Skip to content

Skip to table of contents

Aprende husi ai-knanoik kona-ba osan talentu nian

Aprende husi ai-knanoik kona-ba osan talentu nian

“Nia fó osan talentu lima ba atan ida, ba atan ida seluk nia fó talentu rua, no ba atan ida tan nia fó talentu ida.”—MATEUS 25:15.

1, 2. Jesus konta ai-knanoik kona-ba osan talentu nian atu koʼalia kona-ba saida?

LIUHUSI ai-knanoik kona-ba osan talentu nian, Jesus koʼalia ho loloos kona-ba saida mak ninia dixípulu kose-mina sira-nia responsabilidade. Maibé ita hotu presiza komprende ho loloos ai-knanoik neʼe tanba ida-neʼe sei kona ema kristaun hotu, maski iha esperansa atu bá lalehan ka iha rai.

2 Bainhira mak Jesus konta ai-knanoik neʼe? Bainhira ninia dixípulu sira husu: “Sinál saida mak sei hatudu katak Ita toʼo ona mai no katak mundu neʼe atu hotu?”, Jesus hatán ba dixípulu sira no iha tempu neʼe mak nia mós konta ai-knanoik neʼe. (Mateus 24:3) Tan neʼe, ita bele hatene katak ai-knanoik neʼe sai loos daudauk iha ita-nia tempu no neʼe mak sinál ida katak Jesus ukun ona nuʼudar Liurai.

3. Saida deʼit mak ita bele aprende husi ai-knanoik sira neʼebé hakerek iha Mateus kapítulu 24 toʼo 25?

3 Bainhira Jesus esplika kona-ba sinál ba loron ikus sira, nia konta ai-knanoik haat, no ida mak kona-ba osan talentu nian. Ai-knanoik hirak-neʼe hotu hakerek iha Mateus 24:45 toʼo 25:46, no ai-knanoik hotu koʼalia kona-ba dixípulu sira tenke hatudu hahalok saida deʼit iha loron ikus sira-neʼe. Ai-knanoik ida primeiru mak kona-ba atan laran-metin, katak grupu kiʼik ida husi ema kristaun kose-mina sira neʼebé iha knaar atu hanorin Jeová nia povu. Sira tenkesér hatudu laran-metin no matenek. * (Haree nota iha kraik.) Ai-knanoik segundu nian mak kona-ba feto  virjen naʼin-sanulu. Liuhusi ai-knanoik neʼe, Jesus fó avizu ba ema kose-mina hotu katak sira tenkesér prepara an didiʼak no matan-moris nafatin tanba sira la hatene bainhira loos mak Jesus sei mai. * (Haree nota iha kraik.) Tuirmai, Jesus konta tan ai-knanoik kona-ba osan talentu nian atu fó-hanoin ba ema kose-mina sira katak sira tenkesér badinas nafatin hodi halaʼo sira-nia knaar nuʼudar ema kristaun. Ikusliu, Jesus mós konta ai-knanoik kona-ba bibi-malae no bibi-timur, neʼe mak kona-ba ema neʼebé iha esperansa atu moris ba nafatin iha rai. Sira tenkesér fó laran ba Jesus nia alin kose-mina sira no hakaʼas an atu apoia sira. * (Haree nota iha kraik.) Iha lisaun neʼe, mai ita buka-hatene loloos kona-ba ai-knanoik osan talentu nian.

NAʼI ENTREGA RIKUSOIN BOOT BA NIA ATAN SIRA

4, 5. Mane iha ai-knanoik osan talentu nian mak kona-ba sé? Osan talentu ida nia folin mak hira?

4 Lee Mateus 25:14-30. Iha ai-knanoik kona-ba osan talentu nian, Jesus koʼalia kona-ba mane ida neʼebé bá rai seluk. Iha ai-knanoik ida seluk neʼebé atu hanesan ho ai-knanoik neʼe, Jesus koʼalia mós kona-ba mane ida neʼebé laʼo ba rai dook “hodi simu knaar nuʼudar liurai”. * (Haree nota iha kraik.) (Lucas 19:12) Ba tinan barak ona, ita-nia livru sira esplika katak mane neʼebé iha ai-knanoik rua neʼe mak kona-ba Jesus, neʼebé saʼe ba lalehan iha tinan 33. Maibé iha lalehan, Jesus la sai kedas Liurai iha tempu neʼebá. Nia tenke tuur iha Maromak nia liman-loos hodi hein toʼo tinan 1914 bainhira “ninia inimigu sira tau tiha iha ninia ain okos”.—Ebreu 10:12, 13.

5 Jesus hatete katak mane iha ai-knanoik neʼe iha osan talentu ualu, neʼe mak rikusoin boot tebes iha tempu neʼebá. * (Haree nota iha kraik.) Bainhira mane neʼe atu bá rai seluk, nia fahe ninia osan talentu ba ninia atan sira hodi haruka sira atu fila liman no manán osan barak liután. Hanesan ho mane neʼe, Jesus mós iha buat neʼebé iha folin-boot. Neʼe mak saida? Neʼe mak serbisu neʼebé nia halaʼo bainhira nia sei iha rai.

6, 7. Osan talentu reprezenta saida?

6 Serbisu haklaken no hanorin mak buat neʼebé importante tebes ba Jesus, no liuhusi haklaken, ema barak sai ona ninia dixípulu. (Lee Lucas 4:43.) Maibé Jesus hatene katak sei iha serbisu barak liután no ema neʼebé simu liafuan diʼak mós sei aumenta ba beibeik. Tan neʼe, nia hatete ba ninia dixípulu sira: “Foti imi-nia matan bá no haree toʼos sira-neʼe, sira hotu prontu ona atu koʼa.” (João 4:35-38) Toʼos-naʼin diʼak ida sei la husik ninia toʼos neʼebé prontu ona atu koʼa. Nuneʼe mós ho Jesus. Tan neʼe, antes atu fila fali ba lalehan, nia haruka ninia dixípulu sira, dehan: “Neʼe duni, laʼo bá no hanorin ema . . . atu sai haʼu-nia dixípulu.” (Mateus 28:18-20) Hodi hatete hanesan neʼe, Jesus entrega ona ninia rikusoin boot ba sira, neʼe mak serbisu haklaken.—2 Korinto 4:7.

7 Hanesan ho mane ida neʼebé entrega ninia osan talentu ba nia atan sira, Jesus mós  entrega ona serbisu haklaken no hanorin ba ninia dixípulu kose-mina sira. (Mateus 25:14) Loos duni, osan talentu neʼe reprezenta responsabilidade atu haklaken no ajuda ema atu sai Jesus nia dixípulu.

8. Maski atan ida-idak simu osan talentu ho folin la hanesan, maibé sira-nia naʼi hakarak sira atu halo saida?

8 Iha ai-knanoik kona-ba osan talentu nian, mane neʼe fó osan talentu lima ba atan primeiru, talentu rua ba atan segundu, no talentu ida deʼit ba atan terseiru. (Mateus 25:15) Maski atan ida-idak simu osan talentu ho folin la hanesan, maibé sira-nia naʼi hakarak sira hotu atu aumenta ninia rikusoin. Hanesan neʼe mós ho Jesus, nia hakarak ema kristaun kose-mina sira hotu atu haklaken ho badinas tuir sira ida-idak nia kbiit. (Mateus 22:37; Koloso 3:23) Iha loron Pentekostes iha tinan 33, Jesus nia dixípulu sira komesa halaʼo sira-nia knaar atu haklaken no hanorin liafuan diʼak ba nasaun hotu. Bainhira ita lee livru Apóstolu, ita bele hatene ho momoos katak sira haklaken ho badinas duni. * (Haree nota iha kraik.)—Apóstolu 6:7; 12:24; 19:20.

AUMENTA OSAN TALENTU IHA LORON IKUS SIRA

9. (a) Atan rua neʼebé diʼak halo saida ho naʼi nia osan talentu? Neʼe hatudu saida kona-ba ema kose-mina sira? (b) Ema neʼebé iha esperansa atu moris ba nafatin iha rai tenke halo saida?

9 Iha loron ikus sira-neʼe, liuliu husi tinan 1919, irmaun-irmán kose-mina sira  hakaʼas an duni atu haklaken ho badinas tuir sira ida-idak nia kbiit. Buat neʼebé sira halo hanesan ho ai-knanoik kona-ba atan primeiru no atan segundu neʼebé uza didiʼak naʼi nia osan talentu. Maski ai-knanoik neʼe konta katak atan ida simu osan talentu barak liu fali ida seluk, maibé neʼe la dehan katak ema kose-mina sira fahe ba grupu rua. Tuir loloos, atan rua neʼe hotu serbisu ho badinas no aumenta liután ba dala rua sira-nia naʼi nia rikusoin. Maibé ema kose-mina sira deʼit mak tenke halaʼo knaar atu haklaken ka lae? Lae. Jesus nia ai-knanoik kona-ba bibi-malae no bibi-timur hatudu ho momoos katak ema hotu neʼebé iha esperansa atu moris ba nafatin iha rai mós tenke ajuda Jesus nia alin kose-mina sira hodi halaʼo serbisu haklaken no hatudu laran-metin. Sira sente katak apoia ema kose-mina sira, neʼe mak knaar espesiál tebes. Loos duni, Jeová nia povu sai “luhan ida deʼit”, no sira hotu badinas tebes halaʼo serbisu haklaken ho laran ida deʼit.—João 10:16.

10. Saida mak sinál importante ida neʼebé hatudu katak Jesus ukun ona nuʼudar Liurai?

10 Jesus nuʼudar Naʼi hakarak haree rezultadu diʼak husi atan sira-nia serbisu. Iha apóstolu sira-nia tempu, ema kristaun sira haklaken ho badinas no aumenta duni Naʼi nia rikusoin. Iha loron ikus sira-neʼe, ai-knanoik osan talentu nian sai loos daudaun. Durante tempu neʼe, Jesus nia dixípulu sira serbisu ho badinas ka lae? Sin, husi ema nia istória hotu toʼo ohin loron, Jesus nia dixípulu sira agora aumenta sai barak liu iha mundu tomak! Tanba sira serbisu hamutuk ho badinas, kada tinan, ema rihun ba rihun mak sai ona Jesus nia dixípulu foun no komesa halaʼo knaar haklaken. Ida-neʼe mak sinál importante ida katak Jesus ukun ona nuʼudar Liurai. Ita sei la duvida katak ita-nia Naʼi Jesus sente kontente ho ita-nia serbisu!

Kristu entrega ona responsabilidade espesiál ba ninia atan sira atu halaʼo serbisu haklaken (Haree parágrafu 10)

BAINHIRA LOOS MAK NAʼI SEI TOʼO MAI?

11. Bainhira loos mak Naʼi toʼo mai atu husu ba ninia atan sira kona-ba ninia rikusoin? Oinsá mak ita bele hatene nuneʼe?

11 Jesus hatete: “Liutiha tempu kleur, atan sira-neʼe nia naʼi mai no husu sira kona-ba ninia rikusoin.” (Mateus 25:19) Naʼi Jesus sei halo ida-neʼe iha tempu besik terus boot nia rohan. Oinsá mak ita bele hatene nuneʼe? Iha Jesus nia profesia sira neʼebé hakerek iha Mateus kapítulu 24 no 25, dala barak Jesus hatete katak nia sei mai atu tesi lia ba ema hotu. Porezemplu, nia hatete katak ema sei “haree Oan-Mane husi ema, no nia sei mai iha kalohan iha lalehan”. Neʼe mak kona-ba tempu durante terus boot neʼebé Jesus sei tesi lia ba ema hotu. Nia mós fó avizu ba ninia dixípulu sira neʼebé moris iha loron ikus sira katak sira tenke matan-moris nafatin. Nia dehan: “Imi la hatene  loron neʼebé imi-nia Naʼi sei mai,” no mós: “Iha oras neʼebé imi la hanoin nia atu mai, iha oras neʼe mak Oan-Mane husi ema sei mai.” (Mateus 24:30, 42, 44) Tan neʼe, iha ai-knanoik osan talentu nian mós koʼalia kona-ba tempu neʼebé Jesus sei mai atu tesi lia ba ema hotu no halakon Satanás nia mundu aat neʼe. *—Haree nota iha kraik.

12, 13. (a) Naʼi hatete saida ba ninia atan rua neʼebé diʼak? Tanbasá? (b) Bainhira loos mak ema kose-mina sira simu sira-nia marka ikus? (Haree mós kaixa “ Sira hatán ba naʼi bainhira sira mate”.) (c) Ema neʼebé apoia ema kose-mina sira sei simu kolen saida?

12 Tuir ai-knanoik osan talentu nian, bainhira naʼi mai fali ona, nia haree katak ninia atan ida ho talentu lima manán tan talentu lima, no atan ida seluk ho talentu rua manán tan talentu rua. Naʼi hatete ba sira ida-idak: “Ó atan diʼak no laran-metin, ó halo diʼak loos! Ó laran-metin ba buat neʼebé uitoan. Entaun haʼu sei foti ó atu tau matan ba buat barak.” (Mateus 25:21, 23) Iha aban-bainrua bainhira Naʼi Jesus mai, nia sei halo saida?

13 Bainhira tempu terus boot foin atu hahú, ema kose-mina hotu neʼebé badinas tenkesér simu ona sira-nia marka ikus nian atu bá lalehan. (Apokalipse 7:1-3) Tuirmai, antes funu Armajedón atu hahú, Jesus sei fó kolen ba ema kose-mina sira hodi sira bele saʼe ba lalehan. Iha tempu neʼebá mós, sira neʼebé iha esperansa atu moris ba nafatin iha rai no apoia ema kose-mina sira hodi halaʼo serbisu haklaken, Jesus sei tesi lia ba sira nuʼudar bibi-malae. Sira-nia kolen mak atu moris iha mundu foun iha Maromak nia Ukun okos.—Mateus 25:34.

ATAN AAT NO BARUK-TEEN

14, 15. Jesus nia ai-knanoik dehan katak ema kose-mina barak sei sai atan aat no baruk-teen ka lae? Esplika toʼok.

14 Iha ai-knanoik neʼe, Jesus mós koʼalia kona-ba atan ida neʼebé simu osan talentu ida. Nia la uza didiʼak osan neʼe atu aumenta naʼi nia rikusoin, no nia mós la hatama osan neʼe ba banku hodi bele hetan osan-funan, maibé nia hakoi deʼit iha rai-kuak laran. Naʼi hatete katak atan neʼe mak “aat no baruk-teen”. Tuirmai, naʼi foti tiha osan talentu neʼe husi nia no fó fali ba atan ida seluk neʼebé iha ona osan talentu sanulu. Depois, atan aat neʼe soe tiha ba “nakukun laran iha liʼur”, nia “tanis no ruun nehan”.—Mateus 25:24-30; Lucas 19:22, 23.

15 Jesus konta katak husi naʼi nia atan naʼin-tolu, ida mak aat no baruk-teen. Maibé neʼe la dehan katak maizumenus porsentu 30 husi ema kose-mina sira mak sei hatudu hahalok hanesan atan aat neʼe. Ita bele hatene ida-neʼe husi  ai-knanoik rua seluk neʼebé Jesus konta iha tempu hanesan. Iha ai-knanoik kona-ba atan laran-metin no matenek, Jesus koʼalia kona-ba atan aat neʼebé fó susar ba ninia maluk atan sira. Maibé neʼe la dehan katak membru balu husi atan laran-metin no matenek mak sei sai aat duni, maibé Jesus fó avizu deʼit katak sira neʼebé sai parte husi atan laran-metin no matenek labele sai hanesan atan aat. Tuirmai, iha ai-knanoik feto virjen naʼin-sanulu nian, nia hatete katak husi sira, feto-virjen naʼin-lima mak beik. Neʼe la dehan katak husi ema kose-mina sira, porsentu 50 mak sei sai beik, maibé Jesus fó avizu deʼit kona-ba rezultadu aat neʼebé sei akontese se sira la prepara an didiʼak no la matan-moris nafatin. * (Haree nota iha kraik.) Nuneʼe mós ho ai-knanoik osan talentu nian. Jesus la dehan katak ema kose-mina barak neʼebé moris iha loron ikus sira mak sei sai atan aat no baruk-teen. Jesus fó avizu ba ema kose-mina sira atu labele sai atan aat, maibé tenke kontinua halaʼo serbisu haklaken ho badinas.—Mateus 25:16.

16. (a) Pontu importante rua saida mak ita bele aprende husi ai-knanoik osan talentu nian? (b) Lisaun ida-neʼe ajuda ita atu komprende saida deʼit kona-ba ai-knanoik osan talentu nian? (Haree kaixa “ Komprende ho loloos ai-knanoik kona-ba osan talentu nian”.)

16 Husi ai-knanoik osan talentu nian, ita bele aprende pontu importante rua. Primeiru, Jesus entrega ona ninia rikusoin boot tebes ba nia atan kose-mina sira, rikusoin neʼe mak responsabilidade atu haklaken no ajuda ema atu sai ninia dixípulu. Segundu, Jesus nia hakarak mak ita hotu halaʼo serbisu haklaken ho badinas. Se ita halo tuir Jesus nia liafuan, hatudu laran-metin ba nia, no kontinua haklaken toʼo rohan, ita bele fiar katak nia sei fó kolen mai ita.—Mateus 25:21, 23, 34.

^ par. 3 Livru Haklaken, 15 Jullu 2013, pájina 21-22, parágrafu 8-10 esplika kona-ba sé mak atan laran-metin no matenek.

^ par. 3 Lisaun iha pájina 12-16 iha livru ida-neʼe esplika kona-ba feto virjen sira reprezenta sé.

^ par. 3 Kona-ba ai-knanoik bibi-malae no bibi-timur, ita bele lee Menara Pengawal, 15 Outubru 1995, pájina 23-28. Ita mós sei aprende kona-ba ai-knanoik neʼe iha lisaun tuirmai.

^ par. 5 Iha Jesus nia tempu, osan talentu ida mak folin hanesan ho denáriu 6.000. Ema baibain serbisu bele manán denáriu ida ba loron ida, neʼe katak presiza serbisu makaʼas ba tinan 20 nia laran mak foin bele manán talentu ida.

^ par. 8 Depois apóstolu sira mate tiha, lakleur deʼit hanorin falsu sira habelar ba kongregasaun sira hotu. No tinan atus ba atus nia laran, ema halaʼo serbisu haklaken uitoan deʼit. Maibé Jesus fó-hatene nanis ona katak serbisu haklaken sei halaʼo fali durante “tempu koʼa nian”, ka loron ikus sira-neʼe. (Mateus 13:24-30, 36-43) Haree Livru Haklaken, 15 Jullu 2013, pájina 9-12.

^ par. 11 Haree Livru Haklaken, 15 Jullu 2013, pájina 7-8, parágrafu 14-18.

^ par. 15 Haree parágrafu 13 iha lisaun ho títulu “Matan-moris nafatin bá!” husi livru ida-neʼe.