1Mózes 49:1–33
49 Jákob hívatta a fiait, és ezt mondta: „Gyertek ide hozzám, hogy elmondhassam nektek, mi fog történni veletek a jövőben*.
2 Gyertek ide, és figyeljetek, Jákob fiai, igen, figyeljetek apátokra, Izraelre!
3 Rúben+, te vagy az elsőszülöttem,+ erőm, nemzőképességem első gyümölcse, kiemelkedő a méltóságban, és kiemelkedő az erőben.
4 De nem leszel kiemelkedő, mert féktelen vagy, akár az örvénylő víz, és felléptél apád ágyába.+ Ekkor bemocskoltad* az ágyamat. Ágyamba lépett fel ő!
5 Simeon és Lévi testvérek.+ Fegyvereik erőszak eszközei.+
6 Ne kerülj a társaságukba, ó, én lelkem*. Ne keresd a társaságukat, ó, én dicsőségem*, mert haragjukban embert öltek,+ és kedvtelésből elvágták a bikák lábainak az inát.
7 Átkozott legyen a haragjuk, mert kegyetlen az, és éktelen dühük, mert könyörtelen az.+ Hadd osszam csak szét őket Jákob földjén, és hadd szórjam szét őket Izraelben.+
8 Ami pedig téged illet, Júda+, a testvéreid magasztalni fognak.+ Kezed ellenségeid nyakán lesz.+ Apádnak a fiai meghajolnak előtted.+
9 Oroszlánkölyök Júda.+ A zsákmány mellől, fiam, bizony felkelsz. Leheveredett, elnyújtózott, mint az oroszlán, s mint oroszlánt, ki merné felkelteni?
10 Nem kerül el Júdától a jogar,+ sem a vezéri pálca térdei közül, míg el nem jön Siló*+, akinek a népek engedelmeskednek.+
11 Szamarát szőlőtőhöz köti, szamárcsikóját pedig nemes szőlőtőhöz. Borban mossa öltözékét, és a szőlő vérében ruháját.
12 Bortól vörösek a szemei, és tejtől fehérek a fogai.
13 Zebulon+ a tenger partjához közel fog lakni, a parthoz közel, hol hajók horgonyoznak.+ A legtávolabbi határa Szidón felé lesz.+
14 Issakár+ erős csontozatú szamár, két nyeregtáskával a hátán fekszik le.
15 És látja majd, hogy jó a nyugalom helye, s hogy szépséges a föld. Meghajtja a vállát teherhordásra, és kényszermunkát végez.
16 Dán+, Izrael egyik törzse ítéli majd a népét.+
17 Legyen Dán útszéli kígyó, szarvasvipera az ösvény mentén, mely megmarja a ló sarkát, és annak lovasa hanyatt esik.+
18 Szabadításodra várok, ó, Jehova!
19 Gádot+ rablóbanda támadja, de ő visszaveri őket, és a sarkukban jár.+
20 Áser+ kenyere* bőséges* lesz, királyi ételt ad majd.+
21 Naftali+ kecses nőstény szarvas. Beszéde választékos.+
22 József+ gyümölcstermő fa hajtása, forrás mellett lévő gyümölcstermő fa, melynek ágai a falak fölé nyúlnak.
23 Ám az íjászok folyton zaklatták őt, lőttek rá, és gyűlöletet tápláltak ellene.+
24 Íja azonban szilárdan megfeszült,+ s keze erős és gyors maradt.+ Jákob hatalmasa ad pásztort és sarokkövet Izraelnek.
25 Apád Istenétől van ő*, és majd segít neked. A Mindenhatóval van, és megáld majd az égből jövő áldással, a mélyből jövő áldással,+ az emlők és az anyaméh áldásával.
26 Apád áldásai felülmúlják az örökkévaló hegyek áldásait, a hosszú időkig álló dombok kívánatos dolgait.+ József, akit kiválasztottak a testvérei közül, mindig élvezni fogja ezeket az áldásokat*.+
27 Benjámin+ szétszaggatja a zsákmányait, mint a farkas.+ Reggel prédát eszik, este pedig zsákmányt oszt.+”
28 Ez Izrael 12 törzse, és ezeket mondta nekik apjuk, amikor megáldotta őket. Mindegyik a neki járó áldást kapta.+
29 Utána ezt parancsolta nekik: „Népem mellé kerülök,*+ temessetek ősapáim mellé a barlangba, mely a hettita Efron mezején van.+
30 Abba a barlangba, mely Makpela mezején van, Mamréval szemben Kánaán földjén, azon a mezőn, melyet Ábrahám vásárolt meg sírhelynek a hettita Efrontól.
31 Ott temették el Ábrahámot és a feleségét, Sárát.+ Ott temették el Izsákot+ és a feleségét, Rebekát, én pedig ott temettem el Leát.
32 A mező és a barlang, mely rajta van, Hét fiaitól lett megvásárolva.+”
33 Ezek voltak Jákob utolsó utasításai, melyeket a fiainak adott. Ekkor felhúzta lábát az ágyra, majd kilehelte utolsó leheletét, és a népe mellé került*.+
Lábjegyzetek
^ Vagy: „az utolsó napokban”.
^ Vagy: „megszentségtelenítetted”.
^ Lásd: Szójegyzék.
^ Esetleg: „lelkületem”.
^ Jel.: ’az, akié’; ’az, akihez tartozik’.
^ Vagy: „élelme”.
^ Szó szerint: „kövér”.
^ Vagyis József.
^ Szó szerint: „ezek az áldások József fejére szállnak”.
^ Ez egy költői kifejezés, mely a halálra utal.
^ Ez egy költői kifejezés, mely a halálra utal.