Xeen tiʼ baʼax ku taasik

Xeen tu cuadroil baʼax ku taasik

U testigoʼob Jéeoba

Yéey u idiomail maaya

Yanak a wóol, chokʼaba meyaj

Yanak a wóol, chokʼaba meyaj

«¡Xiixib máakchajkech[,] maʼ u lúubul a wóol, chokʼaba teʼ meyajoʼ! ¡Yanak a wóol, mix a chʼaʼik saajkil, tumen Yuumtsil in [Dioseʼ] tiʼ yaan ta wéeteleʼ!» (1 CRÓ. 28:20)

KʼAAYOʼOB: 60, 29

1, 2. 1) ¿Baʼax nojoch meyajil tsʼaʼab u beet Salomón? 2) ¿Baʼax chiʼichnakkúuntik kaʼach David?

JÉEOBAEʼ tu yéeyaj Salomón utiaʼal u nuʼuktik u beetaʼal le templo tu kaajil Jerusalenoʼ, lelaʼ letiʼe maas nojoch meyaj tsʼoʼok u beetaʼaloʼ. Le templooʼ jach nojoch yéetel yaan u yojéeltaʼal tiʼ ‹tuláakal yóokʼol kaab› bukaʼaj kiʼichkelmil. Baʼaleʼ u maas kʼaʼanaʼanileʼ yaan u yaʼalaʼal tiʼ ‹u templo Jéeoba› (1 Cró. 22:1, 5, 9-11).

2 Rey Davideʼ u yojel yaan u yáantaʼal Salomón tumen Dios, baʼaleʼ chiʼichnak tumen u yojel jach paal. ¿Yaan wa u yóotik Salomón u beet le templo jeʼex aʼalaʼabiktiʼoʼ? ¿Jeʼel wa u kanik u beet kex jach paaleʼ? Wa u kʼáat Salomón u beet maʼalob le meyajoʼ, maʼ unaj u sajaktaliʼ yéetel unaj u tsʼáaik u yóol u beete.

3. ¿Bix áantaʼabik Salomón tumen David utiaʼal maʼ u sajaktal?

3 Salomoneʼ yaʼab baʼax tu kanaj tiʼ David, u taata. Tu táankelmileʼ tu kíimsaj le tsʼíitsʼik baʼalcheʼob taakchaj u beetkoʼob loob tiʼ u yalakʼ tamanoʼob u taataoʼ (1 Sam. 17:34, 35). Tsʼoʼoleʼ maʼ sajakchaj xan baʼateʼel tu contra Goliatiʼ. Yéetel u yáantaj Dioseʼ, Davideʼ páajchaj u kíimsik le nuxiʼ soldado chéen yéetel junpʼéel tuunichoʼ (1 Sam. 17:45, 49, 50).

4. ¿Baʼaxten maʼ unaj u sajaktal kaʼach Salomoniʼ?

4 Jeʼex túun k-ilkoʼ minaʼan uláakʼ máax maas maʼalob jeʼex David  utiaʼal u líiʼsik u yóol Salomón utiaʼal maʼ u sajaktal yéetel ka u beet le templooʼ (xok 1 Crónicas 28:20). Wa ka sajakchajak kaʼach Salomoneʼ, maʼ xaaneʼ mix le meyaj ken u káajsoʼ, lelaʼ maas kʼaas, ke ka jóokʼok maʼ maʼalobil le meyajoʼ.

5. ¿Baʼaxten maʼ unaj k-sajaktaliʼ?

5 Jeʼex Salomoneʼ, kʼaʼabéettoʼon u yáantaj Jéeoba utiaʼal maʼ k-sajaktal k-beet le meyaj u kʼubéentmajtoʼonoʼ. Le oʼolaleʼ koʼoneʼex ilik baʼaxoʼob tu beetaj jujuntúul máakoʼob maʼ tu chʼaʼajoʼob saajkil úuchjeakiliʼ. Le táan k-xakʼaltikoʼoboʼ unaj k-tuklik bix jeʼel k-eʼesik maʼ saajkoʼon xan k-beet le baʼax ku yaʼalaʼaltoʼonoʼ.

MÁAXOʼOB MAʼ TU CHʼAʼAJOʼOB SAAJKILIʼ

6. ¿Baʼaxten jach kʼaʼabéetchaj maʼ u sajaktal José?

6 Tuukulnakoʼon xan tiʼ le bix úuchik u yeʼesik José maʼ sajak le ka aʼalaʼabtiʼ tumen u yatan Potifar ka chilak tu yéeteloʼ. Maʼ xaaneʼ u yojel yaan u bin kʼaasil tiʼ wa maʼ u yóotik u beet le baʼax ku yaʼalaʼaltiʼoʼ. Baʼaleʼ kex beyoʼ junpuul úuchik u yaʼalik maʼ ken u beete (Gén. 39:10, 12).

7. ¿Bix úuchik u yeʼesik Rahab maʼ saajkiʼ? (Ilawil le dibujo yaan tu káajbal le xookaʼ.)

7 Beoraaʼ koʼoneʼex ilik baʼax tu beetaj Rahab, letiʼeʼ tiʼ kajaʼan kaʼach Jericoeʼ. Ka kʼuch kaʼatúul israelitaʼob bijaʼan u yiloʼob bix yanil le kaajoʼ, letiʼeʼ jeʼel kaʼach u sajaktal u yáantoʼobeʼ. Baʼaleʼ tumen tu kʼubaj u yóol tiʼ Jéeobaeʼ maʼ sajakchajiʼ, le oʼolal tu taʼakoʼob yéetel tu yáantoʼob púutsʼul (Jos. 2:4, 5, 9, 12-16). Letiʼeʼ ku creertik kaʼach Jéeoba u jaajil Dios yéetel yaan u tsʼáaik le luʼum tiʼ le israelitaʼoboʼ. Le oʼolal maʼ tu chʼaʼaj saajkil tiʼ mix máakiʼ, mix tiʼ u reyil Jericó yéetel u soldadoʼoboʼ. Tumen maʼ tu chʼaʼaj saajkileʼ páajchaj u salvarkuba letiʼ bey xan u láakʼtsiloʼob (Jos. 6:22, 23).

8. ¿Bix áantaʼabik le apostoloʼob úuchik u yilkoʼob maʼ sajakchaj Jesusoʼ?

8 Le apostoloʼob chúukpaj u yóol u tsaypachtoʼob Jesusoʼ maʼ xan tu chʼaʼajoʼob saajkiliʼ. Tu beetoʼob jeʼex úuchik u yilkoʼob u beetik Jesusoʼ (Mat. 8:28-32; Juan 2:13-17; 18:3-5). Ka aʼalaʼabtiʼob tumen le saduceoʼob ka xuʼuluk u tʼaanoʼob tiʼ Jesusoʼ, letiʼobeʼ maʼ tu beetoʼobiʼ (Bax. 5:17, 18, 27-29).

9. Jeʼex u yaʼalik Kaʼapʼéel tiʼ Timoteo 1:7, ¿baʼax áantkoʼon utiaʼal maʼ k-chʼaʼik saajkil?

9 José, Rahab, Jesús yéetel le apostoloʼoboʼ u chʼaʼtukultmoʼob u beetkoʼob baʼax maʼalob. Maʼ tu chʼaʼajoʼob saajkiliʼ, tumen tu kʼubaj u yóoloʼob tiʼ Jéeoba, maʼ chéen tiʼ letiʼobiʼ. Ken k-aktáant xan baʼaloʼob ku beetik k-sajaktaleʼ, unaj k-kʼubik k-óol tiʼ Jéeoba, maʼ chéen tiʼ toʼoniʼ (xok 2 Timoteo 1:7). Koʼoneʼex ilik kaʼapʼéel tuʼux maʼ unaj k-chʼaʼik saajkiliʼ: ichil k-familia yéetel teʼ múuchʼuliloʼ.

BAʼAXOʼOB MAʼ UNAJ K-SAJAKTAL K-BEETIʼ

10. ¿Baʼaxten maʼ unaj u sajaktal le táankelem paalaloʼob meyajtik Diosoʼ?

10 Le táankelem paalaloʼoboʼ ku aktáantkoʼob jejeláas baʼaloʼob talamtak, le oʼolal maʼ unaj u chʼaʼikoʼob saajkil utiaʼal u chúukpajal u yóol u meyajtoʼob Jéeobaiʼ. Le baʼax tu beetaj Salomonoʼ jach jeʼel u yáantkoʼobeʼ. Letiʼeʼ maʼ tu chʼaʼaj saajkil u beet le templooʼ, le oʼolal tu tsʼoʼoksaj. Kex le taatatsiloʼob kʼaʼabéet u yáantik yéetel u nuʼuktik u paalaloʼoboʼ, letiʼob unaj u chʼaʼtuklikoʼob baʼax unaj u beetkoʼob (Pro. 27:11). Unaj u chʼaʼtuklikoʼob máax yéetel ken u bisubaʼob, máaxoʼob yéetel ken u náays u yóoloʼob, baʼax unaj u beetkoʼob utiaʼal maʼ u lúubloʼob tiʼ baʼax kʼaas yéetel baʼax kʼiin ken okjaʼanakoʼob. Maʼ unaj u sajaktal u beetoʼob baʼax maʼalob, kex u yojloʼob táan u tsʼáaikubaʼob tu contra Satanás, le máax pʼaʼastik Dios bey xan le baʼaxoʼob ku yaʼalikoʼ.

11, 12. 1) ¿Bix úuchik u yeʼesik Moisés maʼ saajkiʼ? 2) ¿Bix jeʼel u beetik le táankelem paalal jeʼex tu beetil Moisesoʼ?

11 Le baʼax maas kʼaʼanaʼan u chʼaʼtuklik le táankelmoʼoboʼ letiʼe baʼax ken u beetoʼob yéetel u kuxtaloʼoboʼ. Yaan luʼumiloʼobeʼ ku  sen aʼalaʼaltiʼob ka xooknakoʼob teʼ universidad utiaʼal u kaxtikoʼob junpʼéel maʼalob meyajoʼ. Yaan tuʼuxoʼobeʼ ku yilaʼal óotsilil, le oʼolal le táankelmoʼoboʼ ku tuklikoʼob kʼaʼabéet u meyajoʼob utiaʼal u yáantajoʼob yéetel baʼax kʼaʼabéet ichil u yotochoʼob. Wa bey u yúuchultechoʼ, tuukulnen tiʼ baʼax tu beetaj Moisés. Tumen líikʼ ichil u yotoch u hija faraoneʼ, jeʼel u chʼaʼtuklik kaʼach u bin tu paach ayikʼaliloʼobeʼ. Maʼ xaaneʼ sen aʼalaʼabtiʼ ka xiʼik tu paach ayikʼalil tumen le máaxoʼob yanoʼob tu yotoch faraonoʼ, u profesoroʼob yéetel le máaxoʼob tsolik u nuʼuk tiʼoʼ. Baʼaleʼ maʼ tu yóotiʼ, maʼ sajakchaj u chʼaʼtukult u meyajtik Diosiʼ. Ka tsʼoʼok u pʼatik Egipto yéetel u ayikʼaliloʼobeʼ, tu kʼubaj u yóol tiʼ Jéeoba (Heb. 11:24-26). Le oʼolal bendecirtaʼab tumen Dios, tsʼoʼoleʼ yaan u seguer u bendecirtaʼal ken kaʼa kuxlak.

12 Ken beetaʼak tumen le táankelem paalal jeʼex tu beetil Moisés yéetel ken u tsʼáa u yóol u meyajtoʼob Dios bey xan ken u tsʼáaʼob táanil le Reino ichil u kuxtaloʼoboʼ, ku kʼamkoʼob yaʼab bendicionoʼob. Jéeoba xaneʼ ku yáantkoʼob u kaxtoʼob le baʼaxoʼob kʼaʼabéet ichil u familiaʼoboʼ. Teʼ yáax siglooʼ, Timoteoeʼ tu kʼubaj u kuxtal utiaʼal u meyajtik Dios desde tu táankelmil, techeʼ jeʼel u páajtal xan a beetik beyoʼ * (xok Filiposiloʼob 2:19-22).

¿K-eʼesik wa maʼ saajkoʼon tiʼ tuláakal baʼaxoʼob k-beetkiʼ? (Ilawil xóotʼol 13 tak 17)

13. ¿Bix úuchik u yeʼesik juntúul kiik maʼ saajkiʼ?

13 Koʼoneʼex ilik baʼax tu beetaj juntúul x-chʼúupal kajaʼan Alabama, Estados Unidos. Letiʼeʼ maʼ sajakchaj u chʼaʼtukult u maas meyajtik Jéeobaiʼ. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «Desde tin chichnileʼ jach suʼlaken. Jach talam in wilik in tsikbal yéetel le sukuʼunoʼob teʼ Najil Reinooʼ. Baʼaleʼ maas talam in wilik le kʼaʼaytajoʼ, tumen saajken kʼoop tu yotoch máax maʼ in kʼaj óoliʼ». Yéetel u yáantaj u taataʼob bey xan uláakʼ sukuʼunoʼobeʼ páajchaj u beetik u precursora regularil. Letiʼeʼ ku yaʼalik: «U yóokʼol kaab Satanaseʼ ku yaʼaliktech maas maʼalob ka xiʼikech universidad, ka jach kʼaj óoltaʼakech, ka yanaktech yaʼab taakʼin yéetel uláakʼ baʼaloʼob. Baʼaleʼ tiʼ óoliʼ mix máak ku yantal lelaʼ. U maas yaʼabil le máakoʼoboʼ chéen ku sen chiʼichnakkúuntikubaʼob yéetel ku sen muʼyajoʼob. Baʼaleʼ teneʼ jach kiʼimak in wóol ikil in meyajtik Jéeoba».

14. ¿Tiʼ baʼax súutukil maʼ unaj u sajaktal le taatatsiloʼoboʼ?

14 Le taatatsiloʼoboʼ maʼ unaj xan u chʼaʼikoʼob saajkiliʼ. Maʼ xaaneʼ cada ku yaʼalaʼaltiʼob tumen u patronoʼob ka pʼáatkoʼob meyaj maas tarde kex letiʼe kʼiin ku beetkoʼob le adoración ich familiail, u kʼiinil u jóokʼloʼob kʼaʼaytaj wa u binoʼob muchʼtáambaloʼ. Kʼaʼabéet maʼ u chʼaʼikoʼob saajkil u yaʼaloʼob maʼ tu páajtal u pʼáatloʼob cada ken aʼalaʼaktiʼob. Beyoʼ ku yeʼeskoʼob tiʼ u paalaloʼob baʼax unaj u beetkoʼob xan. Yaan kʼiin xaneʼ le taatatsiloʼoboʼ maʼatech u chaʼik u beetik u paalal wa baʼax, baʼaleʼ uláakʼ taatatsiloʼob teʼ múuchʼuliloʼ ku chaʼik u beetkoʼob. ¿Baʼax jeʼel u beetik le taatatsil wa ka kʼáataʼaktiʼ baʼaxten maʼ tu chaʼik tiʼ u paalal u beetkoʼob wa baʼaxoʼ? Kʼaʼabéet maʼ u chʼaʼik saajkil u tsoltiʼob yéetel tsiikil baʼaxten ku beetik beyoʼ.

15. ¿Bix jeʼel u yáantaʼal le taatatsiloʼob tumen le baʼax ku yaʼalik Salmo 37:25 yéetel Hebreoʼob 13:5?

15 Le taatatsiloʼoboʼ ku yeʼeskoʼob xan maʼatech u chʼaʼikoʼob saajkil ken u yáant u paalaloʼob u chʼaʼtukloʼob u maas meyajtikoʼob Jéeoba. Maʼ xaaneʼ yaan taatatsiloʼobeʼ ku sajaktal u yaʼaloʼob tiʼ u paalaloʼob ka u beet u precursoriloʼob, ka xiʼikoʼob áantaj tuʼux kʼaʼabéet, ka xiʼikoʼob meyaj Betel wa ka xiʼikoʼob áantaj utiaʼal u beetaʼal u Najiloʼob Reino wa u Najiloʼob Asambleaʼob. Maʼ xaaneʼ sajak maʼ u yáantaʼaloʼob tumen u paalaloʼob ken chʼíijikoʼob. Baʼaleʼ wa ku yeʼesik naʼatil le taatatsiloʼoboʼ maʼ kun sajaktaloʼob yéetel  yaan u creertikoʼob mix bikʼin kun pʼatbiloʼob tumen Jéeoba (xok Salmo 37:25; Hebreoʼob 13:5). Ken u beet le taatatsiloʼob beyaʼ, ku yáantik u paalaloʼob utiaʼal maʼ u sajaktaloʼob xan yéetel ka u kʼub u yóoloʼob tiʼ Jéeoba (1 Sam. 1:27, 28; 2 Tim. 3:14, 15).

16. 1) ¿Baʼax tsʼoʼok u beetik jujuntúul taatatsiloʼob utiaʼal u yáantik u paalaloʼob u maas tsʼáa u yóol u meyajtoʼob Jéeoba? 2) ¿Bix tsʼoʼok u yáantik le paalaloʼob leloʼ?

16 Koʼoneʼex ilik bix úuchik u yáantik u paalal juntúul sukuʼun yéetel u yatan u maas tsʼáa u yóol u meyajtoʼob Jéeoba, letiʼobeʼ tiʼ kajaʼanoʼob Estados Unidoseʼ. Le sukuʼunoʼ ku yaʼalik: «Desde tu chichnil k-mejen paalaleʼ k-tsikbaltiktiʼob le kiʼimak óolal ku taasik u beetik u precursoril máakoʼ yéetel u yáantaj máak teʼ múuchʼuliloʼ. Bejlaʼeʼ u chʼaʼtukultmoʼob u maas meyajtikoʼob Jéeoba. U tsʼáaik u yóol u beetoʼobeʼ ku yáantaj utiaʼal maʼ u táabsaʼaloʼob tumen le baʼaloʼob ku tsʼáaik u yóokʼol kaab Satanasoʼ, beyoʼ ku maas chʼíikloʼob u beetoʼob le baʼax maas kʼaʼanaʼanoʼ: u meyajtikoʼob Jéeoba». Uláakʼ juntúul sukuʼun yaan kaʼatúul u paalaleʼ ku yaʼalik: «Yaan taatatsiloʼobeʼ ku xupikoʼob tiempo, taakʼin yéetel u muukʼoʼob utiaʼal u kaʼantal u xook u paalal, u báaxtikoʼob wa baʼax deporteil wa u beetkoʼob uláakʼ baʼaloʼob. Baʼaleʼ maas maʼalob ka áantaʼak le paalaloʼob u beetoʼob baʼaloʼob jeʼel u yáantkoʼob u bisubaʼob yéetel Jéeobaoʼ. Toʼoneʼ jach ku taasiktoʼon kiʼimak óolal k-ilik k-paalaleʼ bey u beetkoʼoboʼ». Jach k-ojel Dioseʼ yaan u bendecirtik le taatatsiloʼob ku yáantik u paalaloʼob u maas meyajtoʼob Jéeobaoʼ.

UNAJ K-EʼESIK MAʼ SAAJKOʼON TEʼ MÚUCHʼULILOʼ

17. ¿Baʼaxoʼob maʼ unaj u sajaktal máak u beet ichil u kaajal Jéeobaiʼ.

17 Kʼaʼabéet xan maʼ k-chʼaʼik saajkil teʼ múuchʼuliloʼ. Yaan kʼiineʼ le ancianoʼoboʼ ku kʼaʼabéettal u yáantkoʼob juntúul máax tsʼoʼok u lúubul tiʼ junpʼéel nojoch kʼeban wa u yáantkoʼob juntúul máax kʼojaʼan bisaʼan hospital. Yanoʼobeʼ ku binoʼob u tsʼáaʼob xook tiʼ le máaxoʼob kʼalaʼanoʼob carceloʼ wa ku beetkoʼob muchʼtáambaloʼobiʼ. Le kiikoʼob maʼ tsʼokaʼan u beeloʼob xanoʼ jeʼel u páajtal u beetkoʼob jejeláas meyajoʼob ichil u kaajal Jéeobaeʼ. Jeʼel u páajtal u beetik u precursorailoʼobeʼ,  u binoʼob kʼaʼaytaj tuʼux maas kʼaʼabéet, u yáantajoʼob teʼ Departamento Local tiʼ Diseño yéetel Construccionoʼ, wa u binoʼob teʼ Escuela utiaʼal Máaxoʼob Kʼaʼaytik le Reinooʼ. Jeʼel tak u páajtal u binoʼob xook tu Escuelail Galaadeʼ.

18. ¿Bix jeʼel u yeʼesik maʼ sajak le kiikoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼoboʼ?

18 Tuláakloʼon k-yaabiltmaj le kiikoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼob yanoʼob t-múuchʼuliloʼ yéetel kiʼimak k-óol k-múuchʼ meyaj tu yéeteloʼob. Kex yaan tiʼ letiʼob maʼ tu páajtal u beetkoʼob le bukaʼaj ku beetkoʼob kaʼacheʼ, láayliʼ jeʼel u páajtal u yeʼeskoʼob maʼatech u chʼaʼikoʼob saajkil utiaʼal u yáantajoʼob teʼ múuchʼuliloʼ (xok Tito 2:3-5). Jeʼex wa ka aʼalaʼaktiʼob tumen le ancianoʼob ka u yáantoʼob juntúul kiik x-lóoʼbayan utiaʼal u maʼalobkíintik bix u vestirkubaeʼ, maʼ unaj u sajaktal u beetoʼobiʼ. Letiʼobeʼ maʼ ken u kʼeyoʼob le kiik x-lóoʼbayanoʼ, baʼaxeʼ yaan u yáantkoʼob u tukult bix u yuʼubikuba u maasil yoʼolal bix u vestirtikuba (1 Tim. 2:9, 10). Le yaabilaj ku yeʼesik le kiikoʼoboʼ jach ku taasik yaʼab utsiloʼob teʼ múuchʼuliloʼ.

19. 1) ¿Bix jeʼel u yeʼesik maʼ sajak le sukuʼunoʼob okjaʼanajaʼanoʼoboʼ? 2) ¿Bix u yáantaʼal le sukuʼunoʼob okjaʼanajaʼanoʼob tumen le baʼax ku yaʼalik Filiposiloʼob 2:13 yéetel 4:13?

19 Le sukuʼunoʼob okjaʼanajaʼanoʼoboʼ unaj u yeʼeskoʼob maʼ saajkoʼob xaniʼ. Jach ku taasik yaʼab utsil teʼ múuchʼulil wa ku tsʼáaik u yóoloʼob áantajoʼ (1 Tim. 3:1). Baʼaleʼ maʼ xaaneʼ yaan sukuʼunoʼobeʼ sajak u yaʼaloʼob jeʼel u yáantajoʼobeʼ. ¿Baʼaxten? Maʼ xaaneʼ yoʼolal baʼax u beetmoʼobeʼ ku tuklikoʼob maʼ tu náajaltikoʼob ka u beet u siervo ministerialiloʼob wa u ancianoiloʼob. Wa maʼ xaaneʼ ku tuklikoʼob maʼ tu kanik u beetoʼob tubeel le meyaj kun tsʼaabiltiʼoboʼ. Wa bey a wuʼuyikabaoʼ, jeʼel u yáantkech Jéeobaeʼ (xok Filiposiloʼob 2:13; 4:13). Kʼaʼajaktech baʼax tu beetaj Moisés. Letiʼeʼ ku tuklik kaʼach maʼ kun béeytal u beetik le baʼax aʼalaʼabtiʼ tumen Dios ka u beetoʼ (Éxo. 3:11). Baʼaleʼ áantaʼab tumen Jéeoba utiaʼal maʼ u sajaktal yéetel ka u beet le baʼax tu yaʼalajtiʼoʼ. Le oʼolal wa ka wuʼuyik saajkecheʼ, kʼáat tiʼ Jéeoba ka u yáantech yéetel xok le Biblia sáamsamaloʼ. Tsʼoʼoleʼ tuukulnen xan tiʼ le baʼax tu beetaj le máaxoʼob meyajt Dios úuchjeakil utiaʼal maʼ u sajaktaloʼoboʼ. Jeʼel xan u páajtal a kʼáatik u yáantaj le ancianoʼoboʼ yéetel a waʼaliktiʼob jeʼel a wáantaj tuʼux kʼaʼabéeteʼ. K-líiʼsik u yóol le sukuʼunoʼob okjaʼanajaʼanoʼob utiaʼal maʼ u sajaktaloʼoboʼ yéetel ka u tsʼáa u yóoloʼob meyaj teʼ múuchʼuliloʼ.

JÉEOBAEʼ TIAʼAN TA WÉETELEʼ

20, 21. 1) ¿Baʼax tu yaʼalaj David tiʼ Salomón? 2) ¿Baʼax jach unaj k-creertik?

20 Rey Davideʼ tu kʼaʼajsaj tiʼ Salomoneʼ yaan u yáantaʼal tumen Jéeoba u tsʼoʼoks le templooʼ (1 Cró. 28:20). Maʼ xaaneʼ Salomoneʼ jach tuukulnaj tiʼ le baʼax tu yaʼalaj u taataoʼ yéetel maʼ tu tuklaj wa jach paal utiaʼal u beetik le meyaj tsʼaʼabtiʼoʼ. Maʼ tu chʼaʼaj saajkil u beet le meyajoʼ, le oʼolal yéetel u yáantaj Jéeobaeʼ béeychaj u tsʼoʼoksik le templo chéen ich siete años yéetel táanchumukoʼ.

21 Jéeobaeʼ jeʼel xan u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-sajaktal k-beet le meyajoʼob kʼaʼabéet ichil k-familia yéetel teʼ múuchʼulil, jeʼex úuchik u yáantik Salomonoʼ (Isa. 41:10, 13). Wa maʼ k-sajaktal k-meyajt Jéeobaeʼ, letiʼeʼ yaan u bendecirkoʼon teʼ kʼiinoʼobaʼ bey xan teʼ kʼiinoʼob ku taaloʼ. Le oʼolal unaj k-beetik le baʼax tu yaʼalaj Davidaʼ: ‹Yanak a wóol, chokʼaba meyaj›.

^ xóot’ol 12 Utiaʼal a wilik baʼaxoʼob jeʼel u páajtal a beetik utiaʼal a maas tsʼáaik a wóol a meyajt Jéeobaeʼ ilawil U Pʼíich Tulumil Kanan ich español, 15 tiʼ julio tiʼ 2004, teʼ xook «Fijémonos metas espirituales para glorificar al Creador».