Skip to content

Skip to table of contents

Pergunta husi lee-naʼin

Pergunta husi lee-naʼin

Tau ai-pedasuk rua hamutuk neʼebé temi iha Ezequiel kapítulu 37 signifika saida?

Liuhusi Ezequiel, Jeová hatoʼo mensajen atu fó esperansa ba nasaun Izraél katak sira sei sai fali nasaun ida deʼit bainhira sira fila fali ba rai neʼebé Jeová promete. Mensajen neʼe mós fó-hatene nanis kona-ba Maromak nia povu sei sai ida deʼit komesa iha loron ikus sira.

Jeová haruka ninia profeta Ezequiel atu foti ai-pedasuk rua, no nia tenke hakerek iha ai ida “Ba Judá no ba povu Izraél neʼebé hamutuk ho nia”, no iha ai ida seluk nia tenke hakerek “Ba José, ai-pedasuk Efraim nian, no umakain Izraél hotu neʼebé hamutuk ho nia”. Ezequiel kaer hamutuk ai-pedasuk rua neʼe atu sai “pedasuk ida deʼit” iha ninia liman.—Ezequiel (Yehezkiel) 37:15-17.

 Liafuan “Efraim” reprezenta saida? Liurai primeiru ba Izraél suku sanulu husi parte norte mak Jeroboam, nia mai husi suku Efraim, suku boot ida neʼebé reprezenta suku sanulu seluk. (Deuteronômio [Ulangan] 33:13, 17; 1 Reis [Raja-Raja] 11:26) Suku neʼe mai husi José nia oan Efraim. (Números [Bilangan] 1:32, 33) Tanba José simu ona bensaun espesiál ida husi Jacob, tan neʼe mak “ai-pedasuk Efraim nian” bele reprezenta suku sanulu husi parte norte. Iha tempu neʼebé Ezequiel hakerek profesia neʼe, ema Asíria funu manán tiha ona Izraél nia suku sanulu husi parte norte no mós kaer sira ba rai-Asíria iha tinan 740 molok Kristu. (2 Reis [Raja-Raja] 17:6) Tinan barak liutiha, ema Babilónia funu manán Asíria no lori fali ema Izraél sai namkari iha rai sira neʼebé Babilónia ukun.

Iha tinan 607 molok Kristu, ema Babilónia mós funu manán suku Izraél rua seluk husi parte súl no lori sira ba Babilónia. Karik iha tempu neʼe mós sira lori ema restu husi suku sanulu husi parte norte ba Babilónia. Liurai sira neʼebé ukun parte súl mai hotu husi suku Judá, no amlulik sira hotu mós hela iha Judá tanba sira serbí iha templu iha sidade Jeruzalein. (2 Crônicas [Tawarikh] 11:13, 14; 34:30) Tan neʼe mak ai-pedasuk “ba Judá” reprezenta suku rua seluk husi Izraél parte súl.

Horibainhira mak ai-pedasuk rua neʼe sai ida deʼit? Neʼe akontese iha tinan 537 molok Kristu bainhira ema balu neʼebé reprezenta parte rua husi suku Izraél, fila fali ba Jeruzalein hodi harii fali templu. Husi tempu neʼebá, ema Izraél hotu sai fali nasaun ida deʼit atu adora Jeová hamutuk fali. (Ezequiel [Yehezkiel] 37:21, 22) Profeta Isaías no Jeremias mós fó-hatene nanis kona-ba unidade neʼe.—Isaías (Yesaya) 11:12, 13; Jeremias (Yeremia) 31:1, 6, 31.

Ezequiel nia profesia neʼe fó-hatene nanis saida kona-ba adorasaun neʼebé loos? Katak Jeová sei lori ema hotu neʼebé adora nia atu “sai ida deʼit”. (Ezequiel [Yehezkiel] 37:18, 19) Profesia neʼe sai loos ona ka lae? Sai loos duni. Profesia neʼe komesa sai loos iha tinan 1919. Husi tempu neʼebá Maromak nia povu neineik-neineik komesa organiza an, no sai unidade fali. Maski Satanás mós koko makaʼas atu halo sira fahe malu ba nafatin, maibé ninia hakarak la bele sai loos.

Iha tempu neʼebá, maioria husi Maromak nia povu iha esperansa atu sai liurai no amlulik iha lalehan hamutuk ho Jesus. (Apokalipse 20:6) Sira mak hanesan ai-pedasuk ba Judá nian. Maibé liutiha tempu uitoan, ema sira neʼebé iha esperansa atu moris ba nafatin iha rai mós komesa aumenta barak. (Zacarias [Zakharia] 8:23) No sira mak hanesan ai-pedasuk ba José nian.

Ohin loron, grupu rua neʼe serbí Jeová hamutuk. Sira-nia Liurai mak Jesus Kristu, nia mak iha Ezequiel nia profesia bolu nuʼudar “haʼu-nia atan David”. (Ezequiel [Yehezkiel] 37:24, 25) Iha Jesus nia orasaun, nia husu atu ninia dixípulu sira ‘bele sai ida deʼit, hanesan ninia Aman ida deʼit ho nia no nia ida deʼit ho ninia Aman’. * (Haree nota iha kraik.) (João 17:20, 21) Jesus mós fó-hatene nanis katak ninia bibi-lubun kiʼik, ema kose-mina sira sei “sai luhan ida deʼit” hamutuk ho ninia “bibi seluk”. Sira hotu sei tuir deʼit “bibi-atan ida”. (João 10:16) Ohin loron, maski Maromak nia povu iha esperansa neʼebé la hanesan, maibé sira iha unidade tuir buat neʼebé Jesus fó-hatene nanis ona.

^ par. 6 Bainhira Jesus koʼalia kona-ba sinál ba loron ikus sira, nia uza ai-knanoik balu. Primeiru Jesus koʼalia kona-ba “atan laran-metin no matenek”, ema grupu kose-mina neʼebé sei tau matan ba Maromak nia povu. (Mateus 24:45-47) Tuirmai nia uza ai-knanoik sira kona-ba ema kose-mina hotu. (Mateus 25:1-30) Ikus, nia koʼalia kona-ba sira neʼebé apoia Kristu nia alin neʼebé iha esperansa atu moris ba nafatin iha rai. (Mateus 25:31-46) Hanesan neʼe mós ohin loron, Ezequiel nia profesia sai loos ulukliu ba ema neʼebé iha esperansa atu moris iha lalehan. Maski suku sanulu husi Izraél baibain la reprezenta ema neʼebé iha esperansa atu moris iha rai, maibé profesia neʼe fó-hanoin ita katak ema neʼebé iha esperansa atu bá lalehan no ema neʼebé atu moris iha rai, sira hotu iha unidade ida deʼit.