Yéey le kuxtal utiaʼal ka kuxlakech minaʼan u xuul
Yéey le kuxtal utiaʼal ka kuxlakech minaʼan u xuul
«Tsʼoʼok in tsʼáaik a yéeyeʼex kuxtal yéetel kíimil, bey xan kiʼ tʼaan yéetel loolob tʼaan. Yéeyeʼex túun le kuxtal utiaʼal ka kuxlakeʼex[oʼ].» (DEUTERONOMIO 30:19.)
1, 2. ¿Baʼaxten ku yaʼalaleʼ Dioseʼ tu beetaj wíinik «jeʼel bix letiʼeʼ»?
«KOʼOX beetik wíinik. Bíin béeyak jeʼel bixoʼoneʼ.» Le tʼaanoʼob tu yaʼalaj Diosaʼ ku chíikpajal tu yáax capituloi le Bibliaoʼ. Jeʼex túun u yaʼalik Génesis 1:26, 27, Dioseʼ «tu beetaj wíinik [...] jeʼel bix letiʼeʼ». Le oʼolal le yáax wíinikoʼ jelaʼan tiʼ u chuukan baʼaloʼob tu beetaj Dios way Luʼumeʼ. Le wíinikaʼ ku páajtal u tuukul bey xan u yeʼesik jatsʼuts modos jeʼex yaabilaj, justicia, naʼatil yéetel páajtalil; baʼaloʼob ku yeʼesaʼal xan tumen le Máax beetmailoʼ. Tsʼoʼoleʼ tsʼaʼab xan u páajtalil tiʼ utiaʼal u yéeyik baʼax ken u beet utiaʼal ka xiʼik utsil tiʼ yéetel utiaʼal u kiʼimakkúuntik u yóol u Taata yaan teʼ kaʼanoʼ (Romailoʼob 2:15). Jeʼex túun k-ilkoʼ, Adaneʼ ku páajtal u yéeyik kaʼach baʼax ken u beete. Ka tu yilaj Jéeoba bix le yáax wíinik tsʼoʼok u beetkoʼ, tu yaʼaleʼ «sen maʼalob» le baʼax tu beetoʼ (Génesis 1:31; Salmo 95:6).
2 Tumen u paalaloʼon Adán yéetel tumen Dios beetmailoʼoneʼ, yaan xan toʼon u páajtalil k-yéeyik baʼax ken k-beete. Kex yaan u páajtalil tiʼ Jéeoba utiaʼal u kʼaj óoltik baʼax ku taal u kʼiinileʼ, maʼ u destinarmaj máakiʼ, yéetel maʼatech u controlartik u kuxtal máak. Utiaʼal k-ilik u kʼaʼananil k-yéeyik maʼalob baʼax ken k-beeteʼ, koʼox ilik baʼax ku kaʼansiktoʼon le baʼax úuch tiʼ u kaajil Israeloʼ (Romailoʼob 15:4).
Le israelitaʼoboʼ tu yéeyoʼob baʼax ken u beetoʼob
3. ¿Máakalmáak le yáax ley tiʼ le Diez Mandamientosoʼ, yéetel baʼax tu yéeyaj u beetik le israelitaʼoboʼ?
3 Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tiʼ le israelitaʼoboʼ: «Teen Yuumtsil a [Dios] máax jóokʼesech Egipto tuʼux palitsiltaʼaneʼex kaʼachi» (Deuteronomio 5:6). U kaajil Israeleʼ u yojel jach jaaj le baʼax aʼalaʼab tiʼaʼ, tumen tu jaʼabil 1513 táanil tiʼ u taal Cristoeʼ, jóoʼsaʼaboʼob tumen Jéeoba tiʼ u kaajil Egipto. Le yáax ley tiʼ le Diez Mandamientos tu tsʼáaj Jéeoba tiʼ le israelitaʼoboʼ, ku yaʼalik: «Maʼ u yantaltech yaanal [diosoʼob] wa maʼ teen[iʼ]» (Éxodo 20:1, 3). Teʼ kʼiin jeʼeloʼ, le israelitaʼoboʼ tu yaʼaloʼob yaan u beetkoʼob le baʼax tu yaʼalaj Diosoʼ, tu yéeyoʼob u meyajtkoʼob chéen Jéeoba (Éxodo 20:5; Números 25:11).
4. 1) ¿Baʼax kaʼapʼéel baʼal tu tsʼáaj Moisés tu táan le israelitaʼob utiaʼal ka u yéeyoʼoboʼ? 2) Kux túun toʼon, ¿baʼax jeʼel u páajtal k-yéeyik xaneʼ?
4 Ka máan cuarenta jaʼaboʼobeʼ, Moiseseʼ tu kʼaʼajsaj tiʼ u paalal le israelitaʼob tu yaʼaloʼob u meyajkoʼob chéen Jéeobaoʼ: «Bejelaʼeʼ, kin tsʼáaik le kaʼan yéetel le luʼum utiaʼal jaajkunajil ta wóokʼoleʼex, tsʼoʼok in tsʼáaik a yéeyeʼex kuxtal yéetel kíimil, bey xan kiʼ tʼaan yéetel loolob tʼaan. Yéeyeʼex túun le kuxtal utiaʼal ka kuxlakeʼex yéetel a chʼiʼibaleʼexoʼ» (Deuteronomio 30:19). Bejlaʼeʼ, toʼon xaneʼ láayliʼ jeʼel u páajtal k-yéeyik baʼax ken k-beeteʼ. Jeʼel u páajtal k-yéeyik u chúukpajal k-óol k-meyajt Jéeoba yéetel ka yanaktoʼon kuxtal minaʼan u xuul, wa jeʼel xan u páajtal k-yéeyik maʼ k-beetik baʼax u kʼáat Jéeoba yéetel ka xiʼiktoʼon kʼaasil. Koʼox ilik baʼax tu yéeyaj u beetik Josué yéetel baʼax tu yéeyaj u beetik le israelitaʼoboʼ.
5, 6. ¿Baʼax tu yéeyaj u beetik Josué, yéetel bix binik tiʼ yoʼolal le baʼax tu yéeyoʼ?
5 Tu jaʼabil 1473 táanil tiʼ u taal Cristoeʼ, Josueiʼ tu yoksaj le israelitaʼob teʼ luʼum u yaʼalmaj Dios u tsʼáaiktiʼoboʼ. Táanil tiʼ u kíimleʼ, letiʼeʼ tu yaʼalaj tiʼ le israelitaʼoboʼ: «Wa maʼ a kʼáateʼex a meyajteʼex Yuumtsileʼ, tukulteʼex bejelaʼa máax bíin a meyajteʼex: wa u [diosoʼob] a máanjaʼan chʼiʼibaleʼex kajnáaloʼob kaʼach tu jáal u yáalkab jaʼil Éufrates, wa u [dios] le j-amorreoʼob kajnáaloʼob kaʼach tiʼ le luʼumaʼ». Baʼaleʼ tu yaʼalaj xan: «Teen yéetel in paalaleʼ, [...] Yuumtsil bíin k-meyajte» (Josué 24:15).
6 Yaʼab jaʼaboʼob táanil tiʼ lelaʼ, Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tiʼ Josué maʼ u chʼaʼik saajkil yéetel ka chúukpajak u yóol u tsʼoʼokbes baʼax ku yaʼalik u Ley. Tu yaʼalaj xan tiʼeʼ wa mantatsʼ ku xokik u Ley Dioseʼ, yaan u bin utsil tiʼ (Josué 1:7, 8). Josueiʼ bey tu beetiloʼ. Yéetel bin utsil tiʼ úuchik u yéeyik baʼax maas maʼalob. Letiʼeʼ bey tu yeʼesil ka tu yaʼalaj: «Mix jumpʼéel tʼaan j-pʼáat wa maʼ u tsʼoʼokpaj[al] tiʼ tuláakal le maʼalob [promesaʼob] tu beetaj Yuumtsil tiʼ le j-israelitaʼoboʼ» (Josué 21:45).
7. Tu kʼiiniloʼob Isaíaseʼ, ¿baʼax tu yéeyaj u beetik jujuntúul israelitaʼob, yéetel bix biniktiʼob?
7 Beoraaʼ, koʼox k-ilik baʼax táan kaʼach u beetik le israelitaʼob setecientos jaʼaboʼob kíimik Josueoʼ. Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ, yaʼab tiʼ letiʼobeʼ tsʼoʼok u káajal kaʼach u beetkoʼob le baʼax ku beetik le kaajoʼob maʼ tu meyajkoʼob Diosoʼ; ku kutaloʼob u jaantoʼob yaʼabach kiʼikiʼ jaanloʼob yéetel u yukʼoʼob chʼujuk vino. Baʼaleʼ lelaʼ maʼ chéen ku beetkoʼob utiaʼal ka múul jaankoʼob yéetel u láakʼtsiloʼobiʼ, ku beetkoʼob tu kʼaabaʼ kaʼatúul maʼ jaajil diosoʼobiʼ. Le profeta Isaíasoʼ tu kʼaʼajsajtiʼob bix u yilaʼal tumen Jéeoba le baʼax ku beetkoʼoboʼ: «Teʼex máax ka náachtaleʼex tiʼ Yuumtsil yéetel ka tuʼubsikeʼex in kiliʼich puʼuk bey xan ka kʼubikeʼex waaj yéetel vino tiʼ Gad yéetel Meni, u [diosiloʼob] u yúuchul buul». Ku tuklikoʼob kaʼacheʼ utiaʼal u yantal u yich u paakʼaloʼobeʼ unaj u pʼáatloʼob maʼalobil tu táan «Gad yéetel Meni, u [diosiloʼob] u yúuchul buul», maʼ tu táan Jéeobaiʼ. U jaajileʼ, tumen tu beetoʼob baʼax u yojloʼob maʼ maʼalobeʼ, bintiʼob kʼaasil; Jéeobaeʼ tu yaʼalajtiʼob: «Bíin in beet a kíimileʼex yéetel u chʼaak máaskab. Tumen teneʼ tin páay tʼantajeʼex, baʼaleʼ teʼexeʼ maʼ ta éejemtajeʼexiʼ; tin tʼaanajeʼex baʼaleʼ maʼ ta wuʼuyeʼexiʼ; ta beetajeʼex baʼaxoʼob maʼ utstintʼaanoʼobiʼ, ta yéeyajeʼex baʼaxoʼob kʼuuxiltiken» (Isaías 65:11, 12). Le israelitaʼoboʼ maʼ tu yéeyoʼob baʼax maʼalobiʼ, le oʼolal tu taasoʼob xuʼulsajil tu yóoʼloʼob, tsʼoʼoleʼ le diosoʼob ku meyajkoʼob kaʼachoʼ maʼ páajchaj u beetkoʼob mix baʼal tu yoʼolaloʼobiʼ.
Unaj k-kanik yéey baʼax maʼalob
8. Deuteronomio 30:20, ¿baʼax ku yaʼalik unaj k-beetik utiaʼal k-yéeyik maʼalob baʼax ken k-beete?
8 Le ka tu yaʼalaj Moisés tiʼ le israelitaʼob ka u yéeyoʼob le kuxtaloʼ, tu yaʼalaj xan tiʼob yaan óoxpʼéel baʼal unaj u beetkoʼob: u yaabilkoʼob Jéeoba, u yuʼubkoʼob u tʼaan, yéetel maʼ u kʼexikoʼob Jéeoba (Deuteronomio 30:20). Koʼoneʼex ilik cada upʼéel tiʼ le óoxpʼéel baʼaloʼobaʼ, utiaʼal k-kanik yéey baʼax maʼalob.
9. ¿Bix jeʼel k-eʼesik tiʼ Jéeoba k-yaabilmeʼ?
9 Kʼaʼabéet yaabiltik Jéeoba k-Dios. Toʼoneʼ k-meyajtik Jéeoba tumen k-yaabilmaj. Tsʼoʼok kanik baʼax úuch tiʼ u kaajal Israel ikil maʼ tu kanaj u yéey baʼax maʼalobiʼ, le oʼolaleʼ k-ilik maʼ k-beetik baʼaloʼob kʼaastak yéetel k-kanáantikba utiaʼal maʼ k-chʼíikil k-kaxt chéen u baʼalubaʼob le yóokʼol kaabaʼ (1 Corintoiloʼob 10:11; 1 Timoteo 6:6-10). Toʼoneʼ k-natsʼikba xan tiʼ Jéeoba yéetel k-beetik baʼax utstutʼaan (Josué 23:8; Salmo 119:5, 8). Táanil tiʼ u yokol le israelitaʼob teʼ luʼum u yaʼalmaj Dios u tsʼáaiktiʼoboʼ, Moiseseʼ tu yaʼalajtiʼob: «Teneʼ in kaʼambesmaj tiʼ teʼex le aʼalmaj tʼaanoʼob yéetel le tsolbeʼen tʼaanoʼob tu yaʼalaj teen Yuumtsil in [Dios] ka a beeteʼexoʼ, utiaʼal ka a tsʼoʼokbeseʼex teʼ j-luʼum tuʼux bíin kajlakeʼexoʼ. Tsʼoʼokbeseʼex yéetel beeteʼex, tumen beyoʼ le kaajoʼoboʼ yaan u kʼajóoltikoʼob yaan naʼat yéetel kʼaj óolal tiʼ teʼex» (Deuteronomio 4:5, 6). Bejlaʼa xaneʼ k-eʼesik yaabiltmaj Jéeoba wa k-tsʼáaik táanil ichil k-kuxtal k-beetik baʼax ku yaʼalik. Wa k-beetik beyoʼ, Jéeobaeʼ yaan u yeʼesiktoʼon u yutsil (Mateo 6:33).
10-12. ¿Baʼax k-kanik tiʼ baʼax úuch tiʼ u kʼiiniloʼob Noé?
10 Kʼaʼabéet uʼuyik u tʼaan Dios. Noeiʼ tu kʼaʼaytaj «toj kuxtal» (2 Pedro 2:5). Táanil tiʼ u taal le Búulkabaloʼ, óoliʼ tuláakal le máakoʼoboʼ chʼiikloʼob tiʼ baʼaxoʼob suuk u beetkoʼob sáamsamal yéetel maʼ tu yuʼuboʼob le baʼax aʼalaʼabtiʼob tumen Noeoʼ. ¿Baʼax úuchtiʼob? «J-taal le búulkabaloʼ ka j-láaj bisaʼaboʼob.» Jesuseʼ tu yaʼaleʼ le kʼiinoʼob kuxlikoʼonaʼ —tuʼux tsʼoʼok u káajal u gobernar u «Paal Máak[eʼ]»— chíikaʼanoʼob tiʼ u kʼiiniloʼob Noé. Le baʼax úuch tu kʼiiniloʼob Noeoʼ ku yeʼesiktoʼon baʼax jeʼel u yúuchultoʼon wa maʼ k-uʼuyik u tʼaan Dioseʼ (Mateo 24:39).
11 Le máaxoʼob chéen ku cheʼejkoʼob le baʼax ku kʼaʼaytaʼal tiʼob tumen máaxoʼob túuxtaʼanoʼob tumen Dioseʼ, maʼ unaj u tuʼubskoʼob baʼax kun úuchultiʼob yoʼolal baʼax ku beetkoʼobiʼ. Le ka tʼaanaj Pedro tiʼ le máakoʼobaʼ, letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Baʼax ku yúuchuleʼ letiʼobeʼ maʼ u kʼáat u kʼaj óoltoʼobeʼ le kaʼanoʼob yaniliʼob tiʼ le úuchben kʼiinoʼoboʼ bey xan le luʼumoʼ jóokʼ tiʼ le jaʼoʼ yéetel tʼubukbal ichil le jaʼoʼ tu yoʼolal u tʼaan Jajal Dios. Tu yoʼolal lelaʼ le yóokʼol kaab yaan kaʼachoʼ xuʼulsaʼab tu yoʼolal u jaʼil le búulkabaloʼ. Baʼaleʼ le kaʼanoʼob yéetel le luʼum yanoʼob [bejlaʼeʼ], kanáantaʼanoʼob utiaʼal le kʼáakʼoʼ, tu yoʼolal u tʼaan Jajal Dios xan. Le kʼáakʼoʼ bíin u tóokoʼob tu kʼiinil le pʼis óoloʼ, le ken xuʼulsaʼakoʼob le máaxoʼob kʼasaʼanoʼoboʼ» (2 Pedro 3:3-7).
12 Baʼaleʼ ¿baʼax tu beetaj Noé yéetel u familia? Le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Tu yoʼolal le oksaj óolaloʼ Noeeʼ, le ka j-aʼalaʼab tiʼ tumen Jajal Dios bíin u kaʼaj úuchul baʼaloʼob maʼiliʼ páatak u yilaʼaloʼobeʼ, tu yuʼubaj tʼaan ka tu beetaj le cheem [wa arcaoʼ]». Noé yéetel u familiaeʼ tu salvartubaʼob tumen tu yuʼuboʼob baʼax aʼalaʼabtiʼob tumen Dios (Hebreob 11:7). Toʼon xaneʼ unaj k-uʼuyik u tʼaan Dios yéetel k-beetik baʼax ku yaʼalik (Santiago 1:19, 22-25).
13, 14. 1) ¿Baʼaxten maʼ unaj u jáawal k-beetik baʼax utstutʼaan Jéeobaiʼ? 2) ¿Bix k-chaʼik k-nuʼuktaʼal tumen Jéeoba?
13 Maʼ k-kʼexik Jéeoba. Utiaʼal k-yéeyik le kuxtal minaʼan u xuuloʼ, maʼ chéen unaj k-yaabiltik Jéeoba yéetel k-uʼuyik baʼax ku yaʼalikiʼ, unaj k-ilik xan maʼ k-kʼexik, lelaʼ u kʼáat u yaʼal maʼ unaj u jáawal k-beetik baʼax utstutʼaaniʼ. Jesuseʼ tu yaʼalaj: «Wa ku chúukpajal a wóoleʼex[eʼ], bíin yanakteʼex le jaajil kuxtaloʼ» (Lucas 21:19). Le baʼax ken k-yéey beetoʼ, letiʼ kun eʼesik baʼax yaan ichil k-puksiʼikʼal. Proverbios 28:14 ku yaʼalik: «Kiʼ u yóol máax mantatsʼ ku tsikik Yuumtsil; baʼaleʼ máax tsʼuʼuy u pooleʼ [wa u puksiʼikʼaleʼ] bíin xiʼik sen kʼaasil tiʼ». Lelaʼ bey úuchik tiʼ utúul u Faraonil Egipto. Jeʼex binik u aktáantik cada upʼéel tiʼ le diez noj yajiloʼoboʼ tu maas tsʼuʼuykíintaj u puksiʼikʼal, maʼ tu yeʼesaj maʼalob saajkil tiʼ Diosiʼ. Maʼ Jéeoba beet u tsʼuʼuykintik u puksiʼikʼal le Faraonoʼ, baʼaxeʼ tu chaʼaj u yéeyik baʼax ken u beete. Baʼaleʼ jeʼel baʼaxak ka u yéey u beet Faraoneʼ, Jéeobaeʼ yaniliʼi u beetik le baʼax u tukulmoʼ. Pabloeʼ tu yaʼalaj baʼax oʼolal tu chaʼaj Jéeoba u tsʼuʼuykintik u puksiʼikʼal le Faraonoʼ: «Tin beetajech [rey] utiaʼal ka in weʼes tiʼ teech in páajtalil, yéetel [u]tiaʼal in tsʼáaik kʼaj óoltbil in kʼaabaʼ tiʼ tuláakal [...] yóokʼol kaab» (Romailoʼob 9:17).
14 Ka tsʼoʼok u máan yaʼab jaʼaboʼob jóoʼsaʼak le israelitaʼob tu kaajil Egiptooʼ, le profeta Isaíasoʼ tu yaʼalaj: «Yuumtsil techeʼ k-yuumech; toʼoneʼ kʼatoʼon, teech k-j-pat kʼat; ¡teech ta láaj beetajoʼon!» (Isaías 64:8). Ken k-xok yéetel ken k-beet baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ, chaʼik k-pataʼal wa k-nuʼuktaʼal tumen Jéeoba, beyoʼ k-kuxtal jeʼex u kʼáatoʼ. Tumen k-chaʼik k-nuʼuktaʼaleʼ, maʼ tu jach talamtaltoʼon k-beetik baʼax utstutʼaan Jéeoba, tumen jach tu jaajil taak k-beetik baʼax u kʼáat (Efesoiloʼob 4:23, 24; Colosailoʼob 3:8-10).
«Tsoleʼex» tiʼob
15. Jeʼex u yeʼesik Deuteronomio 4:9, ¿baʼax kaʼapʼéel baʼal tu yaʼalaj Jéeoba tiʼ le israelitaʼob ka u beetoʼoboʼ?
15 Le taʼaytak u yokol le israelitaʼob teʼ luʼum aʼalaʼan u tsʼaʼabaltiʼoboʼ, Moiseseʼ tu yaʼalajtiʼob: «Bey túunoʼ, kanáanteʼex maʼalob utiaʼal maʼ a tuʼubsikeʼex le baʼaxoʼob tsʼoʼok a wilikeʼexoʼ, mix a lukʼsikeʼexoʼob ta tuukuleʼex; baʼaleʼ tsoleʼex tiʼ a paalaleʼex yéetel tiʼ a wáabileʼex» (Deuteronomio 4:9). Utiaʼal u kʼamikoʼob u yutsil Jéeoba yéetel utiaʼal ka xiʼiktiʼob utsil teʼ luʼum tuʼux kun ookloʼoboʼ, le israelitaʼoboʼ unaj u beetkoʼob kaʼapʼéel baʼal aʼalaʼabtiʼob tumen Dios: maʼ u tuʼubsikoʼob le baʼax tu beetaj Dios tu yoʼolaloʼoboʼ yéetel u tsolkoʼob wa u kaʼanskoʼob tiʼ u paalaloʼob. Bejlaʼa xaneʼ, toʼon k-meyajtik Dioseʼ bey xan unaj k-beetik wa k-kʼáat kuxtal utiaʼal minaʼan u xuul. ¿Baʼax maʼalob baʼaloʼob tsʼoʼok u beetik Jéeoba t-oʼolal?
16, 17. 1) ¿Bix tsʼoʼok u bin tiʼ le misioneroʼob yéetel le meeyjil kʼaʼaytaj ku beetkoʼoboʼ? 2) ¿Yaan wa sukuʼunoʼob a wojel úuch joʼopʼok u tsʼáaik u yóoloʼob teʼ kʼaʼaytajoʼ?
16 Ku kiʼimakkúuntik k-óol ilik bix u tsʼáaik u yutsil Jéeoba tiʼ le meeyjil kʼaʼaytaj yéetel kaʼansaj k-beetkoʼ. Desde ka káaj le Kaambalil tiʼ le Biblia tiʼ Galaad tiʼ le Watchtower (Escuela Bíblica de Galaad de la Watchtower) tu jaʼabil 1943, le misioneroʼoboʼ tsʼoʼok u jach kaʼanskoʼob yaʼabach máakoʼob tiʼ yaʼab luʼumiloʼob. Tak teʼ kʼiinoʼobaʼ le sukuʼunoʼob binoʼob ka káaj u yantal le kaambalilaʼ, kex tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼob yéetel kex yaan kʼojaʼanoʼobeʼ, láayliʼ jach u kʼubmaj u yóoloʼob teʼ kʼaʼaytajoʼ. Utúul tiʼ letiʼobeʼ Mary Olson, le kiikaʼ bin teʼ kaambalil tu jaʼabil 1944 yéetel tsʼoʼok u beetik u misionerai tiʼ yaʼab luʼumiloʼob: yáaxeʼ Uruguay, tsʼoʼoleʼ Colombia yéetel bejlaʼeʼ tiaʼan Puerto Ricoeʼ. Kex yaʼab talamiloʼob ku máansik tumen tsʼoʼok u chʼíijleʼ, láayliʼ u tsʼaamaj u yóol teʼ kʼaʼaytajoʼ. Yéetel tumen maʼalob u tʼanik kastlaneʼ, ku páajtal u kʼaʼaytaj yéetel le sukuʼunoʼob láalaj semanaʼob.
17 Nancy Porter, máax bin teʼ kaambalil tu jaʼabil 1947, tiʼ ku kʼaʼaytaj Bahamaseʼ. Le kiikaʼ kex kimen u yíichameʼ láayliʼ u tsʼaamaj u yóol teʼ kʼaʼaytajoʼ. Ka tu tsikbaltaj bix tu máansil u kuxtaleʼ, tu yaʼalaj: «Upʼéel baʼax jach tsʼoʼok u taasikten kiʼimak óolaleʼ letiʼe in kaʼansik tiʼ u maasil baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ, le beetikeʼ kin jóoʼsik u tiempoi utiaʼal in xokik le Bibliaoʼ yéetel in beetik uláakʼ baʼaloʼob yaan yil yéetel in meyajtik Dios, lelaʼ tsʼoʼok u jach áantken utiaʼal in maas maʼalobkíintik in kuxtal». * Le kiik Porter bey xan uláakʼ sukuʼunoʼobeʼ, ken tuukulnakoʼob tiʼ bix tsʼoʼok u máansik u kuxtaloʼobeʼ ku kʼaʼajskoʼob tuláakal baʼax tsʼoʼok u beetik Jéeoba tu yoʼolaloʼob. ¿Kux túun toʼon? ¿K-tsʼáaik wa u nib óolalil tiʼ Jéeoba ikil u beetik u bin utsil tiʼ le kʼaʼaytaj k-beetik teʼ tuʼux kajaʼanoʼonoʼ? (Salmo 68:11.)
18. ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-kanik tiʼ u kuxtal le misioneroʼob ku jóoʼsaʼal teʼ revista La Atalaya?
18 Jach ku taasiktoʼon kiʼimak óolal k-ilik tuláakal le utsiloʼob táan u kʼamik le sukuʼunoʼob úuch joʼopʼok u kʼaʼaytajoʼobaʼ. K-xokik le bix úuchik u kʼubik u yóoloʼob u meyajtoʼob Diosoʼ jach ku líiʼsik k-óol, tumen ken k-il tuláakal le baʼax tsʼoʼok u beetik Jéeoba tu yoʼolaloʼoboʼ, ku tsʼáaiktoʼon u muukʼil utiaʼal k-maas meyajtik. ¿Suuk wa a xokik u kuxtal le sukuʼunoʼob ku jóoʼsaʼal teʼ revista La Atalaya yéetel ka wilik wa a jóoʼsik u yutsil?
19. ¿Bix jeʼel u meyaj tiʼ le taatatsiloʼob le baʼax tsʼíibtaʼan teʼ revista La Atalaya tu yoʼolal u kuxtal yaʼab sukuʼunoʼoboʼ?
19 Moiseseʼ tu yaʼalaj tiʼ le israelitaʼob maʼ u tuʼubskoʼob mix bikʼin tuláakal le baʼaxoʼob tu beetaj Jéeoba tu yoʼolaloʼoboʼ, mix u luʼskoʼob tu tuukuloʼob. Baʼaleʼ tu yaʼalaj xan tiʼob: «Tsoleʼex tiʼ a paalaleʼex yéetel tiʼ a wáabileʼexoʼob» (Deuteronomio 4:9). Le baʼaxoʼob uchaʼantak tiʼ le sukuʼunoʼoboʼ, maas séeb u kʼuchul tu puksiʼikʼal máak. Tiʼ le táankelmoʼoboʼ ku yeʼesik baʼax unaj u beetkoʼob utiaʼal ka xiʼik utsiltiʼob tu táankelmiloʼob. Le kiikoʼob maʼ tsʼokaʼan u beeloʼoboʼ yaʼab baʼaxoʼob jeʼel u kankoʼob tiʼ le kiikoʼob yaan u jaʼabiloʼob ku jóoʼsaʼal teʼ revistaʼob bix úuchik u chúukpajal u yóoloʼob u meyajtoʼob Diosoʼ. K-xokik xan bix u chúukpajal u yóol le misioneroʼob u meyajtoʼob Diosoʼ jeʼel u péekskoʼon utiaʼal ka xiʼikoʼon kʼaʼaytaj tiʼ upʼéel tuʼux yaanal tʼaan ku beetaʼal teʼ luʼumil tuʼux kajaʼanoʼonoʼ. Le taatatsiloʼob xanoʼ jeʼel u páajtal u meyajtiʼob le baʼax tsʼíibtaʼan yoʼolal u kuxtal jejeláas sukuʼunoʼoboʼ, utiaʼal u líiʼsik u yóol u paalaloʼob utiaʼal ka u jach kʼub u yóoloʼob u meyajtoʼob Diosoʼ.
20. ¿Bix k-yéeyik le kuxtaloʼ?
20 Jeʼex tsʼoʼok k-ilkoʼ, ¿bix k-yéeyik le kuxtaloʼ? K-beetik ken k-yéey meyajt Jéeoba tumen k-yaabilmaj yéetel ken k-jach kʼub óol kʼaʼaytaj tak ken u yaʼal tsʼoʼoki, tumen jeʼex tu yaʼalil Moiseseʼ «chéen bey bíin páatak [k-kuxtal], bey xan u yaʼabtal [k-jaʼabiloʼoboʼ]» (Deuteronomio 30:19, 20).
[Tsolajiloʼob]
^ xóot’ol 17 Ilaʼak le xook, “Feliz y agradecida pese a una desgarradora pérdida”, jóokʼ tiʼ La Atalaya 1 tiʼ junio tiʼ 2001, t.jnob. 23-27.
¿Kʼajaʼan wa tech?
• ¿Baʼax ta kanaj tiʼ le baʼax tu yéeyaj u beetik Josué yéetel tiʼ le baʼax tu yéeyaj u beetik le israelitaʼoboʼ?
• ¿Baʼax óoxpʼéel baʼal unaj k-beetik utiaʼal k-eʼesik táan k-yéeyik le kuxtaloʼ?
• ¿Baʼax kaʼapʼéel baʼal ku yaʼalaʼaltoʼon ka k-beete?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 28]
«Tsʼoʼok in tsʼáaik a yéeyeʼex kuxtal yéetel kíimil»
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 29]
Noé yéetel u familiaeʼ tu salvartubaʼob tumen tu yuʼuboʼob baʼax aʼalaʼabtiʼob tumen Dios
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 30]
Mary Olson
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 30]
Nancy Porter