Xeen tiʼ baʼax ku taasik

Xeen tu cuadroil baʼax ku taasik

U testigoʼob Jéeoba

Yéey u idiomail maaya

 XOOK 15

Unaj k-beetik jeʼex Jesús utiaʼal u yantaltoʼon jeetsʼelil

Unaj k-beetik jeʼex Jesús utiaʼal u yantaltoʼon jeetsʼelil

«U jeetsʼelil Dios ku táatsʼmáansik tuláakal tuukuloʼobeʼ, [...] yaan u kanáantik a puksiʼikʼaleʼex» (FILI. 4:7).

KʼAAY 113 Yaan jeetsʼelil ichiloʼon

TIʼ BAʼAX KUN TʼAAN *

1, 2. ¿Baʼaxten Jesuseʼ jach chiʼichnakchaji?

TU TSʼOOK kʼiinil u kuxtal Jesús way Luʼumeʼ jach chiʼichnak kaʼachi. Letiʼeʼ u yojel taʼaytak u sen beetaʼal u muʼyaj yéetel u kíimsaʼal tumen le máaxoʼob pʼekmiloʼ. Baʼaleʼ yaan uláakʼ baʼax chiʼichnakkúuntik. Letiʼeʼ u kʼáat u beet baʼax uts tu tʼaan u Taata tumen jach u yaabiltmaj. Tsʼoʼoleʼ u yojel wa ku chúukpajal u yóol teʼ súutukil táan u muʼyajoʼ yaan u kiliʼichkúuntik u kʼaabaʼ Dios. Letiʼ xaneʼ u yaabiltmaj le máakoʼoboʼ, u yojel chéen jeʼel u yantaltiʼob kuxtal minaʼan u xuul wa ku chúukpajal u yóol tak kéen kíimkeʼ.

2 Kex jach chiʼichnakchajeʼ, Jesuseʼ pʼáat jetsʼeknak. Letiʼeʼ tsʼokaʼaniliʼ u yaʼalik tiʼ u apostoloʼob: «Kin tsʼáaikteʼex in jeetsʼelil» (Juan 14:27). Jesuseʼ yaan kaʼach tiʼ «u jeetsʼelil Dios», lelaʼ letiʼe jeetsʼelil ku yantal tiʼ máak tumen jach maʼalob u biskuba yéetel Jéeobaoʼ. Letiʼe jeetsʼelil yaan kaʼach tiʼ Jesús tu tuukul yéetel tu puksiʼikʼaloʼ (Fili. 4:6, 7).

3. ¿Baʼax ken k-il teʼ xookaʼ?

3 U jaajileʼ mix juntúul tiʼ toʼon yaan u aktáantik le baʼax tu aktáantaj Jesusoʼ. Baʼaleʼ tuláakal le máaxoʼob tsaypachtikoʼ yaan u aktáantkoʼob talamiloʼob (Mat. 16:24, 25; Juan 15:20). Tsʼoʼoleʼ jeʼex úuchik tiʼ Jesuseʼ, yaan horaeʼ yaan k-sen chiʼichnaktal. ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal maʼ k-sen chiʼichnaktal ka tak xuʼuluk u yantaltoʼon jeetsʼelil? Koʼoneʼex ilik óoxpʼéel baʼal tu beetaj Jesús le ka kʼaʼaytajnajoʼ yéetel bix jeʼel k-beetik jeʼex letiʼ kéen k-aktáant talamiloʼoboʼ.

JESUSEʼ MAʼ XUʼUL U ORARIʼ

Le oracionoʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ u xuʼulul u yantaltoʼon jeetsʼelil. (Ilawil le xóotʼol 4 tak 7).

4. Yoʼolal le baʼax ku yaʼalik Yáax tiʼ Tesalonicailoʼob 5:17, aʼal jujunpʼéel baʼaxoʼob eʼesik Jesuseʼ orarnaj yaʼab u téenel le u tsʼook kʼiin kuxlaj way Luʼumoʼ.

4 (Xok 1 Tesalonicailoʼob 5:17). U tsʼook kʼiinil u kuxtal  Jesús way Luʼumeʼ yaʼab u téenel orarnaji. Ka tu yaʼalaj tiʼ u disipuloʼob ka u kʼaʼajsoʼob le kʼiin úuchik u kíimiloʼ, tu beetaj junpʼéel oración táanil tiʼ u máansik le waajoʼ yéetel uláakʼ táanil tiʼ u máansik le vinooʼ (1 Cor. 11:23-25). Tsʼoʼoleʼ tu beetaj junpʼéel oración tu yéeteloʼob táanil tiʼ u lukʼul teʼ tuʼux tu kʼiinbesoʼob le Pascuaoʼ (Juan 17:1-26). Ka kʼuchoʼob tu jardinil Getsemanieʼ, letiʼeʼ yaʼab u téenel orarnaji (Mat. 26:36-39, 42, 44). Tsʼoʼoleʼ le jach taʼaytak u kíimiloʼ orarnaj xan tiʼ u Taata (Luc. 23:46). Jeʼex túun k-ilkoʼ Jesuseʼ orarnaj tiʼ Jéeoba tiʼ tuláakal súutukil le u tsʼook kʼiin tiaʼan way Luʼumoʼ.

5. ¿Baʼaxten sajakchaj le apostoloʼoboʼ?

5 Jesuseʼ maʼ xuʼul u orar utiaʼal u kʼáatik u yáantaj u Taataiʼ, leloʼ le áant utiaʼal u chúukpajal u yóol. Baʼaleʼ le apostoloʼoboʼ maʼ bey tu beetiloʼob teʼ áakʼab jeʼeloʼ, le oʼolal sajakchajoʼobeʼ ka púutsʼoʼob le ka taal machbil Jesusoʼ (Mat. 26:40, 41, 43, 45, 56). ¿Baʼax ku kaʼansiktoʼon lelaʼ? Ku kaʼansiktoʼoneʼ utiaʼal u chúukpajal k-óol jeʼex Jesuseʼ, maʼ unaj u xuʼulul k-orariʼ. Baʼaleʼ ¿baʼax unaj k-kʼáatik kéen orarnakoʼon?

6. ¿Baʼaxten jeʼel u yáantkoʼon le fe utiaʼal ka yanaktoʼon jeetsʼeliloʼ?

6 Jeʼel u páajtal k-kʼáatik tiʼ Jéeoba ka u maas muʼukʼaʼankúunt k-fejeʼ (Luc. 17:5; Juan 14:1). Kʼaʼabéettoʼon fe, tumen Satanaseʼ yaan u túuntik u yóol tuláakal le máaxoʼob tsaypachtik Jesusoʼ (Luc. 22:31). Le fejoʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal u yantaltoʼon jeetsʼelil tak kéen k-aktáant jejeláas talamiloʼob. ¿Baʼaxten k-aʼalik? Tumen kéen k-beet tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-utskíintikeʼ, le fejoʼ yaan u péeksikoʼon k-pʼat le talamil tu kʼab Jéeobaoʼ.  K-ojéeltik yaan k-áantaʼal tumen Jéeobaeʼ yaan u beetik u yantal jeetsʼelil t-tuukul bey xan t-puksiʼikʼal (1 Ped. 5:6, 7).

7. ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-kanik tiʼ le baʼax úuch tiʼ Robertoʼ?

7 Le oracionoʼ ku yáantkoʼon utiaʼal ka yanaktoʼon jeetsʼelil kex jeʼel baʼalak ka k-muʼyajteʼ. Koʼoneʼex ilik baʼax úuch tiʼ Robert, juntúul anciano yaan maas tiʼ 80 años tiʼ. Letiʼeʼ ku yaʼalik baʼax áantik utiaʼal ka yanak jeetsʼelil tiʼ: «Le baʼax ku yaʼalik Filiposiloʼob 4:6 yéetel 7, tsʼoʼok u yáantken utiaʼal in aktáantik jejeláas talamiloʼob ichil in kuxtal. Tsʼoʼok u pʼáatal minaʼanten taakʼin yéetel xuʼul in beetik in ancianoil junpʼéel tiempo». Ku yaʼalik xan: «Kéen in wuʼuy chiʼichnakeneʼ kin orar tiʼ Dios. Wa maas kin tsʼáaik in wóol orareʼ maas ku yantalten jeetsʼelil».

JESUSEʼ KʼAʼAYTAJNAJ YÉETEL KIʼIMAK ÓOLAL

Le kʼaʼaytajoʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ u xuʼulul u yantaltoʼon jeetsʼelil. (Ilawil le xóotʼol 8 tak 10).

8. Jeʼex u yaʼalik Juan 8:29, ¿baʼax uláakʼ beet u yantal jeetsʼelil tiʼ Jesús?

8 (Xok Juan 8:29). Jesuseʼ anchaj jeetsʼelil tiʼ tak le ka chʼaʼpachtaʼaboʼ. ¿Baʼaxten? Tumen u yojel táan u kiʼimakkúuntik u yóol u Taata. Tu yuʼubaj u tʼaan tak ka muʼyajnaji. Tumen u yaabiltmaj Jéeobaeʼ tu tsʼáaj u yóol u meyajte. Táanil tiʼ u taal way Luʼumeʼ tiaʼan tu tséel u Taata bey jeʼex juntúul máak jach u yojel meyajeʼ (Pro. 8:30). Tsʼoʼoleʼ ka taal way Luʼumeʼ tu tsʼáaj u yóol u kaʼans u jaajil tu yoʼolal u Taata (Mat. 6:9; Juan 5:17). Lelaʼ jach tu taasaj kiʼimak óolal tiʼ (Juan 4:34-36).

9. ¿Bix jeʼel u yáantkoʼon le kʼaʼaytaj utiaʼal ka yanaktoʼon jeetsʼeliloʼ?

9 Le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Mantatsʼ yanak  yaʼab baʼal a beeteʼex tiʼ u meeyjil Yuumtsil» (1 Cor. 15:58). Kéen k-beet beyoʼ k-eʼesik k-uʼuyik u tʼaan Jéeoba yéetel k-beetik jeʼex Jesuseʼ. Le máax jach ku «tsʼáaik u yóol u kʼaʼayt u tʼaan Dios[oʼ]» maʼatech u chaʼik u jach chiʼichnaktal yoʼolal le talamiloʼob ku aktáantikoʼ (Bax. 18:5). Junpʼéel baʼax áantikeʼ letiʼe kéen u yil le máaxoʼob maʼatech u meyajtikoʼob Diosoʼ maas yaj baʼax ku aktáantkoʼob. Baʼaleʼ kéen u yaabiltoʼob Jéeoba yéetel kéen u beetoʼob le baʼax ku yaʼalikoʼ ku maʼalobtal u kuxtaloʼob yéetel ku kiʼimaktal u yóoloʼob. Kéen k-il u yúuchul beyaʼ k-maas creertik yaan k-kanáantaʼal tumen Dios. Lelaʼ ku yáantkoʼon utiaʼal ka yanaktoʼon jeetsʼelil. Lelaʼ bey úuchik tiʼ juntúul kiik yaan depresión tiʼ yéetel ku yuʼubik minaʼan u biilal u kuxtal. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «In maas táakpajal teʼ kʼaʼaytajoʼ ku yáantken in wuʼuyinba maʼalobil yéetel ku kiʼimakkúuntik in wóol. Teʼ súutukiloʼob beyoʼ kin wuʼuyik maas naatsʼ yanilen tiʼ Jéeoba».

10. ¿Baʼax k-kanik tiʼ Brenda?

10 Koʼoneʼex ilik xan baʼax úuch tiʼ juntúul kiik ku kʼaabaʼtik Brenda. Letiʼ yéetel u hijaeʼ yaan junpʼéel kʼojaʼanil tiʼob ku kʼaabaʼtik esclerosis múltiple, lelaʼ ku beetik u chuʼupul u tʼoʼolol u paach máak. Brendaeʼ maʼ tu páajtal u xíimbal, ku yuʼubik minaʼan u yóol. Kéen páajchajkeʼ ku kʼaʼaytaj joonaj joonajil, baʼaleʼ maases ku kʼaʼaytaj yéetel cartaʼob. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Ka tin tsʼáaj cuenta maʼ kin utstal teʼ kʼiinoʼobaʼ xuʼul in sen tuklik ka joʼopʼ in tsʼáaik in wóol teʼ kʼaʼaytajoʼ. Lelaʼ jach ku yáantken utiaʼal in tuʼubsik baʼax ku yúuchulten. Ku beetik in maas tsʼáaik in wóol in wáant le máaxoʼob yéetel kin tsikbal teʼ kʼaʼaytajoʼ. Tsʼoʼoleʼ ku yáantken utiaʼal ka tuukulnaken mantatsʼ tiʼ le baʼaxoʼob ken u beet Dios maʼ kun xáantaloʼ».

JESUSEʼ TU CHAʼAJ U YÁANTAʼAL TUMEN U AMIGOʼOB

Le máaxoʼob yéetel k-bisikbaoʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ u xuʼulul u yantaltoʼon jeetsʼelil. (Ilawil le xóotʼol 11 tak 15).

11-13. 1) ¿Bix áantaʼabik Jesús tumen le máaxoʼob yéetel tu bisubaoʼ? 2) ¿Bix tu yuʼubiluba Jesús yoʼolal le áantaj tsʼaʼabtiʼ tumen u amigoʼoboʼ?

11 Le tiaʼan Jesús way Luʼumoʼ yaʼab baʼaloʼob talamtak tu aktáantaj. Baʼaleʼ le apostoloʼoboʼ tu yeʼesoʼob jach tu jaajil u amigoʼob, jeʼex le ku yaʼalaʼal teʼ Proverbios 18:24, ku yaʼalik: «Yaan j-bisajbáailoʼobeʼ uts u biskubaʼob [maas] tiʼ juntúul sukuʼun». Le oʼolal jach yaabiltaʼaboʼob tumen Jesús. Teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼ mix juntúul tiʼ u yíitsʼinoʼob ku creertik le baʼaxoʼob ku kaʼansikoʼ (Juan 7:3-5). Yaan tak tiʼ u láakʼtsiloʼobeʼ joʼopʼ u yaʼalikoʼobeʼ tsʼoʼok u chokotal u pool (Mar. 3:21). Baʼaleʼ le apostoloʼoboʼ maʼ bey tu beetiloʼobiʼ. Le oʼolal teʼ áakʼab táanil tiʼ u kíimiloʼ aʼalaʼabtiʼob tumen Jesús: «Teʼexeʼ tsʼoʼok a pʼáatleʼex tin wiknal tak teʼ súutukiloʼob táan u túuntaʼal in wóoloʼ» (Luc. 22:28).

12 U jaajileʼ yaan kʼiin tu beetoʼob u yaatal u yóol. Baʼaleʼ Jesuseʼ maʼ chʼíik u yil le baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak tu beetoʼoboʼ, baʼaxeʼ tiʼ le fe tu yeʼesoʼoboʼ (Mat. 26:40; Mar. 10:13, 14; Juan 6:66-69). Teʼ tu tsʼook áakʼab tu máansaj yéetel le máakoʼob chúukaʼan u yóoloʼobaʼ, tu yaʼalajtiʼob: «Kin waʼalikteʼex in amigoʼex, tumen tuláakal le baʼaxoʼob tsʼoʼok u yaʼalikten in Taataoʼ, teneʼ tsʼoʼok xan in tsʼáaik a wojéelteʼex» (Juan 15:15). Jeʼex túun k-ilkoʼ jach líiʼsaʼab u yóol tumen u amigoʼob. Letiʼeʼ jach kiʼimakchaj u yóol yoʼolal le áantaj tsʼaʼabtiʼoʼ (Luc. 10:17, 21).

13 Baʼaleʼ maʼ chéen le apostoloʼob tu bisubaʼob yéetel Jesusoʼ, áantaʼab xan yéetel uláakʼ baʼaxoʼob kʼaʼabéettiʼ tumen uláakʼ xiiboʼob yéetel koʼoleloʼoboʼ. Yanoʼobeʼ tu tsʼáajoʼob baʼal u jaante (Luc. 10:38-42; Juan 12:1, 2). Uláakʼoʼob xaneʼ viajarnajoʼob tu yéetel,  tsʼoʼoleʼ tu xupubaʼob utiaʼal u yáantkoʼob (Luc. 8:3). ¿Baʼaxten jach maʼalob úuchik u biskubaʼob yéetel Jesús? Tumen letiʼeʼ jach maʼalob úuchik u biskuba tu yéeteloʼob. Tu yáantoʼob yéetel maʼ tu yaʼalajtiʼob ka u beetoʼob baʼax u yojel maʼ tu páajtal u beetkoʼobiʼ. Kex j-kʼeban u amigoʼobeʼ tu kʼamaj le áantaj tu tsʼáajoʼoboʼ. Beyoʼ tu yáantoʼob Jesús utiaʼal ka yanak jeetsʼelil tiʼ.

14, 15. 1) ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal k-bisikba maʼalob yéetel u maasil? 2) ¿Bix jeʼel k-áantaʼal tumen le máaxoʼob yéetel k-bisikbaoʼ?

14 Juntúul maʼalob amigoeʼ ku yáantkoʼon utiaʼal ka chúukpajak k-óol k-meyajt Jéeoba. Utiaʼal ka yanak k-amigoʼobeʼ, kʼaʼabéet k-kanik k-bisba yéetel u maasil (Mat. 7:12). Le Bibliaoʼ ku yaʼaliktoʼon ka k-xupba yoʼolal u maasil, maases yoʼolal le máaxoʼob kʼaʼabéet áantaj tiʼoboʼ (Efe. 4:28). Tuukulnakoʼon tiʼ máaxoʼob kʼaʼabéet áantaj teʼ múuchʼuliloʼ. ¿Yaan wa juntúul sukuʼun wa kiik maʼ tu páajtal u jóokʼol tu yotoch? Maʼ xaaneʼ jeʼel u páajtal k-bin k-man le baʼaxoʼob kʼaʼabéettiʼoʼ. Jeʼel xan u páajtal k-bisik baʼal u jaant le sukuʼunoʼob k-ojel minaʼan taakʼin tiʼoboʼ. ¿K-ojel wa bix u meyaj le sitio jw.org® bey xan le aplicación JW Library® yaantoʼonoʼ? Wa beyoʼ jeʼel u páajtal k-áantik le sukuʼunoʼob teʼ múuchʼulil utiaʼal ka u kanoʼob bix u meyajoʼ. Wa k-ilik k-áantik u maasileʼ jach yaan u kiʼimaktal k-óol (Bax. 20:35).

15 Le máaxoʼob yéetel k-bisikbaoʼ jeʼel u yáantkoʼonoʼob utiaʼal ka yanaktoʼon jeetsʼelil tak kéen yanaktoʼon talamiloʼobeʼ. Elihueʼ jach tu chʼenxikintaj baʼax tu yaʼalaj Job, le máaxoʼob yéetel k-bisikba xanoʼ yaan u  chʼenxikintikoʼonoʼob kéen k-tsikbalttiʼob baʼaxoʼob ku yúuchultoʼon (Job 32:4). Kex maʼ ken k-páaʼt u yaʼalikoʼobtoʼon baʼax unaj k-beetkeʼ, unaj k-kʼamik le tsolnuʼukoʼob ku tsʼáaikoʼobtoʼon yéetel le Bibliaoʼ (Pro. 15:22). Tsʼoʼoleʼ kéen kʼaʼabéetchajkeʼ unaj k-beetik jeʼex rey Davideʼ, letiʼeʼ tu kʼamaj yéetel kabal óolal le áantaj tsʼaʼabtiʼ tumen le máaxoʼob yéetel ku biskubaoʼ (2 Sam. 17:27-29). Le máaxoʼob áantkoʼon beyaʼ táakaʼanoʼob ichil le baʼaxoʼob ku síiktoʼon Jéeobaoʼ (Sant. 1:17).

MAʼ U XUʼULUL U YANTALTOʼON JEETSʼELIL

16. Jeʼex u yaʼalik Filiposiloʼob 4:6 yéetel 7, ¿chéen baʼax jeʼel u tsʼáaiktoʼon jeetsʼelileʼ? Tsole.

16 (Xok Filiposiloʼob 4:6, 7). ¿Baʼaxten Jéeobaeʼ ku yaʼalik jeʼel u páajtal u yantaltoʼon jeetsʼelil «tu yoʼolal Cristo Jesuseʼ»? Tumen utiaʼal u yantaltoʼon jeetsʼelileʼ unaj k-naʼatik baʼax meyajil tsʼaʼan u beet Jesús utiaʼal u béeytal baʼax u tukultmaj u beetik Dios yéetel k-tsʼáaik k-fe tiʼ letiʼ. Jeʼex le kéen k-ojéelt ku perdonartaʼal k-kʼeban yoʼolal u kuxtal tu kʼuboʼ ku líikʼil k-óol (1 Juan 2:12). Tsʼoʼoleʼ ku líiʼsik k-óol k-ojéeltikeʼ Jesuseʼ tsʼaʼan u beet u Reyil tiʼ u Reino Dios yéetel yaan u yutskíintik tuláakal le baʼaxoʼob tsʼoʼok u kʼaskúuntaʼal tumen Satanás yéetel u kʼasaʼan yóokʼol kaaboʼ (Isa. 65:17; 1 Juan 3:8; Apo. 21:3, 4). Kéen k-ojéelt xan táan k-áantaʼal tumen Jesús utiaʼal k-tsʼoʼokbesik le meyaj u kʼubéentmajtoʼonoʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-sajaktal (Mat. 28:19, 20). Tuláakal lelaʼ ku yáantkoʼon utiaʼal ka yanaktoʼon jeetsʼelil.

17. 1) ¿Bix jeʼel u yantaltoʼon jeetsʼelileʼ? 2) Jeʼex u yaʼalik Juan 16:33, ¿baʼax kun páajtal k-beetik?

17 Bey túunoʼ, ¿bix jeʼel u yantaltoʼon jeetsʼelil kéen k-aktáant talamiloʼobeʼ? Letiʼe kéen k-beet jeʼex Jesuseʼ. Yáaxeʼ, maʼ unaj u xuʼulul k-orariʼ. U kaʼapʼéeleʼ, unaj k-uʼuyik u tʼaan Jéeoba yéetel k-tsʼáaik k-óol kʼaʼaytaj tak kéen k-aktáant talamiloʼob. U yóoxpʼéeleʼ, unaj k-kʼamik le áantaj ku tsʼáaik le máaxoʼob yéetel k-bisikbaoʼ. Beyoʼ u jeetsʼelil Dioseʼ yaan u kanáantik k-tuukul yéetel k-puksiʼikʼal. Tsʼoʼoleʼ jeʼex Jesuseʼ yaan k-aktáantik jeʼel baʼalak talamileʼ (xok Juan 16:33).

KʼAAY 41 Beet uts a wuʼuyiken, Jéeoba

^ xóot’ol 5 Tuláakloʼon k-aktáantik talamiloʼob jeʼel u beetik k-chiʼichnaktaleʼ. Teʼ xookaʼ yaan k-ilik óoxpʼéel baʼax tu beetaj Jesús utiaʼal u yantal jeetsʼelil tiʼ yéetel yaan k-ilik bix jeʼel k-beetik jeʼex letiʼ tak kéen k-aktáant talamiloʼobeʼ.