Mexikói piramisok

AZ ÉBREDJETEK! MEXIKÓI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

NAPJAINKBAN a legtöbben tudnak az egyiptomi piramisokról. A régészek Amerikában is, főleg Mexikóban találtak sok piramisszerű építményt. Egyiptomi hasonmásaikhoz hasonlóan a mexikói piramisok is több száz évesek, és rejtély övezi őket.

Az egyiptomi piramis olyan sírhely, amely egy hatalmas, szimmetrikus kőrakásba van építve. A folyosói elvezetnek a sírhoz, a piramis legfontosabb részéhez. A mexikói piramis azonban egy nagy földkupac, melynek tetején egy templom található, és egy külső lépcsőn lehet felmenni a csúcsra. Néhány kivétellel az Amerikában található piramisok nem sírhelyek.

Teotihuacán — „Az istenek városa”

Az egyik legkiemelkedőbb mexikói piramishelyszín Teotihuacánban van. Teotihuacán Mexikóvárostól úgy 50 kilométerre északkeletre fekszik, és még mindig a rejtély homálya fedi az antropológusok és régészek előtt. Ezt az ősi metropoliszt az építői több mint 500 évvel azelőtt hagyták el, hogy az azték kultúra kialakult volna itt. A Teotihuacán név a navatl nyelvből ered, s a jelentése: ’az istenek városa’ vagy ’a hely, ahol az emberek istenekké válnak’. Úgy vélik, az aztékok akkor adták ezt a nevet a városnak, amikor ellátogattak ide.

A National Geographic folyóirat egyik szerkesztője, George Stuart azt állítja, hogy „Teotihuacán volt az első igazi városközpont a nyugati féltekén . . . Körülbelül a keresztény korszak elején emelkedett fel, mintegy hét évszázadig létezett, majd legendává vált. Virágzása csúcsán, Kr. u. 500 körül, becslések szerint 125 000-200 000 fős volt a lakossága.”

Szinte a város közepén áll a nagy Nap-piramis — hozzávetőlegesen 220 × 225 méteres az alapterülete, és a jelenlegi, körülbelül 60 méteres magasságba öt teraszos szint emelkedik. Hogy feljussunk a piramis tetejére, több mint 240 lépcsőt kell megmásznunk. Az ősi várostól északra helyezkedik el a Hold-piramis. A teteje 40 méter magasan van. Egykor ezen a két jelentősebb piramison templomok voltak.

Az elmúlt évtizedekben sokat megtudtunk ezekről a piramisokról. Stuart azonban megjegyzi: „Még mindig szinte alig tudunk valamit a teotihuacánok eredetéről, arról, hogy milyen nyelvet beszéltek, hogyan volt megszervezve a társadalmuk, és miért következett be a hanyatlásuk.”

Más piramishelyszínek

Mexikóváros szívében látogathatunk el az aztékok fő templomába. Jóllehet itt nem látható piramis, viszont még mindig megtekinthető egy piramisépítmény romja, mely a fő templom alapzata volt. A régészek két oltárt tártak fel, ahol régen emberáldozatokat mutattak be.

Chichén Itzá az egyik leglátogatottabb piramishelyszín Mexikóban. Sok ősi rom van a maja térségben, de az itt lévő piramisokat lehet a legjobban megközelíteni, mivel közel vannak a Yucatán-félszigeten lévő Mérida városához. Bár maja területen építették őket, a szerkezetükből kitűnik, hogy a toltékok egykor hatással voltak ezekre a vidékekre. Néhány épület az építőik magas szintű matematikai és csillagászati tudására utal.

 A turisták Palenque-ben lenyűgöző maja épületegyüttest fedezhetnek fel, melyet a chiapasi esőerdő fog közre. A sok piramis és más épület között van a Palota, valamint a Feliratok temploma. A Feliratok temploma „az egyik leghíresebb templom egész Közép-Amerikában, mert az összes többitől eltérően ez nem csupán egy templom talapzataként szolgált, hanem temetkezési hely is volt — magyarázza a The Mayas​—3000 Years of Civilization című könyv. — Belül egy boltíves lépcső vezet le a leghatalmasabb temetkezési kamrába, amelyet maja területen eddig találtak.” A sírhelyet a hetedik században élt kormányzónak, Pacal Uoxoc Ahaunak építették.

Most csupán néhány mexikói piramist mutattunk be. Országszerte sok más romra és piramisra bukkanhatunk még. Guatemalában és Hondurasban is vannak hatalmas piramisok. Mindezek az ősi építmények arra mutatnak, hogy a közép-amerikai lakosok előszeretettel építették magasabb földterületekre imádati helyeiket. Walter Krickeberg az Altmexikanische Kulturen című könyvében ezt írta: „Az a szokás, hogy a templomokat lépcsős alapzatra építették, az ősi imádati magaslatok építéséből ered.” Majd hozzáfűzi még: „Míg mi a mennyet az »égbolthoz« hasonlítjuk, addig más népeknél ezt egy hegy jelképezte, melynek segítségével a nap reggel feljött, este pedig lenyugodott. Ezért ennek a hegynek a lankáira ugyanúgy lépcsőket építettek, mint egy hatalmas épületbe. Ezt a »műhegyet« . . . lépcsős piramissá alakították hát, és mint ahogyan azt fel lehet fedezni a legendákban és a szokásokban, sok közép-amerikai népnél a menny jelképévé vált.”

Ez a felfogás a Biblia tanulmányozóit a Bábel tornyával kapcsolatos bibliai beszámolóra emlékeztetheti, mely torony a később Babilonként ismert városban helyezkedett el. Az 1Mózes 11:4-ben ezt olvashatjuk: „mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet.” Babilon romjaitól nem túl messze a régészek piramisépítményeket találtak, melyek zikkurátokként ismeretesek.

A Babilonból származó imádati forma a világ sok részén elterjedt, és valószínűleg azt a térséget is elérte, amely Mexikóként vált ismeretessé. Nem volna meglepő, ha Babilon zikkurátjai, illetve az ott gyakorolt vallás alapján építették volna a rejtélyes és lenyűgöző mexikói piramisokat.

[Kép a 16. oldalon]

Teotihuacán

[Forrásjelzés]

CNCA.-INAH.-MEX Reproducción Autorizada por el Instituto Nacional de Antropología e Historia

[Kép a 17. oldalon]

Palenque