Skip to content

Skip to table of contents

Ho Jeová ita bele hametin no proteje moris kaben nian

Ho Jeová ita bele hametin no proteje moris kaben nian

“Se laʼós Jeová mak hein sidade neʼe, guarda matan-moris mós saugati deʼit.”SALMO (MAZMUR) 127:1b.

1, 2. (a) Tanbasá mak ema Izraél naʼin-24.000 lakon sira-nia bensaun ka kolen? (b) Tanbasá mak istória neʼe importante mai ita?

IHA tempu nasaun Izraél foin atu tama ba rai promete nian, mane barak husi nasaun Izraél monu ba “sala-foʼer ho feto Moab sira”. Ho ida neʼe, Jeová oho sira hamutuk ema naʼin-24.000. Hanoin toʼok, falta tempu uitoan tan deʼit, sira besik ona atu simu liman-rohan neʼebé Jeová promete ona ba sira. Tan deʼit monu ba tentasaun sala-foʼer, sira lakon bensaun ka kolen neʼebé Jeová promete ona ba sira.—Números (Bilangan) 25:1-5, 9.

2 Istória neʼe hakerek iha Bíblia laran hodi fó “avizu ba ita neʼebé moris iha mundu neʼe nia rohan”. (1 Korinto 10:6-11) Agora ita moris daudaun iha “loron ikus sira” nia rohan liu, no lakleur tan besik ona tama mundu foun. (2 Timóteo 3:1; 2 Pedro 3:13) Maibé, ita triste tanba ema balu neʼebé adora Jeová la kaer metin ba Jeová nia morál no monu ba tentasaun sala-foʼer nian. Agora sira tenke simu konsekuénsia moruk husi sira-nia hahalok neʼe. Se sira mak la arrepende an lalais, sira mós sei lakon sira-nia oportunidade atu moris ba nafatin iha mundu foun.

3. Tanbasá mak kaben-naʼin presiza Jeová nia matadalan no protesaun? (Haree dezeñu iha pájina 23.)

 3 Ema iha mundu ohin loron, kakutak mak nakonu deʼit ho seks. Tan neʼe, feen no laʼen presiza tebes Jeová nia matadalan no protesaun hodi bele kaer metin ba sira-nia moris kaben nian. (Lee Salmo [Mazmur] 127:1. *) Iha lisaun neʼe, ita hakarak koʼalia kona-ba oinsá mak kaben-naʼin bele proteje sira-nia moris kaben liuhusi proteje sira-nia laran, hakbesik ba Maromak, tau hahalok foun, koʼalia beibeik ba malu, no kaer didiʼak responsabilidade domin feen-laʼen nian.

PROTEJE ITA-NIA LARAN

4. Saida mak halo ema kristaun balu monu ba sala-foʼer?

4 Tanbasá mak ema kristaun ida bele monu ba tentasaun sala-foʼer? Baibain hahú husi matan. Jesus esplika hanesan neʼe: “Ema neʼebé hateke beibeik ba feto ida toʼo kaan nia, ema neʼe halo ona sala-foʼer ho feto neʼe iha ninia laran.” (Mateus 5:27, 28; 2 Pedro 2:14) Ema neʼebé monu ba sala-foʼer baibain tanba sira rasik mak husik sira-nia morál sai fraku. Sira haree pornografia, lee livru aat, ka haree buat aat sira husi internét. Balu, sira haree filme neʼebé iha dezeñu aat sira, sira bá haree ema dansa ho isin molik, ka programa aat husi televizaun sira. Balu tan, sira bá nightclub ka diskoteka, ka bá buti isin iha fatin aat.

5. Tanbasá mak ita presiza proteje ita-nia laran neʼebé la perfeitu neʼe?

5 Ema balu monu ba tentasaun neʼe tanba sira la buka sira-nia kaben rasik mak koʼalia kona-ba sira-nia sentimentu maibé buka fali ema seluk. Tanba ita moris iha mundu neʼebé ema hanesan fahi tama toos, la hatene kontrola an no gosta halo hahalok foʼer oioin. Se ita la kuidadu, ita-nia laran neʼebé makerek bele lohi ita atu haburas sentimentu ba ema neʼebé laʼós ita-nia kaben. (Lee Jeremias [Yeremia] 17:9, 10. *) Jesus hatete: “Husi laran mak mosu hanoin aat, oho ema, sala-foʼer oioin.”—Mateus 15:19.

6, 7. (a) Laran bele lohi ema ida ba dalan saida? (b) Oinsá mak ita bele hapara hodi la halo sala hasoru Jeová?

6 Bainhira ema naʼin-rua mak iha ona hanoin foʼer iha sira-nia laran, neʼe bele halo sira koʼalia kona-ba buat sira neʼebé loloos feen-laʼen mak bele koʼalia deʼit. Tuirmai, sira mós buka oportunidade hodi bele hamutuk beibeik, hanesan hasoru malu subasubar, depois, finje dehan katak sira hasoru malu derrepente deʼit. Se sira-nia relasaun ka sentimentu ba malu sai makaʼas ona, neʼe susar ona ba sira atu bele hapara ida-neʼe no halo buat neʼebé loos, maski sira hatene hela katak buat neʼebé sira halo daudauk mak sala.—Provérbios (Amsal) 7:21, 22.

7 Se sira halo ona ida-neʼe, sira mós haluha tiha Maromak Jeová nia morál diʼak sira. Sira-nia hanoin no koʼalia neʼebé foʼer bele book sira hahú kaer liman, reʼi ka nanál malu, lamas malu, buti malu, no hahalok seluk tan neʼebé tuir loloos sira bele halo ida-neʼe ho sira-nia feen ka laʼen deʼit. Sira husik sira rasik nia hakarak aat ‘dada no lohi’ ka lasu sira hanesan iska. Ikusmai, tanba sira-nia hakarak aat neʼe sai makaʼas tebes ona, sira mós toba hamutuk ona. (Tiago 1:14, 15) Triste tebes, tanba tuir loloos, se sira husik Jeová ajuda sira hodi hatudu respeitu ba moris kaben nian, sira naʼin-rua bele hapara ida-neʼe antes halo sala kontra Jeová.

HAKBESIK BA JEOVÁ

8. Tanbasá mak sai Jeová nia belun bele proteje ita husi sala-foʼer?

8 Lee Salmo (Mazmur) 97:10. * Sai Jeová nia belun mak moru neʼebé bele proteje ita hodi la monu ba sala-foʼer. Tanba bainhira ita aprende kona-ba Jeová nia hahalok furak sira, ita mós hakarak hakaʼas an atu “banati-tuir Maromak nuʼudar ninia oan doben sira,  no kontinua laʼo iha domin”. Ida-neʼe fó kbiit mai ita atu hakribi “hahalok sala-foʼer, hahalok la moos hotu”. (Éfeso 5:1-4) Tanba feen-laʼen sira hatene katak “Maromak sei tesi lia ba foin-saʼe sira no kaben-naʼin sira neʼebé halo sala-foʼer”, neʼe sei ajuda sira atu moris ho laran-metin ba malu toʼo mate.—Ebreu 13:4.

9. (a) Tanbasá mak José bele hamriik metin hodi la monu ba sala-foʼer ho ninia patraun nia feen? (b) Ita bele aprende saida husi José nia ezemplu neʼe?

9 Ema kristaun balu, sira rasik mak hasai lutu neʼebé proteje hela sira, hodi ransu ho kolega serbisu neʼebé fiar la hanesan bainhira fila husi serbisu fatin. Maibé, iha tempu serbisu hela mós, situasaun bele intenta ema. Uluk, iha oras serbisu nian mak José hatene katak ninia patraun nia feen kaan tebes nia. Loroloron nia intenta hela deʼit José. Ikusmai, karik nia la bele tahan ona, nia “kaer metin José nia faru no hatete: ‘Toba hamutuk ho haʼu!’” Maibé José fila kotuk halai kedas husi nia. Oinsá mak José bele hamriik metin no kaer metin ba ninia morál neʼebé loos iha situasaun hanesan neʼe? Neʼe tanba nia iha hakarak neʼebé metin ona iha ninia laran, katak nia lakohi estraga ninia relasaun ho Jeová. Ikusmai José lakon duni ninia serbisu no ema naran hatama nia ba komarka, maibé Jeová fó bensaun ba nia. (Gênesis [Kejadian] 39:1-12; 41:38-43) Atu iha serbisu fatin ka fatin neʼebé deʼit, ema kristaun ida la bele mesamesak deʼit ho feto ida ka mane ida, se ema neʼe laʼós ninia kaben.

TAU HAHALOK FOUN

10. Oinsá mak hahalok foun bele proteje moris kaben nian?

10 Kaben-naʼin sira ‘tenke tau hahalok foun nuʼudar hatais, katak hahalok foun neʼebé Maromak kria tuir ninia hakarak; no hahalok neʼe mak loos no laran-metin’ hodi bele proteje sira atu la monu ba sala-foʼer. (Éfeso 4:24) Hahalok foun ajuda sira ‘hamate hakarak isin nian neʼebé book sira atu halo hahalok hanesan sala-foʼer, hahalok la moos, hakarak seksuál neʼebé foʼer, hakarak aat, no kaan buat neʼebé ema seluk nian’. (Lee Koloso 3:5, 6.) Liafuan “hamate”, dehan katak ita tenke hakaʼas an luta hasoru hakarak foʼer isin nian. Ita hakarak halai husi situasaun neʼebé bele hamosu hakarak foʼer ba ema seluk. (Jó [Ayub] 31:1) Bainhira ita moris tuir morál husi Maromak, ita mós hatene oinsá mak bele odi “buat neʼebé aat” no kaer metin ba “buat neʼebé diʼak”.—Roma 12:2, 9.

11. Oinsá mak hahalok foun bele hametin moris kaben nian?

11 Ho hahalok foun, ita hatudu katak ita banati-tuir Jeová. (Koloso 3:10) Bainhira feen-laʼen hatudu “laran-diʼak, haraik-an, laran-maus, no pasiénsia” ba malu, neʼe bele ajuda sira hametin sira-nia moris kaben no Jeová mós sei fó bensaun ba sira. (Koloso 3:12) No mós, se sira ‘husik Kristu nia dame ukun iha sira-nia laran’, sira-nia moris kaben mós sei hakmatek hanesan bee sulin iha mota. (Koloso 3:15) Hanoin ida-idak nia sentimentu bele ajuda feen ka laʼen buka uluk atu hatudu respeitu ba malu.—Roma 12:10.

12. Hahalok saida deʼit mak importante se hakarak iha moris kaben neʼebé kontente?

12 Bainhira ema husu ba kaben-naʼin ida, hahalok saida mak ajuda sira hodi iha moris kaben neʼebé kontente, laʼen naran Sid dehan: “Domin mak hahalok importante liu hotu  neʼebé ami hakaʼas an atu hatudu ba malu. Nuneʼe mós ho hahalok laran-maus ba malu.” Ninia feen Sonia mós konkorda. Nia hatete: “Laran-diʼak ba malu mós hahalok importante seluk. Ami naʼin-rua sempre hatudu haraik-an ba malu, maski la fasil atu halo nuneʼe.”

KOʼALIA BEIBEIK BA MALU

13. Saida mak xave atu bele iha moris kaben neʼebé hakmatek? No tanbasá mak moris hakmatek importante?

13 Atu moris kaben nian bele hakmatek, koʼalia ho mamar no respeitu ba malu mak xave importante ida. Buat neʼebé halo ita sente triste mak feen-laʼen balu koʼalia ba ema seluk ka bolu sira-nia animál respeitu liu fali koʼalia ba sira-nia kaben. Se liafuan “hirus, laran-nakali, hakilar malu, koʼalia aat, no mós buat hotu neʼebé hakanek malu” mak sai ona husi ibun, moris kaben nian mós komesa sai fraku ona. (Éfeso 4:31) Liafuan kritika malu ka soe piadas ba malu mós bele estraga ita-nia moris kaben nian. Tan neʼe mak feen-laʼen tenkesér koʼalia ba malu ho mamar, uza liafuan neʼebé diʼak, hanoin ida-idak nia sentimentu, hodi moris kaben nian la bele naksobu.—Éfeso 4:32.

14. Hahalok saida mak la diʼak atu hatudu ba malu?

14 Bíblia hatete katak “iha tempu atu nonook”. (Eclesiastes [Pengkhotbah] 3:7) Maibé neʼe la dehan katak ita bele suku metin ita-nia ibun hodi la koʼalia ho ita-nia kaben. Tanba tuir loloos koʼalia ba malu beibeik mak bele halaʼo moris kaben ho diʼak. Feen ida husi rai-Alemaña hatete: “Iha situasaun neʼe, la koʼalia bele hakanek ita-nia kaben nia laran. Maski susar atu sai kalma bainhira ita estrese hela kona-ba buat ida, maibé ita la bele fakar sai ita-nia hirus ba ita-nia kaben hodi halo ita sente diʼak iha laran. Tanba se ita halo nuneʼe, ita sei koʼalia liafuan ruma ka halo buat ruma neʼebé bele hakanek ita-nia kaben nia laran no halo problema sai boot liután.” Se iha problema ruma, feen-laʼen la bele rezolve sira-nia problema hodi hakilar ka la koʼalia ba malu. Keta sai toman hodi husik problema ida dada ba tempu naruk tebes mak foin rezolve.

15. Tanbasá mak koʼalia ba malu iha dalan neʼebé diʼak bele hametin moris kaben nian?

15 Se ita uza didiʼak tempu atu koʼalia ba malu kona-ba ita-nia hanoin no sentimentu,  neʼe bele hametin liután relasaun kaben nian. Dalan neʼebé ita koʼalia no liafuan neʼebé ita uza mós tenkesér kuidadu tebes. Liuliu iha situasaun neʼebé ita nervozu tebes mós, ita tenke hakaʼas an hili liafuan didiʼak no koʼalia iha dalan neʼebé diʼak. Hodi nuneʼe, halo fasil liu ba ita-nia kaben atu rona ita. (Lee Koloso 4:6.) Kaben-naʼin bele hametin sira-nia moris kaben nian hodi ‘koʼalia deʼit buat neʼebé presiza atu hametin ema seluk, hodi nuneʼe sira-nia liafuan bele fó buat neʼebé diʼak ba malu’.—Éfeso 4:29.

Koʼalia ba malu bele ajuda feen-laʼen hametin sira-nia moris kaben nian (Haree parágrafu 15)

RESPONSABILIDADE DOMIN FEEN-LAʼEN NIAN

16, 17. Tanbasá mak importante ba feen-laʼen atu fó atensaun ba ida-idak nia sentimentu no presiza seksuál nian?

16 Kaben-naʼin mós bele hametin sira-nia moris hamutuk se sira tau uluk sira-nia kaben nia presiza liu fali sira rasik nian. (Filipe 2:3, 4) Laʼen no mós feen presiza fó atensaun ba ida-idak nia sentimentu no presiza seksuál nian.—Lee 1 Korinto 7:3, 4.

17 Buat triste mak kaben-naʼin balu ladún gosta hatudu sentimentu estima ka hamaus malu. Mane balu hanoin katak se sira hatudu hahalok mamar ka sentimentu estima ba sira-nia feen, neʼe dehan katak sira mak mane fraku. Maibé Bíblia hatete ba mane sira atu “komprende didiʼak” sira-nia feen. (1 Pedro 3:7) Laʼen ida tenkesér komprende katak responsabilidade domin feen-laʼen nian laʼós deʼit kona-ba seks. Maibé feen presiza sente katak laʼen hatudu duni domin no sentimentu estima ba nia iha tempu hotu, hodi nuneʼe feen mós bele iha vontade atu simu nia no sente kontente hodi halaʼo relasaun seksuál nian ho nia. Bainhira feen no laʼen fó atensaun ba ida-idak nia sentimentu no hatudu domin ba malu, neʼe halo fasil liu ba sira naʼin-rua atu fó presiza seksuál nian ba malu no hanoin malu.

18. Oinsá mak feen no laʼen bele hametin sira-nia moris kaben nian?

18 Tuir loloos, la iha razaun ida ba feen ka laʼen atu la hatudu laran-metin ba malu, maibé se feen ka laʼen sente la iha domin ka sentimentu estima husi sira-nia kaben, neʼe bele halo sira buka fali domin ka estima husi ema seluk. (Provérbios [Amsal] 5:18; Eclesiastes [Pengkhotbah] 9:9) Tan neʼe mak Bíblia fó konsellu ba kaben-naʼin sira hodi la bele ‘hanetik sira-nia kaben nia direitu’ kona-ba presiza seksuál nian. Tanbasá? Tanba hodi ‘Satanás la bele kontinua atu tenta sira’ tan deʼit sira la bele kontrola an. (1 Korinto 7:5) Se kaben-naʼin sira husik Satanás atu aproveita tempu neʼebé sira la bele kontrola an hodi intenta sira monu ba sala-foʼer, neʼe sei lori susar boot ba sira-nia moris kaben nian. Bainhira kaben-naʼin sira fó presiza seksuál nian ba malu, sira halo tuir matadalan iha Bíblia atu “buka uluk ema seluk nia diʼak, laʼós nia rasik nia diʼak”. Sira halo ida-neʼe tanba sira hadomi malu hodi buka uluk sira-nia kaben nia diʼak, laʼós deʼit tanba sira tenke kumpre presiza seksuál nian ba malu. Hodi halo nuneʼe, bele hametin liután sira-nia moris kaben nian.—1 Korinto 10:24.

PROTEJE DIDIʼAK ITA-NIA MORIS KABEN NIAN

19. Importante tebes atu halo saida? No tanbasá mak ita hakarak halo hanesan neʼe?

19 Hela tempu uitoan deʼit, ita besik ona atu sama mundu foun. Se ita husik hakarak foʼer isin nian halo ita monu, ita sei sai hanesan ema Izraél naʼin-24.000 neʼebé mate iha rai-Moab. Bainhira Bíblia fó sai tiha saida mak akontese ba sira, Bíblia mós fó avizu mai ita: “Ema neʼebé hanoin katak nia hamriik, kuidadu bá atu nia la monu.” (1 Korinto 10:12) Tan neʼe mak importante tebes mai ita atu hametin moris kaben nian hodi laran-metin ba Jeová no laran-metin ba ita-nia kaben. (Mateus 19:5, 6) Tempu agora mak urjente liu. Entaun ita tenke ‘hakaʼas an liután atu Maromak haree ita nuʼudar ema neʼebé moos, sala-laek, no iha dame laran’.—2 Pedro 3:13, 14.

^ par. 3 Salmo 127:1: “Se laʼós Jeová mak harii uma neʼe, badain serbisu makaʼas mós saugati deʼit. Se laʼós Jeová mak hein sidade neʼe, guarda matan-moris mós saugati deʼit.

^ par. 5 Jeremias 17:9, 10: “Laran mak makerek liu buat hotu-hotu no la bele kontrola. Sé mak bele hatene kona-ba nia? 10 Haʼu, Jeová, mak buka-hatene ema nia laran, buka-hatene ema nia hanoin neʼebé subar hela iha laran, atu fó ba ema ida-idak tuir ninia dalan, tuir rezultadu husi ninia hahalok sira.”

^ par. 8 Salmo 97:10: “Hei, imi neʼebé hadomi Jeová, odi buat neʼebé aat. Nia tau matan ba ema laran-metin nia moris, no nia salva sira husi ema aat nia liman.”