Skip to content

Skip to table of contents

“Jeová ita-nia Maromak mak Jeová mesak ida deʼit”

“Jeová ita-nia Maromak mak Jeová mesak ida deʼit”

“Rona bá, oh Izraél: Jeová ita-nia Maromak mak Jeová mesak ida deʼit.”—DEUTERONÔMIO (ULANGAN) 6:4.

KNANANUK: 138, 2

1, 2. (a) Tanbasá mak ema barak hatene liafuan sira neʼebé hakerek iha Deuteronômio 6:4? (b) Tanbasá mak Moisés koʼalia liafuan sira-neʼe?

EMA judeu uza liafuan sira husi Deuteronômio 6:4 nuʼudar orasaun espesiál ida ba tinan atus ba atus ona. Orasaun neʼe sira hanaran Shema, tanba liafuan Shema mak liafuan primeiru iha eskritura neʼe iha lia-ebraiku. Ema judeu sira halo orasaun neʼe kalan no loron hodi hatudu katak sira adora Maromak mesak deʼit.

2 Liafuan sira-neʼe mai husi Moisés ba nasaun Izraél iha ninia diskursu ikus iha tinan 1473 molok Kristu. Diskursu neʼe nia hatoʼo husi rai-tetuk iha Moab iha tempu neʼebé nasaun Izraél prontu atu hakur Mota Jordaun hodi tama ba rai promete. (Deuteronômio [Ulangan] 6:1) Moisés lori ema Izraél ba tinan 40 ona, no nia hakarak sira atu iha aten-brani hodi tahan hasoru susar neʼebé sira sei hasoru iha futuru. Sira presiza tau fiar no laran-metin ba Maromak Jeová. Tan neʼe mak liafuan ikus sira husi Moisés fó laran-manas tebes ba sira. Bainhira Moisés temi tiha Ukun-Fuan Sanulu no ukun-fuan seluk husi Jeová ba sira,  nia fó-hanoin tan ba sira ho liafuan neʼebé hakerek iha Deuteronômio (Ulangan) 6:4, 5. (Lee.) [1]

3. Ita sei koʼalia kona-ba pergunta saida deʼit iha lisaun neʼe?

3 Ema Izraél hatene ka lae, katak Maromak Jeová mak “Jeová mesak ida deʼit”? Hatene duni! Tanba sira-nia beiʼala adora Maromak mesak ida deʼit. Entaun, tanbasá mak Moisés presiza fó-hanoin ba sira katak sira-nia Maromak Jeová mak “Jeová mesak ida deʼit”? Oinsá mak liafuan sira-neʼe iha ligasaun ho hadomi Jeová ho ita-nia laran tomak, moris tomak, no kbiit tomak hanesan hakerek iha versíkulu 5? No oinsá mak liafuan sira husi Deuteronômio 6:4, 5 kona mós ita ohin loron?

ITA-NIA MAROMAK MAK “JEOVÁ MESAK IDA DEʼIT”

4, 5. (a) “Jeová mesak ida deʼit” katak sá? (b) Oinsá mak Maromak Jeová la hanesan ho maromak sira seluk husi nasaun sira?

4 Úniku. Liafuan “Jeová mesak ida deʼit” hatudu katak Jeová mak úniku tebes, tanba la iha ida mak pozisaun hanesan ho nia. Moisés koʼalia liafuan sira-neʼe laʼós tanba nia diskute kona-ba trindade, fiar neʼebé sala. Jeová mak Kriadór ba lalehan no rai. Nia mak Ukun-Naʼin neʼebé aas liu hotu. La iha Maromak loos seluk tan, no la iha maromak ida mak hanesan nia. (2 Samuel 7:22) Tan neʼe Moisés nia liafuan sira hanesan atu fó-hanoin ba ema Izraél katak sira tenke adora Jeová mesak deʼit. Sira labele moris tuir ema husi rai seluk neʼebé adora maromak falsu no maromak-feto oioin. Ema sira-neʼe fiar katak sira-nia maromak bele kontrola natureza ida-idak.

5 Porezemplu, ema Ejitu adora maromak loro-matan Ra, maromak-feto kalohan Nut, maromak mundu Geb, maromak Mota Nilo naran Hapi, no sira mós adora animál oioin nuʼudar buat santu. Iha tempu Jeová fó malisan sanulu ba rai-Ejitu, nia hatudu katak nia mak boot liu maromak falsu sira-neʼe hotu. Ema Kanaán nia maromak boot liu mak Baal, no sira fiar katak moris mai husi maromak falsu neʼe. Sira mós fiar katak Baal mak maromak kalohan, udan, no anin-boot nian. Ema iha fatin oioin fiar katak Baal mak bele proteje sira. (Números [Bilangan] 25:3) Maibé ema Izraél presiza hanoin-hetan katak sira-nia Maromak, “Maromak neʼebé loos” mak “Jeová mesak ida deʼit”.—Deuteronômio (Ulangan) 4:35, 39.

6, 7. Liafuan “Jeová mesak ida deʼit” fó-hanoin kona-ba saida tan, no oinsá mak Jeová hatudu katak nia mak Maromak hanesan neʼe duni?

6 Laran-metin no nunka troka. Liafuan “Jeová mesak ida deʼit” mós fó-hanoin katak ninia planu no buat neʼebé nia halo sempre sai loos. Jeová laʼós Maromak neʼebé runguranga. Nia mak Maromak neʼebé laran-metin, la muda, laran ida deʼit, no nunka bosok. Porezemplu, nia promete ba Abraão katak Abraão nia bei-oan sei simu rai promete nian, no Jeová halo milagre oioin hodi halo ninia promesa neʼe sai loos. Maski tinan 430 liutiha mós Jeová nunka troka ninia promesa ba Abraão atu sai loos.—Gênesis (Kejadian) 12:1, 2, 7; Êxodo (Keluaran) 12:40, 41.

7 Tinan atus ba atus liutiha, bainhira Jeová bolu ema Izraél atu sai ninia testemuña, Jeová hatete ba sira: “Haʼu hanesan ba nafatin. La iha Maromak ida seluk antes haʼu, no la iha Maromak seluk depois haʼu.” Jeová mós fó-hatene ba sira katak ninia planu sira sei nunka troka, nia dehan: “Haʼu hanesan deʼit ba nafatin.” (Isaías [Yesaya] 43:10, 13; 44:6; 48:12) Ba ema Izraél, atu bele serbí Jeová mak priviléjiu boot ida ba sira tanba Jeová mak Maromak neʼebé laran-metin  no nia nunka troka. Neʼe mós ita-nia priviléjiu atu bele serbí Jeová!—Malaquias (Maleakhi) 3:6; Tiago 1:17.

8, 9. (a) Jeová hakarak saida husi ema neʼebé adora nia? (b) Oinsá mak Jesus hatete katak halo tuir Moisés nia liafuan neʼe importante tebes?

8 Moisés nia liafuan fó-hanoin duni ba ema Izraél sira katak Jeová nia domin no dalan neʼebé nia tau matan ba sira sei nunka troka. Maibé Jeová mós hakarak sira atu adora nia mesak ida deʼit no hadomi nia ho sira-nia laran tomak, moris tomak, no kbiit tomak. Jeová mós hakarak inan-aman sira aproveita atu uza tempu hotu hodi hanorin sira-nia oan kona-ba nia, hodi oan sira mós sei adora Jeová mesak ida deʼit.—Deuteronômio (Ulangan) 6:6-9.

9 Buat neʼebé Jeová hakarak ema Izraél sira halo iha tempu uluk, nia mós hakarak ita atu halo tuir ohin loron, tanba nia mak Maromak neʼebé nunka troka. Tan neʼe, se ita mak hakarak Jeová simu ita atu adora nia, ita tenke adora nia mesak ida deʼit no hadomi nia ho ita-nia laran tomak, neon tomak, no kbiit tomak. Jesus mós hatete katak halo hanesan neʼe importante tebes. (Lee Marcos 12:28-31.) Agora mai ita haree toʼok oinsá mak ita bele hatudu ho ita-nia hahalok katak ita fiar duni “Jeová ita-nia Maromak mak Jeová mesak ida deʼit”.

ADORA JEOVÁ MESAK IDA DEʼIT

10, 11. (a) Iha dalan saida mak ita bele hatudu katak ita adora Jeová mesak ida deʼit? (b) Oinsá mak joven ebreu sira hatudu katak sira adora nafatin Jeová mesak deʼit iha rai-Babilónia?

10 Jeová mak ita-nia Maromak neʼebé mesak ida deʼit, tan neʼe ita tenke adora nia mesak ida deʼit. Ita la bele adora tan maromak seluk ka uza hanorin ka dalan neʼebé sala atu adora Jeová. Ita la bele iha hanoin katak, husi maromak hotu Jeová mós maromak ida no ninia forsa mak boot liu sira. Lae, tanba Jeová mak Maromak loos ida deʼit. Nia mesak deʼit mak ita tenke adora.—Lee Apokalipse 4:11.

11 Husi livru Daniel, ita lee kona-ba joven ebreu naʼin-haat, Daniel, Hananias, Misael, no Azarias. Sira lakohi han hahán neʼebé Maromak nia ukun-fuan bandu atu han, no neʼe hatudu katak sira hakarak adora Jeová mesak ida deʼit. Sira mós lakohi hakruʼuk ba estátua osan-mean neʼebé Nabukodonosor harii. Sira-nia hahalok neʼe hatudu ho momoos katak sira laran-metin deʼit ba Jeová.—Daniel 1:1–3:30.

12. Tanba ita hakarak adora Jeová mesak ida deʼit, ita tenke kuidadu kona-ba saida?

12 Se ita adora Jeová mesak deʼit, ita tenke tau uluk nia iha ita-nia moris, ita labele husik buat seluk atu fahe ita-nia adorasaun ba nia. Neʼe bele kona buat saida deʼit? Iha Ukun-Fuan Sanulu, Jeová fó-hatene ho momoos katak ninia povu labele adora maromak seluk no mós labele fó adorasaun ba buat seluk. (Deuteronômio [Ulangan] 5:6-10) Ohin loron, ema bele fó adorasaun ba buat oioin, karik la ho neon sira adora hela buat sira-neʼe. Maibé tanba Jeová nunka troka, ninia mandamentu sira mós nunka troka. Agora mai ita haree toʼok ita labele fó adorasaun ba buat saida deʼit.

13. Saida mak bele fahe ita-nia domin ba Jeová?

13 Eskritura husi Koloso 3:5 (lee), fó-hanoin ita katak iha buat barak mak bele fahe ita-nia adorasaun ba Jeová. Iha neʼe koʼalia kona-ba kaan buat ruma mós adorasaun ida. Tanba bainhira ema kaan tebes buat ida, hanesan osan ka sasán, buat sira-neʼe bele sai hanesan maromak ida hodi kontrola fali sira-nia moris. Versíkulu neʼe mós koʼalia kona-ba hahalok ka sala seluk tan neʼebé liga ho hahalok kaan-teen hodi sai adorasaun ida ba ema. Tan neʼe, se ita mak hakarak tebes atu halo buat sira-neʼe,  ita-nia domin ba Jeová mós komesa fahe ona. Kuandu ita husik buat neʼe akontese ba ita, Jeová la bele sai tan ida deʼit ba ita. Ita sei nunka atu husik buat hanesan neʼe akontese, loos ka lae?

14. Apóstolu João fó avizu kona-ba saida?

14 Apóstolu João mós fó avizu neʼebé hanesan. Nia hatete katak se ema ida mak hadomi sasán iha mundu, “hanesan hakarak aat isin nian no hakarak aat matan nian no foti-an kona-ba rikusoin”, “domin ba Aman la hela iha nia”. (1 João 2:15, 16) Tan neʼe mak ita tenke haree didiʼak ita-nia an hodi ita labele hadomi mundu neʼe. Se ita mak haree katak ita komesa hadomi mundu nia atividade halimar nian, ransu neʼebé ladiʼak, hatais ka hafurak an tuir mundu neʼe, ka karik ita hakaʼas an atu buka edukasaun neʼebé boot hodi bele hetan “buat boot sira” husi mundu, importante tebes atu hanoin-hetan Moisés nia avizu sira, tanba ita besik ona atu tama ba mundu foun. (Jeremias [Yeremia] 45:4, 5) Se ita komprende didiʼak no fiar duni katak “Jeová ita-nia Maromak mak Jeová mesak ida deʼit”, ita sei hakaʼas an atu adora nia mesak ida deʼit no adora nia iha dalan neʼebé nia gosta.—Ebreu 12:28, 29.

KAER METIN BA UNIDADE

15. Tanbasá mak apóstolu Paulo fó-hanoin ba ema kristaun sira katak Maromak mak “Jeová mesak ida deʼit”?

15 Liafuan “Jeová mesak ida deʼit” mós fó-hanoin ita katak Jeová hakarak ninia atan atu iha unidade no ho hanoin ida deʼit. Kongregasaun iha apóstolu sira-nia tempu iha ema judeu, gregu, Roma, no husi rai seluk tan. Sira iha moris, kultura, no hakarak neʼebé la hanesan. Tan neʼe, susar ba sira atu soe hahalok uluk nian hodi simu fali dalan adorasaun neʼebé foun. Neʼe duni, apóstolu Paulo presiza fó-hanoin ba sira katak ema kristaun iha Maromak ida deʼit, neʼe mak Jeová.—Lee 1 Korinto 8:5, 6.

16, 17. (a) Profesia saida mak sai loos daudaun iha ita-nia tempu? (b) Saida mak bele estraga ita-nia unidade?

 16 Oinsá ho kongregasaun ohin loron? Profeta Isaías fó-hatene nanis katak “iha loron ikus sira” ema husi nasaun oioin sei halibur hamutuk atu adora Jeová. Sira sei hatete: “[Jeová] sei hanorin ita kona-ba ninia dalan sira, no ita sei laʼo iha ninia dalan sira.” (Isaías [Yesaya] 2:2, 3) Ita kontente tebes hodi haree katak profesia neʼe akontese daudaun iha ita-nia tempu! Iha kongregasaun sira, ita iha irmaun-irmán neʼebé mai husi rai oioin, koʼalia língua oioin, no iha kultura neʼebé la hanesan. Maski nuneʼe, ita hotu adora Maromak Jeová ho laran ida deʼit. Maibé, neʼe mós bele hamosu problema balu.

Ita kontribui daudaun ba kongregasaun nia unidade ka lae? (Haree parágrafu 16-19)

17 Porezemplu, Ita sente oinsá kona-ba irmaun-irmán sira neʼebé kultura la hanesan ho Ita? Karik sira-nia língua, hahalok, hatais, no hahán la hanesan ho Ita-nian. Ita sees husi sira hodi ransu deʼit ho ema neʼebé hanesan ho Ita ka lae? Oinsá se katuas sira husi Ita-nia área mak idade kiʼik liu Ita ka sira mai husi rasa ka kultura neʼebé la hanesan ho Ita-nian, Ita sente oinsá kona-ba sira? Se ita mak la kuidadu, ita bele husik buat sira-neʼe atu estraga ita-nia unidade.

18, 19. (a) Éfeso 4:1-3 fó konsellu kona-ba saida? (b) Ita bele halo saida hodi ajuda kongregasaun iha unidade nafatin?

18 Oinsá mak ita bele hasees an husi problema sira-neʼe? Haree toʼok konsellu neʼebé apóstolu Paulo fó ba ema kristaun iha Éfeso, sidade neʼebé riku no mós iha ema mai husi rai oioin. (Lee Éfeso 4:1-3.) Paulo temi hahalok diʼak sira iha ninia karta neʼe, hahalok sira-neʼe mak haraik-an, laran-maus, pasiénsia, no domin. Hahalok sira-neʼe hanesan uma nia riin neʼebé tonka hela uma hodi la bele monu. Ema mós presiza hakaʼas an atu tau matan didiʼak ba uma neʼe hodi uma neʼe diʼak nafatin. Tan neʼe mak apóstolu Paulo hatete ba ema kristaun iha Éfeso katak sira tenke “hakaʼas an atu nafatin iha unidade liuhusi espíritu santu”.

19 Ita hotu tenke hakaʼas an atu proteje kongregasaun nia unidade. Oinsá mak ita bele halo nuneʼe? Primeiru, ita tenke haburas no hatudu hahalok haraik-an, laran-maus, pasiénsia, no domin. Segundu, ita tenke hakaʼas an atu kontribui ba kongregasaun nia dame. Dala ruma ita bele komprende sala malu no neʼe hanesan nakfera kiʼik ida neʼebé bele halo fraku ita-nia unidade. Se ida-neʼe mak akontese, ita tenke hakaʼas an atu rezolve problema neʼe atu iha dame no unidade nafatin iha ita-nia leet.

20. Oinsá mak ita bele hatudu katak ita komprende duni liafuan sira neʼebé dehan, “Jeová ita-nia Maromak mak Jeová mesak ida deʼit”?

20 “Jeová ita-nia Maromak mak Jeová mesak ida deʼit”. Liafuan sira-neʼe importante tebes ba ema Izraél tanba neʼe fó kbiit ba sira atu hasoru susar sira neʼebé sira sei hasoru bainhira tama ba rai promete nian. Liafuan sira-neʼe mós sei fó forsa ba ita atu tahan hasoru terus boot neʼebé besik ona no kontribui ba dame no unidade iha mundu foun. Tan neʼe, mai ita kontinua adora Jeová mesak deʼit no serbí nia ho laran tomak, neon tomak, no kbiit tomak, no mós hakaʼas an atu kaer metin ba ita-nia dame no unidade ho irmaun-irmán sira. Se ita mak kontinua halo buat sira-neʼe, Jesus sei hakotu katak ita mak bibi-malae no ita mós sei haree ninia liafuan tuirmai neʼe sai loos: “Mai, imi neʼebé haʼu-nia Aman fó bensaun, mai simu Ukun neʼebé prepara ona ba imi husi mundu hahú.”—Mateus 25:34.

^ [1] (parágrafu 2) Deuteronômio 6:4, 5 Rona bá, oh Izraél: Jeová ita-nia Maromak mak Jeová mesak ida deʼit. Ó tenke hadomi Jeová ó-nia Maromak ho ó-nia laran tomak, ho ó-nia moris tomak, no ho ó-nia kbiit tomak.