2. fejezet

Nézeteltérések az evolúció körül — miért?

Amikor Darwin A fajok eredete c. könyvének jubileumi kiadását tervezték a századik évforduló alakalmából, W. R. Thompsont, az ottawai Commonwealth Institute of Biological Control (Kanada) igazgatóját kérték fel az előszó megszerkesztésére. Ő ebben azt írta: „Miként ismeretes, a biológusoknak igen különböző a felfogásuk nemcsak az evolúció okaira, hanem még annak valóságos folyamatára vonatkozóan is. Ezek a különbségek fennállnak, mivel a bizonyítékok nem kielégítőek és nem tesznek lehetővé határozott következtetéseket. Ezért messzemenően jogos és helyénvaló a nemtudományos nyilvánosság figyelmét az evolúcióval kapcsolatos nézeteltérésekre irányítani.”^a

1., 2. a) Mi a „tény” szó jelentésének meghatározása? b) Milyen példáit ismerjük a tényeknek?

AZ evolúciós elmélet támogatói úgy érzik, ma az evolúció szilárd alapokon nyugvó tény. Azt hiszik, hogy az evolúció „a valóság egy mozzanata, az ami van, megtörtént” — a tény szó szótári meghatározása szerint. De vajon igaz ez?

² Vegyünk egy példát: Korábban azt hitték, hogy a föld lapos. Ma már tudjuk, hogy gömbölyű formája van. Ez tény. Korábban azt hitték, hogy a föld a világegyetem közepe és az ég forog a föld körül. Ma biztosak vagyunk abban, hogy a föld nap körüli pályán kering. Ez is tény. Sok, korábban vitatott elmélet a bizonyítékok alapján megalapozott ténynek, valóságnak, igazságnak bizonyult.

3. a) Mi mutat arra, hogy mint ezelőtt, úgy ma is fennáll a kérdés, vajon bizonyított tény-e az evolúció? b) Mi segít az evolúciós elmélet jelenlegi helyzetének megvizsgálásánál?

 ³ Ilyen szilárd alapokon állna az evolúció a bizonyítékok megvizsgálása után is? Amióta Charles Darwin 1859-ben megjelentette A fajok eredete c. könyvét, elméletének különböző pontjai érdekes módon még neves evolucionista tudósok között is komoly viták tárgyát képezték. Ma az elmélet körüli viták még hevesebbek, mint valaha. Érdemes megfigyelni, mit mondanak maguk az evolúció védelmezői erről a témáról.

Kereszttűzben az evolúció

4—6. Mi történt az evolúció védelmezői között?

⁴ A Discover c. tudományos magazin a következőképpen állítja be a témát: „Az evolúciót . . . nemcsak a [mindennemű bibliakritikát elutasító] fundamentalista keresztények támadják, hanem neves tudósok is kétségbe vonják. A paleontológusok — a kövületek tanulmányozásával foglalkozó tudósok — egyre inkább másképpen gondolkoznak a darwinizmus legelterjedtebb nézetei tekintetében.”¹ Francis Hitching, evolucionista, a The Neck of the Giraffe c. könyv szerzője azt mondta: „A darwinizmus az elismeréshez képest, amelyet mint a biológia mindent átfogó elmélete aratott, egy és egynegyed évszázad múltán meglepően sok nehézséggel küszködik.”²

⁵ Egy jelentős chicagói (Illinois, USA) konferencián, amelyen kereken 150 evolúcióban jártas szakember vett részt, az alábbi következtetésre jutottak: „[Az evolúció területén] az utóbbi 50 év legkiterjedtebb és legátfogóbb forradalma megy végbe . . . Ma a biológusok éles vitákat folytatnak arról, hogyan is ment végbe pontosan az evolúció . . . A vitatott kérdések tisztázására nincs kilátás.”³

⁶ Az ismert evolucionista paleontológus, Nils Eldridge azt mondta: „Az evolúciós biológia elsietett, öntelt magabiztosságot aláásó kétségek az elmúlt húsz esztendőben szenvedélyek fellobbanására adtak alkalmat.” Beszélt a „vitában álló táborok teljes egységének  hiányáról” és arról, hogy most „a dolgok valóságos forrongásban vannak . . . Olykor úgy tűnik, ahány bilológus, annyi változata van minden egyes [evolúciós] témának”.⁴

7., 8. Milyen megjegyzést fűzött egy neves újságíró Darwin A fajok eredete c. könyvéhez?

⁷ Christopher Booker (evolúciót elfogadó) újságíró azt írta erről a londoni Times-ban: „Ez csodálatosan egyszerű és csábító elmélet volt. Az egyetlen probléma, amely Darwin előtt is, legalább részben, ismeretes volt, hogy óriási hézagok voltak benne.” Darwin könyvéről, A fajok eredetéről, megjegyezte: „Azzal a felettébb ironikus helyzettel állunk itt szemben, hogy a könyv, amely azzal lett híressé, hogy magyarázatot ad a fajok keletkezésére, a valóságban arról semmit sem mond.” (Kiemelés tőlünk.)

⁸ Booker azt is kijelentette: „Egy évszázaddal Darwin halála után, ma ugyanúgy, mint azelőtt, a legcsekélyebb bizonyítható vagy elfogadható magyarázattal sem rendelkezünk arra vonatkozóan, hogyan ment végbe a valóságban az evolúció — és ez az utóbbi években az egész kérdésben a nézeteltérések szokatlan sorozatához vezetett . . . az evolucionisták között csaknem nyílt háborúskodás áll fenn, amelyben minden [evolucionista] irányzat új módosításokat sürget.” Arra a következtetésre jutott: „Hogyan és miért ment végbe a valóságban, arról halvány sejtelmünk sincs és valószínűleg sohasem lesz.”⁵

9. Milyen helyzet alakult ki az utóbbi időben az evolucionisták között?

⁹ Az evolucionista Hitching a következőképpen csatlakozott ehhez: „Az evolúció elméletét tekintve ellenségeskedés robbant ki . . . Tekintélyes személyek elsáncolták magukat érveik mögé, és szidalmak szabályszerű pergőtüzét irányították egymásra.” Azt mondta, ez egy nagy horderejű akadémiai vita, „valószínűleg  a tudomány olyan időszaka, amikor hosszabb ideje fennálló, elfogadott elmélet megdől az ellentmondó bizonyítékok túlereje következtében és új lép a helyére”.⁶ A brit New Scientist c. folyóirat megjegyezte, hogy „egyre több tudós, főleg, egyre nagyobb számú evolucionista . . . azt állítja, hogy Darwin fejlődéselmélete alapjában véve egyáltalán nem tudományos elmélet . . . A kritikusok között sokan a legmagasabb akadémiai végzettséggel rendelkeznek.”⁷

Nehézségek a keletkezés körül

10. Vajon a földi élet evolúció útján való kialakulása ténynek bizonyult?

¹⁰ A kérdésre, hogyan keletkezett az élet, azt mondta a csillagász Robert Jastrow: „Sajnálatunkra . . . [a tudósok] nem ismernek egyértelmű választ, mivel a kémikusoknak mindezideig nem sikerült a természetnek tulajdonított kísérletet megismételni, élettelen anyagból élőt előállítani. A tudósok nem tudják, hogyan történt az meg.” Hozzáfűzte: „A tudósoknak nincs bizonyítékuk arra, hogy az élet nem teremtés eredménye.”⁸

11. Milyen problémát jelentenek a test komplex szervei az evolúció számára?

¹¹ Azonban nem csupán az élet keletkezése körül van probléma. Vegyük tekintetbe az olyan szerveket,  mint a szem, a fül és az agy. Komplexitásuk sokkal inkább meghökkentő, mint a legkomplikáltabb emberalkotta gépezet. Az evolúció megoldatlan problémája, hogy ezen szervek minden egyes részének szükségszerűen összhangban kell működniük ahhoz, hogy lehetővé váljon a látás, a hallás vagy a gondolkodás. A szervek mindaddig használhatatlanok lennének, amíg minden egyes részük ki nem alakul. Így felmerül a kérdés: Lehetséges, hogy az egyes egységeket irányítatlan véletlen — amit az evolúció hajtóerejének tekintenek — egyesítette volna a megfelelő időben mesteri mechanizmussá?

12. a) Mit mondott Darwin a szem keletkezéséről? b) Vajon ma közelebb vagyunk a megoldáshoz?

¹² Darwin elismerte ezt a problémát. Azt írta: „Az a feltételezés, hogy szemünket . . . a természetes kiválasztás alakította ki, őszintén megvallom, a legnagyobb mértékben képtelenségnek látszik.”⁹ Azóta több mint egy évszázad telt el. Megoldódott a probléma? Nem. Ellenkezőleg. Amit Darwin óta a szemről megtudtunk az, hogy a szem még komplikáltabb, miként azt ő elképzelte. Jastrow ezért ezt mondta: „Minden arra mutat, hogy a szem tervezőmunka eredménye; egyetlen teleszkópkészítő sem tudta volna jobban megalkotni.”¹⁰

13. Milyen következtetésre jutott az egyik kutató az agyra vonatkozóan?

¹³ Ha ez vonatkozik a szemre, mit mondhatunk az  agyról? Mivel még egyetlen egyszerű gép sem keletkezett véletlen útján, hogyan lehetne ezt állítani a határtalanul bonyolultabb agyról? Jastrow így következtetett: „Nehéz az emberi szem fejlődését a véletlen termékének tekinteni; még nehezebb az emberi intelligencia kifejlődését az elődeink agysejtjeiben végbemenő véletlen változások eredményének felfogni.”¹¹

Nehézségek a kövületek körül

14. Alátámasztják-e a kövületi leletek az evolúciót?

¹⁴ A tudósok milliónyi csontot és az elmúlt életre vonatkozó egyéb bizonyítékokat tártak fel, ezeket kövületeknek, ősmaradványoknak, fossziliáknak nevezzük. Ha az evolúció tény lenne, akkor e leleteknek átfogó bizonyítékot kellene szolgáltatni arra, hogy az élőlények egyik faja másik fajból fejlődött ki. A chicagói Természettörténeti Múzeum által kiadott Bulletin azonban azt írja: „Darwin [evolúciós] elmélete  mindig szorosan kapcsolódott a kövületi bizonyítékokhoz, és valószínűleg sokan azt feltételezik, hogy a kövületeknek jelentős szerepük volt az általános bizonyítási eljárás során a fejlődéstörténet darwini magyarázatának alátámasztására. Sajnos, ez nem egészen igaz.”

15. a) Hogyan ítélte meg Darwin annak idején a kövületi bizonyítékokat? b) Mit mutatnak a több mint egy évszázadon át összegyűjtött ősmaradványok?

¹⁵ Miért nem? A Bulletin a továbbiakban azt mondja, hogy Darwin „a kövületek értékelése alapján zavarba jött, mert azok nem a várt eredményre vezettek . . . A kövületek sem akkor, sem azóta nem szolgáltattak finom elváltozásokkal, lassan előrehaladó fejlődésre bizonyítékot.” Valóban, ma, az ősmaradványok több mint egy évszázados összegyűjtése után „még kevesebb példa van az evolúciós átmenetekre, mint Darwin idejében” — írja a Bulletin.¹² Miért? A bőségesen rendelkezésre álló kövületek alapján kiderült, hogy néhány példa, amelyeket korábban az evolúció alátámasztására felhasználtak, ma már erre a célra egyáltalán nem alkalmas.

16. Mit ismer el sok evolucionista tudós?

 ¹⁶ Sok evolucionista nyugtalankodik, mivel hiányoznak a fokozatos fejlődést alátámasztó kövületi bizonyítékok. A The New Evolutionary Timetable c. könyvben Steven Stanley arról beszél, hogy „a leletekből általánosságban hiányoznak az egyik nagyobb csoportból a másikba való fokozatos átmenet formái”. Azt mondta: „Az ismert kövületek nincsenek és soha nem is voltak összhangban [a lassú evolúcióval].”¹³ Niles Eldredge is azt mondta: „A minta, amelyet 120 év óta keresünk, nem létezik.”¹⁴

Új elméletek

17. Hogyan kommentálta a Science Digest az új elméleteket?

¹⁷ Mindezek alapján sok evolucionista elhatározta új evolúciós elméletek támogatását. A Science Digest c. folyóirat erről így ír: „Egyes tudósok még gyorsabb evolúciós átalakulásról is meg vannak győződve, és egészen komolyan foglalkoznak fantasztikus regényekbe illő elképzelésekkel.”¹⁵

18. Milyen problémák kapcsolódnak ahhoz az új elmélethez, hogy az élet a világegyetemben jött létre?

¹⁸ Egyes tudósok például úgy következtettek, hogy a földön nem jöhetett létre spontán élet. Ehelyett úgy okoskodnak, hogy az élet a világűrben jött létre és onnan került a földre. Ezzel azonban az élet keletkezésének problematikáját csak egy távolabbi, veszélyesebb területre helyezték át. A világűr ellenséges környezetének életet fenyegető veszélyei jól ismertek. Elhihető vajon, hogy az univerzumban valahol önmagától kialakult az élet, majd ezt követően, túlélve a földre jutás életveszélyes körülményeit létrehozta a ma ismert élővilágot?

19., 20. Milyen új elméletet támogat néhány evolucionista?

¹⁹ Mivel az ősmaradványokból nem lehet ráismerni az életformák egymásból való fokozatos kialakulására, néhány evolucionista azt gondolja, hogy a folyamat ugrásokkal vagy lökésszerűen és nem folyamatos lépésenként következett be. A The World Book Encyclopedia rávilágít erre: „Sok biológus  úgy véli, hogy új fajok a gének hirtelen megváltozása révén keletkeztek.”¹⁶

²⁰ Az elmélet támogatói a folyamatot „punktuációs ekvilibrium” (egyfajta „megszakításos egyensúlyi állapot”) névvel jelölték meg. Ez azt jelenti, hogy a fajok megérzik „ekvilibriumukat” (azaz mintegy változatlanul fennmaradnak), azonban időről időre bekövetkezik egy „punktuáció” (nagy fejlődési ugrás, átmenet a másik fajba). Ez majdnem annak az elméletnek az ellenkezője, amit csaknem minden evolucionista hosszú évtizedeken át elfogadott. A két elmélet közti űr a következő főcím alatt jutott kifejezésre a New York Times hasábjain: „Támadás a gyors evolúció ellen”. A cikk megemlíti, hogy az új elképzelés, a „punktuációs ekvilibrium”, a hagyományos nézetekhez ragaszkodókkal szembenálló „új ellentábort hozott létre”.¹⁷

21. a) Eltekintve az elmélettől, milyen bizonyítékot kellene megtalálni? b) Mit mutatnak azonban a tények?

²¹ Teljesen mindegy, milyen elméletről legyen szó, ésszerű lenne legalább néhány bizonyítékot találni arra, hogy az egyik életforma másikká alakul át. De a szakadék továbbra is fennáll mind a kövületek alapján talált, mind a földön ma megtalálható életformák között.

22., 23. Miként érte támadás Darwinnak a „legkiválóbb túlélése” elvét?

 ²² Tanulságos megfigyelni azt is, mi történt Darwinnak a „legkiválóbb túlélése” elméletével. Ő ezt „természetes kiválasztásnak” nevezte. Ezalatt azt értette, hogy a természet a legkiválóbb élőlényeket „kiválasztja” a túlélésre. Kedvezően ható tulajdonságok megszerzésével ezek a „kiválóak” lassanként kifejlődnek. Az elmúlt 125 év bizonyítékai rámutatnak arra, hogy a „legkiválóbbak” bár túlélhetnek, ez azonban nem ad magyarázatot a kialakulásukra. Az egyik oroszlán kiválóbb lehet a fajtársánál, de ez nem ad magyarázatot arra, hogyan lett abból oroszlán. Ezenkívül: minden leszármazotta továbbra is oroszlán lesz és nem valami más.

²³ Ezért a Harper’s folyóirat egyik cikkírója, Tom Bethell azt írta: „Darwin tévedése elég súlyos volt ahhoz, hogy elméletét aláássa. És ezt csak a legutóbbi időben ismerték fel mint tévedést . . . Az egyik élőlény valóban lehet ’kiválóbb’ a másiknál . . . Ez természetesen semmi segítséget sem jelent az élőlény megteremtése szempontjából . . . Úgy gondolom, világos, hogy nagyon nincs rendben valami egy ilyenfajta elméletnél.” Bethell hozzátette: „Ahogy én látom, az eredmény meglehetősen kiábrándító. Azt hiszem, Darwin elmélete röviddel az összeomlás előtt áll.”¹⁸

Tény vagy elmélet?

24., 25. a) Melyek azok a területek, ahol az evolúció nem felelt meg a „bizonyított tény” fogalmának? b) Ezzel párhuzamosan mit mondott egy evolucionista a modern elméletről?

²⁴ Összegezve az evolúció kapcsán felmerülő problémákat, Francis Hitching megjegyezte: „Három döntő területen, ahol próbára tehető, kudarcot vallott [a modern evolúciós elmélet]: Az ősmaradványok evoluciós ugrásokra vallanak, nem pedig fokozatos változásokra. A gének hatásos stabilizáló mechanizmusok, amelyek fő feladata az új formák kifejlődésének megakadályozása. A véletlenszerűen, lépésről lépésre, molekuláris szinten jelentkező mutációk nem adnak magyarázatot az élet szervezett  és növekvő komplexitására.” (Kiemelés tőlünk.)

²⁵ Hitching azután így következtetett: „Az az evolúciós elmélet, amelyet még annak tanítói is sok pontban vitatnak, enyhén szólva kétségbe vonható. Ha a darwinizmus valóban a biológia nagy, mindent átfogó alapelve, akkor igen sok területen tudatlanságba burkolózik. Kudarcot vall, amikor magyarázatot kellene adni a legalapvetőbb kérdésre: Hogyan elevenedtek meg az élettelen kémiai anyagok, milyen nyelvtani szabályokon alapulnak a genetikai kódok és hogyan irányítják a gének az élőlény kifejlődését.” Hitching szerint a modern evolúciós elmélet „a következetlensége miatt rászolgál arra, hogy hitkérdések módjára bánjanak vele”.¹⁹

26. Miért ésszerűtlen továbbra is azt állítani, hogy az evolúció tény?

²⁶ Mindezek ellenére az evolúció védelmezői úgy érzik, hogy még mindig elegendő okuk van ragaszkodni az evolúció tényszerűségéhez. Azt mondják, csupán részletkérdéseken vitatkoznak. De éppoly gyorsan ténynek tekintenének egy másik elméletet, amely oly mérhetetlenül sok megoldatlan nehézséggel küszködik és szöges ellentéteket idéz elő a védelmezői között? Ismételten ténynek kijelenteni valamit még nem jelenti azt, hogy az valóban ténnyé válik. Miként a biológus John R. Durant a londoni The Guardian c. folyóiratban írta: „Sok tudós képtelen a dogmatikussá válás ellen védekezni . . . a fajok eredetének kérdését ismételten úgy állítják be, mintha az réges-régen tisztázott lenne. Semmi sincs messzebb az igazságtól . . . Azonban a dogmatizmusra való hajlam fennáll, és ez nem használ a tudomány ügyének.”²⁰

27. Milyen más bizonyítási rendszer kínál lehetőséget az élet keletkezésének megértésére?

²⁷ Másrészt, mi a helyzet a teremtéssel? Ad-e magyarázatot az élet keletkezésére vonatkozóan? Van-e szilárdabb bizonyítási rendszere mint az evolúciót alátámasztó kijelentések? Vajon ad-e hiteles magyarázatot a Genezis, a legismertebb teremtési beszámoló, a föld és az élet keletkezésére vonatkozóan?

[Tanulmányozási kérdések]

[Oldalidézet a 14. oldalon]

„A darwinizmus . . . egy és egynegyed évszázad múltán meglepően sok nehézséggel küszködik”

[Oldalidézet a 15. oldalon]

„Ma a biológusok éles vitákat folytatnak arról, hogyan is ment végbe pontosan az evolúció”

[Oldalidézet a 18. oldalon]

„Minden arra mutat, hogy a szem tervezőmunka eredménye; egyetlen teleszkópkészítő sem tudta volna jobban megalkotni”

[Oldalidézet a 21. oldalon]

„A minta, amelyet 120 év óta keresünk, nem létezik”

[Oldalidézet a 21. oldalon]

„Egyes tudósok . . . komolyan foglalkoznak fantasztikus regényekbe illő elképzelésekkel”

[Oldalidézet a 22. oldalon]

Az új elméletek ellentétben állnak azzal, amit évtizedek óta elfogadtak

[Oldalidézet a 23. oldalon]

„Azt hiszem, Darwin elmélete röviddel az összeomlás előtt áll”

[Oldalidézet a 24. oldalon]

„A fajok eredetének kérdését ismételten úgy állítják be, mintha az réges-régen tisztázott lenne. Semmi sincs messzebb az igazságtól”

[Kiemelt rész a 18. oldalon]

„Kompjúter-szakemberek csődöt mondtak az emberi látóképességet leutánzó kísérleteik során”

A fenti címsorral ezt tudósította a New York Times: „Szakemberek, akik valóra akarták váltani az emberiség egyik legvakmerőbb álmát — a gondolkodó gép megépítését — az első, látszólag egyszerű lépésnél csődöt mondtak. A látóképességet nem tudták leutánozni.

Két évtizedes kutatómunka után még mindig utasításokkal kell ellátniuk a gépet látszólag olyan egyszerű feladatok megoldásánál is, mint hétköznapi tárgyak felismerése és egymástól való megkülönböztetése.

Ezért megtanulták újra tisztelni az ember magasan fejlett látóképességét . . . Az emberi szem recehártyája irigységgel tölti el a kompjúter-szakembereket. 100 milliónyi pálcikája és csapja, valamint idegsejtjei lagalább 100 milliárd számítási folyamatot végeznek másodpercenként.”^b

[Kép a 16. oldalon]

Darwin könyvéről, A fajok eredetéről, azt írta egy evolúciót elfogadó újságíró a londoni Timesban: „Azzal a felettébb ironikus helyzettel állunk itt szemben, hogy a könyv, amely azzal lett híressé, hogy magyarázatot ad a fajok keletkezésére, a valóságban arról semmit sem mond”

[Kép a 17. oldalon]

Egy evolucionista azt mondta: „Tekintélyes személyek elsáncolták magukat érveik mögé és szidalmak szabályszerű pergőtüzét irányították egymásra”

[Képek a 19. oldalon]

A csillagász Robert Jastrow azt mondta: „Nehéz az emberi szem fejlődését a véletlen termékének tekinteni; még nehezebb az emberi intelligencia kifejlődését az elődeink agysejtjeiben végbemenő véletlen változások eredményeként felfogni”

[Képek a 20. oldalon]

„A darwini átalakulások néhány klasszikus kövületi példáját . . . a részletesebb információk alapján el kellett vetni vagy meg kellett változtatni.”^c (David Raup, Field Museum of Natural History, Chicago)

Eohippus

Archeopterix

Tüdőshal

[Kép a 22. oldalon]

A legkiválóbbak bár túlélhetnek, ez azonban nem ad magyarázatot a kialakulásukra