Exeni ambe enga jataka

Segundu menu jimbo nirani

Índisi jimbo nirani

Jeobaeri testiguecha

Purépecha

Ambakiti ambe enga Tata Diosïrika

 JORHENGUARHIKUA 2

¿Néski Tata Diosï?

¿Néski Tata Diosï?

1. ¿Andichisï jatsi para kómarhini Tata Diosïni?

Jeoba kueraasti iámindu ambe. Ima méntkisï jarhasti ka méntkisï jauati (Salmo 90:2). Ima kararkuarhisti inde ambakiti ambe enga Bibliarhu jaka (1 Timoteo 1:11). Tata Diosïntkuchisï jatsika para kómarhini, jimbokajtsïni ima kueraaska. Arhinta je Jaŋaskuecha (Apocalipsis) 4:11.

2. ¿Na jásïski Tata Diosï?

No nema úsïndi exeni Tata Diosïni jimboka espiritu máeska, i ambe arhikuekasïndi eska ima sánderu kʼéri ambeska eska jucha (Juanu 1:18; 4:24). Peruchi uáka mítini na jásïski Tata Diosï exeparini ambe enga ima kueraaka. Engachi exeajka tsïtsïkichani ka frutechani, úsïngachi mítini na enga xáni uékpijka ka na enga xáni jánhastika. Ka engachi exejka na enga xáni kʼéka echeri ka auanda exesïngachi imeri uinhapikuani. Arhinta je Roma 1:20.

Arhintaparini Bibliani uaakachi sánderu mítini Tata Diosïni. Jimbokajtsïni jima arhisïnga ambesï tsitijki ka ambesï no tsitijki, ístu jima xarhatasïndi na enga kámpijka ka na enga pʼikuarherajka engachi sési jásï ambe újka o engachi no sési jásï ambe újka. Arhinta je Salmo 103:7-10.

3. ¿Jatsikuarheski Tata Diosï arhinhakua ma?

Jesusi uandasti: “Juchari Táti engari auandarhu jaka, kómarhisïngaksïni eska mítinhaaka chíti nombri eska pímbinhasïtiska” (Mateu 6:9). Nájkirukaksï mámaru uandajpajka Tata Diosïni, ima jatsikuarhisti arhinhakua ma. Nóksï májkueni arhisïndi iámindu idiomechani jimbo. Pʼurhepecha jimbo, arhisïndiksï Jeoba ka máruksï arhisïndi Yavé. Arhinta je Salmo 83:18 (82:19 máru Bibliaecharhu).

Máru Bibliaecharhuksï pʼikuntasti Tata Diosïri arhinhakuani ka ísïksï jatsikusti, Tata o Tata Diosï. Peru enga Biblia karakuarhipka, sáno siete mili uelta jukanharhispti Tata Diosïri  arhinhakua. Enga Jesusi jorhentpienga Tata Diosïri ambe, úrasïrendi Tata Diosïri arhinhakuani. Arhinta je Juanu 17:26.

4. ¿Uandanhiajki Jeoba juchantsïni jimbo?

Ísï eska i táti uékpiti, Tata Diosï pendienti pásïndi parajtsïni méntkisï sési nicheni

Kánikuachi kómu nitamakuarhesïnga, ¿arhikuekasïni i ambe eska Jeoba no uandanhiasïnga juchantsïni jimbo? Máruksï uandasïndi eska Tata Diosïri prueba máeska engachi no sési nitamakuarhejka, peru no ísïsti. Arhinta je Santiagu 1:13.

Jeobajtsïni íntskusti sésikua parachi eratsikuarhini ambe úni. Ísï jimbo, parachi jaiapanhikuntani i ambe, jatsiskachi para imani marhuakuni (Josué 24:15). Peru uánikuaksï erakusïndi no sési jásï ambe úni, jimbosï xáni no sési jánhaskuarheni jati. Jeoba kómu pʼikuarherasïndi xáni no sési jásï ambe exeni. Arhinta je Génesis 6:5, 6.

Jeoba uandanhiasïndi juchantsïni jimbo. Ima uékasïndi eskachi sési irekaaka. No ióni jimbo ima kʼamajkuati kómu nitamakuani ka imeechani engaksï no sési ambe újka. Peru jarhasti ambe ma enga jimbo jurajkuni jaka eska ma tiempu jauaka no sési jásï ambe. Jorhenguarhikua 8 jimbo, mítiakachi andisï ísï úni jaki. Arhinta je 2 Pedru 2:9 ka 3:7,13.

5. ¿Nénachi uá andarherani Tata Diosïni?

Jeobajtsïni arhisïndi eskachi uáka andarherani imani kómarhikua jimbo. Ima uandanhiasïndi mándani kʼuiripu jimbo (Salmo 65:2; 145:18). Imajtsïni uékasïndi puácheantani juchari pekaduechani. Ka kánikua jaiapanhintasïndi engachi jánguarhintajka sési marhuakuni, nájkirukachi ménisï no újka sési úni ambe ma. Ka nájkirukachi pekadorika, uákachi Tata Diosïri amigueni. Arhinta je Salmo 103:12-14 ka Santiagu 4:8.

Jeobajtsïni íntskusti tsípikua, jimbochisï jatsika para sánderu uékani imani ka eska náki uéjki kʼuiripuni ma (Markusʌ 12:30). Uákachi xarhatani eskachi uékasïnga Tata Diosïni ka uákachi sánderu andarherani engachi seguiriska jorhenguarhini imeri ambe ka engachi jánguarhintaska úni ambe enga ima uandajka. Arhinta je 1 Timoteo 2:4 ka 1 Juanu 5:3.

PARAJTSÏ SÁNDERU MÍTINI

AMBAKITI AMBE ENGA TATA DIOSÏRIKA

¿Jatsikuarheski Tata Diosï arhinhakua ma?

Tata Diosïnksï mámaru arhisïndi, komueska Táti, Kueraajpiri ka Tata. I bideu xarhatasïndi eska Tata Diosïri nombri úrakuarhiska Bibliarhu sánderu de 7,000 uelta.