövőben ezt a „földbe rejtett kincset” is kitermelhetik majd, és mivel a víz hőmérséklete lehetővé teszi, kiegészítő energiaforrásként is felhasználható. A víztartó réteg feltérképezésével a kutatók abban bíznak, hogy megvédhetik annak vízpótló területeit a rovarirtó szerek és a műtrágya okozta elszennyeződéstől.

Egyre gyakoribb a bőrrák

A spanyol El Pais Digital nevű hírszolgálat szerint rendkívül megnőtt a bőr legsúlyosabb daganatos megbetegedésének, a melanomának az előfordulási aránya. A XX. század közepén a melanoma minden 1500 ember közül 1-nél fordult elő. 2000-re azonban ez a szám ugrásszerűen megnőtt, minden 75 személyből 1 lett melanomás, főként a napozási szokások miatt. Egy európai onkológiai társaság (European Society for Medical Oncology) kongresszusán J. Kirkwood professzor kijelentette, hogy a melanomás megbetegedések 40 százalékában örökletes tényezők játszanak közre, a fennmaradó 60 százalékban viszont nagy szerepet játszik az, hogy a bőr túlzottan ki van téve a napsugárzásnak. Leginkább a 23 és 50 év közötti nők érintettek. Kirkwood professzor elmagyarázta, hogy a gyermekkor és a serdülőkor során a napsugárzás hatására a bőr pigmentsejtjeiben mutációk jöhetnek létre, bár meglehet, hogy maga a rák csak évekkel később jelenik meg. „A bőr nem felejt, visszaemlékszik a kapott napsugárzásra” — mondja Kirkwood professzor.

Miniatűr műanyaggyár

Tudósok a brazíliai Technológiai Kutatóintézetben új baktériumfajt fedeztek fel, mely képes a cukorból műanyagot előállítani. A korábban felfedezett fajok csak azután emésztik meg és alakítják át a cukrot, hogy az kisebb molekulákra bomlott, de az ebben az újonnan felfedezett baktériumban „rejlő lehetőségek abból adódnak, hogy képes a cukrot közvetlenül átalakítani” — mondja Carlos Rossell  mérnök. Amikor a baktérium már túl sok táplálékot vett fel, a felesleges cukorból parányi, biológiailag lebomló műanyagszemcséket állít elő, amit a tudósok aztán oldószerrel választanak ki. A kutatók szerint „három kilogramm cukorból egy kilogramm műanyagot lehet nyerni” — mondja az O Estado de S. Paulo című újság.

A zsíros étrend elbutít

„A zsíros étrend gátolja az agyműködést, és elzárja a szívkoszorúereket” — mondja a New Scientist. Hogy jobban megértsék, milyen hatással van a magas zsírtartalmú étrend az agyra, kanadai kutatók „egy hónapos patkányokat négy hónapos korukig állati és növényi eredetű zsírokban gazdag ételekkel etettek”. Egy kontrollcsoport viszont alacsony zsírtartalmú ételeket kapott. Majd mindkét csoportnak különböző feladatokat tanítottak be. Milyen eredménnyel? Azok a patkányok, amelyek állati és növényi zsírokban gazdag étrenden éltek, „sokkal kisebb teljesítményre voltak képesek, mint a sovány patkányok”. Gordon Winocur kutató ezt mondta: „A magas zsírtartalmú ételek gyakorlatilag minden téren gyengítik a teljesítőképességet. Figyelemre méltó, mennyire leromlott az állapotuk ezeknek az állatoknak.” A beszámoló szerint a kutatók úgy vélik, „a zsír gátolja az agy glükózfelvételét, valószínűleg azáltal, hogy akadályozza az inzulin működését, amely a vércukorszint szabályozásában segít”.

Piacra dobott kínzóeszközök

„Egyre több azoknak a cégeknek a száma, amelyek kínzóeszközökkel kereskednek” — jelenti egy cikk a Südwest Presse című német újságban. Egy emberi jogokkal foglalkozó szervezet, az Amnesty International szerint állítólag világszerte 150 cég vesz részt a kereskedelemnek ebben a hátborzongató ágában, köztük 30 Németországban és 97 az Egyesült Államokban. Felszereléseik között nemcsak olyan tárgyak vannak, mint például a lábbilincs és a fűrészfogas hüvelykujjbilincs, hanem nagyfeszültségű elektrosokk-készülékek is. Az egyik egyesült államokbeli cégről azt jelentették, hogy olyan, távirányítású öveket kínál, melyek 50 ezer volt feszültséget is képesek átvezetni az áldozaton. A kínzók azért kedvelik ezeket a csúcstechnológiával készült eszközöket, mert alig hagynak nyomot az áldozat testén.

A jég hátán is megél

Peter Jaeger német kutató, a Mainz Egyetem munkatársa a viráglakó karolópókok tanulmányozása során „50 új változatot azonosított, melyek vígan megélnek a Himalája haván és jegén is, még a 3800 méteres tengerszint feletti magasságban is” — mondja a The Asian Age című újság. „Annak ellenére, hogy a négy centiméteres nagyságot is elérhetik, ezek a hatalmas karolópókok egyáltalán nem jelentenek veszélyt az emberre.” Sziklahasadékokban vagy fakérgek alatt rejtőznek, és rovarokkal táplálkoznak, amelyekre éles hallásuknak köszönhetően könnyen rátalálnak. De hogyhogy nem fagynak meg a téli hidegben? A melegebb éghajlaton élő rokonaiktól eltérően ezek a himalájai változatok „biológiai fagyásgátlóval” vannak felszerelve, mondja Jaeger. „Testfolyadékukban rendkívül tömény alkoholt raktároznak, és ez teszi őket képessé arra, hogy még a fagypont alatti hőmérsékletet is túléljék.”

Kiszagolják a betegséget

A szaglótesztek nagy segítséget jelenthetnek egyes betegségek korai diagnosztizálásában, mint amilyen a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór, számolt be a natur & kosmos című német tudományos folyóirat. A szaglóképesség gyengülése a Parkinson-kór korai szakaszában lép fel, és az egyik legjellemzőbb tünet. Gerd Kobal professzor munkájának köszönhetően sikerült egy gyakorlati módszert kidolgozni a beteg szaglóképességében végbement gyengülés mértékének felmérésére. A Parkinson-kórra jellemző, jóval egyértelműbb tünetek, mint például a remegés és az izommerevség, csak egy későbbi fázisban jelentkeznek, a szaglóképesség rendellenes működését viszont már hónapokkal, esetleg évekkel korábban is észlelni lehet, hála ennek az újonnan kifejlesztett szaglótesztnek. Ez lehetővé teszi olyan gyógymódok alkalmazását, melyekkel késleltethetik ennek a jelenleg gyógyíthatatlan betegségnek a kialakulását.

Kárba veszett ételek

„Hihetetlen mennyiségű étel vész kárba az esküvői vacsorákon és más nagyszabású rendezvényeken” — mondja egy japán újság, a Mainichi Daily News. Az élelmiszerek pazarlásáról készült egyik állami felmérés feltárta, hogy a családok átlagosan az élelmiszerkészletük 7,7 százalékát dobják ki, a kereskedők az 1,1 százalékát, az éttermekben pedig a fel nem dolgozott élelmiszer 5,1 százalékából lesz szemét. „A tékozló svédasztalos partikon az elkészített ételek 15,7 százalékát dobják kukába”, az esküvői vacsorákra készült ételeknek pedig 24 százaléka „marad meg, vagy kerül kidobásra” — teszi hozzá az újság. Csupán az élelmiszergyárak mondhatják el magukról, hogy náluk bizony „szinte semmi nem vész kárba”.