Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Namɔ Tsu “Ŋulami” Lɛ?

Namɔ Tsu “Ŋulami” Lɛ?

Saji ni Mɛi ni Kaneɔ lɛ Biɔ . . .

Namɔ Tsu “Ŋulami” Lɛ?

▪ Ani okwɛ Yesu fɔmɔ lɛ he sinii loo shwɛmɔi ni tsɔɔ maŋtsɛmɛi, loo nilelɔi etɛ, ní miiya amɛyasara abifao ŋmɔŋ Yesu ni kã kooloi aniyenii anɔ̃ mli lɛ eko pɛŋ? Sinii lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ tsu ŋulami ko ni enyiɛ amɛhiɛ kɛtee kooloi atsu lɛ mli yɛ Betlehem. Gbekɛbii babaoo po ekpe nakai maŋtsɛmɛi etɛ lɛ agbɛ́i—Melchior, Caspar, kɛ Baltazar—amɛwo amɛyitsoŋ. Shi ani nakai sane ní ehe shi lɛ kɛ nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ lɛ kpãa gbee? Dabi. Sane lɛ ejaaa kwraa yɛ nibii srɔtoi ahewɔ.

Klɛŋklɛŋ lɛ, namɛi ji nakai hii lɛ? Yɛ Hela wiemɔ ni akɛŋma Biblia lɛ mli lɛ, Biblia lɛ ewieee amɛhe akɛ amɛji maŋtsɛmɛi loo nilelɔi. Amɛji magi, loo ŋulamiiaŋkwɛlɔi. Ekã shi faŋŋ akɛ, amɛji wɔŋjalɔi ni kɛ ŋulamii yeɔ ŋkunyaa. Biblia mli amaniɛbɔɔ lɛ etsɔɔɔ gbɔi lɛ ayibɔ loo amɛgbɛ́i.

Nɔ ni ji enyɔ lɛ, mɛɛ be hii nɛɛ yasara gbekɛ lɛ? Jeee be mli ní Yesu ji abifao ní kã kooloi aniyenii anɔ̃ mli. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ? Sanekpakpa ŋmalɔ Mateo kɛɛ akɛ: “Amɛtee shĩa lɛ, ni amɛna [gbekɛ fioo, NW] lɛ kɛ enyɛ Maria lɛ.” (Mateo 2:11) Kadimɔ akɛ no mli lɛ Yesu jeee abifao ŋmɔŋ, shi moŋ eji “gbekɛ fioo.” Nakai beaŋ lɛ, Maria kɛ Yosef bɛ kooloi atsũ mli dɔŋŋ; moŋ lɛ, amɛyɛ shĩa.

Nɔ ni ji etɛ lɛ, namɔ tsu “ŋulami” lɛ koni enyiɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ ahiɛ? Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ tsu “ŋulami” lɛ. Shi ani Nyɔŋmɔ tsu amɛ lɛɛlɛŋ? Kaimɔ akɛ, “ŋulami” lɛ kɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ eyaaa Betlehem klɛŋklɛŋ. Moŋ lɛ, ekɛ amɛ tee Maŋtsɛ Herode ŋɔɔ yɛ Yerusalem. Amɛha nakai gbɔmɔgbelɔ kpanaku ní yeɔ awuŋa lɛ le akɛ afɔ́ Yesu ní baatsɔ “Yudafoi amaŋtsɛ” lɛ, ni no ha Herode ná hetsɛ̃ ni naa wa eha gbekɛ lɛ. (Mateo 2:2) Herode tsɔ̃ ŋaa ekɛɛ amɛ akɛ kɛ́ amɛyana lɛ lɛ, amɛku amɛsɛɛ amɛbatsɔɔ lɛ he pɔtɛɛ ni gbekɛ nɛɛ yɔɔ, koni lɛ hu eyakoto lɛ. No sɛɛ lɛ, “ŋulami” lɛ nyiɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ ahiɛ kɛtee Yosef kɛ Maria ŋɔɔ. No hewɔ lɛ, eji Nyɔŋmɔ kɛ ehe wooo saji amli kulɛ, gbɛ ni ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ kɔ lɛ baaha agbe gbekɛ lɛ. Miishɛɛ sane ji akɛ, Nyɔŋmɔ kɛ ehe wo sane lɛ mli. Beni ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ ekuuu sɛɛ amɛbabɔɔɔ Herode amaniɛ lɛ, emli wo la aahu akɛ, efã koni agbe gbekɛbii hii fɛɛ ni yɔɔ Betlehem kɛ jɛi niiaŋ fɛɛ, mɛi ni eye afii enyɔ kɛ mɛi ni yeko nakai lɛ.—Mateo 2:16.

Sɛɛ mli lɛ, Yehowa tsɛ Yesu akɛ, “misuɔmɔ bi ní mináa ehe tsui lɛ.” (Mateo 3:17) Susumɔ enɛ he okwɛ: Ani Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ, ni feɔ jalɛ nii lɛ baahala ŋulamiiaŋkwɛlɔi wɔŋjalɔi—ni ji mɛi ni kɛ amɛhe woɔ mumɔi atsɛmɔ nifeemɔ ko ni Nyɔŋmɔ Mla lɛ guɔ lɛ mli lɛ—ní etsu amɛ? (5 Mose 18:10) Ani ebaaha ŋulami anyiɛ amɛhiɛ kɛya Herode, ni ji gbɔmɔgbelɔ kpanaku fe fɛɛ yɛ maŋ lɛŋ lɛ hiɛ, koni amɛyakɛɛ lɛ sane ko ní baaha enyɛ̃ gbekɛ lɛ? Ni ani Nyɔŋmɔ baaha nakai ŋulami lɛ nɔŋŋ atsɔɔ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ he pɔtɛɛ ni gbekɛ fioo ní nyɛɛɛ ehe efã nɛɛ yɔɔ?

Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ: Asraafonyo nukpa ko ni tsuɔ enitsumɔ jogbaŋŋ lɛ tsu esraafonyo ni he esa fe fɛɛ lɛ kɛtee henyɛlɔi lɛ ŋsara mli koni eyatsu nitsumɔ ko ni yɔɔ oshara waa he nii. Ani ebaatsɔɔ henyɛlɔi lɛ he ni amɛbaana esraafonyo lɛ yɛ? Dabi kɔkɔɔkɔ! Nakai nɔŋŋ Yehowa tsu e-Bi lɛ kɛba jeŋ ni mli yɔɔ oshara waa nɛɛ mli. Ani Nyɔŋmɔ baatsɔɔ Maŋtsɛ Herode ni yi wa lɛ he ni e-Bi ni nyɛŋ ehe efã lɛ kã? Kɔkɔɔkɔ!

Belɛ namɔ tsu “ŋulami” lɛ, loo nɔ ko ni tamɔ ŋulami lɛ mɔ? Ojogbaŋŋ, namɔ titri sumɔɔ ni agbe gbekɛ Yesu, koni ekada ní ebatsu yiŋtoo hewɔ ni atsu lɛ kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he nii lɛ? Namɔ lakaa mɛi, ehaa mɛi maleɔ, ehaa afeɔ yiwalɛ nii, ni agbeɔ mɛi? Yesu diɛŋtsɛ tsɔɔ akɛ “amalelɔ kɛ malemɔ tsɛ,” mɔ ni ji “gbɔmɔgbelɔ . . . kɛjɛ teteete” lɛ ji Satan Abonsam.—Yohane 8:44.