Xeen tiʼ baʼax ku taasik

Xeen tu cuadroil baʼax ku taasik

U testigoʼob Jéeoba

Yéey u idiomail maaya

Tsikbal 26: Jobeʼ chúukaʼan u yóol tiʼ Dios

Tsikbal 26: Jobeʼ chúukaʼan u yóol tiʼ Dios

¿MAʼ WA ta chʼaʼik óotsilil tiʼ le kʼojaʼanoʼ? U kʼaabaʼeʼ Job, le koʼoleloʼ u yatan. ¿A wojel wa baʼax kiaʼalik tiʼ Job? Kʼaakʼastʼant Dios ka kíimkech. Koʼox ilik baʼaxten letiʼeʼ tiaʼalaj upʼéel baʼal beyaʼ, yéetel baʼax oʼolal sen muʼyajnaj Job.

Job yayachʼkil u wíinklil

Jobeʼ utúul máak jach chúukpaj u yóol u beet baʼax u kʼáat Jéeoba. Letiʼeʼ tiʼ kajaʼan kaʼach tu luʼumil Uzeʼ, maʼ náach tiʼ u luʼumil Canaaniʼ. Jéeobaeʼ jach u yaabilma Job, baʼaleʼ yaan kaʼach máax pʼekmai. ¿A wojel wa máax?

Satanás le Kʼaasilbaʼaloʼ. Kʼaʼajaktecheʼ, Satanaseʼ letiʼe kʼasaʼan ángel pʼekmai Jéeobaoʼ. Letiʼeʼ páajchaj u beetik u maʼ uʼuyajtʼantaʼal Jéeoba tumen Adán yéetel Eva, yéetel ku tuklik xaneʼ jeʼel u páajtal u beetik u maʼ uʼuyajtʼantaʼal Jéeoba tumen tuláakal máakeʼ. Baʼaleʼ, ¿páajchaj wa u beetik leloʼ? Maʼatech. Kʼaʼajaktech jaytúul xiiboʼob yéetel koʼoleloʼob tsʼoʼok k-kanik teʼ libro chúukpaj u yóol u meyajtoʼob Diosoʼ. ¿Jaytúul jeʼel u páajtal a waʼalik u kʼaabaʼeʼ?

Le ka tsʼoʼok u kíimil Jacob yéetel José Egiptoeʼ, Jobeʼ letiʼe máak maas chúukpaj u yóol tiʼ Jéeoba way Luʼumeʼ. Jéeobaeʼ u kʼáat kaʼach u yeʼes tiʼ Satanás maʼatan u páajtal u kʼaskúuntik tuláakal máak, le oʼolaleʼ tiaʼalajtiʼ: Ilawil Job, ilawil bukaʼaj chúukaʼanil u yóol tiʼ teen.

Satanás túuneʼ tiaʼalaj: Letiʼeʼ chúukaʼan u yóol, tumen ka beetik u bin utsil tiʼ yéetel yaʼab baʼaloʼob maʼalobtak yaan tiʼ. Baʼaleʼ wa ka láaj luʼsiktiʼeʼ, yaan u kʼaakʼastʼantkech tu táan a wich.

Le oʼolaleʼ Jéeobaeʼ tiaʼalajtiʼ: Xeen, luʼs tuláakal baʼaloʼob yaan tiʼ. Beet jeʼel baʼalak tiʼeʼ, ka k-il wa jeʼel u kʼaakʼastʼantkeneʼ. Baʼaleʼ, kanáant bik xiʼikech a kíimse.

Yáaxeʼ, Satanaseʼ tu beetaj u yokoltaʼal u wakaxoʼob, u tamanoʼob yéetel tu beetaj u kíimsaʼal u camelloʼob Job. Tu beetaj xan u kíimil u diez paalal Job yéetel upʼéel kʼaʼamkach iikʼ. Ka tsʼoʼokeʼ, Satanaseʼ tu beetaj u yantal upʼéel kʼaakʼas kʼojaʼanil tiʼ Job. Jobeʼ jach muʼyajnaji. Le oʼolaleʼ u yataneʼ tiaʼalajtiʼ: Kʼaakʼastʼant Dios ka kíimkech. Baʼaleʼ Jobeʼ maʼ tu beetiʼ. Kʼuch xan xíimbaltbil tumen óoxtúul máakoʼob ku yeʼeskubaʼob bey u amigoʼobeʼ ka tiaʼaloʼobtiʼeʼ yaan baʼax kʼaas u beetmaj. Baʼaleʼ, Jobeʼ láayliʼ chúukpaj u yóol tiʼ Dioseʼ.

Lelaʼ tu beetaj u jach kiʼimaktal u yóol Jéeoba, le oʼolaleʼ tu beetaj u bin utsil tiʼ Job, jeʼex k-ilik teʼ dibujoaʼ. Tsʼaʼak tumen Jéeoba. Jobeʼ yanchaj xan uláakʼ diez u paalal kiʼichkelemtak, yéetel u wakaxoʼob, u tamanoʼob yéetel u camelloʼobeʼ tsʼaʼab u kaʼatéen tiʼ le bukaʼaj yantiʼ kaʼachoʼ.

¿Yaan wa u chúukpajal a wóol mantatsʼ tiʼ Dios jeʼex Jobeʼ? Wa beyoʼ, Dioseʼ yaan xan u beetik u bintech utsil. Yaan u páajtal a kuxtal mantatsʼ ken jatsʼutskíintaʼak le Luʼum jeʼex le jardín tiʼ Edén kaʼachoʼ.

Job 1:1-22; 2:1-13; 42:10-17

Job yéetel u láakʼtsiloʼob


Kʼáatchiʼob

  • ¿Máax Job?
  • ¿Baʼax óotaʼab beetbil tiʼ tumen Satanás? ¿Jóokʼ wa yéetel?
  • ¿Baʼax chaʼab u beetik Satanás tumen Jéeoba, yéetel baʼaxten?
  • ¿Baʼaxten aʼalaʼab tiʼ Job tumen u yatan: kʼaakʼastʼant Dios utiaʼal ka kíimkech? (Ile dibujooʼ)
  • Jeʼex a wilik teʼ tuláakʼ dibujooʼ, ¿bix úuchik u beetaʼal u bin utsil tiʼ Job tumen Jéeoba, yéetel baʼaxten?
  • Wa ku chúukpajal k-óol mantatsʼ tiʼ Jéeoba jeʼex tu beetaj Jobeʼ, ¿baʼax utsiloʼob ken k-kʼame?

Uláakʼ kʼáatchiʼob

  • Xokaʼak Job 1:1-22.

    ¿Bix jeʼel u páajtal u beetik le cristianoʼob jeʼex tu beetil Jobeʼ? (Job 1:1; Fili. 2:15; 2 Ped. 3:14.)

  • Xokaʼak Job 2:1-13.

    ¿Bix úuchik u yilik Job yéetel bix úuchik u yilik u yatan le baʼaxoʼob beetaʼabtiʼob tumen Satanasoʼ? (Job 2:9, 10; Pro. 19:3; Miq. 7:7; Mal. 3:14.)

  • Xokaʼak Job 42:10-17.

    ¿Bix u chíikaʼanil le utsil tu kʼamaj Job yéetel le tu kʼamaj Jesús úuchik u chúukpajal u yóoloʼob u meyajtoʼob Diosoʼ? (Job 42:12; Fili. 2:9-11.)

    ¿Bix u líiʼsik k-óol k-ojéeltik baʼax utsiloʼob tu kʼamaj Job úuchik u chúukpajal u yóol u meyajt Diosoʼ? (Job 42:10, 12; Heb. 6:10; Sant. 1:2-4, 12; 5:11.)