Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Martin Luther—Gbɔmɔ lɛ kɛ Gboshinii ni Eshi Lɛ

Martin Luther—Gbɔmɔ lɛ kɛ Gboshinii ni Eshi Lɛ

Martin Luther—Gbɔmɔ lɛ kɛ Gboshinii ni Eshi Lɛ

“AWIEƆ akɛ, áŋmala woji babaoo yɛ [Martin Luther] he fe mɔ fɛɛ mɔ yɛ yinɔsane mli, ja lɛ diɛŋtsɛ enuŋtsɔ, ni ji Yesu Kristo pɛ.” Enɛ ji sane ni Time wolo tɛtrɛɛ lɛ ŋma yɛ ehe. Luther wiemɔi kɛ enifeemɔi ye ebua ni ato Jamɔ Tsakemɔ lɛ—ni ji jamɔ kuu ni atsɔɔ mli akɛ eji “tsakemɔ ni sa kadimɔ waa yɛ adesai ayinɔsane mli” lɛ shishi. No hewɔ lɛ, eye ebua ni atsake bɔ ni jamɔ ji tsutsu yɛ Europa lɛ, ni ekɛ bɔ ni shihilɛ ji yɛ Europa yɛ teŋgbɛ afii lɛ amli lɛ ba naagbee. Luther hu to nɔ ni abaadamɔ nɔ aná Germany wiemɔ ni aŋma ni mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ akane lɛ shishi. Biblia lɛ shishi ni etsɔɔ lɛ etee nɔ efee nɔ ni ehe gbɛi fe fɛɛ yɛ Germany wiemɔ mli.

Mɛɛ gbɔmɔ nɛkɛ Martin Luther ji? Te fee tɛŋŋ ni ebaná Europabii asaji anɔ hewalɛ waa nakai lɛ?

Luther Batsɔ Woloŋlelɔ

Afɔ́ Martin Luther yɛ Eisleben, Germany, yɛ November 1483. Eyɛ mli akɛ etsɛ ji akɔɔble-tsalɔ moŋ, shi ebɔ mɔdɛŋ etsu nii waa ni ekɛná nɔ ko ni baaha Martin aná woloŋlee kpakpa. Martin batsɔ nikaselɔ yɛ Erfurt Nikasemɔhe Wulu lɛ yɛ afi 1501. Ekane Biblia lɛ klɛŋklɛŋ kwraa yɛ Nikasemɔhe lɛ wojiatoohe lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Wolo lɛ mli kanemɔ ŋɔɔ minaa fe nine, ni miisumɔ ni gbi ko aba ni mabu mihe akɛ mɔ ni ajɔɔ lɛ babaoo yɛ wolo ni tamɔ nɛkɛ ni miyɔɔ eko lɛ hewɔ.”

Beni Luther ye afii 22 lɛ, ebatsɔ nikaselɔ yɛ Augustine mɔ kome shihilɔi ashihilɛhe lɛ yɛ Erfurt. Yɛ sɛɛ mli lɛ eyakase nii yɛ Wittenberg Nikasemɔhe Wulu lɛ, ni eje woloŋ akɛ Nyɔŋmɔjamɔ he nilelɔ kpanaa. Luther susu ehe akɛ mɔ ni Nyɔŋmɔ duromɔ esaaa lɛ, ni ehenilee ni buɔ lɛ fɔ lɛ haa ehaoɔ waa yɛ bei komɛi amli. Shi Biblia lɛ kasemɔ, sɔlemɔ, kɛ sane nɔjwɛŋmɔ ye ebua lɛ ni ená bɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ eshafeelɔi ahe ehaa lɛ he shishinumɔ ni hi. Luther yɔse akɛ anyɛŋ aná Nyɔŋmɔ duromɔ ákɛ nyɔmɔwoo. Shi moŋ, ajɛɔ mlihilɛ ni esaaa wɔ lɛ mli akɛhaa mɛi ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo lɛ.—Romabii 1:16; 3:23, 24, 28.

Te fee tɛŋŋ ni Luther mu sane naa akɛ shishinumɔ hee ni ená lɛ ja lɛ? Kurt Aland, ni ji mra be mli sɔlemɔ lɛ yinɔsane kɛ Kpaŋmɔ Hee ŋmalɛ mlitaomɔ he nilelɔ kpanaa lɛ ŋma akɛ: “Ejwɛŋ saji ni yɔɔ Biblia muu lɛ fɛɛ mli lɛ he bɔni afee ni ele kɛji akɛ abaanyɛ akɛ Biblia mli saji krokomɛi ato nɛkɛ nilee hee ni ená nɛɛ he, ni ena akɛ saji lɛ fɛɛ kɛ enilee hee lɛ kpãa gbee yɛ he fɛɛ he.” Tsɔɔmɔ ni ji bembuu loo yiwalaheremɔ kɛtsɔ hemɔkɛyeli nɔ shi jeee kɛtsɔ nitsumɔi loo heshwamɔ piŋmɔ nɔ lɛ tee nɔ ehi shi akɛ Luther tsɔɔmɔi lɛ amli otu kɛ ewulu.

Emli Fu yɛ Eshaifaa lɛ Ahe

Luther shishinumɔ yɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ eshafeelɔi ehaa lɛ ha béi ba lɛ kɛ Roma Katolik Sɔlemɔ lɛ teŋ. No mli lɛ mɛi pii heɔ yeɔ akɛ, kɛ eshafeelɔi gboi lɛ, agbalaa amɛtoi yɛ be kpalaŋŋ ko mli. Shi akɛɛ akɛ, abaanyɛ afo be nɛɛ nɔ kuku kɛtsɔ hegbɛ ni paapa lɛ yɔɔ ni ekɛ mɛi ahe eshai ni ekɛfaa lɛ heɔ shika lɛ nɔ. Mɛi ni hɔ̃ɔ eshai ni akɛfaa nɛɛ, tamɔ Johann Tetzel, ni tsu nii akɛ Osɔfonukpa Albert ni jɛ Mainz lɛ najiaŋdamɔlɔ lɛ ná nii waa yɛ nɛkɛ jarayeli, ni ji eshaifaa ni ahɔ̃ɔ ahaa gbɔmɛi foji nɛɛ mli. Mɛi pii susu eshai ni akɛfaa lɛ he akɛ sɛɛdaamɔ nii kɛha wɔsɛɛ be mli eshai.

Luther mli wo la yɛ eshaifaa ni ahɔ̃ɔ lɛ hewɔ. Ele akɛ gbɔmɛi nyɛŋ ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ aye nɔ ko naa. Yɛ afi 1517 gbo be mli lɛ, eŋmala esaji komekomei 95 ni ehe gbɛi waa lɛ, ni efolɔ sɔlemɔ lɛ naa yɛ shika gbɛfaŋ, tsɔɔmɔ gbɛfaŋ, kɛ jamɔŋ nifeemɔi ni ejaaa mli. Akɛni Luther miisumɔ ni ewo hewalɛ kɛha tsakemɔ shi jeee atuatsemɔ hewɔ lɛ, ekɛ esaji ni eŋmala nɛɛ ekomɛi yaha Osɔfonukpa Albert ni jɛ Mainz lɛ kɛ woloŋlelɔi krokomɛi babaoo. Yinɔsaneŋmalɔi babaoo kɛ amɛnine tsɔɔ afi 1517 loo nakai beaŋ akɛ Jamɔ Tsakemɔ lɛ shishijee.

Jeee Luther pɛ ji mɔ ni ye ŋkɔmɔ yɛ sɔlemɔ lɛ nifɔjianii lɛ ahe. Afii 100 dani enɛ aaaba lɛ, Czech jamɔ tsakelɔ Jan Hus bu eshaifaa ni ahɔ̃ɔ lɛ fɔ. Dani Hus aaafee enɛ po lɛ, John Wycliffe ni jɛ England lɛ etsɔɔ akɛ kusum nifeemɔi komɛi ni Katolik sɔlemɔ lɛ hiɛ mli lɛ bɛ Ŋmalɛ lɛ mli. Mɛi ni Luther kɛ amɛ hi shi yɛ be kome mli, ni ji Erasmus ni jɛ Rotterdam kɛ Tyndale ni jɛ England lɛ wo jamɔ tsakemɔ he hewalɛ. Shi yɛ woji akalamɔ tsɔne hee ni Johannes Gutenberg fee yɛ Germany kɛ ekalamɔ dadei ni bɔleɔ shi lɛ hewɔ lɛ, anu Luther gbee waa ni egbɛɛ kɛtee shɔŋŋ fe jamɔ tsakelɔi krokomɛi lɛ agbeei.

Gutenberg woji akalamɔ tsɔne ni yɔɔ Mainz lɛ miitsu nii yɛ afi 1455 mli. Beni afii 100 lɛ baa naagbee lɛ, no mli lɛ aná woji akalamɔ tsɔnei yɛ Germany maji 60 mli kɛ Europa shikpɔji krokomɛi 12 nɔ. Enɛ ji klɛŋklɛŋ be yɛ yinɔsane mli ni abaanyɛ aha maŋbii anu saji ni kɔɔ amɛhe lɛ he oya. Ekolɛ akala Luther saji komekomei 95 lɛ ni aja aha mɛi yɛ be mli ni eleee he nɔ ko. Sane ni kɔɔ tsakemɔ ni esa ake afee yɛ sɔlemɔ mli lɛ he lɛ jeee nɔ ni kɔɔ maŋ kome pɛ he dɔŋŋ. Ebatsɔ naataamɔ ni egbɛ eshwã, kɛkɛ ni trukaa lɛ Martin Luther batsɔ nuu ni ehe gbɛi fe fɛɛ yɛ Germany.

“Hulu kɛ Nyɔɔŋtsere” Fee Nɔ ko yɛ He

Yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ mli lɛ, Europa ehi nɔyeli gbɛjianɔtoi enyɔ ni he wa shishi, ni nomɛi ji: Roma Maŋtsɛyeli Krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ Roma Katolik Sɔlemɔ lɛ. Hanns Lilje, tsutsu Lutheran World Federation lɛ sɛinɔtalɔ lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Maŋtsɛ lɛ kɛ paapa lɛ yɛ ekome tamɔ hulu kɛ nyɔɔŋtsere.” Shi kɛlɛ, yiŋkɔshikɔshifeemɔ babaoo yɛ mɔ ni ji hulu lɛ kɛ mɔ ni ji nyɔɔŋtsere lɛ teŋ. Beni shɛɔ afii ohai 16 lɛ mra be mli lɛ, no mli lɛ gbɛjianɔtoi enyɔ lɛ fɛɛ ahewalɛ lɛ naa eba shi. Tsakemɔ ko miihe apue.

Paapa Leo X fee nii ekɛshi saji 95 lɛ kɛtsɔ Luther he gbeyei ni ewo akɛ ebaashwie lɛ kɛjɛ sɔlemɔ lɛ mli kɛji akɛ egbalaaa nɔ ni efee lɛ sɛɛ lɛ nɔ. Luther kɛ ekãa shã wolo ni paapa lɛ ŋma ni ekɛwoɔ ehe gbeyei lɛ yɛ faŋŋ mli yɛ mɛi ahiɛ, ni eŋma woji krokomɛi ni ekɛwo onukpai lɛ hewalɛ ni amɛfee tsakemɔi yɛ sɔlemɔ lɛ mli kɛ́ paapa lɛ ekpɛlɛɛɛ nɔ po. Paapa Leo X shwie Luther kɛjɛ sɔlemɔ lɛ mli yɛ afi 1521 mli. Beni Luther te shi wo enɛ akɛ abu lɛ fɔ́ ni abooo esane toi lɛ, Maŋtsɛ Charles V tsɛ jamɔ mli tsakelɔ lɛ koni ebapue yɛ maŋtsɛ lɛ gwabɔɔ loo kpee lɛ hiɛ, yɛ Worms. Gbii 15 ni Luther kɛfã gbɛ kɛjɛ Wittenberg kɛtee Worms yɛ April 1521 lɛ tamɔ kunimyeli shifoo nyiɛmɔ. Maŋbii lɛ fĩ etsɔɔmɔi lɛ asɛɛ, ni gbɔmɛi ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ miitao ni amɛna lɛ.

Luther yadamɔ maŋtsɛ lɛ, lumɛi lɛ, kɛ paapa lɛ najiaŋdamɔlɔ nukpa lɛ hiɛ yɛ Worms. Jan Hus eyadamɔ kpee ni tamɔ nɛkɛ hiɛ pɛŋ, yɛ Constance yɛ afi 1415, ni ashã lɛ yɛ tso he. Beni sɔlemɔ lɛ kɛ maŋtsɛyeli lɛ etsu amɛhiɛ ema Luther nɔ ni amɛkwɛɔ lɛ lɛ, ekpoo akɛ eeegbala ewiemɔ lɛ sɛɛ ja mɛi ni teɔ shi woɔ lɛ lɛ tsɔɔ kɛjɛ Biblia lɛ mli akɛ etɔ̃. Shi mɔ ko mɔ ko nyɛɛɛ adamɔ Ŋmalɛi lɛ amli nilee ni eyɔɔ lɛ naa. Wolo ni aŋma ni atsɛɔ lɛ Worms Sanejajemɔ lɛ jaje nɔ ni jɛ sane ni aye lɛ mli ba lɛ etsɔɔ. Ejaje akɛ Luther ji efɔŋfeelɔ ni mla ebuuu ehe, ni agu woji ni eŋmala lɛ. Akɛni paapa lɛ eshwie lɛ kɛjɛ sɔlemɔ lɛ mli ni maŋtsɛ lɛ kɛɛ mla ebuuu ehe hewɔ lɛ, ebaje oshara mli akɛ mɔ ni abaanyɛ agbe lɛ.

Kɛkɛ ni shihilɛi lɛ tsake yɛ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ni akpaaa gbɛ nɔ. Beni Luther eku esɛɛ kɛjɛ egbɛfãa lɛ mli kɛba Wittenberg lɛ, Frederick ni mli hi ni jɛ Saxony lɛ to gbɛjianɔ ko koni ahe aye akɛ áju shi ámɔ Luther. Enɛ ha Luther yaje he ko shɔŋŋ ni ehenyɛlɔi lɛ anine nyɛŋ ashɛ enɔ. Aju shi akɛ Luther tee Wartburg mɔɔ ni etse ehe banee lɛ mli, ni eto etsɛŋ yɛ jɛmɛ, ni abale lɛ akɛ gbɔmɔ kroko ko—ni ji ablade ko ni atsɛɔ lɛ akɛ Junker Jörg.

Aatao September Biblia lɛ Babaoo Diɛŋtsɛ

Luther hi Wartburg mɔɔ lɛ mli yɛ nyɔji nyɔŋma ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli akɛ kobɔfo kɛjɛ maŋtsɛ lɛ kɛ paapa lɛ hiɛ. Wolo ni ji Welterbe Wartburg lɛ tsɔɔ mli akɛ, “be ni eye yɛ Wartburg lɛ fata be ni ekɛtsu nii ni ewo yibii babaoo yɛ eshihilɛ mli lɛ he.” Egbe nibii wuji ni fe fɛɛ ni enyɛ efee lɛ ateŋ ekome, ni ji Erasmus Hela Ŋmalɛi lɛ ni etsɔɔ shishi kɛtee Germany wiemɔ mli lɛ naa yɛ jɛmɛ. Akala enɛ yɛ September 1522 mli, ni atsĩii Luther gbɛi atã akɛ mɔ ni tsɔɔ shishi, ni abale wolo nɛɛ akɛ September Biblia. Ejara ji guilder 1 1/2—nɔ ni feɔ shia abaawa afi nyɔmɔwoo. Ni kɛlɛ, mɛi babaoo tao September Biblia lɛ waa. Akala nɔ ni fe ekomekomei 6,000 yɛ nyɔji 12 pɛ mli, ni atĩ mli akala lɛ shii 2, ni kɛ hooo lɛ, atĩ mli akala lɛ shii 69 yɛ afii 12 ni nyiɛ sɛɛ ba lɛ amli.

Martin Luther kɛ Katharina von Bora, ni tsutsu lɛ eji mɔ kome shihilɔ lɛ bote gbalashihilɛ mli yɛ afi 1525. Katharina he esa waa kɛ shiakwɛmɔ, ni enyɛ etsu gbɛnaa nii ni mlihilɛ ni ewu lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ kɛbafɔ enɔ lɛ he nii. Jeee eŋa kɛ ebii ekpaa lɛ pɛ bafee Luther shiabii, shi nanemɛi, woloŋlelɔi, kɛ abobalɔi hu. Beni Luther da saŋŋ lɛ, ebaná hegbɛ kɛ gbɛi akɛ ŋaawolɔ aahu akɛ woloŋlelɔi, ni ji gbɔi ni basaraa lɛ yɛ eshia lɛ hiɛɔ niŋmaa tso kɛ wolo koni amɛŋmala saji ni ewieɔ lɛ amɛshwie shi. Abua nɛkɛ saji ni aŋmala nɛɛ anaa afee wolo ni egbɛi ji Luthers Tischreden (Luther Okpɔlɔ He Sanegbaa). Aja wolo nɛɛ babaoo yɛ Germany wiemɔ mli aahu akɛ ebafee wolo ni aja fe fɛɛ yɛ Biblia lɛ sɛɛ, yɛ be ko mli.

Wiemɔ Shishitsɔɔlɔ ni He Esa Waa kɛ Mɔ ni Ŋmala Woji Babaoo

Beni shɛɔ afi 1534 lɛ, Luther egbe Hebri Ŋmalɛi lɛ ni etsɔɔ shishi lɛ naa. Eyɛ nyɛmɔ ni ekɛhaa nifeemɔ su, lala loo wiemɔ gbɛɛmɔ, kɛ wiemɔ kulibii ni abua naa ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji Biblia ni gbɔmɛi foji nuɔ shishi. Beni Luther wieɔ gbɛ ni etsɔɔ nɔ etsɔɔ woji ashishi lɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Esa akɛ wɔkɛ nyɛ ni yɔɔ eshia, gbekɛbii ni yɔɔ gbɛjegbɛi lɛ anɔ, kɛ mɔ folo ni yɔɔ jara nɔ lɛ agba sane, ni agbɛnɛ wɔbo amɛdaaŋ wiemɔi atoi jogbaŋŋ ni agbɛnɛ wɔtsɔɔ shishi nakai nɔŋŋ.” Luther Biblia lɛ ye ebua ni ato wiemɔ ni aŋmaa ni akpɛlɛ nɔ lɛ shishi, ni akpɛlɛ enɛ nɔ yɛ Germany fɛɛ.

Kɛfata nikeenii ni Luther yɔɔ akɛ wiemɔ shishitsɔɔlɔ lɛ he lɛ, eyɛ hesaa akɛ niŋmalɔ. Akɛɛ eŋmalaa woji ni tsɔɔ saji amli jogbaŋŋ daa otsii enyɔ, ni efee nakai yɛ ewala shihilɛ be fɛɛ ni ekɛtsu nii lɛ mli. Niŋmaai nɛɛ ekomɛi teeɔ naataamɔi ashi tamɔ eŋmalɔ lɛ pɛpɛɛpɛ. Kɛji akɛ wiemɔi ni ekɛtsu nii yɛ eklɛŋklɛŋ niŋmaai lɛ amli lɛ mli wawai lɛ, gbɔlɛ haaa Luther aba saji ni etaoɔ eŋmala lɛ ashi. Esɛɛ mli niŋmaai lɛ amli bawa babaoo. Taakɛ wolo, Lexikon für Theologie und Kirche lɛ tsɔɔ lɛ, Luther niŋmaai lɛ jieɔ “bɔ ni emlifu naa wa ha” kɛ “bɔ ni ebɛ heshibaa kɛ suɔmɔ ha” kɛ agbɛnɛ “bɔ ni efeɔ shiŋŋ yɛ enitsumɔ mli ha” lɛ kpo.

Beni Okwaafoi Ata lɛ fɛ́, ni agbegbee maŋtiase lɛ mli onukpai lɛ babaoo lɛ, abi Luther ni etsɔɔ ejwɛŋmɔ yɛ atuatsemɔ lɛ he. Ani okwaafoi lɛ yɛ sane ni ja ni amɛaadamɔ nɔ amɛkɛte shi amɛwo amɛnuŋtsɔmɛi lɛ? Luther ekaaa akɛ eeená sɛɛfimɔ ni fa kɛtsɔ hetoo ni baasa mɛi ni fa lɛ ahiɛ lɛ ni eeeha nɔ. Ehe eye akɛ esa akɛ Nyɔŋmɔ tsuji aba amɛhe shi amɛha mɛi ni yeɔ nɔ lɛ. (Romabii 13:1) Luther gbá mli kpoo ekɛɛ akɛ esa akɛ akɛ nɔnyɛɛ aba atuatsemɔ lɛ shi. Ekɛɛ akɛ: “Ha mɛi ni baanyɛ lɛ atsu kakla, amɛtswia nii, ni amɛgbe mɛi.” Hanns Lilje kɛɛ akɛ, nɛkɛ hetoo nɛɛ fite Luther “gbɛi ni yɔɔ srɔto ni kulɛ eyɔɔ yɛ gbɔmɛi lɛ ateŋ lɛ.” Agbɛnɛ hu, Luther sɛɛ mli niŋmaai ni kɔɔ Yudafoi ni kpoo tsakemɔ kɛmiiba Kristojamɔ mli lɛ ahe, titri lɛ ewolo ni ji On the Jews and Their Lies (Yɛ Yudafoi lɛ kɛ Amɛ Amalei Ahe) lɛ ha mɛi pii kadi niŋmalɔ lɛ akɛ mɔ ni teɔ shi ewoɔ Sembii (Yudafoi) lɛ.

Luther Gboshinii ni Eshi Lɛ

Jamɔ Tsakemɔ lɛ ni gbɔmɛi tamɔ Luther, Calvin, kɛ Zwingli kanya lɛ ha ato jamɔ he susumɔ hee ni atsɛɔ lɛ Protestant jamɔ lɛ shishi. Gboshinii titri ni Luther kɛha Protestant jamɔ lɛ ji etsɔɔmɔ titri ni kɔɔ bembuu kɛtsɔ hemɔkɛyeli nɔ lɛ he lɛ. Germany nɔyelɔi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ ehe yabɔ Protestant loo Katolik hemɔkɛyeli lɛ he. Protestant jamɔ gbɛ eshwã ni ená sɛɛfimɔ yɛ Scandinavia, Switzerland, England, kɛ Netherlands. Ŋmɛnɛ eyɛ sɛɛnyiɛlɔi akpekpei ohai abɔ.

Mɛi ni kɛ Luther hemɔkɛyelii lɛ fɛɛ kpãaa gbee lɛ buɔ lɛ waa lolo. Tsutsu German Democratic Republic, ni Eisleben, Erfurt, Wittenberg, kɛ Wartburg fata he ni amɛyɔɔ ehusui amli lɛ ye Luther afii 500 gbijurɔyeli, yɛ afi 1983. Nɛkɛ Kwasafo Maŋ nɛɛ kpɛlɛ enɔ akɛ mɔ ni ehe gbɛi fe fɛɛ yɛ Germany yinɔsane kɛ hiŋmɛigbelemɔ mli. Agbɛnɛ hu, Katolik jamɔ he nilelɔ ko ni hi shi yɛ afi 1980 afii lɛ amli lɛ mu hewalɛ ni Luther ná yɛ mɛi anɔ lɛ naa ni ekɛɛ akɛ: “Mɔ ko mɔ ko bɛ ni ba yɛ Luther sɛɛ ni baanyɛ ekɛ lɛ aye egbɔ.” Nilelɔ Aland ŋma akɛ: “Daa afi lɛ, kɛ hooo lɛ, aŋmalaa woji heei 500 yɛ Martin Luther kɛ Jamɔ Tsakemɔ he—ni afeɔ enɛ yɛ wiemɔi titrii ni awieɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ lɛ amli.”

Martin Luther le nii waa, enyɛɔ ekaiɔ nii waa, eyɛ wiemɔi komekomei anɔ hewalɛ waa, ni ekɛ hiɛdɔɔ tsuɔ nii waa diɛŋtsɛ. Agbɛnɛ hu ebɛ tsui kwraa ni ebuuu mɔ, ni efeɔ keketee yɛ nɔ ni esusuɔ akɛ eji osato lɛ he. Beni Luther kã egbele saa nɔ yɛ Eisleben yɛ February afi 1546 lɛ, enanemɛi bi lɛ kɛji akɛ ekã he edamɔ shi shiŋŋ yɛ hemɔkɛyelii ni etsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ amli lolo lo. Eha hetoo akɛ: “Hɛɛ.” Luther egbo, shi mɛi pii kã he amɛkɛ amɛhe kpɛtɛɔ hemɔkɛyelii nɛɛ ahe lolo.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]

Luther te shi ewo eshaifaai ni ahɔ̃ɔ lɛ

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Mit freundlicher Genehmigung: Wartburg-Stiftung

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Luther kpoo akɛ eeegbala ewiemɔ lɛ sɛɛ ja mɛi ni teɔ shi woɔ lɛ lɛ tsɔɔ kɛjɛ Biblia lɛ mli akɛ etɔ̃

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Kɛjɛ wolo ni ji The Story of Liberty, 1878 lɛ mli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 29]

Luther tsũ mli yɛ Wartburg Mɔɔ lɛ mli he ni etsɔɔ Biblia lɛ shishi yɛ lɛ

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Mfonirii enyɔ lɛ fɛɛ: Mit freundlicher Genehmigung: Wartburg-Stiftung

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 26 lɛ Jɛ]

Kɛjɛ wolo ni ji Martin Luther The Reformer, 3rd Edition, ni Toronto Willard Tract Depository, Toronto, Ontario ŋma lɛ mli

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 30 lɛ Jɛ]

Kɛjɛ wolo ni ji The History of Protestantism (Kpo I) lɛ mli