Skip to content

Skip to table of contents

Hakarak hatene?

Hakarak hatene?

 Iha apóstolu sira-nia tempu, governu Roma fó liberdade polítiku saida deʼit ba ema judeu nia ulun-naʼin sira?

Liurai Roma Justiniano nia Digest. Kópia neʼe husi tinan 1468 no hakerek kona-ba lei sira iha tempu antigu

DURANTE tempu neʼebá, Roma mak ukun rai-Judeia. No governu Roma uza governadór ida ho ninia tropa mak reprezenta Roma. Governadór nia knaar mak atu kobra impostu ba governu no atu mantein dame no hakmatek. Ema Roma hakribi atividade ilegál sira no se ema halo barullu, sira sei kaer ema sira-neʼe. Baibain, governu Roma husik ulun-naʼin judeu sira mak atu tau matan ba sira rasik nia administrasaun loroloron nian.

Sinédriu halaʼo knaar nuʼudar ema judeu nia tribunál aas liu hotu no nia tau matan ba ema judeu nia lei sira. Iha rai-Judeia, iha mós tribunál kiʼik barak, no governu Roma husik tribunál kiʼik sira-neʼe mak atu tau matan ba kazu sivíl no krime. Maibé kuandu iha kazu kona-ba atu halaʼo kastigu-mate ba kriminozu, ema judeu nia tribunál sira la bele halaʼo knaar neʼe, governu Roma mak iha direitu atu halaʼo knaar sira-neʼe. Só iha dala ida deʼit mak membru husi Sinédriu sira halaʼo kazu ba Estevão no arranja atu ema tuda nia toʼo mate.—Apóstolu 6:8-15; 7:54-60.

Ema Roma fó direitu polítiku barak tebes ba ema judeu nia Sinédriu. Maibé matenek-naʼin ida naran Emil Schürer hatete katak, “maski sira simu kbiit barak, maibé se governu Roma deskonfia ema ruma kontra governu, sira bele halo desizaun kedas hodi atende kazu neʼe rasik, sira la presiza liu husi Sinédriu”. Ezemplu ida mak tempu neʼebé komandante militár Claudius Lysias lori apóstolu Paulo tanba Paulo mak sidadaun Roma ida.—Apóstolu 23:26-30.

Ema iha tempu uluk kari duʼut aat iha ema seluk nia toʼos, neʼe akontese duni ka lae?

IHA Mateus 13:24-26, Jesus hatete: “Ukun lalehan nian hanesan ema neʼebé kari fini diʼak iha ninia toʼos. Kuandu ema hotu toba, ninia inimigu mai no kari duʼut aat iha trigu nia leet, no depois nia bá tiha. Bainhira trigu moris no fó isin, duʼut aat mós mosu.” Hakerek-naʼin balu dehan katak Jesus nia ai-knanoik neʼe laʼós buat neʼebé mosu duni, maibé tuir hakerek-naʼin husi Roma antigu hatete katak buat hanesan neʼe akontese duni.

Halaʼo hela kazu iha ema judeu nia Sinédriu

Disionáriu ida kona-ba Bíblia hatete katak tuir Roma nia lei, se ema ida kari duʼut aat iha ema seluk nia toʼos hodi selu aat ba ema neʼe, neʼe hahalok krime. Ema Roma halo lei hanesan neʼe hatudu katak ema halo duni buat hanesan neʼe iha tempu neʼebá. Matenek-naʼin ida kona-ba lei naran Alastair Kerr esplika katak iha tinan 533 liutiha Kristu, Liurai Roma Justiniano fó sai livru ida naran Digest. Livru neʼe hakerek kona-ba ema Roma nia lei no temi kona-ba liafuan sira husi matenek-naʼin ba lei sira husi maizumenus tinan 100-250 liutiha Kristu. Iha Digest temi kona-ba matenek-naʼin ba lei naran Ulpian neʼebé koʼalia kona-ba kazu ida akontese iha tempu neʼebá. Ema ida kari duʼut aat iha toʼos-naʼin ida nia toʼos, tan neʼe toʼos-fuan sai aat hotu. Digest neʼe temi kona-ba toʼos-naʼin iha direitu atu kesar hodi kriminozu neʼe bele selu fali osan ba ninia toʼos-fuan sira neʼebé sai aat ona.

Buat hanesan neʼe akontese duni iha fatin sira neʼebé Roma ukun, no neʼe hatudu katak situasaun iha Jesus nia ai-knanoik bele akontese duni.