Skip to content

Skip to table of contents

 INFORMASAUN IHA OIN | LALEHAN MAK FATIN HANESAN SAIDA?

Vizaun sira kona-ba lalehan

Vizaun sira kona-ba lalehan

Bíblia fó sai vizaun barak kona-ba lalehan neʼebé ita-nia matan la bele haree. Vizaun furak sira-neʼe sei ajuda ita atu imajina ho loloos kona-ba Maromak no kriatura espíritu sira neʼebé hela iha lalehan, no mós atu komprende kona-ba buat oioin neʼebé sira halo ba ita. Agora mai ita haree hamutuk.

JEOVÁ MAK MAROMAK NEʼEBÉ AAS LIU HOTU

“Haʼu haree kadunan ida iha lalehan, no . . . ida neʼebé tuur iha kadunan neʼe nabilan hanesan fatuk-jaspe no fatuk mean neʼebé folin-boot, no arkiris neʼebé haree hanesan fatuk-ezmeralda haleʼu kadunan neʼe.”—Apokalipse 4:2, 3.

“Nabilan kmanek ida haleʼu nia hanesan arkiris ida iha kalohan laran iha loron udan. . . . Neʼe haree hanesan Jeová nia glória.”—Ezequiel (Yehezkiel) 1:27, 28.

Vizaun sira-neʼe, neʼebé apóstolu João no profeta Ezequiel haree, hatudu sai Jeová nia glória nuʼudar Maromak neʼebé Aas Liu Hotu. Hodi uza fatuk-murak, arkiris no kadunan boot, vizaun sira-neʼe hatudu ba ita katak Jeová nia kadunan mak furak, kapás no hakmatek tebes.

Vizaun sira-neʼe mós apoia malu ho liafuan husi livru Salmos neʼebé dehan: “Jeová mak boot no merese duni atu simu hahiʼi. Nia kmanek liu fali maromak sira seluk hotu. Povu seluk nia maromak sira hotu mak folin-laek, maibé Jeová mak ida neʼebé halo lalehan. Dignidade no kmanek mak iha ninia oin; kbiit no buat furak mak iha ninia fatin santu.”—Salmo (Mazmur) 96:4-6.

Maski Jeová mak Maromak neʼebé Aas Liu Hotu, nia konvida ita atu hakbesik ba nia liuhusi orasaun no promete katak nia sei rona ba ita. (Salmo [Mazmur] 65:2) Maromak hadomi ita no hanoin ita. Tan neʼe, apóstolu João hakerek: “Maromak mak domin.”—1 João 4:8.

JESUS HAMUTUK HO MAROMAK

“Estevão, nakonu ho espíritu santu, hateke ba lalehan no haree Maromak nia glória no Jesus hamriik iha Maromak nia liman sorin loos, no nia dehan: ‘Haʼu haree lalehan nakloke no Oan-Mane husi ema hamriik iha Maromak nia liman sorin loos.’”—Apóstolu 7:55, 56.

Estevão hatoʼo liafuan sira-neʼe ba ulun-naʼin judeu sira neʼebé oho Jesus. Vizaun neʼe hatudu duni katak Jesus moris hiʼas ona no hetan glória. Kona-ba neʼe, apóstolu Paulo mós hakerek: “[Jeová] fó moris-hiʼas ba Kristu husi mate no lori Kristu tuur iha ninia liman sorin loos iha lalehan, no  nia sai aas liu fali governu hotu, ukun-naʼin hotu, kbiit hotu, naʼi hotu, no naran hotu, laʼós deʼit iha mundu ohin neʼe nian, maibé mós iha ida neʼebé atu mai.”—Éfeso 1:20, 21.

Liután neʼe, Bíblia hatudu sai katak hanesan ho Aman Jeová, Jesus mós hanoin tebes ema. Bainhira Jesus sei iha rai, nia kura ema neʼebé moras no ema aleijadu sira, no halo ema mate moris hiʼas. Nia mós hatudu domin boot ba Maromak no mós ba ema hodi fó ninia an nuʼudar sakrifísiu. (Éfeso 2:4, 5) Agora, Jesus hamriik iha Maromak nia liman sorin loos, no lakleur tan, nia sei uza ninia kbiit atu lori bensaun barak ba ema hotu neʼebé halo tuir nia.

ANJU SIRA SERBÍ MAROMAK

“Haʼu [profeta Daniel] kontinua hateke, toʼo kadunan sira tau tiha iha fatin no Ida neʼebé iha ona horiuluk kedas [Jeová] tuur iha ninia kadunan. . . . Anju millaun ida serbí nia, no anju millaun atus ida hamriik iha ninia oin.”—Daniel 7:9, 10.

Iha Daniel nia vizaun kona-ba lalehan, nia haree buat neʼebé furak tebetebes, neʼe mak anju millaun ba millaun! Anju sira mak kriatura espíritu neʼebé iha matenek no forsa boot. Anju balu iha pozisaun hanesan serafín no kerubín. Bíblia temi kona-ba anju sira ba dala 250 liu.

Ema balu hanoin katak ema neʼebé mate ona mak sai fali anju. Maibé neʼe la loos. Maromak kria ona anju sira kleur antes nia kria ema. Bainhira Maromak kria mundu, anju sira haree ida-neʼe no haksolok hamutuk hodi hahiʼi Maromak.—Jó (Ayub) 38:4-7.

Anju diʼak sira-nia serbisu ida mak hola parte iha serbisu importante iha mundu atu haklaken liafuan diʼak kona-ba Maromak nia Ukun. (Mateus 24:14) Apóstolu João haree vizaun ida kona-ba neʼe, no hakerek: “Haʼu haree anju ida seluk semo iha lalehan, no nia iha liafuan diʼak atu fó sai ba sira neʼebé hela iha rai, ba nasaun hotu, suku hotu, lian hotu no povu hotu.” (Apokalipse 14:6) Maski ohin loron anju sira la koʼalia tan ho ema hanesan sira halo iha tempu antigu, maibé sira ajuda duni ema neʼebé halaʼo serbisu haklaken atu liafuan diʼak neʼe bele toʼo ba ema neʼebé laran-moos.

 SATANÁS LOHI EMA RIHUN BA RIHUN

“Funu mosu iha lalehan: Miguel [Jesus Kristu] no ninia anju sira halo funu ho samea boot, no samea boot neʼe no ninia anju sira halo funu ho sira maibé nia la manán, no la iha ona fatin ba sira iha lalehan. Entaun, samea boot neʼe soe tun tiha ba rai; nia mak samea uluk nian, ida neʼebé bolu nuʼudar Diabu no Satanás, neʼebé lohi mundu tomak; nia soe tun tiha ba rai hamutuk ho ninia anju sira.”—Apokalipse 12:7-9.

Tuir loloos, ba tempu balu, lalehan la iha dame. Neʼe tanba bainhira Maromak foin kria ema primeiru, anju ida komesa hakarak atu sai hanesan ho Maromak. Ikusmai nia kontra hasoru Maromak Jeová hodi halo ninia an sai fali Satanás, neʼebé signifika “Kontradór”. Lakleur, anju seluk mós tuir Satanás no sai fali demóniu, ka anju aat sira. Sira ho laran-aat kontra hasoru Jeová no book ema barak atu la halo tuir Jeová nia hakarak.

Satanás ho ninia anju aat sira gosta haterus ema no la iha laran-sadiʼa. Sira mak ema nia inimigu neʼebé lori susar barak ba mundu neʼe. Porezemplu, Satanás ataka fiar-naʼin Job hodi oho ninia animál no atan sira. Tuirmai, nia oho Job nia oan naʼin-sanulu hodi estraga sira-nia uma ho “anin boot”. Depois neʼe, Satanás mós haterus Job ho “fisur aat barak husi ulun toʼo ain-tanen”.—Jó (Ayub) 1:7-19; 2:7.

Maibé lakleur tan, Maromak sei halakon Satanás. Tanba Jesus duni tun ona Satanás ba rai, Satanás hatene katak ninia tempu “hela uitoan deʼit”. (Apokalipse 12:12) Nia sei hetan kastigu, no neʼe mak liafuan neʼebé diʼak tebes!

EMA NEʼEBÉ SAʼE BA LALEHAN

“Ita [Jesus] sosa fali ema husi suku no lian no povu no nasaun hotu ba Maromak, no Ita halo sira sai nuʼudar liurai no amlulik ba Maromak, no sira sei ukun nuʼudar liurai ba mundu.”—Apokalipse 5:9, 10.

Hanesan ho Jesus neʼebé hetan ona moris-hiʼas iha lalehan, iha mós ema balu neʼebé saʼe ba lalehan. Jesus hatete ba ninia apóstolu sira: “Haʼu bá atu prepara fatin ba imi. . . . Haʼu sei mai fali no lori imi ba haʼu-nia fatin, atu nuneʼe iha fatin neʼebé haʼu hela, imi mós sei hela bá.”—João 14:2, 3.

Ema neʼebé bá lalehan sei hola parte iha governu ida hamutuk ho Jesus. Lakleur tan governu neʼe sei ukun mundu tomak no lori bensaun barak ba ema iha rai. Governu neʼe mak Maromak nia  Reinu, ka Ukun, neʼebé uluk Jesus hanorin ninia dixípulu sira atu husu iha orasaun, hodi dehan: “Ami Aman iha lalehan, ami hakarak atu Ita-nia naran sai santu. Halo Ita-nia Ukun toʼo mai rai. Halo Ita-nia hakarak sai loos iha rai, hanesan iha lalehan.”—Mateus 6:9, 10.

SAIDA MAK SIRA SEI HALO IHA LALEHAN?

“Haʼu [apóstolu João] rona lian makaʼas ida husi kadunan dehan: ‘Haree! Maromak nia tenda hamutuk ho ema, . . . no nia sei hamaran sira-nia matan-been hotu husi sira-nia matan, no mate sei la iha tan, no ema sei la tanis tan ka laran-susar ka laran-triste; basá buat neʼebé uluk nian lakon tiha ona.’”—Apokalipse 21:3, 4.

Vizaun neʼe fó-hatene nanis mai ita kona-ba tempu neʼebé Maromak nia Ukun sei toʼo mai. Iha tempu neʼebá, Jesus ho ema sira neʼebé moris hiʼas iha lalehan sei halakon Satanás no hadiʼa mundu neʼe sai fali paraízu, ka fatin furak. Susar no terus oioin neʼebé ita hasoru ohin loron sei la iha tan. Sin, mate mós sei la iha tan!

Maibé, oinsá ho ema rihun ba rihun neʼebé mate ona no la saʼe ba lalehan? Iha futuru, Maromak sei halo sira moris hiʼas hodi fó oportunidade ba sira atu moris ba nafatin iha mundu foun neʼe.—Mateus 5:5.

Vizaun sira-neʼe hatudu ho klaru katak Maromak Jeová, ninia Oan-Mane Jesus, anju sira no ema neʼebé saʼe ona ba lalehan, sira hotu hanoin tebes ita no hakarak atu ita moris kontente. Atu hatene liután kona-ba buat neʼebé sira sei halo iha futuru, favór ida, kontaktu Testemuña ba Jeová ka loke ami-nia sítiu www.jw.org/tdt no download livru Tuir Loloos, Saida mak Bíblia Hanorin?