EURÓPAI megfigyelők már hosszú ideje csodálattal tanulmányozzák a bogáncslepkét (Vanessa cardui). Sokáig azon tűnődtek, mi történik velük minden nyár végén. Egyszerűen elpusztulnak a hideg időjárás beköszöntével? A legutóbbi kutatások egy nem mindennapi magyarázatot adnak erre a kérdésre. A lepkék minden évben hatalmas vándorutat tesznek meg Észak-Európa és Afrika között.

A kutatók összesítették egy speciális radar és több ezer európai önkéntes megfigyeléseit. Kiderült, hogy nyár végén több millió bogáncslepke vándorol délre. Általában 500 méter magasan repülnek, így az emberek ritkán láthatják őket. A lepkék megvárják a kedvező szelet, ami 45 kilométer per órás átlagsebességgel viszi el őket Afrikába. A minden évben megtett 15 000 kilométeres útjuk az Északi-sark peremvidékétől egészen délig, a trópusi Nyugat-Afrikáig tart. Ez az út majdnem kétszer hosszabb, mint amit az észak-amerikai pompás királylepke tesz meg. Hat nemzedék is kifejlődik, mire a bogáncslepke hosszú körútja véget ér.

Az angliai Yorki Egyetemen dolgozó Jane Hill professzor asszony így nyilatkozik: „A bogáncslepke folyamatosan úton van, szaporodik, majd újra útnak indul.” Az egész populáció élete ebből áll, miközben oda-vissza vándorolnak évenkénti útjukon Észak-Európa és Afrika között.

„Ez az apró teremtmény még 1 gramm sincs, az agya pedig akkora, mint egy gombostűfej. Nincs lehetősége tanulni az idősebb egyedektől, mégis hősiesen megteszi ezt az interkontinentális utat. Korábban azt hitték, hogy ezt a kis rovart csupán elsodorja a szél valahova, majd elpusztul a brit téli időjárás miatt, így az utódaikra sem vár jobb jövő” – számol be róla Richard Fox kutató (Butterfly Conservation). Ám ebből a tanulmányból „kiderült, hogy a bogáncslepke hihetetlenül ügyes utazó”.