Skip to content

Skip to table of contents

Hahalok diʼak ida neʼebé folin-boot liu fali fatuk-murak

Hahalok diʼak ida neʼebé folin-boot liu fali fatuk-murak

Ema hafolin tebes fatuk-murak. Balu bele iha folin-boot toʼo dolar millaun ba millaun. Maibé iha buat seluk ka lae neʼebé Maromak hafolin liu fali fatuk-murak sira?

 Iha haklaken-naʼin ida neʼebé seidauk hetan batizmu husi rai-Arménia, naran Haykanush. Nia hili pasaporte ida besik ninia uma. Iha pasaporte laran habit hela osan barak no mós kartaun ba osan nian. Nia fó-hatene ba ninia laʼen neʼebé mós haklaken-naʼin.

Tuir loloos sira naʼin-rua hasoru hela problema ekonomia no debe hela osan, maibé sira deside atu lori fali osan sira-neʼe ba pasaporte nia naʼin. Mane neʼebé simu fali ninia pasaporte no ninia família hakfodak tebes ho sira-nia hahalok neʼe. Haykanush no ninia laʼen esplika ba sira katak tanba sira aprende husi Bíblia mak sira hatudu hahalok laran-moos neʼe. Tuirmai sira mós uza oportunidade neʼe hodi esplika kona-ba Testemuña ba Jeová nia fiar no fahe livru balu ba sira.

Mane nia família neʼe hakarak atu fó osan ba Haykanush nuʼudar kolen ida ba nia, maibé Haykanush lakohi simu. Loron tuirmai, mane neʼe nia feen bá vizita Haykanush ho ninia laʼen atu hatoʼo sira-nia agradese, no nia obriga sira atu simu kadeli ida ho matan fatuk-murak.

Ba ema barak, karik sira mós bele sai bilán ho Haykanush no ninia laʼen nia laran-moos neʼe. Maibé ba Jeová, nia hakfodak ka lae? Jeová haree oinsá kona-ba Haykanush no ninia laʼen nia laran-moos? Sira-nia laran-moos iha folin ka lae?

HAHALOK NEʼEBÉ FOLIN-BOOT LIU FALI SASÁN

Jeová nia atan hatene katak banati-tuir Jeová nia hahalok iha folin-boot liu fali fatuk-murak, osan-mean, ka sasán seluk. Loos duni, buat neʼebé Jeová hafolin la hanesan ho buat neʼebé ema hafolin. (Isaías [Yesaya] 55:8, 9) No Jeová nia atan sira mós hatene katak atu bele haleno ninia hahalok mak buat neʼebé folin-boot tebes.

Ezemplu ida mak kona-ba kbiit atu tetu didiʼak no matenek. Bíblia dehan: “Kontente ba ema neʼebé hetan ona matenek no ema neʼebé hetan ona kbiit atu tetu didiʼak, tanba hetan matenek mak diʼak liu fali hetan osan-mutin, no hetan ida-neʼe mak diʼak liu fali hetan osan-mean. Neʼe folin-boot liu fali ahu-ruin, neʼe diʼak liu fali buat hotu neʼebé ó gosta.” (Provérbios [Amsal] 3:13-15) Jeová hafolin duni hahalok sira-neʼe liu fali sasán sira.

Oinsá ho laran-moos?

Jeová rasik mós laran-moos, nia “nunka bosok”. (Tito 1:2) Tan neʼe mak nia leno apóstolu Paulo hakerek karta ba ema kristaun ebreu, dehan: “Kontinua halo orasaun ba ami, tanba ami fiar katak ami iha laran neʼebé moos, no ami hakarak atu hatudu laran-moos iha buat hotu.”—Ebreu 13:18.

Jesus Kristu mós hatudu ezemplu neʼebé diʼak kona-ba laran-moos. Porezemplu, iha tempu neʼebé Amlulik Boot Caifás dehan ba nia: “Haʼu haruka ó jura hodi Maromak moris nia naran atu ó koʼalia loloos mai ami no fó-hatene ami se ó mak Kristu, Maromak nia Oan.” Jesus la subar hodi fó sai katak nia mak Mesias duni, maski nia hatene katak fó-hatene loloos hanesan neʼe ba sira bele fó razaun ba Sinédriu atu akuza nia nuʼudar ema neʼebé kontra Maromak no neʼe bele halo sira oho nia.—Mateus 26:63-67.

Oinsá ho ita? Se ita mak iha situasaun neʼebé ita la fó sai realidade hotu ka bobar deʼit liafuan hodi bele hetan osan ka sasán ruma, ita sei laran-moos ka lae?

LA FASIL ATU HATUDU LARAN-MOOS

Ita hatene katak, iha loron ikus sira-neʼe la fasil atu bele iha laran neʼebé moos tanba ema barak mak “hadomi deʼit sira-nia an, hadomi osan”. (2 Timóteo 3:2) Baibain tanba mosu  problema ho ekonomia ka serbisu laiha mak halo ema buka naʼok, bosok, ka halo hahalok neʼebé la hatudu laran-moos. Hanoin sira hanesan neʼe sai ona buat baibain, tan neʼe ema sente katak atu hetan buat ruma, dalan ida deʼit mak la presiza laran-moos. Ema kristaun balu mós monu ona ba lasu neʼe hodi foti desizaun neʼebé sala no sai “kaan-teen atu buka osan”, ikusmai hafoʼer sira rasik nia naran diʼak iha kongregasaun.—1 Timóteo 3:8; Tito 1:7.

Maibé ema kristaun barak hakarak banati-tuir Jesus. Sira hatene katak iha hahalok diʼak iha Maromak nia oin importante liu fali rikusoin ka buat seluk. Tan neʼe mak kristaun joven sira la bosok atu hetan valór neʼebé diʼak iha eskola. (Provérbios [Amsal] 20:23) Neʼe la dehan katak bainhira ema haree ita hatudu laran-moos sira sei fó kolen ruma ba ita, hanesan buat neʼebé akontese ba Haykanush. Maibé ita hatudu laran-moos tanba Maromak hatete neʼe mak hahalok neʼebé loos, neʼe mós bele halo ita iha konxiénsia neʼebé moos. Neʼe mak buat neʼebé folin tebes, loos ka lae?

Ita bele haree ezemplu ida husi Gagik. Nia hatete: “Antes sai ema kristaun, haʼu serbisu ba kompañia boot ida neʼebé patraun lohi katak kompañia manán osan uitoan deʼit hodi lalika selu taxa. Nuʼudar manager, sira hakarak haʼu atu halo akordu ida ho agen taxa nian hodi nia taka matan deʼit ba kompañia nia bosok neʼe. Tan neʼe haʼu iha naran foʼer nuʼudar bosok-teen. Maibé bainhira haʼu estuda kona-ba lia-loos, haʼu lakohi tan atu kontinua halo buat sira-neʼe, maski serbisu neʼe manán osan boot. Haʼu loke fali haʼu nia kompañia rasik. Husi loron neʼebé haʼu loke, haʼu rejistu kedas haʼu-nia kompañia no selu taxa hotu.”—2 Korinto 8:21.

Gagik dehan: “Agora, osan neʼebé haʼu manán uitoan deʼit, no foufoun neʼe lori susar ba haʼu atu tau matan ba família. Maibé agora haʼu sente kontente. Tanba iha Jeová nia oin haʼu iha konxiénsia neʼebé moos. Haʼu hatudu ezemplu diʼak ba haʼu-nia oan-mane naʼin-rua, no haʼu mós kumpre kritériu atu halaʼo knaar balu iha kongregasaun. Agora agen taxa no ema sira neʼebé halaʼo negósiu ho haʼu, hatene katak haʼu mak ema neʼebé laran-moos no haʼu iha fali naran neʼebé diʼak.”

JEOVÁ AJUDA ITA

Jeová hadomi ema neʼebé fó hahiʼi ba ninia hanorin liuhusi sira-nia hahalok, inklui mós laran-moos. (Tito 2:10) Se ita hatudu hahalok sira-neʼe, Jeová promete nia mós sei ajuda ita. Liurai David dehan: “Uluk haʼu joven no agora haʼu sai idade boot ona, maibé haʼu seidauk haree Maromak husik hela ema laran-loos, no ninia oan sira buka hahán.”—Salmo (Mazmur) 37:25.

Rute nia esperiénsia hatudu duni katak Jeová la bosok. Nia hatudu laran-metin ba ninia banin-feto Noemi hodi hakarak tuir deʼit Noemi duké husik ferik neʼe mesak. Rute muda ba Izraél hodi nia bele adora Jeová. (Rute 1:16, 17) Iha rai-Izraél, Rute serbisu makaʼas hodi hili sevada restu, tanba ida-neʼe mak arranju husi Maromak nia Ukun-Fuan ba ema kiak. Nia mós hatudu laran neʼebé moos. Jeová tau matan duni ba Rute no Noemi hanesan nia tau matan ba David. (Rute 2:2-18) Jeová la tau matan deʼit ba Rute nia presiza loroloron nian, nia mós hili Rute atu sai nuʼudar Liurai David no Mesias nia beiʼala.—Rute 4:13-17; Mateus 1:5, 16.

Jeová nia atan balu sente susar atu bele manán osan natoon hodi tau matan ba sira-nia presiza loroloron nian. Maski nuneʼe, duké uza dalan bosok, sira serbisu makaʼas no badinas hodi buka osan. Sira hakarak halo hanesan neʼe tanba sira hatene katak Maromak nia hahalok diʼak  sira, inklui mós laran-moos iha folin-boot liu fali sasán seluk.—Provérbios (Amsal) 12:24; Éfeso 4:28.

Hanesan Rute, Jeová nia atan iha mundu tomak mós hatudu katak sira iha fiar ba Jeová nia kbiit atu ajuda sira. Sira tau fiar tomak ba Jeová nia promesa neʼebé dehan: “Haʼu sei nunka husik ó no haʼu sei nunka fila kotuk ba ó.” (Ebreu 13:5) Dala barak ona Jeová hatudu katak nia bele no hakarak atu ajuda sira neʼebé sempre hatudu laran-moos no presiza ajuda. Nia sempre kumpre ninia promesa hodi tau matan ba ninia atan sira-nia presiza loroloron nian.—Mateus 6:33.

Loos duni, ba ema, fatuk-murak no sasán balu iha folin neʼebé boot ba sira. Maibé ita bele fiar katak ba ita-nia Aman iha lalehan, hatudu hahalok laran-moos no hahalok diʼak seluk tan mak iha folin neʼebé boot liu kualkér fatuk-murak ida!

Laran-moos bele halo ita iha konxiénsia neʼebé moos no iha mós liberdade atu koʼalia iha tempu haklaken