Skip to content

Skip to table of contents

Buka Maromak nia Ukun, laʼós sasán

Buka Maromak nia Ukun, laʼós sasán

“Kontinua buka [Maromak nia] Ukun, no buat sira-neʼe sei fó tan ba imi.”—LUCAS 12:31.

KNANANUK: 40, 44

1. Saida mak la hanesan entre buat neʼebé ita presiza ho buat neʼebé ita hakarak atu iha?

IHA ita-nia moris, iha buat balu neʼebé importante tebes ba ita, porezemplu, hahán, roupa no fatin atu hela. Ita presiza buat sira-neʼe hodi moris. Iha mós buat neʼebé ita hakarak atu iha, maibé la importante ba ita-nia moris. Buat sira-neʼe barak tebes, no susar ba ema balu atu hatene ho loloos buat saida mak importante liu ba sira-nia moris.

2. Buat saida deʼit mak ema hakarak atu iha?

2 Ema nia hakarak atu iha buat ruma la hanesan husi rai ida ho rai ida seluk. Porezemplu, iha rai kiak sira, karik ema nia hakarak mak atu iha telemovel, motór, ka rai pedasuk oan ida. Iha rai riku sira, karik ema seluk nia hakarak mak atu iha roupa neʼebé jeitu, uma neʼebé boot, ka karreta neʼebé karun. Maibé maski ita hela iha rai neʼebé deʼit, ita bele monu ba materializmu nia lasu. Karik ita sei hakarak atu iha sasán barak liután maski ita forsa latoʼo atu sosa ka tuir loloos ita la presiza sasán sira-neʼe.

 KUIDADU KONA-BA MATERIALIZMU NIA LASU

3. Saida mak materializmu?

3 Saida mak materializmu? Neʼe mak ema nia hakarak neʼebé halo nia hanoin liu kona-ba sasán duké ninia relasaun diʼak ho Maromak. Maski nia iha ona buat neʼebé nia presiza iha moris, maibé nia la kontente nafatin ho buat sira-neʼe, nia kontinua atu buka tan sasán barak. Ema neʼebé laiha osan barak ka la hola sasán karun mós bele monu ba materializmu nia lasu. Neʼe bele halo sira la tau uluk Maromak iha sira-nia moris.—Ebreu 13:5.

4. Oinsá mak Satanás uza ita-nia “hakarak aat matan nian” atu lasu ita?

4 Satanás nia hakarak mak atu lohi ita hodi fiar katak, atu moris kontente, ita tenkesér iha sasán barak. Tan neʼe nia uza ninia mundu atu dada ita-nia atensaun no nia uza materializmu hodi hamosu ita-nia “hakarak aat matan nian”. (1 João 2:15-17; Gênesis [Kejadian] 3:6; Provérbios [Amsal] 27:20) Mundu neʼe sempre promove sasán foun no tenta makaʼas ita atu hola sasán sira-neʼe. Dala ruma, neʼe akontese ona ba ita ka lae, ita hola sasán ida tan deʼit sasán neʼe haree jeitu ka tanba ita haree sasán neʼe husi iklan deʼit? Maibé ikusmai ita hola tiha mak ita foin hatene katak ita la presiza sasán neʼe. Se ita mak hola beibeik sasán neʼebé ita la presiza, neʼe bele halo komplikadu ita-nia moris. Ita bele preokupa ho sasán sira-neʼe toʼo la iha tan tempu atu halaʼo atividade espirituál nian, hanesan estuda Bíblia, prepara ka tuir reuniaun, no haklaken. Diʼak atu hanoin-hetan apóstolu João nia liafuan neʼe: “Mundu neʼe no ninia hakarak liu daudaun.”

5. Saida mak bele akontese ba ema neʼebé uza sira-nia forsa tomak atu buka sasán barak liután?

5 Satanás hakarak ita atu sai atan ba Rikusoin duké serbí Jeová. (Mateus 6:24) Maibé ema neʼebé uza sira-nia forsa hodi buka deʼit sasán barak, sira-nia moris sei sai mamuk no la kontente. Aat liután mak ema hanesan neʼe bele lakon ninia fiar ba Jeová no ninia Ukun. (1 Timóteo 6:9, 10; Apokalipse 3:17) Tan neʼe mak Jesus hatete katak “hakarak oioin” hanesan ho ai-tarak neʼebé bele hanetik fini atu moris no fó fuan.—Marcos 4:14, 18, 19.

6. Ita bele aprende saida husi Baruc?

6 Mai ita haree ezemplu ida kona-ba Baruc, profeta Jeremias nia sekretáriu. Bainhira Jeruzalein besik ona atu naksobu, Baruc mós komesa buka “buat boot sira” ba ninia an. Maibé Jeová fó-hanoin ba nia katak Jeruzalein sei rahun no buat neʼebé Jeová sei fó ba nia mak ninia moris. (Jeremias [Yeremia] 45:1-5) Baruc tenkesér hatene katak Jeová sei la salva ema nia sasán husi sidade neʼe. (Jeremias [Yeremia] 20:5) Ohin loron, Satanás nia mundu mós atu toʼo ona ninia rohan. Tan neʼe, agora laʼós tempu atu buka sasán barak liután ba ita-nia an. No ita mós tenkesér hatene katak ita la bele lori sasán neʼebé ita iha ohin loron, atu moris liu tempu terus boot nian, maski sasán sira-neʼe folin-boot tebes.—Provérbios (Amsal) 11:4; Mateus 24:21, 22; Lucas 12:15.

7. Tuirmai ita sei koʼalia kona-ba saida, no tanbasá?

7 Entaun, oinsá mak ita bele tau matan ba ita-nia an no ita-nia família, hodi kontinua mós atu fó atensaun ba buat neʼebé importante liu hotu iha ita-nia moris? Oinsá mak ita bele sees husi materializmu nia lasu? Saida mak bele ajuda ita atu la hanoin demais kona-ba buat neʼebé ita presiza? Liafuan sira neʼebé Jesus hatoʼo husi foho ida fó sujestaun diʼak tebes ba ita. (Mateus 6:19-21) Agora mai ita lee no koʼalia kona-ba liafuan balu neʼebé hakerek iha  Mateus 6:25-34. Liafuan sira-neʼe bele ajuda ita atu buka uluk Maromak nia Ukun, laʼós sasán.—Lucas 12:31.

JEOVÁ TAU MATAN BA ITA-NIA PRESIZA

8, 9. (a) Tanbasá mak ita labele hanoin demais kona-ba ita-nia presiza sira? (b) Jesus hatene saida kona-ba ema no ema nia presiza sira?

8 Lee Mateus 6:25. Jesus hatene katak ninia eskolante sira hanoin barak kona-ba saida mak sira sei han, hemu, no hatais, tan neʼe mak nia koʼalia nuneʼe ba sira: “Keta hanoin resin kona-ba imi-nia moris.” Jesus hakarak ajuda sira atu komprende tansá mak sira labele hanoin resin kona-ba buat sira-neʼe. Nia hatene katak se sira mak hanoin demais kona-ba buat naran deʼit, neʼe bele halo sira haluha kona-ba buat neʼebé importante liu iha sira-nia moris. Jesus hanoin tebes ninia dixípulu sira, tan neʼe mak nia fó avizu dala haat ba sira kona-ba perigu neʼe.—Mateus 6:27, 28, 31, 34.

9 Se ita mak laiha hahán, hemu, no hatais, ita bele hanoin resin kona-ba buat sira-neʼe. Entaun, tanbasá mak Jesus haruka ita atu la hanoin demais kona-ba saida mak ita sei han, hemu, ka hatais? Neʼe tanba buat sira-neʼe ladún importante ka lae? Lae. Jesus hatene katak buat sira-neʼe mak ita-nia presiza loroloron nian. Jesus hatene katak “iha loron ikus sira”, ita sei moris iha tempu neʼebé susar tebes. (2 Timóteo 3:1) Tempu neʼe sei lori susar kona-ba atu hetan serbisu, sasán sei sai karun, ema barak sei sai kiak, no hahán latoʼo. Maibé Jesus mós hatene katak ema nia “moris iha folin-boot liu fali ai-han no isin iha folin-boot liu fali hatais”.

10. Bainhira Jesus hanorin ninia dixípulu kona-ba oinsá atu halo orasaun, nia temi saida mak importante liu hotu?

10 Bainhira Jesus hatoʼo ninia liafuan sira, nia mós hanorin ninia dixípulu atu husu Aman Jeová iha lalehan fó buat neʼebé sira presiza bainhira sira halo orasaun. Nia dehan sira bele husu nuneʼe: “Fó mai ami ai-han ba ohin nian.” (Mateus 6:11) Iha fali tempu seluk, Jesus hatete ba sira atu husu: “Fó ba ami ai-han loroloron hodi tuir ami-nia presiza ba loron neʼe.” (Lucas 11:3) Maibé neʼe la dehan katak ita bele husik presiza loroloron nian mak atu domina ita-nia hanoin sira. Tanba bainhira Jesus hanorin ninia dixípulu kona-ba oinsá atu halo orasaun, nia temi katak husu Maromak nia Ukun atu toʼo mai mak buat neʼebé importante liu hotu. (Mateus 6:10; Lucas 11:2) Tuirmai, atu bele ajuda ninia dixípulu hodi iha hanoin neʼebé loos, Jesus fó-hanoin ba sira katak Jeová sei tau matan ba ninia kriasaun hotu.

11, 12. Ita bele aprende saida husi dalan neʼebé Jeová tau matan ba manu sira? (Haree foto iha pájina 7.)

11 Lee Mateus 6:26. Ita tenke “haree didiʼak ba manu sira iha lalehan”. Maski manu sira mak animál neʼebé kiʼik, maibé sira han barak. Se manu mak boot hanesan ema, sira sei han barak liu fali ema. Manu sira gosta han ai-fuan, fini musan, insetu, no ular-oan. Sira la presiza fila rai no kuda fini atu hetan hahán. Jeová mak tau matan ba sira-nia presiza hotu. (Salmo [Mazmur] 147:9) Maibé, neʼe la dehan katak Jeová mak lori hahán toʼo sira-nia ibun! Maski iha hahán barak, sira rasik mak tenke bá no buka hahán sira-neʼe.

12 Ba Jesus, nia hatene katak, se ninia Aman iha lalehan mak tau matan ba manu nia hahán sira, nia fiar katak Jeová mós sei tau matan ba ema nia presiza loroloron nian. [1] (Haree nota husi lisaun.) (1 Pedro 5:6, 7) Ita hatene katak Jeová sei la lori hahán toʼo ita-nia oin, maibé nia sei fó  bensaun ba ita-nia hakaʼas an atu kuda ai-han ka buka osan atu tau matan ba ita-nia presiza loroloron nian. Karik nia mós bele book ema seluk atu fahe buat neʼebé sira iha ho ita. Maski Jesus la temi katak Jeová mós fó fatin ba manu sira atu hela, maibé Jeová kria sira ho kbiit neʼebé ajuda sira atu halo knuuk, no nia mós kria buat oioin neʼebé manu presiza hodi halo knuuk. Ho ida-neʼe ita mós bele fiar katak Jeová sei ajuda ita atu buka fatin ba ita no ita-nia família atu hela.

13. Saida mak hatudu katak ita iha folin-boot liu fali manu?

13 Bainhira Jesus fó-hanoin tiha ba ninia dixípulu kona-ba oinsá Jeová tau matan ba manu, tuirmai nia husu ba sira: “Imi mak folin-boot liu fali sira, loos ka lae?” (Kompara Lucas 12:6, 7.) Karik Jesus koʼalia liafuan sira-neʼe tanba nia hatene katak lakleur tan nia sei mate ba ema hotu. Ninia mate neʼe laʼós atu fó ba manu ka animál seluk, maibé ba deʼit ita hodi ita bele moris ba nafatin.—Mateus 20:28.

14. Ema neʼebé hanoin demais nunka sei bele halo saida?

14 Lee Mateus 6:27. Iha eskritura neʼe, Jesus hatete katak ema neʼebé hanoin demais sei nunka bele halo saida? Nia dehan katak hanoin demais kona-ba presiza loroloron nian mós sei nunka bele ajuda ema neʼe atu hanaruk ninia moris. Tuir loloos, neʼe bele halo nia sai estrese, moras no habadak deʼit ninia moris.

15, 16. (a) Ita aprende saida husi dalan neʼebé Jeová tau matan ba ai-funan iha rai-luan sira? (Haree foto iha pájina 7.) (b) Ita presiza husu pergunta saida deʼit ba ita-nia an, no tanbasá?

15 Lee Mateus 6:28-30. Sé mak lakohi  atu iha hatais neʼebé diʼak, liuliu bainhira atu bá haklaken, tuir reuniaun no reuniaun boot sira? Maibé ita tenke ka lae atu hanoin barak kona-ba buat hatais nian? Dala ida tan Jesus uza dalan neʼebé Jeová tau matan ba ninia kriasaun atu fó-hanoin ita. Agora Jesus uza ezemplu husi “ai-funan iha rai-luan” sira. Nia dehan katak ai-funan sira-neʼe la serbisu no suku roupa hodi hatais. Maibé ai-funan sira-neʼe moris furak tebes. Jesus mós dehan katak “maski Salomão iha buat furak oioin, nia la hatais hanesan ai-funan sira-neʼe ida”.

16 Tuirmai Jesus hatete: “Se Maromak fó hatais ba ai-horis iha rai-luan . . . , nia sei hakarak liután atu fó hatais ba imi neʼebé fiar kiʼik, loos ka lae?” Loos, Jeová sei halo hanesan neʼe duni. Maibé, Jesus nia dixípulu sira presiza atu iha fiar neʼebé boot liután. (Mateus 8:26; 14:31; 16:8; 17:20) Sira presiza fiar katak Jeová hakarak atu tau matan ba sira, no nia sei halo nuneʼe duni ba sira. Oinsá ho ita? Ita mós fiar katak Jeová sei tau matan ba ita ka lae?

17. Saida mak bele estraga ita-nia relasaun diʼak ho Jeová?

17 Lee Mateus 6:31, 32. Ema neʼebé la adora Jeová uza sira-nia moris atu buka osan no sasán barak. Se ita mak halo tuir sira, neʼe sei estraga ita-nia relasaun diʼak ho Jeová. Ita hatene katak Jeová mak ita-nia Aman no nia hadomi tebes ita. Ita bele fiar katak se ita mak halo tuir buat neʼebé nia hakarak ita atu halo, no tau uluk ninia Ukun iha ita-nia moris, nia sei fó ita buat hotu neʼebé ita presiza. Ita mós hatene katak iha relasaun neʼebé diʼak ho Jeová mak sei lori ksolok ba ita-nia moris, no hatene  kona-ba neʼe sei ajuda ita atu kontente ho ai-han, hatais, no hela-fatin neʼebé ita iha daudauk.—1 Timóteo 6:6-8.

ITA TAU ULUK MAROMAK NIA UKUN IHA ITA-NIA MORIS KA LAE?

18. Jeová hatene saida kona-ba ita, no nia sei fó saida ba ita?

18 Lee Mateus 6:33. Se ita mak tau uluk Maromak nia Ukun iha ita-nia moris, nia sei fó buat hotu neʼebé ita presiza. Jesus esplika tansá mak ita bele tau fiar ba Jeová nia promesa neʼe, nia dehan: “Imi-nia Aman iha lalehan hatene katak imi presiza buat hotu neʼe.” Jeová bele hatene saida mak ita presiza antes ita rasik hatene katak ita presiza duni buat sira-neʼe. (Filipe 4:19) Porezemplu, Jeová hatene ita-nia roupa ida neʼebé mak sei sai aat. Nia hatene saida mak ita presiza atu han. Nia mós hatene fatin saida mak diʼak ba ita ka ita-nia família atu hela. Jeová sempre fó buat neʼebé ita presiza loloos.

19. Tanbasá mak ita lakohi hanoin barak kona-ba saida mak sei akontese iha futuru?

19 Lee Mateus 6:34. Dala ida tan Jesus hatete ba ninia dixípulu: “Keta hanoin barak.” Jesus hakarak ita atu fiar katak Jeová sei tau matan duni ba ita-nia presiza loroloron nian. Tan neʼe mak ita lakohi atu hanoin barak kona-ba saida mak sei akontese iha futuru. Selae, neʼe bele halo ita tau fiar ba ita rasik nia matenek, no neʼe bele estraga ita-nia relasaun diʼak ho Jeová.—Provérbios (Amsal) 3:5, 6; Filipe 4:6, 7.

BUKA ULUK MAROMAK NIA UKUN, NO NIA SEI TAU MATAN BA ITA

Ita bele halo simples ita-nia moris hodi tau uluk Maromak nia Ukun ka lae? (Haree parágrafu 20)

20. (a) Ita bele halo planu saida atu serbí Jeová? (b) Ita bele halo saida hodi bele moris simples?

20 Triste tebes se ita mak uza ita-nia forsa tomak atu buka sasán barak duké atu serbí Jeová. Ita tenkesér fó ba Jeová buat neʼebé diʼak liu hotu. Porezemplu, ita bele hanoin kona-ba halo planu sira tuirmai neʼe: Muda bá ajuda iha kongregasaun neʼebé presiza tan haklaken-naʼin, ka foti pioneiru. Se ita mak pioneiru daudauk, ita bele hatama formuláriu atu tuir Eskola ba Haklaken-naʼin Tempu-Tomak, ka uza loron balu atu ajuda iha Betel ka iha eskritóriu tradusaun nian. Ita mós bele halo serbisu voluntáriu hodi ajuda harii Reuniaun-Fatin. Hanoin kona-ba saida mak ita bele halo atu moris simples hodi ita bele iha tempu no forsa atu halaʼo atividade espirituál sira. Ita mós bele uza sujestaun sira husi kaixa “ Oinsá atu moris simples”. Halo orasaun ba Jeová atu ajuda ita foti desizaun kona-ba saida mak ita hakarak halo, no tuirmai komesa ona halo mudansa ba ita-nia moris hodi kumpre ita-nia planu neʼebé ita halo.

21. Saida mak bele ajuda ita atu hakbesik liután ba Jeová?

21 Jesus hakarak ita atu buka uluk Maromak nia Ukun, tanba halo nuneʼe bele ajuda ita hasees an husi hanoin demais kona-ba saida mak ita presiza. Ita hakbesik liután ba Jeová tanba ita hatene katak nia sei tau matan ba ita. Ita mós aprende oinsá atu kontrola ita-nia an hodi la hola sasán arbiru tuir ita-nia hakarak, ka husik mundu neʼe lohi ita atu sosa sasán naran deʼit tanba ita iha osan atu hola buat sira-neʼe. Se ita mak moris simples agora, neʼe bele ajuda ita atu “kaer metin ba moris neʼebé loloos” iha futuru.—1 Timóteo 6:19.

^ [1] (parágrafu 12) Dala ruma Jeová nia atan sira laiha hahán atu han. Atu hatene tanbasá mak Jeová husik buat hanesan neʼe akontese ba ninia atan, haree informasaun husi Livru Haklaken 15 Setembru 2014, pájina 22, kona-ba “Pergunta husi lee-naʼin”.