Skip to content

Skip to table of contents

Hanoin nafatin kona-ba Jeová nia direitu atu ukun

Hanoin nafatin kona-ba Jeová nia direitu atu ukun

“Halo ema hotu hatene katak Ita, neʼebé naran Jeová, Ita deʼit mak Maromak Aas Liu Hotu iha mundu tomak.”​—SALMO (MAZMUR) 83:18.

KNANANUK: 46, 136

1, 2. (a) Saida mak importante liu fali buat sira neʼebé ema hanoin? (b) Tanbasá mak hanoin beibeik no fó apoiu ba Jeová nia direitu atu ukun importante ba ita?

EMA barak ohin loron hanoin katak osan mak buat neʼebé importante liu ba sira. Osan mak buat neʼebé sira sempre hanoin beibeik. Sira uza tempu barak hodi buka osan liután ka rai osan sira-neʼe. Ba ema seluk tan, buat importante liu ba sira mak sira-nia família, saúde, ka oinsá mak atu kumpre planu sira iha sira-nia moris.

2 Tuir loloos iha buat ida mak importante liu fali buat sira-neʼe, neʼebé kona ema hotu. Neʼe mak kona-ba Maromak Jeová nia direitu atu ukun. Importante tebes atu hanoin beibeik kona-ba neʼe. Tanbasá? Tanba se ita la kuidadu, ita bele sai preokupa liu ho moris loroloron nian ka hanoin demais kona-ba ita-nia problema toʼo haluha katak Jeová nia direitu atu ukun mak importante tebes. Maibé se ita mak fó apoiu ba Jeová nia direitu atu ukun, neʼe bele halo fasil ba ita atu tahan hasoru problema loroloron nian, no mós halo ita hakbesik liután ba Jeová.

TANBASÁ MAK IDA-NEʼE IMPORTANTE?

3. Satanás hakarak ema atu fiar saida kona-ba Maromak nia ukun?

3 Diabu Satanás hamosu duvida ida kona-ba Jeová nia direitu atu ukun. Nia hakarak ema atu hanoin katak Jeová mak Ukun-Naʼin  neʼebé ladiʼak no katak Jeová nunka iha hakarak neʼebé diʼak ba ema. Nia hakarak ema fiar katak, se ema mak ukun rasik sira-nia an, sira sei sai kontente liu. (Gênesis [Kejadian] 3:1-5) Nia mós hatete katak la iha ema ida mak laran-metin tebes ba Maromak, no nia dehan katak se ema mak hasoru susar iha sira-nia moris, ema sei la hakruʼuk tan ba Jeová nuʼudar sira-nia Ukun-Naʼin. (Jó [Ayub] 2:4, 5) Tanba Diabu hamosu duvida neʼe mak Jeová husik tempu atu prova katak ema nia moris neʼebé sees husi Maromak nia ukun sei la hetan susesu, no lori deʼit susar ba ema hotu.

4. Tanbasá mak Jeová tenke halakon duvida kona-ba ninia direitu atu ukun?

4 Tuir loloos, Jeová hatene katak liafuan sira neʼebé Diabu koʼalia mak lia-bosok no la tuir evidénsia. Se nuneʼe, tanbasá mak Jeová la deside atu rezolve kedas problema neʼe, maibé sei husik Satanás koko atu prova ninia liafuan sira? Tanba duvida neʼebé Diabu hamosu, kona mós kriatura hotu iha lalehan no rai. (Lee Salmo [Mazmur] 83:18. *) Komesa husi tempu neʼebé ema primeiru Adão ho Eva kontra Jeová nia ukun, kriatura barak mós hili hodi kontra Jeová nia direitu atu ukun. Karik neʼe bele halo kriatura balu hanoin katak, buat neʼebé Diabu koʼalia, loos duni. Se ema ka anju sira mak iha nafatin duvida kona-ba Jeová nia direitu atu ukun, neʼe bele hamosu nafatin problema entre nasaun, rasa, suku, família ka entre ema ida-idak. Moris sei nunka bele iha dame no unidade. Maibé kuandu Jeová fó ona prova katak nia mak iha direitu atu ukun, kriatura hotu sei hakruʼuk ba ninia ukun neʼebé furak liu hotu. Iha tempu neʼebá, dame sei domina lalehan no rai!​—Éfeso 1:9, 10.

5. Tanbasá mak Jeová nia direitu atu ukun kona ita hotu?

5 Iha futuru, kriatura hotu sei haree katak Maromak mak iha direitu atu ukun, no Satanás ho ema nia ukun neʼebé la iha susesu sei lakon ba nafatin. Maromak nia Ukun liuhusi Mesias sei susesu ba nafatin. Toʼo ona tempu neʼebá, ema laran-metin sira fó ona prova katak sira apoia Maromak nia Ukun. (Isaías [Yesaya] 45:23, 24) Ita hotu hakarak sai parte ida ba ema sira-neʼe, loos ka lae? Se nuneʼe, ita presiza komprende tanbasá mak Maromak nia direitu atu ukun importante tebes ba ita.

JEOVÁ NIA DIREITU ATU UKUN IMPORTANTE LIU FALI ITA-NIA SALVASAUN

6. Jeová nia direitu atu ukun importante liu fali saida?

6 Jeová nia direitu atu ukun mak importante liu fali ita rasik nia ksolok. Maibé neʼe la dehan katak ita-nia salvasaun la importante, ka Jeová la hanoin kona-ba ita. Oinsá mak ita hatene?

7, 8. Tanbasá mak dalan neʼebé Jeová prova katak nia iha direitu atu ukun tenkesér inklui kumpre ninia promesa hotu?

7 Jeová hadomi tebes ema. Nia hafolin tebes ita toʼo uza ninia Oan-Mane nia raan atu fó moris rohan-laek ba ita. (João 3:16; 1 João 4:9) Se Jeová mak la kumpre ninia promesa kona-ba ita-nia futuru, neʼe hatudu katak Satanás ho sira neʼebé kontra Jeová mak loos. Satanás hatete katak Jeová mak bosok-teen ida neʼebé nunka fó buat diʼak ba ema, no Nia ukun la ho justisa. Sira neʼebé kontra Jeová goza nia kona-ba nia promesa hodi dehan: “Nia promete katak nia sei mai fali, maibé nia iha neʼebé? Husi ita-nia beiʼala sira-nia tempu, buat hotu kontinua hanesan deʼit husi tempu neʼebé Maromak kria mundu.” (2 Pedro 3:3, 4) Tan neʼe, dalan neʼebé Jeová prova katak nia iha direitu atu ukun tenkesér inklui mós salva ema sira neʼebé laran-metin ba nia. (Lee Isaías  [Yesaya] 55:10, 11. *) Jeová nia ukun nakonu ho domin, tan neʼe ita bele fiar katak nia sempre hadomi no hafolin ninia atan sira neʼebé laran-metin.​—Êxodo (Keluaran) 34:6.

8 Maski Jeová nia direitu atu ukun mak importante tebes, maibé ita-nia salvasaun mós importante ba nia. Jeová hanoin tebes ita. Hodi hanoin-hetan katak Jeová nia direitu atu ukun mak importante liu bele ajuda ita atu fó atensaun no fó apoiu tomak ba Jeová nia ukun.

SAIDA MAK TROKA JOB NIA HANOIN?

9. Satanás koʼalia saida kona-ba Job? (Haree dezeñu iha pájina 22.)

9 Importante tebes atu iha hanoin neʼebé loos kona-ba Jeová nia direitu atu ukun. Ita bele haree ida-neʼe liuhusi livru Jó neʼebé hakerek iha tempu neʼebé livru barak husi Bíblia seidauk iha. Iha livru neʼe, Satanás hatete katak se Job mak hetan terus makaʼas, nia sei fila kotuk ba Maromak. Satanás mós husu Maromak atu fó terus ba Job. Jeová sei la halo nuneʼe, maibé nia husik Satanás mak atu koko Job. Jeová dehan ba nia: “Buat hotu neʼebé ninian iha ona ó-nia liman.” (Lee Jó [Ayub] 1:7-12. *) Lakleur, Job lakon hotu ninia atan no sasán sira. Tuirmai Job nia oan naʼin-sanulu mós mate. Satanás halo akontesimentu neʼe haree hanesan mai husi Maromak. (Jó [Ayub] 1:13-19) Depois, Satanás halo Job sai moras makaʼas neʼebé lori terus boot ba nia. (Jó [Ayub] 2:7) Aat liután mak Job nia feen no belun falsu naʼin-tolu koʼalia liafuan neʼebé hakanek no halo nia laran-tun.​—Jó (Ayub) 2:9; 3:11; 16:2.

10. Maski Job hatudu laran-metin ba Jeová, maibé saida mak la loos kona-ba nia?

10 Buat neʼebé Satanás hatete loos ka lae? Lae. Tanba maski Job hasoru terus makaʼas, nia nunka fila kotuk ba Jeová. (Jó [Ayub] 27:5) Maibé ba tempu uitoan Job haluha  kona-ba buat neʼebé importante no nia hanoin liu kona-ba ninia an. Nia hatete beibeik katak nia nunka halo sala. Nia mós hatete katak nia iha direitu atu hatene tanbasá mak nia hetan terus sira-neʼe. (Jó [Ayub] 7:20; 13:24) Ita bele komprende kona-ba Job nia sentimentu. Maibé Jeová hatene katak Job nia hanoin ladún loos, tan neʼe nia korrije Job. Jeová halo saida?

11, 12. Jeová ajuda Job hodi komprende kona-ba saida, no Job sente oinsá?

11 Ita bele lee kona-ba saida mak Jeová hatete ba Job iha kapítulu 38 toʼo 41. Jeová la esplika ba Job tanbasá mak nia hetan terus, maibé ajuda deʼit nia atu komprende katak nia kiʼik tebes se kompara ho Maromak. Jeová hanorin Job katak iha buat ida mak importante liu fali Job nia problema sira. (Jó [Ayub] 38:18-21) Jeová nia liafuan sira ajuda Job hodi hadiʼa ninia hanoin.

12 Jeová la iha sentimentu ka lae hodi fó konsellu ba Job maski Job hasoru ona terus oioin? Lae, Job rasik mós la sente nuneʼe. Job komprende no hafolin Jeová nia konsellu. Nia dehan: “Haʼu dada fali haʼu-nia liafuan, no haʼu arrepende an hodi tuur iha rai-rahun no ahi-kadesan laran.” (Jó [Ayub] 42:1-6) Antes neʼe, mane joven ida naran Eliú mós ajuda ona Job atu hadiʼa ninia hanoin. (Jó [Ayub] 32:5-10) Bainhira Job rona ba Jeová nia konsellu no hadiʼa ninia hanoin, Jeová fó-hatene ba ema seluk katak nia kontente tebes ho Job nia laran-metin.​—Jó (Ayub) 42:7, 8.

13. Oinsá mak Jeová nia konsellu ajuda Job maski ninia terus sira liu ona?

13 “Jeová haraik bensaun barak liu fali ba Job nia moris ikus nian duké moris uluk nian” no ikusmai Job mós “iha tan oan-mane naʼin-hitu no oan-feto naʼin-tolu”. (Jó [Ayub] 42:12-14) Maski Job hadomi tebes ninia oan sira-neʼe, maibé ita mós bele fiar katak nia sei hanoin nafatin ninia oan sira neʼebé uluk mate. Karik susar no terus neʼebé kona nia ho ninia família belit iha ninia neon ba tempu naruk. Maski ikusmai karik Job buka-hatene duni kona-ba tanbasá mak nia hetan terus sira-neʼe, maibé karik nia sei iha duvida nafatin kona-ba tanbasá mak Jeová husik nia hetan terus barak. Iha situasaun hanesan neʼe, ita bele fiar katak Jeová nia konsellu kontinua ajuda Job maski ninia terus sira ramata ona. Tanbasá? Tanba se Job mak iha duni duvida hanesan neʼe, nia bele hanoin-hetan kona-ba liafuan sira neʼebé Jeová koʼalia ba nia hodi hetan kmaan no ajuda nia atu iha fali hanoin neʼebé loos.​—Salmo (Mazmur) 94:19.

Ita bele tau fokus ba Jeová nia direitu atu ukun duké hanoin liu kona-ba ita rasik nia problema sira ka lae? (Haree parágrafu 14)

14. Saida mak ita bele aprende husi buat neʼebé akontese ba Job?

14 Medita kona-ba buat neʼebé akontese ba Job bele ajuda ita hadiʼa ita-nia hanoin no fó kmaan ba ita. Jeová rai liafuan sira neʼebé hakerek iha livru Jó “hodi hanorin ita no fó ita esperansa, basá Eskritura sira-neʼe ajuda ita atu tahan no fó kmaan mai ita”. (Roma  15:4) Livru Jó hanorin ita katak ita labele hanoin liu kona-ba ita rasik nia problema toʼo haluha tiha kona-ba Jeová nia direitu atu ukun. Ita hakarak halo hanesan Job atu apoia Jeová nia direitu atu ukun liuhusi hatudu laran-metin ba Jeová maski hasoru susar iha ita-nia moris.

15. Saida mak rezultadu se ita tahan terus ho laran-metin?

15 Husi buat neʼebé akontese ba Job ita bele aprende katak susar no terus neʼebé akontese iha ita-nia moris la hatudu katak Jeová hirus ho ita. Loloos neʼe fó oportunidade ba ita atu apoia Jeová nia direitu atu ukun. (Provérbios [Amsal] 27:11) Se ita mak tahan ho laran-metin, ita sei halo Jeová kontente no hametin ita-nia esperansa kona-ba futuru. (Lee Roma 5:3-5.) Livru Jó hatudu katak “Jeová laran-diʼak tebes ho domin no laran-sadiʼa”. (Tiago 5:11) Se ita mak apoia Jeová nia direitu atu ukun, nia sei fó kolen ba ita. Hodi hatene kona-ba neʼe sei ajuda ita atu “tahan buat hotu ho pasiénsia no ksolok”.​—Koloso 1:11.

KONTINUA TAU FOKUS

16. Tanbasá mak importante atu hanoin beibeik kona-ba Jeová nia direitu atu ukun?

16 La fasil atu tau fokus ba Jeová nia direitu atu ukun bainhira ita hasoru daudauk problema. Maibé, se ita mak hanoin demais kona-ba ita-nia problema, maski problema neʼebé kiʼik bele sente hanesan problema boot. Tan neʼe mak importante tebes atu hanoin beibeik kona-ba Jeová nia direitu atu ukun iha tempu neʼebé ita hasoru problema naran deʼit.

17. Tanbasá sai okupadu ho Jeová nia serbisu ajuda ita tau fokus ba ninia direitu atu ukun?

17 Sai okupadu ho Jeová nia serbisu bele ajuda ita atu hanoin kona-ba buat neʼebé importante liu. Porezemplu, irmán ida naran Renee hetan estrok, ninia isin sempre moras no nia mós iha kankru. Bainhira nia baixa iha ospitál, nia haklaken ba ema neʼebé serbisu iha ospitál, pasiente seluk, no ema neʼebé bá vizita nia. Iha tempu ida Renee baixa iha ospitál ba semana rua ho balu, no nia haklaken ba oras 80. Maski Renee hatene katak loron ida nia sei mate, maibé nia nunka haluha kona-ba buat neʼebé importante liu. Fó apoiu ba Jeová nia direitu atu ukun lori dame ba nia.

18. Buat neʼebé akontese ba Jennifer hanorin saida mai ita kona-ba fó apoiu ba Jeová nia direitu atu ukun?

18 Ita mós bele fó apoiu ba Jeová nia direitu atu ukun iha tempu neʼebé ita hasoru daudauk problema kiʼik loroloron nian. Irmán ida naran Jennifer hein aviaun ba loron tolu iha aeroportu, tanba ema sempre kansela ninia aviaun. Nia sente kole no mesamesak. Tuir loloos Jennifer bele sente katak nia la merese atu hasoru problema neʼe. Maibé duké hanoin hanesan neʼe, nia halo orasaun ba Jeová atu ajuda nia haklaken ba ema seluk neʼebé hein aviaun iha aeroportu. Nia haklaken duni ba ema barak no fahe livru barak. Jennifer dehan: “Haʼu sente katak Jeová fó duni bensaun ba haʼu iha tempu susar neʼe no nia fó kbiit ba haʼu hodi uza oportunidade neʼe atu fó sai ninia naran.”

19. Saida mak hatudu katak Jeová nia povu mak relijiaun neʼebé loos?

19 Só Jeová nia povu deʼit mak komprende katak importante tebes atu apoia Jeová nia direitu atu ukun. Ida-neʼe hatudu katak sira mak relijiaun neʼebé loos. Tan neʼe mak ita ida-idak tenkesér kontinua fó apoiu ba Jeová nia direitu atu ukun.

20. Jeová sente oinsá kona-ba buat hotu neʼebé Ita halo hodi apoia ninia direitu atu ukun?

20 Jeová haree no hafolin buat hotu neʼebé Ita halo hodi serbí nia ho laran-metin no tahan susar oioin atu apoia ninia direitu atu ukun. (Salmo [Mazmur] 18:25) Lisaun tuirmai sei koʼalia kona-ba tanbasá mak Jeová merese atu Ita apoia ninia direitu atu ukun, no saida tan mak Ita bele halo hodi apoia ninia direitu atu ukun.

^ par. 4 Salmo 83:18 No halo ema hotu hatene katak Ita, neʼebé naran Jeová, Ita deʼit mak Maromak Aas Liu Hotu iha mundu tomak.

^ par. 7 Isaías 55:10, 11 10 Hanesan udan no jelu-rahun tun husi lalehan no la fila fali ba ninia fatin, maibé tenke habokon rai hodi halo ai-horis sira moris no fó fuan, hodi fó fini ba ema neʼebé kari fini no ai-han ba ema neʼebé han, 11 nuneʼe mós ho liafuan neʼebé sai husi haʼu-nia ibun. Haʼu-nia liafuan sei la fila fali ba haʼu se neʼe seidauk fó rezultadu ida, maibé haʼu-nia liafuan sei sai loos duni tuir haʼu-nia hakarak, no buat neʼebé haʼu halo sei hetan susesu duni tuir haʼu-nia liafuan.

^ par. 9 Jó 1:7-12 Tuirmai, Jeová husu ba Satanás: “Ó foin mai husi neʼebé?” Satanás hatán ba Jeová: “Haʼu foin laʼo bá-mai haleʼu mundu.” Jeová hatete ba Satanás: “Ó haree ona haʼu-nia atan Job ka? Iha mundu, la iha ema ida hanesan nia. Nia mak ema neʼebé laran-loos no laran-metin, hamtaʼuk ba Maromak no hadook an husi buat neʼebé aat.” Rona tiha neʼe, Satanás hatán ba Jeová: “Se Job la hetan buat ida, nia sei hamtaʼuk nafatin Maromak ka lae? 10 Ó mak tau lutu haleʼu nia, ninia uma no buat hotu neʼebé nia iha hodi proteje nia, loos ka lae? Ó mós haraik ona bensaun ba serbisu hotu neʼebé nia halo ho liman, no ninia animál sira sai barak iha rai. 11 Maibé, ba dala ida-neʼe, lolo ó-nia liman no foti toʼok buat hotu neʼebé ninian. Nia sei hatete aat duni ba ó iha ó-nia oin.” 12 Ho ida-neʼe, Jeová dehan ba Satanás: “Haree bá! Buat hotu neʼebé ninian iha ona ó-nia liman. Maibé nia deʼit mak ó-nia liman keta book!” Nuneʼe, Satanás sees husi Jeová nia oin.