Xeen tiʼ baʼax ku taasik

Xeen tu cuadroil baʼax ku taasik

U testigoʼob Jéeoba

Yéey u idiomail maaya

U tiaʼaloʼon Jéeoba

U tiaʼaloʼon Jéeoba

«Kiʼimak u yóol u kaajal Jéeoba Dios, le kaaj tsʼoʼok u yéeyik u tiaʼalintoʼ.» (SAL. 33:12, TNM)

KʼAAYOʼOB: 62, 58

1. ¿Baʼaxten jeʼel u páajtal k-aʼalikeʼ Jéeobaeʼ u yuumil tuláakal baʼal? (Ilawil le foto yaan tu káajbal le xookaʼ.)

JÉEOBAEʼ u yuumil «le kaʼanoʼ yéetel le baʼax [maas] kaʼanal tiʼ le kaʼanoʼ, le luʼumoʼ bey xan tuláakal baʼax yaan yóokʼol kaab» (Deu. 10:14; Apo. 4:11). Letiʼ xan beet wíinik, le oʼolal u tiaʼaloʼon (Sal. 100:3). Chéen baʼaleʼ desde úuchjeakileʼ Jéeobaeʼ tsʼoʼok u yéeyik jejeláas máakoʼob utiaʼal u tiaʼalintikoʼob.

2. ¿Máaxoʼob ku yaʼalik le Biblia tiaʼalintaʼanoʼob tumen Jéeobaoʼ?

2 Teʼ Salmo 135, ku yaʼalaʼaleʼ Jéeobaeʼ tu yéeyaj u kaajil Israel utiaʼal ka u tiaʼalinte (Sal. 135:4). Tsʼoʼoleʼ tu libroil Oseaseʼ aʼalaʼabeʼ jujuntúul máaxoʼob maʼ israelitaʼobeʼ yaan u yantaloʼob ichil u kaajal Jéeoba (Ose. 2:23). Le profecíaaʼ béeychaj le ka káaj u táakbesik Dios le maʼ judíoʼob ichil le máaxoʼob kun binoʼob reinar yéetel Jesús teʼ kaʼanoʼ (Bax. 10:45; Rom. 9:23-26). Le máaxoʼob yéeyaʼan yéetel kiliʼich muukʼoʼ ku yaʼalaʼaltiʼob «junpʼéel kiliʼich kaaj», «junpʼéel kaaj tiaʼalintaʼan» tumen Jéeoba (1 Ped. 2:9, 10). Le máaxoʼob meyajtik Dios kun pʼáatloʼob kuxtal way Luʼumeʼ, Dioseʼ ku yilkoʼob bey u «kaajaleʼ» yéetel ku táakbeskoʼob ichil le máaxoʼob u yéeymoʼ (Isa. 65:22).

3. 1) ¿Máaxoʼob táan u múuchʼ meyajtikoʼob Jéeoba teʼ kʼiinoʼobaʼ? 2) ¿Baʼax ken k-il teʼ xookaʼ?

 3 Teʼ kʼiinoʼobaʼ, le máaxoʼob yéeyaʼanoʼob utiaʼal u binoʼob kaʼan wa le ‹chan múuchʼ tamanoʼob› bey xan le máaxoʼob kun pʼáatloʼob kuxtal way Luʼum wa le «uláakʼ tamanoʼob[oʼ]», ku pʼáatloʼob junmúuchʼ utiaʼal u meyajtikoʼob Jéeoba (Luc. 12:32; Juan 10:16). Toʼoneʼ jach k-tsʼáaik u graciasil tiʼ Dios tumen ku chaʼik k-bisikba tu yéetel. Teʼ xookaʼ yaan k-ilik bix jeʼel k-eʼesik k-tsʼáaik u graciasil tiʼ Jéeoba tumen ku chaʼik k-bisikba tu yéeteleʼ.

T-KʼUBAJ K-KUXTAL TIʼ JÉEOBA

4. 1) ¿Bix jeʼel k-eʼesik k-tsʼáaik u graciasil tiʼ Jéeoba ikil u chaʼik k-bisikba tu yéeteleʼ? 2) ¿Bix tu beetil xan Jesús?

4 Junpʼéel bix k-tsʼáaik u graciasil tiʼ Jéeoba ikil u chaʼik k-bisikba tu yéeteleʼ, letiʼe kéen k-kʼub k-kuxtal tiʼoʼ. Kéen okjaʼanakoʼoneʼ k-eʼesik tu táan u maasil u tiaʼaloʼon Jéeoba yéetel yaan k-beetik baʼax uts tu tʼaan (Heb. 12:9). Jesuseʼ bey tu beetil ka okjaʼanajoʼ, bey ka u yaʼal tiʼ u Taata lelaʼ: «In [Dios], teneʼ uts tin tʼaan in beetik le baʼax a kʼáateʼ» (Sal. 40:7, 8). Kex síij tiʼ junpʼéel kaaj yéeyaʼan tumen Jéeobaeʼ, ka okjaʼanajeʼ tu yeʼesaj taak u beetik baʼax uts tu tʼaan Jéeoba.

5, 6. 1) ¿Bix tu yuʼubiluba Jéeoba ka okjaʼanaj Jesús? 2) Tsikbalt junpʼéel baʼax eʼesik bix u yuʼubikuba Jéeoba kéen k-kʼub k-kuxtal tiʼ.

5 ¿Bix tu yuʼubiluba Jéeoba ka okjaʼanaj Jesús? Le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Ka tsʼaʼab u yokjaʼeʼ, Jesuseʼ tu séebaʼanil jóokʼ ichil le jaʼoʼ; ¡ile!, jeʼepaj túun le kaʼanoʼ ka tu yilaj u yéemel u kiliʼich muukʼ Dios bey juntúul paloma ku taal tu yóokʼoleʼ. Jóokʼ xan junpʼéel tʼaan teʼ kaʼan táan u yaʼalik: ‹Lelaʼ in Paal, máax in yaabiltmaj, tu yoʼolal máax jach kiʼimak in wóol›» (Mat. 3:16, 17). Kex u kuxtal Jesús utiaʼal Jéeoba kaʼacheʼ tu yeʼesaj u kʼáat u meyajt chéen letiʼ, lelaʼ tu beetaj u kiʼimaktal u yóol Jéeoba. Toʼon xaneʼ kéen k-kʼub k-kuxtal tiʼ Jéeobaeʼ, ku kiʼimaktal u yóol yéetel ku bendecirkoʼon (Sal. 149:4).

6 Utiaʼal k-naʼatik bix u yuʼubikuba Jéeoba kéen k-kʼub k-kuxtal tiʼeʼ, koʼox tuukul tiʼ juntúul taatatsil ku pakʼik yaʼab looloʼob jatsʼutstak tu jardín. Junpʼéel kʼiineʼ, u chan hijaeʼ ku tʼokik junpʼéel looleʼ ku síik tiʼ. Kex letiʼ pakʼmileʼ, ku kiʼimaktal u yóol kéen siʼibiktiʼ yéetel yaabilaj tumen u chan hija. Utiaʼal le taatatsiloʼ le lool siʼibtiʼoʼ letiʼe maas jatsʼutsoʼ. Bey túun xanoʼ, Jéeobaeʼ jach ku kiʼimaktal u yóol kéen k-chʼaʼtukult k-kʼubik k-kuxtal tiʼ letiʼ (Éxo. 34:14).

7. ¿Bix u yáantkoʼon Malaquías k-naʼat bix u yuʼubikuba Jéeoba kéen u yil k-meyajtik tu jaajil k-óol?

7 (Xok Malaquías 3:16.) Le máaxoʼob maʼ u kʼub u kuxtaloʼob tiʼ Jéeoba yéetel maʼ okjaʼanakoʼoboʼ unaj u tuklikoʼob u kʼaʼanaʼanil u beetkoʼob. U jaajileʼ desde kéen yanakoʼoneʼ u tiaʼaloʼon Jéeoba, jeʼex u maasil máakoʼobeʼ. Baʼaleʼ unaj k-tuukul tiʼ bukaʼaj u kiʼimaktal u yóol kéen u yil k-ilik bey k-Reyeʼ yéetel kéen k-kʼub k-kuxtal tiʼ letiʼ utiaʼal k-beetik baʼax uts tu tʼaan (Pro. 23:15). Letiʼ xaneʼ ku kʼamik le máaxoʼob meyajtik tu jaajil u yóoloʼoboʼ yéetel ku tsʼíibtik u kʼaabaʼob «tiʼ junpʼéel juʼun tuʼux ku kʼaʼajsaʼal máaxoʼob tsikik».

8, 9. ¿Baʼax ku páaʼtik Jéeoba tiʼ le máaxoʼob tsʼíibtaʼan u kʼaabaʼob tu libroil le kuxtaloʼ?

8 Utiaʼal ka tsʼíibtaʼak k-kʼaabaʼ tumen Jéeobaeʼ yaan baʼaxoʼob unaj k-beetik. Malaquíaseʼ tu yaʼaleʼ unaj k-eʼesik tsiikil tiʼ Dios yéetel unaj k-táan óoltik wa k-tuukul tiʼ u kʼaabaʼ. Wa k-adorartik  yaanal baʼal wa yaanal máakeʼ, Jéeobaeʼ yaan u luʼsik k-kʼaabaʼ tu libroil le kuxtaloʼ (Éxo. 32:33; Sal. 69:28).

9 Bey túunoʼ u kʼubik u kuxtal máak tiʼ Jéeobaeʼ maʼ chéen u kʼáat u yaʼal k-aʼaliktiʼ yaan k-beetik baʼax uts tu tʼaan yéetel k-okjaʼiʼ. Tumen u kʼubik u kuxtal máak yéetel u yokjaʼeʼ chéen juntéen ku beetik ichil u kuxtal. Chéen baʼaleʼ u meyajtaʼal Jéeobaeʼ u kʼáat u yaʼal u beetaʼal baʼax uts tu tʼaan tuláakal u kʼiinil u kuxtal máak (1 Ped. 4:1, 2).

MAʼ K-TUUKUL JEʼEX LE YÓOKʼOL KAABAʼ

10. ¿Baʼax u jelaʼanil máaxoʼob meyajtik Jéeoba tiʼ le máaxoʼob maʼatech u beetkoʼoboʼ?

10 Teʼ xook máanikoʼ tʼaanajoʼon tiʼ baʼax tu beetaj Caín, Salomón yéetel le israelitaʼoboʼ. Letiʼobeʼ ku yaʼalikoʼob kaʼach ku adorartikoʼob Dios, baʼaleʼ maʼ bey tu beetiloʼobiʼ. Le baʼax tu beetoʼoboʼ ku yeʼesiktoʼoneʼ le máaxoʼob u tiaʼaloʼob Jéeobaoʼ unaj u pʼektikoʼob baʼax kʼaas yéetel u beetkoʼob baʼax uts (Rom. 12:9). Ka tsʼoʼok u tʼaan Malaquías tiʼ le «juʼun tuʼux ku kʼaʼajsaʼal máaxoʼob tsikik» Jéeobaoʼ, tu yaʼalaj: «Bíin a kʼaj óolteʼex u jelaʼanil máax uts tiʼ máax kʼasaʼan bey xan máax [adorartik] Yuumtsil tiʼ máax maʼ tu [adorartik]» (Mal. 3:18).

11. ¿Baʼaxten unaj u yilaʼal tumen u maasil bix k-tsʼáaik k-óol k-meyajt Jéeoba?

11 U kaʼapʼéel bix k-eʼesik k-tsʼáaik u graciasil tiʼ Jéeoba ikil u chaʼik k-meyajtikeʼ letiʼe k-eʼesik tiʼ u maasil bix k-tsʼáaik k-óol k-beet baʼax ku yaʼalikoʼ (1 Tim. 4:15; Mat. 5:16). Maʼalob ka k-tukle: «¿Ku yilik wa u maasil chúukaʼan in wóol tiʼ Dios? ¿Kin waʼalik wa tiʼ u maasil u j-jaajkunajen Jéeoba?». Dioseʼ jeʼel u yaatal u yóol wa ka u yileʼ, le máax u yéeymoʼ ku suʼlaktal u yaʼal wa u j-Jaajkunaj (Sal. 119:46; xok Marcos 8:38).

¿Ku yeʼesik wa u j-jaajkunajoʼon Jéeoba le baʼaxoʼob k-beetkoʼ? (Ilawil xóotʼol 12 yéetel 13)

12, 13. ¿Baʼaxten yaan kʼiineʼ maʼ chíikaʼan u yilaʼal máaxoʼob meyajtik Jéeoba ichil u maasil máakoʼobiʼ?

12 Yaan sukuʼunoʼobeʼ ku joʼopʼol u yantaltiʼob «le tuukul ku taal tiʼ le yóokʼol kaabaʼ», le oʼolal beyoʼob jeʼex le máaxoʼob maʼatech u meyajtikoʼob Diosoʼ (1 Cor. 2:12). Le máaxoʼob beetik beyaʼ  chéen u yutsiloʼob ku kaxtikoʼob (Efe. 2:3). Kex tsʼoʼok u sen aʼalaʼaleʼ, yanoʼobeʼ láayliʼ maʼ maʼalob bix u vestirtkubaʼobeʼ. Kéen jóokʼkoʼobeʼ tetepʼkil u nookʼoʼob yéetel kóomtak, bey u takikoʼob tak kéen xiʼikoʼob muchʼtáambaloʼ. Yanoʼob xaneʼ jach jelaʼan bix u kʼosmil wa u xáacheʼtmil u pooloʼob (1 Tim. 2:9, 10). Bey túunoʼ kéen yanakoʼob ichil u maasil máakoʼobeʼ maʼ chíikaʼan wa u j-jaajkunajoʼob Jéeobaiʼ (Sant. 4:4).

13 Yaan sukuʼunoʼobeʼ ku beetkoʼob baʼaloʼob eʼesik láayliʼ ku tuukuloʼob jeʼex le yóokʼol kaabaʼ. Jeʼex kéen xiʼikoʼob tiʼ junpʼéel reunión social wa tiʼ uláakʼ kʼiinbesajeʼ ku yóokʼotoʼob wa ku beetkoʼob uláakʼ baʼaloʼob jeʼex le máaxoʼob maʼatech u meyajtikoʼob Jéeobaoʼ. Ku tsʼáaikoʼob teʼ redes sociales u fotoʼoboʼ yéetel ku tsʼíibtikoʼob baʼaloʼob maʼ tu páaʼtaʼal tiʼ juntúul máax meyajtik Dios. Maʼ xaaneʼ maʼ u beetoʼob junpʼéel baʼal utiaʼal ka jóoʼsaʼakoʼob ichil u kaajal Jéeobaiʼ, chéen baʼaleʼ yoʼolal baʼax ku beetkoʼobeʼ jeʼel u kʼaskúuntikoʼob u tuukul le máaxoʼob táan u tsʼáaik u yóol u beetoʼob baʼax maʼaloboʼ, le oʼolal unaj k-náachkuntikba tiʼob (xok 1 Pedro 2:11, 12).

Maʼ k-chaʼik u kʼaskúuntaʼal k-tuukul tumen le máaxoʼob maʼatech u tsʼáaikubaʼob tu tséel Jéeobaoʼ

14. ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal maʼ u xuʼulul k-bisikba yéetel Jéeoba?

14 Le yóokʼol kaabaʼ ku beetik u bin máak tu paach «u tsʼíibolal le bakʼoʼ, u tsʼíibolal le ichoʼ bey xan u sen kaʼantal u yich máak tu yoʼolal le baʼaxoʼob yaantiʼoʼ» (1 Juan 2:16). Baʼaleʼ toʼoneʼ u tiaʼaloʼon Jéeoba, le oʼolal ku yaʼaliktoʼon ka k-náachkuntba «tiʼ baʼaloʼob kʼaastak yéetel tiʼ luʼumkabil tsʼíibolaloʼob», ka yanaktoʼon «junpʼéel toj kuxtal yéetel junpʼéel maʼalob tuukul» utiaʼal «k-kʼubik óol k-meyajt Dios teʼ yóokʼol kaab yaan bejlaʼaʼ» (Tito 2:12). Le bix k-tʼaan, le baʼaxoʼob k-jaantik, k-ukʼik, le bix k-vestirtikba yéetel le bix k-meyajoʼ unaj u yeʼesik k-kʼubmaj k-kuxtal tiʼ Jéeoba (xok 1 Corintoiloʼob 10:31, 32).

UNAJ K-PAKLAN YAABILTIKBA

15. ¿Baʼaxten unaj k-eʼesik utsil yéetel yaabilaj tiʼ le sukuʼunoʼoboʼ?

15 U yóoxpʼéel bix k-eʼesik k-tsʼáaik u  graciasil tiʼ Jéeoba ikil u chaʼik k-bisikba tu yéeteleʼ, letiʼe bix k-tratartik uláakʼ sukuʼunoʼoboʼ. Letiʼobeʼ u tiaʼaloʼob xan Dios. Wa k-chʼaʼik en cuentail lelaʼ yaan k-eʼesik utsil tiʼob yéetel yaan k-yaabiltikoʼob (1 Tes. 5:15). Jesuseʼ tu yaʼalaj tiʼ u disipuloʼob: «Wa ka yaabiltikabaʼex ta baatsileʼexeʼ tuláakal máak ken u yojéelteʼ teʼexeʼ in disipuloʼex» (Juan 13:35).

16. ¿Baʼax ku yaʼalik u Ley Moisés ku yeʼesik bix u yilik Jéeoba le máaxoʼob meyajtikoʼ?

16 Koʼoneʼex ilik junpʼéel baʼax jeʼel u yáantkoʼon k-naʼat bix unaj k-tratartik le sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ. Le nuʼukuloʼob ku meyajoʼob kaʼach ichil le templooʼ, junpáaykuntaʼanoʼob chéen utiaʼal u adorartaʼal Jéeoba. U Ley Moiseseʼ ku tsolik bix unaj u kanáantaʼaloʼob, le máax maʼ tu beetik beyoʼ unaj u kíimsaʼal (Núm. 1:50, 51). Wa bey u kanáantik Jéeoba le nuʼukuloʼob ku meyaj utiaʼal u adorartaʼaloʼ, maas ku kanáantik le máaxoʼob u kʼubmaj u kuxtaloʼob tiʼoʼ. Juntéenjeakeʼ tu yaʼalaj tiʼ le máaxoʼob meyajtikoʼ: «Jeʼel máax ka u tsʼáa u kʼab tu yóokʼol in kaajaleʼ, tiʼ u neekʼ in wich ku beetik loob» (Zac. 2:9).

17. ¿Baʼaxoʼob ku yilik Jéeoba?

17 Malaquíaseʼ ku yaʼalikeʼ Jéeobaeʼ ku yuʼubik baʼax ku yaʼalik le máaxoʼob meyajtikoʼ yéetel ku yilik bix u biskubaʼob (Mal. 3:16). Jeʼex túun k-ilkoʼ «Jéeobaeʼ u kʼaj óol le máaxoʼob u tiaʼaloʼoboʼ» (2 Tim. 2:19). Jach ku beetik u cuentail baʼaxoʼob k-beetik yéetel k-aʼalik (Heb. 4:13). Jéeobaeʼ ku yilik wa k-eʼesik utsil tiʼ le sukuʼunoʼoboʼ wa maʼ. Tsʼoʼoleʼ ku yilik wa k-perdonartik u maasil, k-kʼamkoʼob tubeel yéetel wa k-áantkoʼob yéetel baʼaxoʼob yaantoʼon (Heb. 13:16; 1 Ped. 4:8, 9).

JÉEOBAEʼ MAʼ KEN U PʼAT U KAAJAL

18. ¿Bix jeʼel k-eʼesik k-tsʼáaik u graciasil tiʼ Jéeoba ikil k-táakpajal ichil u kaajaleʼ?

18 U jaajileʼ tuláakloʼon k-kʼáat k-eʼes tiʼ Jéeoba k-tsʼáaik u graciasil tiʼ ikil u chaʼik k-táakpajal ichil u kaajal. K-ojel le baʼax maas maʼalob tsʼoʼok k-chʼaʼtuklik k-beetkoʼ, letiʼe úuchik k-kʼubik k-kuxtal tiʼoʼ. Kex kuxaʼanoʼon «ichil junpʼéel generación kʼaschajaʼan u tuukul yéetel loʼoloʼoch u kuxtaleʼ», k-kʼáat ka ilaʼak tumen le máakoʼob minaʼan k-siʼipil yéetel ka léembalnakoʼon bey sáasil «teʼ yóokʼol kaabaʼ» (Fili. 2:15). K-pʼektik junpuliʼ le baʼax kʼaasoʼ (Sant. 4:7). Tsʼoʼoleʼ k-yaabiltik yéetel k-eʼesik tsiikil tiʼ u maasil sukuʼunoʼob, tumen letiʼobeʼ u tiaʼaloʼob xan Jéeoba (Rom. 12:10).

19. ¿Baʼax ku tsʼáaik Jéeoba tiʼ le máaxoʼob u tiaʼaloʼoboʼ?

19 Le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Le Yuumtsiloʼ maʼ [ken] u xúumpʼat u kaajal» (Sal. 94:14). Toʼoneʼ k-ojel yaan u béeytal le baʼax ku yaʼalik le teksto kex jeʼel baʼalak ka úuchkeʼ. Mix le kíimil jeʼel u beetik u xuʼulul k-yaabiltaʼal tumen Diosoʼ (Rom. 8:38, 39). Le Bibliaoʼ ku yaʼalik xan: «Wa kuxaʼanoʼoneʼ, kuxaʼanoʼon utiaʼal Jéeoba; wa k-kíimileʼ k-kíimil utiaʼal Jéeoba. Bey túunoʼ wa kuxaʼanoʼon bey xan wa kimenoʼoneʼ u tiaʼaloʼon Jéeoba» (Rom. 14:8). K-tsʼíiboltik ka kʼuchuk u kʼiinil u kaʼa kuxkíintik Jéeoba u amigoʼob chúukpaj u yóoloʼoboʼ (Mat. 22:32). Desde bejlaʼeʼ táan k-bendecirtaʼal tumen Jéeoba. Le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Kiʼimak u yóol u kaajal Jéeoba Dios, le kaaj tsʼoʼok u yéeyik u tiaʼalintoʼ» (Sal. 33:12, TNM).