Skip to content

Skip to table of contents

Inan-aman, ajuda oan atu haburas fiar

Inan-aman, ajuda oan atu haburas fiar

“Mane joven no feto joven sira . . . Fó hahiʼi ba Jeová nia naran.”—SALMO (MAZMUR) 148:12, 13.

KNANANUK: 41, 48

1, 2. (a) Tanbasá mak la fasil atu hanorin oan hodi iha fiar ba Jeová, maibé inan-aman bele halo saida? (b) Ita sei koʼalia kona-ba matadalan haat saida?

INAN-AMAN ida husi rai-Fransa hatete: “Ami iha fiar ba Jeová, maibé neʼe la dehan katak ami-nia oan sira mós sei iha fiar ba nia. Fiar laʼós buat neʼebé ita bele fó tutan ba malu. Neineik-neineik mak oan bele haburas sira-nia fiar.” Irmaun ida husi rai-Austrália dehan: “Ajuda oan atu haburas fiar husi laran mak buat neʼebé susar tebes. Karik ita sente ita hatán ona pergunta neʼebé oan husu, maibé ikusmai nia husu fali pergunta neʼebé hanesan! Ohin, ita-nia oan simu resposta neʼebé ita hatán, maibé loron tuirmai, nia la kontente fali ona.” Bainhira oan sai boot ba daudauk, inan-aman barak sente sira mós presiza esplika klaru liután kona-ba informasaun neʼebé uluk sira koʼalia tiha ona. Tan neʼe, barak mak sente katak sira presiza uza dalan oioin atu hanorin sira-nia oan hodi hadomi Jeová.

2 Se ita mak inan-aman, karik ita iha duvida katak, bele ka lae atu hanorin oan hadomi Jeová no kontinua serbí nia toʼo sira sai boot? Tuir loloos, ho ita rasik nia matenek deʼit ita la bele iha susesu. (Jeremias [Yeremia] 10:23) Tan neʼe mak ita presiza sadere ba Jeová nia matadalan sira. Nia fó ona matadalan barak atu ajuda ita. Mai ita haree toʼok matadalan haat tuirmai neʼe: (1) Hatene didiʼak oan sira. (2) Hanorin sira husi laran kona-ba Jeová. (3) Esplika ho  ai-knanoik. (4) Hatudu pasiénsia no halo orasaun.

HATENE DIDIʼAK OAN SIRA

3. Oinsá mak inan-aman bele banati-tuir Jesus nia ezemplu kona-ba hanorin?

3 Jesus husu beibeik ninia dixípulu sira kona-ba sira fiar saida. (Mateus 16:13-15) Banati-tuir ninia ezemplu neʼe. Bainhira ita koʼalia halimar ka halo hela buat ruma hamutuk ho oan, husu kona-ba sira-nia hanoin no husik sira konta kona-ba sira-nia sentimentu. Karik bele koʼalia kona-ba sira-nia duvida ruma. Irmaun ida ho idade 15 husi rai-Austrália hatete: “Baibain apá koʼalia ho haʼu kona-ba haʼu-nia fiar no nia ajuda haʼu oinsá atu hanoin. Nia husu: ‘Bíblia dehan saida?’ ‘Ita fiar buat neʼebé Bíblia dehan?’ ‘Tanbasá mak Ita fiar?’ Nia hakarak haʼu hatán husi laran, nia lakohi haʼu repete deʼit sira-nia liafuan. Bainhira haʼu sai boot uitoan, haʼu presiza esplika liután haʼu-nia liafuan sira.”

4. Tanbasá mak tenkesér rona didiʼak ba oan nia pergunta sira? Konta toʼok ezemplu ida.

4 Se ita-nia oan mak seidauk iha fiar kona-ba buat neʼebé Bíblia hanorin, labele hirus, pasiénsia ho sira. Ajuda sira atu hanoin. Aman ida hatete: “Rona didiʼak ba oan nia pergunta sira. Keta hanoin buat neʼebé sira husu ladún importante, no keta koʼalia fali buat seluk tan deʼit buat neʼebé oan husu halo ita sente moe atu koʼalia ho nia.” Tuir loloos, se ita-nia oan mak husu pergunta ruma ba ita, neʼe hatudu katak sira hakarak hatene, tanba bainhira Jesus foin tinan 12 nia mós husu pergunta barak. (Lee Lucas 2:46.) Joven ida ho idade 15 husi rai-Dinamarka hatete: “Bainhira haʼu iha duvida kona-ba ami-nia relijiaun mak loos ka lae, haʼu-nia apá-amá hatudu kalma deʼit maski iha laran sira neon-todan hela ba haʼu. Sira uza Bíblia hodi hatán haʼu-nia pergunta hotu.”

5. Oinsá mak inan-aman bele hatene oan iha fiar ka lae?

5 Buka-hatene oan sira-nia hanoin no sentimentu. Keta hanoin katak, tanba sira bá haklaken no tuir reuniaun sira, entaun sira iha ona fiar. Buka-hatene toʼok sira sente oinsá kona-ba Jeová, no sira fiar Bíblia ka lae. Hakaʼas an hodi buka-hatene saida mak halo susar ba sira atu hatudu laran-metin ba Jeová. Halo orasaun hamutuk ho sira ka halo orasaun kona-ba sira bainhira ita mesamesak. Koʼalia beibeik kona-ba Jeová bainhira ita hamutuk ho sira.

HANORIN SIRA HUSI LARAN KONA-BA JEOVÁ

6. Oinsá mak estuda beibeik Bíblia ho didiʼak, no lee ita-nia livru sira bele ajuda inan-aman atu hanorin oan?

6 Ema gosta rona ba Jesus tanba sira bele haree katak nia hadomi Jeová, hatene didiʼak eskritura sira, no nia iha domin ba ema. (Lucas 24:32; João 7:46) Nuneʼe mós, kuandu oan sira haree katak inan-aman hadomi Jeová, neʼe sei ajuda sira atu hadomi Jeová. (Lee Deuteronômio [Ulangan] 6:5-8; [1] Lucas 6:45.) Tan neʼe, inan-aman sira, estuda beibeik Bíblia ho didiʼak bá, lee ita-nia livru sira no buka-hatene kona-ba buat sira neʼebé Jeová kria. (Mateus 6:26, 28) Se ita mak hatene diʼak liután kona-ba Jeová, ita mós bele hanorin fali oan sira.—Lucas 6:40.

7, 8. Bainhira inan-aman aprende buat foun ida kona-ba Jeová, sira bele halo saida? Inan-aman balu halo oinsá?

7 Se ita mak aprende buat foun ida kona-ba Jeová, fahe kedas ba oan sira iha tempu naran deʼit, lalika hein toʼo prepara reuniaun hamutuk ka tempu halaʼo adorasaun família nian mak foin koʼalia. Ida-neʼe mak buat neʼebé inan-aman ida husi Estadus Unidus halo. Sira sempre koʼalia kona-ba Jeová se sira mak haree kriasaun furak ka han ai-han gostu ida. Sira dehan: “Ami fó-hanoin ba oan sira katak antes Jeová kria buat hotu, nia hanoin didiʼak uluk, no neʼe hatudu katak nia hadomi ita.” Inan-aman ida neʼebé iha oan-feto naʼin-rua husi rai-Áfrika Súl hatete katak sira gosta koʼalia kona-ba kriasaun bainhira sira serbisu iha jardín hamutuk ho sira-nia oan. Porezemplu, sira koʼalia kona-ba prosesu úniku husi fini nia musan moris sai fali ai-horis.  Inan-aman neʼe dehan: “Ami koko atu haburas iha ami-nia oan-feto sira-nia laran kona-ba respeitu ba moris no katak moris laʼós buat fasil ida.”

8 Aman ida husi Austrália lori ninia oan-mane ho idade sanulu ba muzeu. Nia aproveita uza tempu neʼe atu hametin ninia oan nia fiar no ajuda nia haree ba evidénsia sira neʼebé hatudu katak Jeová mak Kriadór duni. Nia dehan: “Ami haree fosil husi animál tasi naran amonites no trilobitas. Animál sira-neʼe la iha ona, maibé sira mak animál neʼebé furak, komplikadu, no husi hahú kompletu ona. Se moris mak mai husi evolusaun neʼebé dehan katak moris troka husi simples mak ba komplikadu, entaun oinsá mak animál antigu sira-neʼe bele sai komplikadu kedas ona? Neʼe mak lisaun importante ida neʼebé haʼu aprende husi neʼebá no haʼu fahe fali ba haʼu-nia oan-mane neʼe.”

ESPLIKA HO AI-KNANOIK

9. Tanbasá diʼak atu uza ai-knanoik? Inan ida uza ai-knanoik saida?

9 Jesus uza beibeik ai-knanoik, tanba ai-knanoik bele book ema atu hanoin, book ema nia laran, no ajuda ema atu hanoin-hetan lisaun importante sira. (Mateus 13:34, 35) Se ita uza ai-knanoik hodi hanorin oan, neʼe bele ajuda sira komprende liu. Inan ida husi rai-Japaun iha oan-mane naʼin-rua, tinan ualu no sanulu. Nia hakarak hanorin sira kona-ba dalan neʼebé Jeová halo atmosfera hatudu katak nia hanoin tebes ita. Atu ajuda sira komprende, nia fó susu-been, masin-midar, no kafé ba sira ida-idak atu halo kafé ba nia. Nia dehan: “Sira halo kafé ho kuidadu tebes. Bainhira haʼu husu tansá mak sira kuidadu hanesan neʼe, sira dehan tanba sira hakarak halo kafé neʼe tuir amá nia gostu. Ho ida-neʼe, haʼu esplika ba sira katak Maromak mós kahur oksijéniu ho kuidadu tebes hodi halo atmosfera ba ita.” Labarik naʼin-rua gosta tebes dalan hanorin neʼe no sira nunka haluha kona-ba ai-knanoik neʼe!

Ita bele uza ai-knanoik simples atu hatudu katak iha duni Kriadór ida (Haree parágrafu 10)

10, 11. (a) Ita bele uza ai-knanoik saida atu ajuda oan haburas fiar ba Maromak? (Haree foto iha pájina 28.) (b) Ai-knanoik saida mak Ita rasik gosta uza?

10 Karik ita mós bele uza ai-han nia reseita atu ajuda oan haburas sira-nia fiar ba Maromak. Oinsá? Uza reseita ida atu halo dose hamutuk ho oan, no esplika ba nia katak importante tebes atu halo tuir didiʼak reseita neʼe. Tuirmai, fó masán ka ai-fuan ida ba nia no husu: “Ita hatene ka lae, masán mós halo tuir reseita ida?” Depois fera masán no hasai ninia musan ida fó nia. Esplika ba nia katak musan neʼe hanesan reseita ida. Iha musan neʼe nia laran iha instrusaun barak kona-ba oinsá atu halo masán. Maibé instrusaun sira-neʼe komplikadu liu informasaun husi reseita neʼebé ita hetan atu halo dose. Karik bele husu nia: “Ema ruma mak hakerek reseita kona-ba oinsá atu halo dose, maibé sé mak hakerek reseita ba masán?” Se ita-nia oan mak tinan boot uitoan ona, karik ita bele esplika katak instrusaun atu halo ai-masán ka masán nia fuan sira mak hetan husi DNA. Karik ita bele uza broxura Asal Mula Kehidupan—Lima Pertanyaan yang Patut Direnungkan pájina 10 toʼo 20 hodi hatudu dezeñu balu ba sira.

11 Inan-aman barak gosta uza série “Maromak mak kria ka lae?” husi livru Matan-moris bá! hodi koʼalia hamutuk ho sira-nia oan. Se sira-nia oan  sei kiʼik, sira esplika informasaun neʼe iha dalan neʼebé simples. Porezemplu, feen-laʼen ida husi rai-Dinamarka halo komparasaun kona-ba aviaun ho manu. Sira dehan: “Aviaun haree hanesan loos manu. Maibé aviaun bele tolun no luut tolun neʼe toʼo fera sai aviaun kiʼik-kiʼik ka lae? Manu presiza uza aviaun nia tun fatin ka lae? No se ita kompara aviaun nia lian ho manu nia lian, ita rona oinsá? Se nuneʼe, ida-neʼebé mak matenek liu, ema neʼebé halo aviaun ka Kriadór neʼebé kria manu?” Bainhira ita esplika didiʼak hanesan neʼe ba oan no husu pergunta neʼebé diʼak ba sira, ita bele ajuda sira atu uza didiʼak sira-nia “kbiit atu hanoin” no neʼe bele hametin sira-nia fiar ba Jeová.—Provérbios (Amsal) 2:10-12.

12. Oinsá mak ai-knanoik bele ajuda oan atu tau fiar ba Bíblia?

12 Ai-knanoik neʼebé diʼak mós bele hametin oan nia fiar katak buat neʼebé Bíblia hatete mak loos. Porezemplu, karik bele lee hamutuk Jó (Ayub) 26:7. (Lee. [2]) Diʼak atu ajuda oan uza sira-nia kbiit atu hanoin hodi komprende kona-ba eskritura neʼe duké hatete deʼit ba sira katak neʼe mai husi Jeová. Ita bele esplika katak iha Job nia tempu, ema seidauk inventa teleskópiu ka aviaun atu saʼe ba fulan, tan neʼe susar ba ema iha tempu neʼebá atu fiar katak planeta mundu bele namlele iha fatin mamuk ida. Depois oan sira bele uza bola ka fatuk ida atu prova katak buat ida neʼebé todan la bele duni atu namlele saʼe iha fatin mamuk ida. Hanorin iha dalan hanesan neʼe bele ajuda oan hodi haree katak Jeová mak haruka ema hakerek informasaun neʼe iha tempu neʼebé ema seidauk hatene kona-ba planeta nia liʼur.—Neemias 9:6.

HANORIN OAN TANSÁ IMPORTANTE ATU MORIS TUIR BÍBLIA NIA PRINSÍPIU

13, 14. Oinsá mak inan-aman bele hanorin oan kona-ba moris tuir Bíblia nia prinsípiu sira?

13 Importante mós atu hanorin oan katak moris tuir Bíblia nia prinsípiu sira sei halo sira kontente. (Lee Salmo [Mazmur] 1:1-3. [3]) Iha dalan oioin ita bele halo nuneʼe. Dalan ida mak husu oan atu imajina katak sira hakarak bá moris iha fatin dook ida, no sira presiza hili ema balu atu bá hela hamutuk ho sira. Karik bele husu, “Se imi hakarak moris dame iha neʼebá, ema hanesan saida mak imi hakarak hili?” Tuirmai, ita mós bele lee ba sira Galásia 5:19-23 kona-ba ema hanesan saida mak Jeová hakarak atu moris iha mundu foun.

14 Tuir loloos, liuhusi dalan neʼe ita hanorin ita-nia oan lisaun importante rua. Primeiru, Jeová hanorin daudauk ita kona-ba oinsá atu bele moris kontente no iha dame ho ema seluk ohin loron. Segundu, nia hanorin daudauk ita kona-ba oinsá atu moris iha mundu foun. (Isaías [Yesaya] 54:13; João 17:3) Ita mós bele ajuda oan atu haree katak Bíblia ajuda ona irmaun-irmán barak. Porezemplu, buka esperiénsia ida husi ita-nia livru, karik série “Bíblia troka ema nia moris”, husi Livru Haklaken. Ka husu irmaun-irmán ida husi ita-nia kongregasaun konta kona-ba oinsá mak Bíblia ajuda ona sira troka sira-nia moris.—Ebreu 4:12.

15. Saida mak bele ajuda ita atu hanorin oan?

15 Neʼe duni, bainhira hanorin ita-nia oan, ita tenke troka beibeik dalan atu hanorin sira, hodi oan la bele sai baruk. Hanoin mós kona-ba sira-nia idade. Buka dalan oioin atu ajuda sira hodi sira gosta aprende kona-ba Jeová no hakbesik liután ba nia. Aman ida dehan: “Keta sai baruk atu koko dalan foun oioin bainhira hanorin informasaun neʼebé tuan.”

HAMETIN FIAR, HATUDU PASIÉNSIA NO HALO ORASAUN

16. Tanbasá mak importante atu hatudu pasiénsia bainhira hanorin oan? Oinsá mak inan-aman balu halo nuneʼe?

16 Maromak nia espíritu santu bele ajuda ita-nia oan atu iha fiar neʼebé metin. (Galásia 5:22, 23) Fiar hanesan ho ai-fuan, nia presiza tempu atu bele sai boot. Tan neʼe, ita presiza hatudu  pasiénsia no labele sai baruk atu hanorin ita-nia oan. Aman ida husi rai-Japaun neʼebé iha oan rua hatete: “Haʼu ho labarik nia amá fó atensaun barak ba ami-nia oan. Komesa husi sira sei kiʼik, haʼu sempre uza minutu 15 hodi estuda ho sira loroloron. Só iha loron reuniaun mak ami la estuda. Uza deʼit minutu 15 la halo susar ba sira ka ba ami.” Katuas área ida dehan: “Bainhira haʼu sei joven, haʼu iha pergunta no duvida barak. Maibé neineik-neineik reuniaun sira, adorasaun família, no estuda mesak halo haʼu komprende kona-ba buat sira-neʼe. Tan neʼe mak importante ba inan-aman atu hanorin beibeik sira-nia oan.”

Ita tenkesér hadomi Bíblia se ita hakarak hanorin ho didiʼak (Haree parágrafu 17)

17. Tanbasá mak inan-aman nia ezemplu diʼak importante? Fó toʼok ezemplu ida.

17 Ita rasik nia fiar metin mós bele sai ezemplu neʼebé diʼak atu hanorin oan. Sira sei haree kona-ba buat neʼebé ita halo, no neʼe bele hametin sira-nia fiar. Tan neʼe mak diʼak atu hametin ita-nia fiar no husik oan sira haree katak ita tau fiar duni ba Jeová. Porezemplu, inan-aman ida husi rai-Bermudas, bainhira sira iha laran-taridu, sira sempre halo orasaun hamutuk ho sira-nia oan-feto naʼin-rua atu husu Jeová nia matadalan. Sira mós anima sira-nia oan-feto atu halo orasaun rasik. “Ami fó-hatene ba ami-nia oan-feto boot, ‘Tau fiar tomak ba Jeová, kontinua haklaken ho badinas, no keta hanoin barak.’ Bainhira nia haree iha rezultadu neʼebé diʼak, nia hatene katak Jeová mak ajuda hela ami. Ida-neʼe hametin tebes ninia fiar ba Maromak no Bíblia.”

18. Inan-aman tenkesér rekoñese saida?

18 Inan-aman tenke rekoñese katak oan rasik mak tenke haburas sira-nia fiar. Ita bele kuda no rega, maibé Jeová deʼit mak bele halo moris. (1 Korinto 3:6) Tan neʼe, hakaʼas an atu hanorin ita-nia oan doben sira, no husu Jeová nia espíritu santu hodi ajuda sira atu iha fiar. Ita bele fiar katak Jeová sei haraik bensaun ba ita-nia hakaʼas-an hotu.—Éfeso 6:4.

^ [1] (parágrafu 6) Deuteronômio 6:5-8 Imi tenke hadomi Jeová, imi-nia Maromak, ho imi-nia laran tomak no ho imi-nia moris tomak no ho imi-nia kbiit tomak. Liafuan sira neʼebé haʼu fó sai ba imi ohin tenke rai iha imi-nia laran, no imi tenke hanorin liafuan sira-neʼe ba imi-nia oan no koʼalia kona-ba buat sira-neʼe kuandu imi tuur iha imi-nia uma, kuandu imi laʼo iha dalan, kuandu imi toba, no kuandu imi hadeer. Kesi buat sira-neʼe nuʼudar sinál iha imi-nia liman, no neʼe tenke sai nuʼudar hena neʼebé kesi iha imi-nia reen-toos.

^ [2] (parágrafu 12) Jó 26:7 Nia nahe lalehan iha fatin neʼebé mamuk, no mundu la tara ba buat ida.

^ [3] (parágrafu 13) Salmo 1:1-3 Ksolok ba ema neʼebé la halo tuir ema aat nia konsellu no la hamriik iha ema sala-naʼin sira-nia dalan no la tuur hamutuk ho ema neʼebé koʼalia kontra buat neʼebé loos. Maibé nia gosta tebes Jeová nia ukun-fuan, no nia lee Maromak nia ukun-fuan ho lian neineik loron no kalan. Nia sei sai hanesan ai-hun ida neʼebé kuda besik bee-dalan sira, ai-hun neʼebé fó fuan iha ninia tempu, ninia tahan sira la sai namlaek. No nia sei hetan susesu iha buat hotu neʼebé nia halo.