Skip to content

Skip to table of contents

 LISAUN ESTUDU 17

Simu Jeová nia ajuda hodi kontra anju aat sira

Simu Jeová nia ajuda hodi kontra anju aat sira

“Ita halo funu . . . kontra anju aat sira iha lalehan.”​—ÉF 6:12.

KNANANUK 55 Keta taʼuk inimigu!

IHA LISAUN NEʼE *

1. Hanesan esplika iha Éfeso 6:10-13, saida mak dalan ida neʼebé Jeová hatudu katak nia hanoin ita? Esplika toʼok.

DALAN ida neʼebé Jeová hatudu katak nia hanoin ita nuʼudar ninia atan mak hodi ajuda ita kontra ita-nia inimigu. Ita-nia inimigu boot liu mak Satanás no ninia anju aat sira. Jeová fó avizu ba ita kona-ba inimigu sira-neʼe, no nia fó buat neʼebé ita presiza atu kontra sira. (Lee Éfeso 6:10-13.) Bainhira ita simu Jeová nia ajuda no sadere ba nia ho laran tomak, ita bele kontra Diabu ho susesu. Ita bele iha konfiansa hanesan apóstolu Paulo. Nia hakerek: “Se Maromak hamutuk ho ita, sé mak bele kontra ita?”​—Rom 8:31.

2. Saida mak ita sei aprende iha lisaun neʼe?

2 Nuʼudar ema Kristaun loos, ita la tau fokus ba Satanás no ninia anju aat sira. Maibé tau fokus hodi aprende kona-ba Jeová no serbí nia. (Sal 25:5) Maski nuneʼe, ita presiza hatene buat sira neʼebé Satanás halo. Tanbasá? Atu nuneʼe nia labele lohi ita. (2 Kor 2:11; nota.) Iha lisaun neʼe, ita sei aprende dalan ida neʼebé Satanás no ninia anju aat sira uza atu lohi ema. Ita mós sei aprende oinsá ita bele kontra sira ho susesu.

OINSÁ MAK ANJU AAT SIRA LOHI EMA

3-4. (a) Saida mak espiritizmu? (b) Oinsá mak ita hatene katak ema barak tebes fiar ba espiritizmu?

3 Dalan ida neʼebé Satanás no ninia anju aat sira uza atu lohi ema mak liuhusi espiritizmu. Ema neʼebé halo espiritizmu dehan katak sira hatene ka bele kontrola buat neʼebé baibain ema labele. Porezemplu, sira balu dehan katak  liuhusi siʼik futuru ka astrolojia, sira bele hatene buat neʼebé sei akontese. Ema seluk hatudu hanesan sira bele koʼalia ho ema neʼebé mate ona. Balu tan uza maninga no masonik, no sira karik koko atu fekit ema seluk. *

4 Ema barak tebes fiar ba espiritizmu. Peskiza ida neʼebé ema halaʼo iha nasaun 18 iha Amérika Latina no Karaíba, fó sai katak maizumenus besik porsentu 30 husi ema neʼebé tuir peskiza neʼe fiar ba matan-dook, maninga, ka masonik, no besik númeru neʼebé hanesan fiar katak ema bele koʼalia ho mate-klamar. Peskiza seluk mós halo iha nasaun 18 iha Áfrika. Husi ema sira neʼebé tuir peskiza iha rai sira-neʼe, maizumenus porsentu 50 dehan katak sira fiar matan-dook. Klaru katak, iha fatin hotu, ita tenke proteje ita-nia an husi espiritizmu. Tuir loloos, Satanás buka atu lohi “ema iha mundu tomak”.​—Apok 12:9.

5. Oinsá mak Jeová sente kona-ba espiritizmu?

5 Jeová mak “Maromak lia-loos nian”. (Sal 31:5) Entaun nia sente oinsá kona-ba espiritizmu? Nia odi ida-neʼe! Jeová hatete ba ema Izraél: “Iha imi-nia leet labele iha ema neʼebé sunu ninia oan-mane ka oan-feto iha ahi, ema neʼebé siʼik futuru, ema neʼebé halo masonik, ema neʼebé buka sinál oioin atu siʼik futuru, matan-dook, ema neʼebé fekit ema seluk, ema neʼebé husu ba ema neʼebé koko atu koʼalia ho ema mate ka husu ba ema neʼebé siʼik futuru, ka ema neʼebé husu ema mate. Tanba Jeová hakribi ema neʼebé halo buat sira-neʼe.” (Deut 18:10-12) Maski ema Kristaun la presiza tan halo tuir Ukun-Fuan neʼebé Jeová fó ba ema Izraél. Maibé ita hatene katak ninia sentimentu kona-ba espiritizmu nunka troka.​—Mal 3:6.

6. (a) Oinsá mak Satanás uza espiritizmu atu halo aat ba ema? (b) Tuir Eclesiastes 9:5, saida mak lia-loos kona-ba ema mate nia kondisaun?

6 Jeová fó avizu ba ita kona-ba espiritizmu tanba nia hatene katak Satanás uza espiritizmu atu halo aat ba ema. Satanás uza ida-neʼe atu habelar lia-bosok, hanesan lia-bosok katak ema mate sira moris hela iha mundu seluk. (Lee Eclesiastes 9:5.) Satanás mós uza ida-neʼe atu halo taʼuk ema no halo sira fila kotuk ba Jeová. Ninia objetivu mak atu ema neʼebé halo espiritizmu tau fiar ba anju aat sira duké ba Jeová.

OINSÁ MAK ITA KONTRA ANJU AAT SIRA

7. Saida mak Jeová fó sai ba ita?

7 Hanesan temi ona, Jeová fó sai ba ita buat neʼebé ita presiza hatene hodi Satanás no ninia anju aat sira labele lohi ita. Hanoin toʼok dalan sira neʼebé ita bele kontra hasoru Satanás no anju aat sira.

8. (a) Saida mak dalan importante atu kontra anju aat? (b) Oinsá mak Salmo 146:4 hatudu sai Satanás nia lia-bosok kona-ba mate?

8 Lee no medita Maromak nia Liafuan. Neʼe mak dalan importante liu atu ita la simu lia-bosok neʼebé anju aat sira habelar. Maromak nia Liafuan mak hanesan surik kroʼat no bele hatudu sai lia-bosok neʼebé Satanás habelar. (Éf 6:17) Porezemplu, Maromak nia Liafuan hatudu sai lia-bosok neʼebé dehan katak ema mate bele koʼalia ho ema moris.  (Lee Salmo 146:4.) Maromak nia Liafuan mós fó-hanoin ita katak só Jeová deʼit mak bele fó sai ho loloos kona-ba futuru. (Isa 45:21; 46:10) Se ita lee no medita Maromak nia Liafuan beibeik, ita sei odi no la simu lia-bosok neʼebé anju aat sira hakarak ita atu fiar.

9. Ita tenke hasees an husi toman saida deʼit neʼebé liga ho espiritizmu?

9 Lakohi halo buat naran deʼit neʼebé liga ho espiritizmu. Nuʼudar ema Kristaun loos, ita sei nunka halo espiritizmu. Porezemplu, ita la bá hasoru matan-dook ka koko atu koʼalia ho ema mate iha dalan seluk tan. Hanesan ita aprende ona iha lisaun ida uluk, ita hasees an husi kostume atu hakoi mate neʼebé bazeia ba fiar katak ema mate sira sei moris hela iha fatin ruma. No ita la uza astrolojia ka siʼik futuru hodi koko atu buka-hatene saida mak akontese iha futuru. (Isa 8:19) Ita hatene katak toman sira hanesan neʼe mak perigozu tebes tanba iha ligasaun ho Satanás no anju aat sira.

Banati-tuir ema Kristaun iha tempu uluk hodi soe sasán hotu neʼebé liga ho espiritizmu no la simu atividade halimar nian neʼebé liga ho anju aat (Haree parágrafu 10-12)

10-11. (a) Saida mak ema balu iha apóstolu sira-nia tempu halo bainhira sira aprende lia-loos? (b) Tuir 1 Korinto 10:21, tanbasá ita presiza banati-tuir ema Kristaun iha apóstolu sira-nia tempu, no oinsá mak ita bele halo nuneʼe?

10 Soe sasán sira neʼebé iha ligasaun ho espiritizmu. Ema balu neʼebé hela iha Éfeso durante apóstolu sira-nia tempu envolve an ho espiritizmu. Bainhira sira aprende lia-loos, sira halo desizaun neʼebé boot. Sira “barak neʼebé uluk halo masonik oioin, sira halibur sira-nia livru hamutuk no sunu iha ema hotu nia oin”. (Após 19:19) Ema sira-neʼe hakaʼas an atu kontra anju aat. Sira-nia livru kona-ba masonik mak karun tebes. Maski nuneʼe sira sunu livru sira-neʼe duké fó ka faʼan ba ema seluk. Sira hanoin liu kona-ba oinsá halo Jeová kontente duké hanoin kona-ba sira-nia livru nia folin.

 11 Oinsá mak ita bele banati-tuir ezemplu husi ema Kristaun iha apóstolu sira-nia tempu? Diʼak atu soe ita-nia sasán naran deʼit neʼebé karik iha ligasaun ho espiritizmu. Neʼe inklui biru, maninga, ka sasán neʼebé ema tara ka uza atu proteje sira husi anju aat.​—Lee 1 Korinto 10:21.

12. Pergunta saida deʼit mak ita tenke husu ita-nia an kona-ba atividade halimar nian?

12 Hanoin didiʼak Ita-nia atividade halimar nian. Husu ba Ita-nia an: ‘Haʼu lee livru, revista, ka informasaun iha internét kona-ba espiritizmu ka lae? Oinsá ho múzika neʼebé haʼu rona, filme no programa televizaun neʼebé haʼu haree, ka vídeo game neʼebé haʼu halimar? Haʼu-nia atividade halimar nian balu liga ho espiritizmu ka lae? Atividade neʼe hatudu kona-ba vampir, zombi, ka buat seluk hanesan neʼe ka lae? Atividade neʼe hatudu kona-ba masonik, maninga no fó-malisan nuʼudar buat neʼebé diʼak ka lae?’ Tuir loloos, laʼós istória hotu neʼebé ema inventa iha filme ka livru mak iha ligasaun ho espiritizmu. Bainhira Ita hanoin didiʼak Ita-nia atividade halimar nian, hakaʼas an atu halo desizaun neʼebé sei ajuda Ita hodi hadook an husi buat neʼebé Jeová odi. Ita hakarak “hakaʼas an atu nafatin iha konxiénsia neʼebé moos iha Maromak nia oin”.​—Após 24:16. *

13. Ita hakarak hasees an husi saida?

13 Labele konta istória kona-ba anju aat. Ita presiza banati-tuir Jesus nia  ezemplu. (1 Ped 2:21) Antes Jesus mai iha rai, nia hela iha lalehan, no nia hatene buat barak kona-ba Satanás no anju aat sira. Maibé nia la konta istória kona-ba saida mak anju aat sira halo. Jesus hakarak atu hanorin ema kona-ba Jeová laʼós Satanás. Ita bele banati-tuir Jesus hodi la habelar istória kona-ba anju aat sira. Maibé ita hatudu liuhusi ita-nia liafuan katak ita-nia “laran kontente tanba buat diʼak”, neʼe mak lia-loos.​—Sal 45:1.

Ita la presiza taʼuk anju aat sira. Jeová, Jesus, no anju sira mak forsa boot liu (Haree parágrafu 14-15) *

14-15. (a) Tanbasá mak ita la presiza taʼuk anju aat sira? (b) Evidénsia saida mak hatudu katak Jeová proteje ninia povu ohin loron?

14 Keta taʼuk anju aat sira. Iha mundu agora, karik buat aat akontese ba ita. Asidente, moras, ka mate bele akontese derrepente deʼit. Maibé ita la presiza hanoin katak anju aat sira mak halo ida-neʼe. Bíblia esplika katak “tempu susar no situasaun neʼebé mosu derrepente deʼit” kona ema hotu. (Ecle 9:11) Jeová hatudu sai ona katak nia forsa boot liu fali anju aat sira. Porezemplu, Maromak la husik Satanás atu oho Job. (Job 2:6) Iha Moisés nia tempu, Jeová hatudu sai katak nia iha forsa boot liu fali amlulik sira neʼebé halo masonik iha rai-Ejitu. (Éx 8:18; 9:11) Jesus simu ona kbiit husi Jeová no nia hatudu katak nia forsa liu fali Satanás no ninia anju aat sira bainhira nia soe tun sira husi lalehan mai rai. No lakleur tan Jesus sei soe sira ba rai-kuak neʼebé kleʼan, no sira labele tan halo aat ba ema.​—Apok 12:9; 20:2, 3.

15 Ita haree ona evidénsia barak katak Jeová proteje ninia povu ohin loron. Hanoin toʼok kona-ba ida-neʼe: Ita haklaken no hanorin lia-loos iha rai hotu iha mundu neʼe. (Mt 28:19, 20) Rezultadu mak, ita hatudu sai Diabu nia hahalok aat sira. Entaun, se Satanás iha kbiit, nia sei hapara ita-nia atividade hotu, maibé nia labele halo nuneʼe. Tan neʼe, ita la presiza sai taʼuk ba anju aat sira. Ita hatene katak “Jeová nia matan hateke didiʼak ba mundu tomak atu hatudu ninia kbiit hodi salva ninia atan sira neʼebé laran-metin ba nia”. (2 Krón 16:9) Se ita laran-metin ba  Jeová, nia sei halakon susar hotu neʼebé anju aat halo.

BENSAUN BA EMA NEʼEBÉ SIMU JEOVÁ NIA AJUDA

16-17. Konta toʼok ezemplu kona-ba aten-brani neʼebé irmán ida hatudu hodi kontra anju aat sira.

16 Presiza aten-brani atu kontra hasoru anju aat sira, liuliu bainhira belun ka família neʼebé ho motivu diʼak kontra ita. Maibé Jeová haraik bensaun ba ema sira neʼebé hatudu aten-brani. Hanoin toʼok ezemplu kona-ba irmán ida naran Erica, neʼebé hela iha rai-Gana. Erica tinan 21 bainhira nia estuda Bíblia. Tanba ninia aman halo masonik, nia tenke hola parte iha kostume neʼebé liga ho anju aat, neʼe envolve han naʼan neʼebé hasaʼe ona ba beiʼala sira neʼebé ninia aman adora. Bainhira Erica lakohi, ninia família hanoin katak nia la hatudu respeitu ba sira-nia beiʼala sira. Família fiar katak beiʼala sira sei fó kastigu ba sira hodi hetan moras mentál no fíziku.

17 Erica nia família obriga nia halo tuir kostume neʼe, maibé nia lakohi, maski neʼe katak nia tenke sai husi ninia uma. Testemuña balu konvida nia atu hela ho sira. Jeová haraik bensaun duni ba Erica hodi iha família foun, neʼe mak maluk fiar-naʼin neʼebé hanesan maun-alin. (Mc 10:29, 30) Maski ninia família nega nia no sunu ninia sasán hotu, maibé Erica laran-metin nafatin ba Jeová, nia hetan batizmu no agora serbí nuʼudar pioneiru regulár. Nia la taʼuk anju aat sira. No kona-ba ninia família Erica dehan: “Loroloron haʼu halo orasaun katak haʼu-nia família bele koñese Jeová no hetan liberdade hodi serbí ita-nia Maromak domin nian.”

18. Ita sei hetan bensaun saida bainhira tau fiar ba Jeová?

18 Klaru katak laʼós ita hotu sei hasoru koko hanesan neʼe kona-ba ita-nia fiar. Maibé, ita hotu presiza kontra hasoru anju aat no tau fiar ba Jeová. Se ita halo nuneʼe, ita sei simu bensaun barak, no sei hasees an husi Satanás nia lia-bosok. No mós, ita sei la sai taʼuk kona-ba anju aat sira. Liután neʼe, ita sei hametin ita-nia relasaun ho Jeová nuʼudar belun. Dixípulu Tiago hakerek: “Hakruʼuk ba Maromak; maibé kontra hasoru Diabu, no nia sei halai husi imi. Hakbesik ba Maromak, no nia sei hakbesik ba imi.”​—Tgo 4:7, 8.

KNANANUK 8 Jeová mak ita-nia fatin protesaun

^ par. 5 Ho domin Jeová fó avizu ba ita kona-ba anju aat sira no buat aat neʼebé sira halo. Oinsá mak anju aat sira koko atu lohi ema? Iha dalan saida deʼit mak ita bele kontra hasoru anju aat sira? Iha lisaun neʼe, ita sei aprende oinsá Jeová ajuda ita atu la monu ba sira-nia lia-bosok.

^ par. 3 ESPLIKASAUN BA FRAZE: Hanesan uza iha Bíblia, liafuan espiritizmu refere ba fiar ka toman neʼebé liga ho anju aat sira. Neʼe inklui fiar katak ema mate iha klamar neʼebé bele koʼalia ho ema neʼebé moris hela, baibain liuhusi ema ida (matan-dook ida). Espiritizmu mós inklui buat sira hanesan astrolojia, siʼik futuru, masonik, maninga, no forsa neʼebé la hanesan baibain.

^ par. 12 Katuas sira la iha podér atu halo ukun-fuan kona-ba atividade halimar nian. Maibé ema Kristaun ida-idak tenke uza ninia konxiénsia neʼebé hetan treinu ona husi Bíblia bainhira hili buat neʼebé nia sei lee, haree, ka halimar. Família nia ulun neʼebé diʼak presiza haree katak família nia atividade halimar nian hotu tuir Bíblia nia prinsípiu sira.​—Haree informasaun iha jw.org® ho títulu “Testemuña ba Jeová iha lista kona-ba filme, livru, ka múzika ruma neʼebé sira labele haree ka rona ka lae?”, klik KONA-BA AMI > PERGUNTA SIRA NEʼEBÉ BAIBAIN EMA HUSU.

^ par. 54 ESPLIKASAUN BA DEZEÑU: Dezeñu kona-ba Jesus neʼebé nuʼudar Liurai kbiit boot iha lalehan no dirije anju sira nuʼudar tropa ida.