Skip to content

Skip to table of contents

“Dalan Jeová hanorin ninia povu”

“Dalan Jeová hanorin ninia povu”

“Ita subar didiʼak buat sira-neʼe husi ema matenek sira, hodi fó sai ba labarik kiʼik sira.”—LUCAS 10:21.

1. Saida mak halo Jesus “haksolok tebetebes iha espíritu santu”? (Haree dezeñu iha leten.)

HANOIN toʼok Jesus Kristu nia oin haree oinsá bainhira “nia haksolok tebetebes iha espíritu santu”? Karik ninia oin hamnasa midar tebes, no ninia matan nabilan loos. Saida mak fó solok hanesan neʼe ba Jesus? Ninia dixípulu sira. Tanba foin daudauk, Jesus haruka sira naʼin-70 bá haklaken liafuan diʼak kona-ba Maromak nia Ukun, no Jesus hakarak hatene husi sira oinsá mak sira bele kumpre knaar ida-neʼe, tanba iha liʼur, inimigu ba lia-loos barak tebes. Inimigu hanesan ema ho edukasaun boot eskriba no farizeu sira, no sira mós book ema seluk hodi la hatudu respeitu ba Jesus hodi dehan katak nia mak karpinteiru deʼit, no Jesus nia dixípulu mak “ema la eskola no ema baibain deʼit”. (Apóstolu 4:13; Marcos 6:3) Maibé dixípulu sira hotu fila mai ho kontente no solok, maski anju aat sira mós hakaʼas an hapara sira husi haklaken. Entaun, dixípulu sira foti sira-nia solok no aten-brani husi neʼebé?—Lee Lucas 10:1, 17-21.

2. (a) Iha dalan saida deʼit mak dixípulu sira tenkesér sai hanesan labarik? (b) Tanbasá mak ema neʼebé tuir Kristu bele komprende lia-loos?

2 Jesus koʼalia ba Jeová hanesan neʼe: “Aman, Naʼi lalehan no rai nian, haʼu hahiʼi Ita-Boot iha ema nia oin, tanba Ita subar  buat sira-neʼe husi ema matenek sira, hodi fó sai ba labarik kiʼik sira. Loos duni, Aman, tan halo nuneʼe mak tuir Ita-nia hakarak.” (Mateus 11:25, 26) Iha neʼe Jesus laʼós dehan katak ninia dixípulu sira sei labarik hela, maibé tanba iha ema ho edukasaun boot sira-nia matan, dixípulu sira-nia edukasaun mak hanesan labarik nian deʼit, la toʼo sira-nian. Jesus hakarak duni ninia dixípulu sira hatudu haraik-an hanesan labarik, laʼós foti-an hanesan ema ho edukasaun boot sira. (Mateus 18:1-4) Tanba se sira haraik-an, Jeová mós hakarak uza ninia espíritu santu hodi ajuda sira komprende lia-loos. Maibé ema neʼebé foti-an, hanesan ema judeu sira-nia ulun-naʼin relijiaun, Jeová husik sira ba Satanás mak taka metin sira-nia matan.

3. Iha lisaun neʼe ita atu koʼalia kona-ba saida?

3 Jesus haksolok tebes tanba nia haree oinsá Jeová nunka fihir ema ka la haree ba ema nia matenek ka edukasaun. Importante mak, se ema neʼe haraik an, Jeová hatudu sai lia-loos neʼebé kleʼan ba ema neʼe. Jeová sei troka ninia dalan hanorin neʼe ka lae? No oinsá mak Jeová hatudu katak nia gosta nafatin dalan hanorin neʼebé simples no klaru? Iha lisaun neʼe ita sei haree oinsá mak Jeová ajuda ema haraik an hodi bele komprende kona-ba lia-loos neʼebé kleʼan.

HALO EMA HOTU KOMPRENDE LIA-LOOS NEʼEBÉ KLEʼAN

4. Tanbasá mak Livru Haklaken edisaun simples nian hanesan prezente domin ida?

4 Iha tinan hirak foin daudauk neʼe, Maromak nia povu sira kontente tebes tanba halaʼo ona mudansa barak kona-ba oinsá atu halo ita komprende ba ita-nia hanorin sira iha dalan neʼebé simples ka moos liu. Mudansa primeiru mak ita halo ona Livru Haklaken edisaun simples nian. * (Haree nota iha kraik.) Edisaun ida-neʼe ajuda tebes ema neʼebé ladún komprende kona-ba língua ida ka ladún lee ho diʼak. Família nia ulun sira mós hatete katak, ho edisaun neʼe, agora sira-nia oan la taʼuk atu bele partisipa iha estudu importante husi ita-nia organizasaun neʼe. Ema barak mós hakerek surat ba Grupu Administradór hodi hatoʼo sira-nia agradese. Irmán ida hakerek dehan katak uluk nia taʼuk atu fó komentáriu iha Estudu Livru Haklaken nian. Maibé, bainhira uza tiha edisaun simples nian, nia hatete katak uluk, nia tuur maten hanesan estátua ida, maibé agora lae ona. Nia hatete: “Agora haʼu bele fó komentáriu dala hira mós haʼu la taʼuk ona! Haʼu hatoʼo haʼu-nia agradese boot ba Jeová no mós ba imi.”

5. Bíblia Sagrada Tradusaun Mundu Foun edisaun revista nian iha buat diʼak saida deʼit?

5 Mudansa segundu mak iha loron 5 Outubru 2013, iha reuniaun boot tinan nian, ita fó sai Bíblia Sagrada Tradusaun Mundu Foun edisaun revista nian iha lia-inglés. * (Haree nota iha kraik.) Iha edisaun neʼe, liafuan barak husi eskritura sira mós agora hamenus ona, no ema mós bele komprende moos liu ho eskritura sira-neʼe. Porezemplu, liafuan sira iha Jó (Ayub) 10:1 hamenus husi 27 toʼo deʼit 19; liafuan sira iha Provérbios (Amsal) 8:6 hamenus husi 20 toʼo deʼit 13. Agora ita mós komprende lalais liu ho eskritura rua neʼe iha edisaun revista nian se kompara ho uluk nian. Kona-ba edisaun neʼe, irmaun kose-mina ida neʼebé iha lia-loos kleur ona hatete hanesan neʼe: “Haʼu foin lee daudauk livru Jó husi edisaun revista nian, haʼu sente hanesan haʼu foin mak komprende nia koʼalia kona-ba saida!” Ema barak mós koʼalia hanesan neʼe.

6. Ita sente oinsá kona-ba koñesimentu foun husi Mateus 24:45-47?

6 Mudansa terseiru mak oinsá ita komprende  Eskritura sira ho diʼak liután. Porezemplu, Livru Haklaken 15 Jullu 2013 halo mudansa kona-ba “atan laran-metin no matenek” mak sé, no koñesimentu foun neʼe halo ita mós komprende diʼak liután kona-ba Mateus 24:45-47. Livru Haklaken neʼe esplika katak atan laran-metin neʼe mak Grupu Administradór, no “Naʼi nia atan sira seluk” mak ema hotu, atu ema kose-mina ka ema husi “bibi seluk”, neʼebé simu ai-han espirituál husi atan laran-metin neʼe. (João 10:16) Ita hotu kontente tebes hodi bele komprende liután lia-loos hanesan neʼe, no ita mós kontente hodi bele hanorin fali ba ema seluk, loos ka lae? Iha dalan saida tan mak hatudu katak Jeová mós gosta hanorin neʼebé simples no moos?

ESPLIKA ISTÓRIA HUSI BÍBLIA IHA DALAN NEʼEBÉ SIMPLES NO KLARU LIU

7, 8. Fó toʼok ezemplu balu neʼebé hatudu katak Bíblia nia istória reprezenta buat balu iha futuru.

7 Se ita mak iha lia-loos kleur ona, karik ita bele nota mudansa husi dalan neʼebé ita hakerek istória husi Bíblia iha livru sira. Uluk, ita-nia livru sira sempre uza istória husi eskritura sira hodi esplika katak istória sira-neʼe reprezenta buat ruma iha futuru. Iha duni istória husi Eskritura sira neʼebé sai hanesan ilas ba akontesimentu iha futuru nian. Ezemplu ida mak Jesus nia liafuan kona-ba “sinál profeta Jonas nian”. (Lee Mateus 12:39, 40.) Jesus esplika katak loron sira neʼebé Jonas hela iha ikan nia kabun laran, neʼe reprezenta loron sira neʼebé Jesus mate iha rate laran.

8 Sei iha tan istória balu husi Bíblia neʼebé reprezenta buat balu iha futuru. Porezemplu, apóstolu Paulo hakerek kona-ba Abraão nia relasaun ho Agar no mós Sara. Istória neʼe reprezenta Jeová nia relasaun ho ema Izraél antigu no mós ho ema kose-mina sira. (Galásia 4:22-26) Buat seluk tan hanesan tabernákulu, templu, loron Halo Dame nian, amlulik boot, no Moisés nia Ukun-Fuan balu mós sai hanesan “ilas ba buat diʼak neʼebé atu mai”. (Ebreu 9:23-25; 10:1) Bele komprende oinsá mak istória husi Bíblia sira reprezenta buat ruma, neʼe hametin duni ita-nia fiar no halo ita mós kontente, loos ka lae? Se hanesan neʼe, ita bele ka lae hatete katak ema ida-idak, ka akontesimentu ida-idak, no buat sira neʼebé Bíblia temi mak atu reprezenta ema ka buat ida iha futuru?

9. Uluk ita-nia livru sira esplika oinsá kona-ba Nabot?

9 Uluk, ita-nia livru sira esplika beibeik katak ema ka akontesimentu ida, ka sasán ida neʼebé temi iha Eskritura, neʼe atu reprezenta ema ka buat ruma iha futuru. Ezemplu ida mak kona-ba Nabot. Liurai-Feto Jezabel ho ninia laʼen Akabe, futu-lia hamutuk hodi oho Nabot, atu nuneʼe sira bele hadau Nabot nia toos-uvas. (1 Reis [Raja-Raja] 21:1-16) Iha tinan 1932, ita-nia livru esplika katak Akabe ho Jezabel reprezenta Satanás ho ninia organizasaun, no Nabot reprezenta Jesus. Nabot nia mate reprezenta oinsá ema oho Jesus. Maibé, toʼo tiha tinan 1961, ita-nia livru ho títulu “Let Your Name Be Sanctified” esplika fali katak Nabot mak reprezenta ema kose-mina sira, no Jezabel reprezenta kristaun falsu sira. No Nabot terus iha Jezabel nia liman reprezenta ema fó terus ba ema kose-mina iha loron ikus sira. Iha tempu uluk, Maromak nia povu sira uza dalan hanesan neʼe hodi esplika Bíblia nia istória atu bele hametin ema nia fiar. Maibé agora la halo hanesan neʼe ona. Tanbasá?

10. (a) Iha dalan saida mak atan laran-metin kuidadu bainhira esplika kona-ba istória husi Bíblia? (b) Ohin loron ita-nia livru sira fokus liu kona-ba saida?

10 Iha tinan hirak neʼe nia laran  Jeová ajuda duni “atan laran-metin no matenek” hodi sai matenek no kuidadu liután bainhira atu esplika Bíblia. Ohin loron, se la iha eskritura ida mak hatete katak istória ruma husi Bíblia reprezenta buat ruma iha futuru, sira mós kuidadu tebes atu la hakerek katak istória neʼe reprezenta saida. Tanba iha tempu uluk, susar ba ema atu bele komprende ka hanoin-hetan saida mak ilas no saida mak realidade husi ilas neʼe, ka oinsá mak ema bele uza informasaun sira-neʼe. No se ita fó atensaun liu ba istória neʼe atu reprezenta saida, pontu importante husi istória sira neʼebé ita bele uza ba moris loroloron nian sai lakon fali. Tan neʼe mak ohin loron, ita-nia livru sira tau fokus liu ba pontu simples neʼebé ita aprende husi istória sira-neʼe, hanesan fiar, tahan terus, laran-metin ba Maromak, no hahalok seluk tan neʼebé bele ajuda ita. *—Haree nota iha kraik.

Nabot nia ezemplu hanorin ita pontu importante ida (haree parágrafu 11)

11. (a) Ita bele aprende saida husi Nabot nia istória, no oinsá mak ninia ezemplu neʼe bele ajuda ita? (b) Tanbasá mak ita-nia livru sira agora ladún koʼalia kona-ba istória husi Bíblia reprezenta saida? (Haree “Pergunta husi lee-naʼin” iha pájina 17.)

11 Se nuneʼe, ita bele aprende saida husi Nabot nia istória? Istória neʼe atu hanorin ita buat simples deʼit kona-ba Nabot ho nia hahalok diʼak ida. Ita aprende katak ninia mate laʼós atu reprezenta dalan Jesus ka ema kose-mina sira-nia mate. Maibé nia mate tanba nia hakarak kaer ninia laran-metin ba Jeová. Ema fó terus nia toʼo mate mós nia hakarak halo tuir nafatin Jeová nia Ukun-Fuan sira. (Números [Bilangan] 36:7; 1 Reis [Raja-Raja] 21:3) Se ema ruma fó terus mai ita ohin loron, ita mós bele uza ninia ezemplu neʼe hodi tahan terus toʼo rohan. (Lee 2 Timóteo 3:12.) Pontu importante hanesan neʼe fasil ba ema naran deʼit atu komprende, no fasil atu bele hanoin-hetan, no uza ba moris loroloron nian hodi hametin fiar.

12. (a) Esplika toʼok tanbasá mak istória husi Bíblia laʼós koʼalia deʼit kona-ba pontu importante. (b) Tanbasá mak ita bele esplika informasaun kleʼan sira ho momoos? (Haree nota iha kraik.)

12 Maibé neʼe la dehan katak istória sira husi Bíblia koʼalia kona-ba lisaun importante deʼit. Ita mós bele aprende  buat seluk tan husi istória sira-neʼe. Ohin loron, duké koʼalia liu kona-ba istória neʼe atu reprezenta saida, ita-nia livru sira fokus liu kona-ba oinsá mak istória ida husi Bíblia bele liga ho istória seluk, ka istória neʼe fó-hanoin deʼit ita kona-ba hahalok diʼak ruma. Porezemplu, tanba laran-metin Nabot terus toʼo mate fó-hanoin duni ita kona-ba Jesus ho ema kose-mina sira-nia laran-metin. Maibé Nabot nia ezemplu mós bele aplika ba “bibi seluk” nia laran-metin. Maromak hanorin duni ita iha dalan neʼebé simples no klaru, loos ka lae? *—Haree nota iha kraik.

ESPLIKA JESUS NIA AI-KNANOIK SIRA IHA DALAN NEʼEBÉ SIMPLES LIU

13. Ita iha ezemplu saida deʼit neʼebé hatudu katak agora ita-nia livru sira esplika Jesus nia ai-knanoik iha dalan neʼebé simples no moos liu?

13 Iha mundu neʼe, la iha mestre ida mak diʼak liu fali Jesus ona. No dalan ida neʼebé Jesus gosta tebes hodi hanorin ema mak uza ai-knanoik oioin. (Mateus 13:34) Ema bele haree informasaun moos liu ho ai-knanoik nia ajuda, no mós bele book ema nia neon no laran. Tan neʼe mak ita-nia livru sira mós esplika Jesus nia ai-knanoik sira iha dalan neʼebé simples no klaru liu iha tinan hirak foin daudauk neʼe. Porezemplu, sei hanoin-hetan ka lae kona-ba oinsá ita-nia livru esplika Jesus nia ai-knanoik kona-ba fermentu, mostarda-musan, no rede ikan iha Menara Pengawal 15 Jullu 2008 nian? Ita-nia komprende kona-ba ai-knanoik sira agora klaru liu, loos ka lae? Agora ita bele haree momoos katak ai-knanoik sira-neʼe koʼalia kona-ba Maromak nia Ukun no oinsá mak Maromak nia Ukun halibur ema kristaun neʼebé loos husi mundu aat neʼe.

14. (a) Oinsá mak uluk ita esplika ai-knanoik kona-ba ema Samaria nian? (b) Kona-ba Jesus nia ai-knanoik neʼe, ita fokus liu ba saida ohin loron?

14 Oinsá ho liafuan ida-idak neʼebé Jesus temi iha ninia istória ka ai-knanoik sira? Balu reprezenta duni buat ruma ka signifika ba profesia ruma, no balu tan hanorin pontu importante ruma deʼit. Maibé oinsá mak ita bele komprende iha ai-knanoik neʼe koʼalia kona-ba buat ida-neʼebé? Nuʼudar tempu liu daudaun, resposta mós neineik-neineik sai moos liután. Porezemplu, haree fali toʼok oinsá mak ita esplika Jesus nia ai-knanoik kona-ba maluk Samaria nian. (Lucas 10:30-37) The Watch Tower (Livru Haklaken) tinan 1924 hatete katak ema Samaria reprezenta Jesus. Dalan tun husi Jeruzalein ba Jerikó reprezenta ema nia morál sai tun ka menus tan deʼit husi Adão nia tempu. Naʼok-teen iha dalan mak reprezenta negósiu boboot no negósiu-naʼin sira iha mundu neʼe, no amlulik ho ema Levi reprezenta sistema relijiaun nian. Maibé agora ita-nia livru uza ai-knanoik neʼe hodi fó-hanoin deʼit ita atu la bele fihir ema bainhira hanoin kona-ba fó ajuda ba ema, liuliu ajuda ema atu iha relasaun diʼak ho Maromak Jeová. Ita kontente ka lae hodi haree Jeová halo ninia hanorin sira sai fasil mai ita atu komprende?

15. Iha lisaun tuirmai sei koʼalia kona-ba saida?

15 Iha lisaun tuirmai, ita sei koʼalia kona-ba Jesus nia ai-knanoik seluk, ai-knanoik kona-ba feto virjen naʼin-sanulu. (Mateus 25:1-13) Jesus hakarak ema kristaun iha loron ikus sira-neʼe atu aprende kona-ba saida husi ai-knanoik neʼe? Iha ai-knanoik neʼe, ema ida-idak, sasán ida-idak, no akontesimentu ida-idak iha signifika ba buat ida-idak ka lae? Ka Jesus uza ai-knanoik neʼe atu hanorin ema kristaun sira kona-ba lisaun importante neʼebé bele ajuda sira iha loron ikus sira-neʼe? Iha lisaun tuirmai ita sei koʼalia tan.

^ par. 4 Livru Haklaken edisaun simples nian sai iha fulan-Jullu tinan 2011. Foufoun, iha inglés deʼit, maibé ikusmai, língua balu mós iha ona.

^ par. 5 Agora mós prepara hela atu halo edisaun revista nian ba língua seluk tan.

^ par. 10 Porezemplu, livru Banati-tuir Sira-nia Fiar koʼalia naruk kona-ba ema naʼin-14 nia moris neʼebé temi iha Bíblia laran. Maibé informasaun sira fokus liu ba oinsá mak ita bele uza informasaun sira iha moris loroloron nian, laʼós kona-ba istória neʼe atu reprezenta saida.

^ par. 12 Ita komprende katak iha Maromak nia Liafuan, hanesan apóstolu Paulo nia karta balu, iha buat barak mak “susar atu komprende”. Maibé, keta haluha katak ema hotu neʼebé hakerek Bíblia, espíritu santu mak book sira hodi sira bele hakerek Bíblia. Ho espíritu santu nia kbiit duni mak ema kristaun neʼebé loos ohin loron bele komprende kona-ba lia-loos sagrada sira, no espíritu santu duni mak halo ita ema nia kakutak kiʼik neʼe bele rai ka komprende ho momoos “buat kleʼan husi Maromak”.—2 Pedro 3:16, 17; 1 Korinto 2:10.