Skip to content

Skip to table of contents

 LISAUN ESTUDU 47

Ita bele aprende saida husi livru Levítico?

Ita bele aprende saida husi livru Levítico?

“Eskritura hotu mai husi Maromak no neʼe diʼak.”—2 TIM 3:16.

KNANANUK 98 Eskritura hotu mai husi Maromak

IHA LISAUN NEʼE *

1-2. Tanbasá ema Kristaun ohin loron hakarak aprende husi livru Levítico?

APÓSTOLU PAULO fó-hanoin ninia belun Timóteo neʼebé joven katak “Eskritura hotu mai husi Maromak no neʼe diʼak”. (2 Tim 3:16) Neʼe inklui mós livru Levítico. Ita hanoin oinsá kona-ba livru neʼe? Ema balu sente katak livru neʼe hakerek ukun-fuan sira neʼebé la aplika ona iha ita-nia tempu, maibé ema Kristaun la hanoin hanesan neʼe.

2 Livru Levítico hakerek maizumenus tinan 3.500 liubá, maibé Jeová proteje ida-neʼe toʼo ohin loron atu “hanorin ita”. (Rom 15:4) Livru Levítico ajuda ita atu komprende Maromak nia hanoin no sentimentu kona-ba buat oioin. Tan neʼe ita hakarak atu aprende husi ida-neʼe. Tuir loloos, iha lisaun barak neʼebé ita bele aprende husi livru Levítico. Mai ita aprende lisaun haat.

OINSÁ ATU HALO JEOVÁ KONTENTE?

3. Tanbasá tinan-tinan amlulik boot hasaʼe sakrifísiu iha Loron Hamoos Sala nian?

3 Lisaun primeiru: Ita presiza halo Jeová kontente atu nia bele simu ita-nia sakrifísiu. Iha Loron Hamoos Sala nian neʼebé halaʼo tinan-tinan, nasaun Izraél halibur hamutuk no amlulik boot hasaʼe sakrifísiu. Sakrifísiu sira-neʼe fó-hanoin ema Izraél katak sira presiza hamoos sira-nia sala. Maibé antes amlulik boot lori animál nia raan tama ba Fatin Santu Liu Hotu iha loron neʼe, primeiru nia tenke halo uluk knaar seluk, knaar neʼebé importante liu fali hamoos nasaun nia sala sira.

(Haree parágrafu 4) *

4. Tuir Levítico 16:12, 13, saida mak amlulik boot halo kuandu nia tama ba Fatin Santu Liu Hotu ba dala primeiru iha Loron Hamoos Sala nian? (Haree dezeñu iha livru oin.)

 4 Lee Levítico 16:12, 13. Imajina toʼok buat neʼebé akontese iha Loron Hamoos Sala nian: Amlulik boot tama ba tenda santu. Neʼe mak dala primeiru husi dala tolu neʼebé nia tenke tama ba Fatin Santu Liu Hotu iha loron neʼe. Ninia liman ida kaer fatin ida neʼebé nakonu ho insensu morin, no ninia liman seluk kaer fatin insensu nian neʼebé nakonu ho ahi-klaak. Nia para uitoan iha kortina oin neʼebé taka netik dalan ba Fatin Santu Liu Hotu. Tuirmai ho respeitu, nia tama Fatin Santu Liu Hotu no hamriik iha Arka Aliansa nia oin. Neʼe hanesan nia hamriik iha Maromak Jeová nia oin! Depois neʼe, amlulik neʼe fakar insensu morin ba ahi-klaak leten, no kuartu laran neʼe sai nakonu ho buat morin. * Tuirmai, nia sei sai no tama fali ba Fatin Santu Liu Hotu neʼe hodi lori animál nia raan husi sakrifísiu sala nian. Ita aprende katak amlulik tenke sunu uluk insensu antes nia hasaʼe raan husi sakrifísiu sala nian.

5. Ita bele aprende saida kona-ba uza insensu iha Loron Hamoos Sala nian?

5 Ita bele aprende saida kona-ba uza insensu iha Loron Hamoos Sala nian? Bíblia hatudu katak Maromak nia atan laran-metin sira-nia orasaun mak hanesan insensu. (Sal 141:2; Apok 5:8) Hanoin-hetan katak amlulik boot lori insensu ba Jeová nia oin ho respeitu kleʼan. Nuneʼe mós, bainhira ita hakbesik ba Jeová liuhusi orasaun, ita tenke hatudu respeitu kleʼan. Ita agradese tebes tanba Kriadór husik ita hakbesik ba nia hanesan oan ida hakbesik ba ninia aman. (Tgo 4:8) Nia simu ita nuʼudar ninia belun! (Sal 25:14) Ita hafolin tebes priviléjiu neʼe no lakohi atu hakanek ninia laran.

6. Amlulik sunu uluk insensu antes hasaʼe sakrifísiu sira, neʼe hanorin saida ba ita kona-ba Jesus?

6 Hanoin-hetan katak amlulik boot tenke sunu uluk insensu antes nia bele hasaʼe sakrifísiu sira. Hodi halo nuneʼe, nia bele halo Maromak kontente bainhira nia hasaʼe sakrifísiu sira. Ita bele aprende saida husi ida-neʼe? Bainhira iha rai, Jesus iha knaar importante ida atu halo antes hasaʼe ninia moris nuʼudar sakrifísiu, no knaar neʼe importante liu fali salva ema nia moris. Saida mak neʼe? Nia presiza laran-metin nafatin ba Jeová durante ninia moris tomak iha rai atu nuneʼe Jeová bele simu ninia sakrifísiu. Hodi halo nuneʼe, Jesus hatudu katak dalan diʼak liu atu halaʼo ita-nia moris mak halo tuir Jeová nia dalan. Jesus hatudu katak ninia Aman nia dalan atu ukun mak diʼak liu no justu.

7. Tanbasá dalan neʼebé Jesus halaʼo nia moris halo kontente ninia Aman?

7 Durante Jesus moris iha rai, nia halo tuir Jeová ho didiʼak. Maski nia hasoru tentasaun no susar, no hatene katak nia sei mate iha dalan neʼebé aat loos, maibé nia hakarak tebes atu hatudu katak ninia Aman nia dalan atu ukun mak diʼak liu. (Flp 2:8) Bainhira Jesus hasoru tentasaun, nia halo orasaun “ho lian makaʼas no ho matan-been”. (Ebr 5:7) Ninia orasaun hatudu katak nia laran-metin ba Jeová no ida-neʼe ajuda nia atu  halo tuir ninia Aman. Ba Jeová, Jesus nia orasaun mak hanesan insensu neʼebé morin. Dalan neʼebé Jesus halaʼo ninia moris halo kontente ninia Aman no apoia ninia Aman nia direitu atu ukun.

8. Oinsá mak ita bele banati-tuir dalan neʼebé Jesus halaʼo ninia moris?

8 Ita bele banati-tuir Jesus hodi hakaʼas an hatudu laran-metin ba Jeová no halo tuir nia. Bainhira ita hetan koko, halo orasaun atu husu Jeová nia ajuda tanba ita hakarak halo nia kontente. Hodi halo nuneʼe, ita hatudu katak ita apoia Jeová nia dalan atu ukun. Ita hatene katak Jeová sei la simu ita-nia orasaun se ita halo buat neʼebé nia odi. Maibé se ita moris tuir Jeová nia matadalan sira, ita bele iha konfiansa katak Jeová sei haree ita-nia orasaun husi laran hanesan insensu neʼebé morin. No ita bele fiar katak ita-nia integridade no laran-metin sei halo ita-nia Aman iha lalehan kontente.​—Prov 27:11.

SERBÍ JEOVÁ TANBA DOMIN NO HATUDU AGRADESE

(Haree parágrafu 9) *

9. Tanbasá ema fó sakrifísiu dame nian?

9 Lisaun segundu: Ita serbí Jeová tanba hakarak hatudu agradese ba nia. Atu aprende kona-ba lisaun neʼe, mai ita koʼalia kona-ba sakrifísiu dame nian. Sakrifísiu neʼe mak parte importante ba adorasaun loos iha Izraél antigu. * Iha livru Levítico, ita aprende katak ema Izraél bele hasaʼe sakrifísiu dame nian “atu hatudu agradese”. (Lev 7:11-13, 16-18) Ema Izraél fó sakrifísiu neʼe  laʼós tanba iha obrigasaun maibé ho hakarak rasik no tanba hadomi Maromak Jeová. Ema neʼebé fó sakrifísiu neʼe, ninia família, no amlulik sira sei han naʼan husi animál neʼebé hasaʼe ona nuʼudar sakrifísiu. Maibé animál neʼe nia isin parte balu tenke entrega ba Jeová. Parte neʼe inklui saida deʼit?

(Haree parágrafu 10) *

10. Oinsá mak sakrifísiu dame nian neʼebé temi iha Levítico 3:6, 12, 14-16 hanesan ho Jesus nia serbisu ba Jeová?

10 Lisaun terseiru: Ita fó buat diʼak liu ba Jeová tanba ita hadomi nia. Jeová haree animál nia bokur nuʼudar parte neʼebé diʼak liu. Nia mós hatete katak animál nia parte balu inklui rins sira mak folin-boot. (Lee Levítico 3:6, 12, 14-16.) Tan neʼe, Jeová kontente tebes bainhira ema Izraél ho hakarak rasik fó animál nia parte balu neʼe no mós bokur sira. Ema Izraél neʼebé fó sakrifísiu hanesan neʼe hatudu sai ninia hakarak atu fó buat diʼak liu hotu ba Maromak. Nuneʼe mós, Jesus ho hakarak rasik fó buat neʼebé diʼak liu hotu ba Jeová hodi serbí Jeová ho laran tomak tanba hadomi nia. (João 14:31) Jesus gosta tebes atu halo tuir Maromak nia hakarak. Nia hadomi tebes Maromak nia ukun-fuan. (Sal 40:8) Jeová kontente tebes atu haree Jesus serbí nia ho hakarak rasik.

Domin ba Jeová book ita atu fó buat diʼak liu ba nia (Haree parágrafu 11-12) *

11. Oinsá ita-nia serbisu ba Maromak hanesan ho sakrifísiu dame nian? Oinsá neʼe anima ita?

11 Ita-nia serbisu ba Maromak mak hanesan sakrifísiu dame nian tanba neʼe hatudu sai ita-nia domin ba nia. Ita hakarak fó buat diʼak liu ba Jeová, no ita halo nuneʼe tanba hadomi nia ho laran tomak. Ita bele fiar katak Jeová kontente tebes atu haree ema millaun ba millaun adora nia ho hakarak rasik tanba hadomi nia no ninia matadalan sira. Jeová haree no hafolin buat neʼebé ita halo no mós ita-nia motivu. Neʼe anima duni ita. Porezemplu, se ita idade ona no labele tan halo buat barak neʼebé ita hakarak, ita bele iha konfiansa katak Jeová komprende. Karik ita sente katak ita labele halo buat barak ba Jeová, maibé nia haree ita-nia domin boot neʼebé motiva ita atu halo buat neʼebé ita bele halo. Nia kontente atu simu buat neʼebé ita bele fó tuir ita-nia kbiit.

12. Oinsá Jeová sente kona-ba sakrifísiu dame nian, no oinsá neʼe fó konfiansa mai ita?

12 Ita bele aprende saida husi sakrifísiu dame nian? Bainhira ahi han animál nia parte diʼak liu, ahi-suar saʼe ba leten no halo Jeová kontente. Tan neʼe, ita bele iha konfiansa katak Jeová mós kontente kuandu ita serbí nia ho hakarak rasik no laran tomak. (Kol 3:23) Hanoin-hetan Jeová kontente ho ita. Maski ita bele halo buat barak ka uitoan deʼit, nia hafolin ita-nia hakaʼas an no sei hanoin-hetan ida-neʼe ba nafatin.​—Mt 6:20; Ebr 6:10.

JEOVÁ HARAIK BENSAUN BA NINIA ORGANIZASAUN

13. Tuir Levítico 9:23, 24, oinsá Jeová hatudu katak nia simu amlulik foun sira-neʼe?

13 Lisaun haat: Jeová haraik bensaun ba ninia organizasaun parte rai nian. Hanoin toʼok buat neʼebé akontese iha tinan 1512 AEC bainhira ema Izraél harii tenda santu iha Foho Sinai nia hun. (Éx 40:17) Moisés mak dirije serimónia atu entrega podér ba Arão no ninia oan-mane sira atu serbí nuʼudar amlulik. Nasaun Izraél halibur atu haree amlulik sira hasaʼe sakrifísiu animál nian ba dala primeiru. (Lev 9:1-5) Oinsá Jeová hatudu katak nia simu amlulik  foun sira-neʼe? Bainhira Arão no Moisés haraik bensaun ba povu, Jeová hatún ahi hodi han mohu sakrifísiu neʼebé sei iha altár leten.​—Lee Levítico 9:23, 24.

14. Jeová apoia amlulik sira iha Izraél antigu, tanbasá neʼe importante mai ita?

14 Ahi husi lalehan hatudu saida? Liuhusi ahi neʼe, Jeová hatudu katak nia apoia Arão no ninia oan-mane sira atu sai amlulik. Bainhira ema Izraél haree ho klaru katak Jeová apoia amlulik sira, ema Izraél komprende katak sira mós presiza apoia amlulik sira. Tanbasá neʼe importante mai ita? Tanba amlulik sira iha Izraél antigu reprezenta amlulik neʼebé diʼak liu no importante liu. Kristu mak Amlulik Boot neʼebé importante liu no mós iha amlulik no liurai naʼin-144.000 neʼebé sei serbí hamutuk ho nia iha lalehan.​—Ebr 4:14; 8:3-5; 10:1.

Jeová haraik bensaun no dirije ninia organizasaun. Ita apoia organizasaun neʼe ho laran tomak (Haree parágrafu 15-17) *

15-16. Oinsá Jeová hatudu katak nia apoia “atan laran-metin no matenek”?

15 Iha tinan 1919, Jesus hili irmaun balu neʼebé iha esperansa atu bá lalehan hodi sai nuʼudar grupu neʼebé hanaran “atan laran-metin no matenek”. Atan neʼe dirije serbisu haklaken no ‘fó ai-han iha tempu loloos’ ba Kristu nia dixípulu sira. (Mt 24:45) Maromak apoia atan laran-metin no matenek ka lae?

16 Satanás no ninia mundu hakaʼas an atu hapara atan neʼe nia serbisu. Se atan neʼe la simu ajuda husi Jeová, karik atan neʼe labele kontinua halo serbisu neʼe. Maski akontese funu mundiál dala rua, krize ekonomia, ema kontra makaʼas no trata aat Maromak nia povu, maibé atan laran-metin no matenek kontinua fó ai-han espirituál ba Kristu nia dixípulu sira iha rai. Hanoin toʼok kona-ba ai-han espirituál  barak neʼebé ita simu ohin loron ho gratuitu iha língua 900 liu. Neʼe hatudu ho klaru katak Jeová apoia atan neʼe. Serbisu haklaken mós hatudu katak Jeová haraik bensaun ba atan neʼe, tanba ema haklaken liafuan diʼak “iha mundu tomak”. (Mt 24:14) Ita la duvida katak Jeová dirije no haraik bensaun barak ba ninia organizasaun ohin loron.

17. Oinsá mak ita bele hatudu katak ita apoia organizasaun neʼebé Jeová uza?

17 Husu ba Ita-nia an: ‘Haʼu agradese tanba sai parte ba Jeová nia organizasaun parte rai nian ka lae?’ Iha Moisés nia tempu, Jeová hatún ahi husi lalehan atu hatudu katak nia simu ema neʼebé nia hili ona. Nuneʼe mós, Jeová hatudu ho klaru katak nia uza ninia organizasaun ohin loron. Ita agradese tebes ho ida-neʼe. (1 Tes 5:18, 19) Oinsá mak ita bele hatudu katak ita apoia organizasaun neʼebé Jeová uza? Ita hatudu neʼe hodi aplika buat neʼebé ita aprende kona-ba Bíblia husi ita-nia publikasaun sira, reuniaun, no reuniaun boot sira. Ita mós bele hatudu neʼe hodi hola parte beibeik iha serbisu haklaken no hanorin.​—1 Kor 15:58.

18. Ita hakarak hakaʼas an atu halo saida?

18 Mai ita hakaʼas an atu aplika lisaun sira neʼebé ita aprende husi livru Levítico. Ita hakarak Jeová simu ita-nia sakrifísiu. Ita serbí Jeová tanba ita hatudu agradese ba nia. Ita kontinua fó buat diʼak liu ba Jeová tanba ita hadomi nia ho laran tomak. No ita hakaʼas an atu apoia organizasaun neʼebé Jeová uza ohin loron. Hodi halo buat sira-neʼe, ita hatudu ba Jeová katak ita hafolin priviléjiu atu serbí nia nuʼudar ninia Testemuña.

KNANANUK 96 Maromak nia Liafuan—Hanesan rikusoin

^ par. 5 Livru Levítico temi ukun-fuan sira neʼebé Jeová fó ba ema Izraél antigu. Nuʼudar ema Kristaun, ita la presiza halo tuir tan ukun-fuan sira-neʼe, maibé ita bele hetan benefísiu husi ukun-fuan sira-neʼe. Ita sei aprende lisaun importante husi livru Levítico.

^ par. 4 Insensu neʼebé sunu iha tenda santu mak buat neʼebé sagradu, no ema Izraél antigu uza ida-neʼe ba deʼit adorasaun ba Jeová. (Éx 30:34-38) La iha informasaun ida neʼebé hatudu katak ema Kristaun iha apóstolu sira-nia tempu sunu insensu iha sira-nia adorasaun.

^ par. 9 Atu hetan informasaun liután kona-ba sakrifísiu dame nian, haree livru Pemahaman Alkitab, Volume 2, pájina 501-502 no Livru Haklaken 15 Janeiru 2012, pájina 18 parágrafu 11.

^ par. 54 ESPLIKASAUN BA DEZEÑU: Iha Loron Hamoos Sala nian, amlulik boot iha Izraél tama ba Fatin Santu Liu Hotu hodi lori insensu morin no ahi-klaak neʼebé lakan atu halo kuartu neʼe nakonu ho buat morin. Depois neʼe, nia sai no tama fali Fatin Santu Liu Hotu hodi lori animál nia raan husi sakrifísiu sala nian.

^ par. 56 ESPLIKASAUN BA DEZEÑU: Ema Izraél ida fó bibi-malae ida ba amlulik nuʼudar sakrifísiu dame nian atu hatudu sai ninia família nia agradese ba Jeová.

^ par. 58 ESPLIKASAUN BA DEZEÑU: Durante Jesus nia serbisu haklaken iha rai, Jesus hatudu ninia domin boot ba Jeová hodi halo tuir Jeová nia mandamentu no ajuda mós dixípulu sira atu halo tuir.

^ par. 60 ESPLIKASAUN BA DEZEÑU: Irmán ferik ida fó buat diʼak liu ba Jeová tuir ninia kbiit hodi haklaken liuhusi karta maski ninia saúde la diʼak.

^ par. 62 ESPLIKASAUN BA DEZEÑU: Iha fulan-Fevereiru 2019, irmaun Gerrit Lösch husi Grupu Administradór fó sai edisaun revizaun husi Tradusaun Mundu Foun iha língua Alemaun. Ohin loron, haklaken-naʼin iha rai-Alemaña uza didiʼak Bíblia foun neʼe iha serbisu haklaken hanesan irmán naʼin-rua neʼe.