A föld páratlan „lakcíme”

A LAKCÍMÜNKET gyakran úgy adjuk meg, hogy leírjuk, melyik országban, városban és utcában lakunk. Ennek mintájára nevezzük el a tejútrendszert a föld „országának”, a Naprendszert – melybe beletartozik a nap és a bolygói – a „városának”, a Naprendszeren belüli pályáját pedig az „utcájának”. A csillagászatban és fizikában elért haladásnak köszönhetően a tudósok mélyreható ismeretet szereztek arról, hogy milyen jó helyen is van az a kicsiny pont a világegyetemben, ahol élünk.

Kezdjük azzal, hogy hol is helyezkedik el a „városunk”, azaz a Naprendszerünk. A tejútrendszernek egy olyan részében található, melyet számos tudós galaktikus lakható zónának nevez. Ez a zóna mintegy 28 000 fényévre van a tejútrendszer középpontjától. Ebben a zónában pont megfelelő az élet fenntartásához szükséges kémiai elemek koncentrációja. Kijjebb ezekből az elemekből túl kevés van, beljebb pedig túl veszélyes a terep, mert egyebek között nagyobb mértékű a halált okozó sugárzás. „Ettől jobb helyen nem is lakhatnánk” – írja a Scientific American.

Az ideális „utca”

Épp ilyen jó helyen van a föld „utcája”, vagyis a „városban”, a Naprendszerünkben található pályája is. Ez a pálya körülbelül 150 millió kilométerre van a naptól, az úgynevezett csillag körüli lakható zónában. A tudósok azért nevezik így ezt a zónát, mert itt nincs sem túl hideg, sem túl meleg ahhoz, hogy létezhessen az élet. Továbbá a föld pályája majdnem kör alakú, és ez lehetővé teszi, hogy egész évben nagyjából ugyanolyan távolságra legyünk a naptól.

A nap pedig tökéletes „erőmű”. Stabil, ideális a mérete, és éppen megfelelő mennyiségű energiát bocsát ki. Jó okkal mondják róla, hogy „nagyon különleges csillag”.

A kiváló szomszéd

Ha „közvetlen szomszédot” kellene választanod a földnek, nem is találhatnál jobbat a holdnál. Az átmérője kicsit nagyobb, mint a föld átmérőjének a negyede. Ha arra gondolunk, hogy a Naprendszerünkben található többi bolygóhoz mekkora holdak tartoznak, azt láthatjuk, hogy a holdunk szokatlanul nagy a bolygójához képest. Ám ez nem véletlen.

Elsősorban a hold idézi elő az árapályt, amelynek létfontosságú szerepe van bolygónk ökológiájában. Ezenkívül hozzájárul ahhoz, hogy a föld forgástengelye stabil maradjon. Bolygónk a „méretre készült” holdja nélkül úgy inogna, mint egy pörgettyű, sőt talán még „fel is borulna”, és az „oldalán”  forogna tovább. Katasztrofálisak lennének az éghajlatban, az árapályban és más jelenségekben bekövetkező változások.

A föld tökéletes hajlásszöge és forgási sebessége

A föld 23,5 fokos hajlásszöge előidézi az évszakok váltakozását, mérsékli a hőmérsékletet, és nagyon sokféle éghajlati zóna kialakulását teszi lehetővé. „A bolygónk hajlásszöge »éppen megfelelő«” – írja a Rare Earth—Why Complex Life Is Uncommon in the Universe című könyv.

A föld forgási sebességének köszönhetően a nappalok és az éjszakák hossza is éppen megfelelő. Ha a forgás időtartama lényegesen hosszabb lenne, akkor a föld nap felőli oldala megsülne, a másik oldala pedig megfagyna. Ellenkező esetben, ha a nappalok rövidebbek, talán csak néhány órásak lennének, akkor a föld gyors forgási sebessége miatt veszélyes jelenségek alakulnának ki, például szűnni nem akaró, viharos erejű szelek támadnának.

Igen, a bolygónkkal kapcsolatos minden részlet – a „lakcíme”, a forgási sebessége, valamint a szomszédja, a hold – egy bölcs Teremtő átgondolt tervezését bizonyítja. * Paul Davies fizikus és evolucionista ezt mondja: „A világegyetem mérete, fenséges volta, harmóniája, eleganciája és a belőle áradó hamisítatlan leleményesség még az ateista tudósokat is megérinti.”

Vajon ez a leleményesség a véletlen műve vagy tudatos tervezés eredménye? Gondolkodj el ezen, miközben elolvasod a következő rövid cikket. Két bámulatos pajzsról fog szólni, melyek megóvják az életet a földön a világűrből érkező veszélyektől.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész az 5. oldalon]

GYORSABB VAGY, MINT EGY PUSKAGOLYÓ?

Mire elolvasod ezt a bekeretezett részt, több ezer kilométert teszel meg, és még csak észre sem veszed. Gondolkodj el a következőkön:

A föld kerülete 40 000 kilométer, és maga a föld 24 óra alatt tesz meg egy fordulatot. Így ha valaki az Egyenlítőn vagy annak környékén áll, körülbelül 1600 kilométer per órás sebességgel halad. (A sarkpontok természetesen egy helyben forognak.)

A föld 30 kilométer per másodperces sebességgel kering a nap körül, az egész Naprendszer pedig elképesztően gyorsan, 250 kilométer per másodperces sebességgel kering a tejútrendszer középpontja körül. Ehhez képest egy puskagolyó körülbelül 1,5 kilométert tesz meg egy másodperc alatt.

[Kép forrásának jelzése a 4. oldalon]

Tejútrendszer: NASA/​JPL/​Caltech

[Kép forrásának jelzése az 5. oldalon]

Föld: Based on NASA/​Visible Earth imagery