Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

3 TOGÓ BEL GE NÒ

Jìhóvà Dì Ea Gé Nveè Bá Nè Ni

Jìhóvà Dì Ea Gé Nveè Bá Nè Ni

“Jìhóvà beè di ló Jósẹ̀f . . . , Jìhóvà géè tãanè dee bá kọ̀láá kà nú ea náa.”​—⁠JÉN. 39:​2, 3.

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 30 Ńdáà Tẹ̀, Nà Bàrì Nè Nà Kóò

GE TENÍ BOO NÚ EÉ NÓ a

1-2. (a) Éé ní ea náa vaá gbò tã̀àgã̀ e gé téní bá náa bọọí ló é? (b) Éé ní eé ló bel boo mm̀ nakà togó belí é?

 BOO béè kọ è gé fã Jìhóvà, náa ólò booí ló kọ è gé mon tã̀àgã̀. È kẽèa boo kọọ̀ Kpá Káí kọ́ọ̀, ‘èé íè ge téní bá gbele tõ̀ò tã̀àgã̀ bã mm̀ Boǹ Méné Bàrì.’ (Tóm 14:22) È nyímà nàgé kọọ̀ sìgà bẹẹ tã̀àgã̀ náa é tá dọ̀ọ̀mà tṍó eé bã́ mm̀ ãa bàlà boo, e “ú náa é dinà, bã̀àgà náa é dinà, tó náa é dinà, nyaa ló náa é dinà.”​—⁠Kùùà 21:⁠4.

2 Jìhóvà náa ólò uuí lọl bá tã̀àgã̀ ea bã́í ló. Sõò, à ólò nvèè bá nèi kọ é ĩ̀ìmà. Nvèè kpíí ló nú e neǹ tóm Pọ́ọ̀l beè kọ́ nè gbò níí Kráìst e ba beè di Róm̀. A beè zẹ́ẹ́ kọ́ gbò tã̀àgã̀ e ẹlẹ nè pá vígà géè tení bá. Tṍóá a beè gbóó emí kọọ̀: “Mm̀ kọ̀láá kà dìtõ̀òí è íè béè fẹ̀ tení dú ló ẹlẹ ea beè vulèi.” (Róm̀ 8:​35-37) Níí tõó dọ̀ kọọ̀ Jìhóvà é láá naa kọọ̀ nu á leé ni lò bã̀àna tṍó eo gé téní bá tã̀àgã̀. Naanii èé ẹ̀b bé e Jìhóvà beè nvèè bá nè Jósẹ̀f nè bé ea é láá nvèè bá nè ni naa.

TṌÓ E DÌTÕ̀Ò BÚLÓ NYAAÁ

3. Mókà nyààa ní ea beè búló dọ boo Jósẹ̀f e?

3 Jékọ̀b beè tẹlẹ bàlà kẽ kọ à palàge vulèè a nvín Jósẹ̀f. (Jén. 37:​3, 4) Vó beè naa kọọ̀ pá a ńkàneǹ nvín á bẹ́ nyíe ló ba vígàí. Tṍó e bà íe nèà deè, ba beè tú Jósẹ̀f oolá gbò ùlà ki e bà dú Míìd. Gbò ùlà kií beè faalá Jósẹ̀f kilma kpã́á Íjèpt, vaá túe oolá nen ea di togó gbò e bà ólò kùdẽe ló Férò ea bée kọlà Pọ́tifà. Dùm Jósẹ̀f beè nyaaá mm̀ gbala-gbala, a beè aa ló gè dú nvín ea tẹ̀ beè palàge vùlè dú gyóòlo ea kil kẽ gbẹá Íjèpt!​—⁠Jén. 39:⁠1.

4. Mósĩ́ deè ní e bẹẹ tã̀àgã̀ é láá belí níí Jósẹ̀f e?

4 Kpá Káí kọ́ọ̀ “pọ́lọ́ nu ólò naaá ló kọ̀láá nen.” (Ẹ̀klì. 9:​11, Holy Bible​—⁠Easy-to-Read Version) Sìgà tṍó è ólò tení bá gbò tã̀àgã̀ “ea dú íb ní e gbò nen ólò tení bá.” (1 Kọ́r. 10:13) Àbèè kọ è gé mon tã̀àgã̀ boo béè kọọ̀ è gé nyoone nvéè Jíízọ̀s. Dì belí nu dòòmà bá, bàé láá nvèèmài lẹ́, naa uuí boo, àbèè ge biigèi ló boo béè bẹẹ zìgà. (2 Tím. 3:12) Jìhóvà é láá nvèè bá nè ni kèbá kọ̀láá íb tã̀àgã̀ eo gé téní bá. Mósĩ́ deè ní ea beè nvèè bá nè Jósẹ̀f e?

Jìhóvà beè tãanè dee bá Jósẹ̀f bã̀àna tṍó e ba beè túe oolá Pọ́tifà ea dú Íjèpt (Ẹ̀b 5 kpò)

5. Éé ní e Pọ́tifà beè nyimá ea kil ló sìm kilsĩ́ Jósẹ̀f e? (Jénesìs 39:​2-6)

5 Bugi Jénesìs 39:​2-6. Pọ́tifà beè nyimá kọọ̀ Jósẹ̀f íe kalì vaá à ólò sí tóm agẹlẹ bá. A beè nyimá nágé nú ea náa vaá à dì naa vó. Pọ́tifà beè mòn kọọ̀ Jìhóvà ní ea géè “tãanè dee bá kọ̀láá kà nú [e Jósẹ̀f] náa” ẽ́. b Tṍó e tṍó téní, gbálà ea dú Íjèptí beè gbóó kọọ̀ Jósẹ̀f á ẹ̀b nú ea kilìèé ló. A beè tu nagé Jósẹ̀f sẹlẹ́ togó dénè nú ea di a tọ. Éé beè sìlà aa m ẽ́? Nu beè gbóó kpáá leé ló Pọ́tifà.

6. Mósĩ́ deè ní e dìtõ̀ò e Jósẹ̀f beè di bá beè láá tọáẹ́ ló é?

6 Dòòmà dẽe ló bé e nu beè tọá ló Jósẹ̀f naa. Éé ní ea géè ẹ̀bmà dẽe ẽ́? É kọọ̀ ge naa nú ea é náa kọọ̀ Pọ́tifà á nèe kpẽ́? Be à sẹlẹ nú ea beè bii Jósẹ̀f beè dú gè ié dì pọ́ì vaá kpáá òòà kẽ kil ló a tẹ̀. Náa kal ló béè kọọ̀ Jósẹ̀f ní ea di togó dénè nú ea beè di tọọ̀ Pótifàẹ, a beè kilsĩ́ gè dú gyóòlo nè a tẹ̀ tọ e náa ólò fã̀ kà kà Bàrì. Jìhóvà náa beè naa kọọ̀ Pọ́tifà á sọ̀bá Jósẹ̀f. Pọ́ì ńkem̀ tṍó aa ló tṍóá, dìtõ̀ò beè gbóó kpáá dú pọ́lọ́.

BEÈ O DÌTÕ̀Ò KPÁÁ DÚ PỌ́LỌ́ ÈLMÀ BÉ EA BEÈ DÌ NAA

7. Mósĩ́ deè ní e dìtõ̀ò Jósẹ̀f beè kpáá palàge dú pọ́lọ́ ẹ́? (Jénesìs 39:​14, 15)

7 Dì belí bé e kpá Jénesìs 39 togó tẹ́lẹ bàlà kẽ naa, Jósẹ̀f beè leemá vaà Pọ́tifà naa ní ea beè gbĩ́ gè kẹlẹ́ẹ kọ á maèé ló. Buù tṍó ea gbĩ́ gè naa vó, Jósẹ̀f náa beè zìgà. Dee deè nvéè, nyíée beè gbóó biila ló Jósẹ̀f naa ní ea gbáẹ bel kọọ̀ a beè gbĩ́ gè maèé ló. (Bugi Jénesìs 39:​14, 15.) Tṍó e Pọ́tifà dã́ naa vó, a beè sii Jósẹ̀f nvee tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́, vaá a beè tõó kĩá mm̀ gã́bug gbáá. (Jén. 39:​19, 20) Tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́á beè meà naa vàẹ? Moǹ bel Híbrù e Jósẹ̀f loomá bel kilma ló “tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́” é láá tõó dọ̀ “bànà múú” àbèè “pọ́ì bànà,” ea tõó dọ̀ kọọ̀ kiẽ́e ea beè dì beè bilá vaá náa beè íe tọ́ọ̀ kà ból dẽesĩ́. (Jén. 40:​15, ekk.) Nagé, Kpá Káí tẹ́lẹ bàlà kẽ kọọ̀ ba beè tú kpọ́gọ́lọ́ iiláẹ́ kpóó tọ nè men. (Ps. 105:​17, 18) Dìtõ̀ò Jósẹ̀f beè gbóó kpáá dú pọ́lọ́. A beè aa ló gè dú gyóòlo e bà dẹlẹ nyíé boo dú nen ea di tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́.

8. Éé ní eé láá àgala boo tṍó e bẹẹ tã̀àgã̀ palàge zoogá ẹ́?

8 É kọọ̀ tàvàlà dìtõ̀ò eo beè di bá beè kpáá palàge dú pọ́lọ́ kọ̀láá bé eo tãàgã ló Bàrì naa? Àé láá naaá naa vó. Jìhóvà náa ólò uui lọl bá tã̀àgã̀ ea di mm̀ bàlà boo e Sétàn gé lẹẹlà bel lóí. (1 Jọ́ọ̀n 5:19) Sõò, òé láá agala boo kọọ̀: Jìhóvà mon dénè nú eo gé téní bá, vaá à gé ẹb nú ea kil ní ló. (Máát. 10:​29-31; 1 Pít. 5:​6, 7) À zigà nàgé kọọ̀: “Ním é sọ́i bá tọ́ọ̀ dee; ním é sãanài bá ló gbẹẹ́ kẽ tọ́ọ̀ dee.” (Híb. 13:⁠5) Jìhóvà é láá nvèè bá nè ni kọ ó ĩ̀ìmà bã̀àna tṍó eo dìtõ̀ò palàge zoogá. Naanii èé zẹ́ẹ́ ló bel boo bé ea beè nvèè bá nè Jósẹ̀f naa.

Jìhóvà beè di ló Jósẹ̀f bã̀àna tṍó ea beè di tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́, vaá ba beè túe sẹlẹ́ togó gbò e ba beè di tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́á (Ẹ̀b 9 kpò)

9. Éé ní ea zógè kọọ̀ Jìhóvà beè di ló Jósẹ̀f gbẹá tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́ ẹ́? (Jénesìs 39:​21-23)

9 Bugi Jénesìs 39:​21-23. Jìhóvà beè tãanè dee bá Jósẹ̀f bã̀àna tṍó ea beè di tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́. Mósĩ́ deè e? Tṍó e tṍó téní, nú e Jósẹ̀f náa beè naa kọọ̀ nen ea di togó tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́á á nvèèe ka ló belí bé e Pọ́tifà beè naaá. Sìgà tṍó aa ló tṍóá, neǹ togó tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́á beè gbóó tú Jósẹ̀f sẹlẹ́ togó dénè nu ea di tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́á. Kàsĩ́, Kpá Káí kọ́ọ̀ “nen ea di togó tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́á náa beè ẹ̀b nà nú ea kil ló tọ́ọ̀ kà nu ea beè nvee bá Jósẹ̀f.” Jósẹ̀f beè gbóó ká bùlà gbẹẹ́ boo a tóm. Náa géè ẹ̀bmà dẽè nakà nyaaaí! Àé náà vaá bà láá tú pọ̀b dọ̀ tóm nè nen ea di tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́ e ba beè gbàẹ bel kọọ̀ à géè gbĩ́ gè kuná vaà neǹ togó gbò bé é? È íè áá ene kà ààla vaá à di mm̀ kpá Jénesìs 39:23 ea kọ́ọ̀, “Jìhóvà beè di ló Jósẹ̀f vaá Jìhóvà beè tãanè dee bá kọ̀láá kà nú ea náa.”

10. Baatẽ́ nú ea náa vaá a beè láá tõó ló Jósẹ̀f kọọ̀ Jìhóvà náa géè tãanè dee bà kọ̀láá kà nú ea náa.

10 Zẹ́ẹ́ kpáá dòòmà dẽe ló bé e nu beè kpáá tọá ló Jósẹ̀f naa. É kọ à tõó ní ló kọọ̀ Jósẹ̀f beè bugi togó kọọ̀ Jìhóvà géè tãanè dee bá kọ̀láá kà nú ea náa tṍó e ba beè gbàẹ bel vaá siíe nvee kpọ́gọ́lọ́? Éé ní e Jósẹ̀f géè ẹ̀bmà dẽe ẽ́? É kọọ̀ ge naa nú ea é náa kọọ̀ nen ea di togó tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́á á nveenìe ka ló? Níì vó nì, Jósẹ̀f géè gbĩ́ kọọ̀ bàá sọọ̀ẹ bá. Kàsĩ́, a beè kọ́ nè nen e bàé gé sọ̀ẹ bá kọọ̀ á loòe bel boo nè Férò kọbé à aalìè tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́. (Jén. 40:14) Sõò, gbálàa náa beè lóe bel boo nè Férò tṍó ea aà. Vó beè naa kọọ̀ Jósẹ̀f á kpáá tú bàà gbáá tõoma tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́á. (Jén. 40:23; 41:​1, 14) Sõò, Jìhóvà beè kilsĩ́ gè tãanè dee bá kọ̀láá kà nú ea náa. Mósĩ́ deè e?

11. Mókà kele íb nèà deè ní e Jìhóvà beè nè Jósẹ̀f e, vaá mósĩ́ deè ní e níí beè mm-mè tóm̀ bùlà Jìhóvà ẹ?

11 Tṍó e Jósẹ̀f beè di tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́á Jìhóvà beè náa kọọ̀ Férò ea dú méné Íjèpt á mòà bàà kà gyáálá ea beè tãagẽ́e bùlà. Vó beè naa kọọ̀ Férò á gbĩ́ gè nyimá nú e gyááláá tõó dò. Tṍó e ménéá nyímá kọọ̀ Jósẹ̀f é láá tàb gyáálá, a beè lẹ̀ẹ̀la tóm kolmáe. Tení dú ló nvèè bá ea aa bá Jìhóvà, Jósẹ̀f beè tàb gyááláá nè ménéá vaá nèe lọ̀ọ̀gà bùlà ea beè palàge ẹẹlẹ̀ẹ nyíe. Tṍó e Férò mon kọọ̀ Jìhóvà di ló Jósẹ̀f, a beè gbóó túe sẹlẹ́ togó gè dõo gyã́á mm̀ zivekà dó Íjèpt. (Jén. 41:​38, 41-44) Tṍó e tṍó téní, kíì gyã́á beè dọ Íjèpt nè Kénaàn ea dú dó e pá tọ bà Jósẹ̀f beè dìa. Kátogóí, Jósẹ̀f é gbóó láá kpènà pá ba tọ nè kuulí e Mèzáíà é aa m. 

12. Mókà gbò sĩ́deè ní e Jìhóvà beè tãanè dee bá Jósẹ̀f e?

12 Bugi togó boo gbò nú ea beè naaá ló Jósẹ̀f. Mée ní ea beè naa kọọ̀ Pọ́tifà á nvèè kpíí ló Jósẹ̀f ea beè dú pọ́ì gyóòloá ẹ́? Mée ní ea beè naa kọọ̀ nen ea di togó tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́á á íe sàn nyíé ló Jósẹ̀f e? Mée ní ea beè naa kọọ̀ Férò á mòà gyáálá ea tãagẽ́e bùlà vaá naa kọọ̀ Jósẹ̀f á láá tàb ẹ? Mée ní ea beè naa kọọ̀ Férò á tú Jósẹ̀f sẹlẹ́ togó gyã́á mm̀ zivekà dó Íjèpt e? (Jén. 45:⁠5) Mm̀ kà kà, Jìhóvà ní ea beè tãanè dee bá kọ̀láá kà nú e Jósẹ̀f géè naa ẽ́. Dee deè nvée, Jìhóvà beè mm-mè a tóm̀ bùlà tení dú pọ́lọ́ nú e pá vígà Jósẹ̀f beè naaí.

BÉ E JÌHÓVÀ ÓLÒ TÃANÈ NI DEE BÁ NAA

13. É kọọ̀ Jìhóvà ólò lẹ̀ẹ̀là bel ló kọ̀láá kà nú ea náaí ló? Baatẽ́.

13 Éé ní e nóò lọl ló nú ea beè naaá ló Jósẹ̀f e? É kọọ̀ Jìhóvà ólò kpènài lọl bá kọ̀láá kà dìtõ̀ò e ténì bá? É kọ à ólò nyaaná kọ̀láá kà dìtõ̀ò ea gáẹ̀ beè naa kọọ̀ pọ́lọ́ nu á naaái ló naamá lé? Ẽ́èe, Kpá Káí náa kọ́ vó. (Ẹ̀klì. 8:9; 9:11) Sõò, è nyímà kọọ̀: Tṍó e kpeèsĩ́ ló tã̀àgã̀, Jìhóvà nyímá vaá à ólò dã́ bẹẹ tó nvèè bá. (Ps. 34:15; 55:22; Àìz. 59:⁠1) Bọọ èlmà vó, Jìhóvà é nvèè bá nèi kọ é láá ĩ̀ìmà kọ̀láá kà dìtõ̀ò. Mósĩ́ deè e?

14. Mósĩ́ deè ní e Jìhóvà ólò nvèè bá nèi tṍó e di kèbá tàvàlà dìtõ̀ò ẽ?

14 Enè sĩ́deè e Jìhóvà ólò nvèè bá nèi dú gè nvèèi nyíé gbàà vaá sièi kpóó ló kà lèlà tṍó e íè bíi ló. (2 Kọ́r. 1:​3, 4) Níà nú ea beè naaá ló ene kà vígà págbálà ea bée kọ̀la Eziz, ea ólò tõó Turkmenistan tṍó e ba beè beelá bàà gbáá kpọ́gọ́lọ́ nèe boo béè a zìgàẹ. A kọ́ọ̀: “Enè deè lọ̀ọ̀le e bà gbĩ́ gè beelám bel ló, ene kà vígà págbálà beè ẹ̀ẹ̀là kpá Àìzáíà 30:​15, ea kọ́ọ̀: ‘Bọọ kói é dẹẹ̀a boo gè ié dĩ̀ìnè ló bùlà nè ge dẹlẹ nyíé boo.’ Nakà gã́belí beè palàge nvèè bá nèm kọ ḿ kilsĩ́ gè ié dĩ̀ìnè ló bùlà vaá dẹlẹ nyíé boo Jìhóvà mm̀ kọ̀láá kà nu. Ge bugi togó boo nakà gã́belí ní ea beè nvèè bá nèm dénè tṍó em beè dììmà tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́ẹ́.” É kọọ̀ òé láá bugi togó boo enè tṍó e Jìhóvà beè nvèè ni nyíé gbàà vaá siè ni kpóó ló kà lèlà tṍó ea beè palàge dú ni bíi ló?

15-16. Éé ní eo nóò lọl ló nú ea beè naaá ló Tori e?

15 Gã́bug tṍó, áá tṍó e kpáà kẽ̀èa boo tã̀àgã̀ e géè tení báá ní e ólò mòn bé e Jìhóvà beè nvèè bá nèi naa ẽ́. Níà nú ea beè naaá ló ene kà vígà pábia ea bée kọlà Tori e. A nvín ea kọlà Mason beè tõó bá kom ea kọlà cancer mm̀ ọ̀ọ̀lẹ̀ gbáá dọ̀ọ̀mà tṍó ea ú. Mm̀ kà kà, nyíè Tori beè palàge bììlà. À kọ́ọ̀, “Dì belí kà, ním bùlà kọọ̀ à íe nú ea beè palàge biilém nyíe èlmà níí.” A beè kpáá kọ́ọ̀, “M̀ agàla boo kọọ̀ kọ̀láá kà tẹ̀ nè kà é zọ́m zìgà kọọ̀ ge mòn o nvín ea gé mon tã̀àgã̀ é palàge zọ̀ ni èlmà tṍó e olo gé mon tã̀àgã̀.”

16 Náa kal ló béè kọọ̀ tã̀àgã̀a beè palàge biile nyíè Tori, tṍó e tṍó téní, a beè bugi togó boo gbò sĩ́deè e Jìhóvà beè nvèèmà bá nèe. A kọ́ọ̀, “Tṍó em bugì togó boo nú ea beè naaá, m beè mòn bé e Jìhóvà beè nvèè bá nèm tṍó e kpá ló nà nvín géè zọ̀a naa. Dì belí nu dòòmà bá, bã̀àna tṍó e kpá ló Mason palàge zoogá naa ní e náa beè nyimá ná ló gbò e bà dú gé kãái, pá vígà págbálà nè pábia ólò tú bàà kà ávà teemá faà dú tọọ̀ bièa gé kãaí. À íe nen ea beè olòó dìí ló​—⁠ea beè di kpènà ló gè nvèè bá nèi. Nagé, pá vígà beè nèi gbò nú ea dúi bíi ló. Bã̀àna tṍó ea talàvà, ba beè olòó ẹ̀b nú ea kilíí ló.” Jìhóvà beè nè nú e Tori nè Mason íe bíi ló kọbé bà láá ĩ̀ìmà tã̀àgã̀a.​—⁠Ẹ̀b ńkpó ea kọ́ọ̀ “ Jìhóvà Beè Nèi Kà Lèlà Nú Ea Dúi Bíi Ló.”

BÉ E JÌHÓVÀ NI NVEÈ BÁ NÈ NI NAA Á GÁ TÁ NÍ NYÍE

17-18. Éé ní ea é nvèè bá nèi kọ é mòn vaá zaava ló bé e Jìhóvà gé nveè bá nèi tṍó e gé téní bá tã̀àgã̀ naa ẽ́? (Psalm 40:⁠5)

17 Bugi Psalm 40:⁠5. Dì belí bé e neǹ kìl ól ea gé sí tóm ólò elá sìgà tṍó, bṍséi vaá ẹ̀b tóm ea ni sí naaá, níà bé ea dú bíi kọ é olòó bugi togó boo bé e Jìhóvà gé nveè bá nèi kọ é láá ĩ̀ìmà tã̀àgã̀ naa ẽ́. Buù dee, olòó bĩiná o bá kọọ̀: ‘Mósĩ́ deè ní e Jìhóvà beè nvèè bá nem nieí é? Náa kal ló béè kọọ̀ nà tã̀àgã̀ gáà tà, mósĩ́ deè ní e Jìhóvà gé nvèè bá nèm ẽ́?’ Ẹ̀b beè òé láá kẽ̀èa boo enè tṍó e Jìhóvà beè nvèè bá nè ni kọ ó láá ĩ̀ìmà gbò tã̀àgã̀ eo géè tení bá.

18 Mm̀ kà kà, òé láá dì eo gé tãagã ló Bàrì kọọ̀ o tã̀àgã̀ á gbóó iná kùbmà. Níà lèlà nu gè naa. (Fíl. 4:⁠6) Sõò, à bọ́ló kọ é kẽ̀èa nàgé boo gbò tã́áná dee bá e íè kátogóí. Boo béè kọ Jìhóvà zigà kọọ̀ àé neèi agẹló vaá nveenìè bá neèi kọbé è láá ĩ̀ìmà. Vóà naa, á gá tá ní nyíe gè olòó õá Jìhóvà zaa ló bé ea gé nveè bá nè ni naa. Tṍóá, òé gbóó mòn bé e Jìhóvà gé tã́ànè ni dee bá naa belí bé ea beè tãanè dee bá Jósẹ̀f tṍó ea géè tení bá tã̀àgã̀ naa.​—⁠Jén. 41:​51, 52.

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 32 Nvèè Sãa Kúm Jìhóvà!

a Tṍó e gé téní bá tàvàlà dìtõ̀ò, à ólò tõóí ló kọọ̀ nu náa léeí ló. È ólò láá bugi togó kọọ̀ tṍó e née gé mon tã̀àgã̀ ní e nu léeí lóé. Sõò, nú ea beè naaá ló Jósẹ̀f náa kọ é nyimá kọọ̀ Jìhóvà é láá nvèè bá nèi bã̀àna tṍó e di kèbá tã̀àgã̀. Nakà togó belí é baatẽ́ nú ea náa è kọ́ vó.

b Nyaaa ea beè dọ boo Jósẹ̀f tṍó ea beè dú gyóòloa náa ẽ́á gã́bug ketõ̀ò ea di mm̀ Kpá Káí, sõò àé láá dú kọọ̀ a beè naaá mm̀ gã́bug gbáá.