Skip to content

Skip to table of contents

Ita hatene Jeová hanesan Noé, Daniel, no Job ka lae?

Ita hatene Jeová hanesan Noé, Daniel, no Job ka lae?

“Ema aat labele komprende buat neʼebé loos, maibé ema sira neʼebé buka Jeová bele komprende buat hotu.”​—PROVÉRBIOS (AMSAL) 28:5.

KNANANUK: 43, 49

1-3. (a) Saida mak bele ajuda ita atu laran-metin ba Maromak iha loron ikus sira-neʼe? (b) Ita sei aprende saida iha lisaun neʼe?

ITA moris daudaun iha tempu neʼebé loron ikus sira-neʼe besik ona atu ramata. Ita haree ema aat mós sai barak liután. Sira “sai buras hanesan duʼut”. (Salmo [Mazmur] 92:7) Tan neʼe mak ita la hakfodak haree ema barak lakohi halo tuir Jeová nia morál sira. Paulo hatete ba ema kristaun sira: “Sai hanesan labarik kiʼik kona-ba hahalok aat”, maibé “sai boot ho imi-nia kbiit atu hatene”. (1 Korinto 14:20) Oinsá mak ita bele halo nuneʼe?

2 Ita bele hetan resposta ba pergunta neʼe husi eskritura ba lisaun neʼe, neʼebé dehan: “Ema sira neʼebé buka Jeová bele komprende buat hotu.” (Provérbios [Amsal] 28:5) Neʼe katak sira hatene buat importante hotu neʼebé Jeová gosta sira atu halo. Eskritura husi Provérbios 2:7, 9 mós hatete katak Jeová “rai hela matenek ba ema neʼebé laran-loos”. Tan neʼe sira bele “komprende buat neʼebé loos, justisa no la todan ba sorin, no . . . kona-ba buat diʼak hotu”.

3 Noé, Daniel, no Job iha duni matenek hanesan neʼe. (Ezequiel [Yehezkiel] 14:14) Maromak nia povu ohin loron mós iha matenek neʼe. Oinsá ho Ita rasik? Ita “komprende buat hotu” kona-ba oinsá atu halo kontente Jeová ka lae? Xave mak atu iha koñesimentu neʼebé loos  kona-ba Jeová. Iha lisaun neʼe, ita sei aprende kona-ba (1) oinsá mak Noé, Daniel, no Job hatene kona-ba Jeová, (2) oinsá mak koñesimentu neʼe lori benefísiu ba sira, no (3) oinsá mak ita bele haburas fiar hanesan sira.

NOÉ LAʼO HO MAROMAK IHA MUNDU NEʼEBÉ AAT

4. Oinsá mak Noé hatene kona-ba Jeová, no oinsá mak koñesimentu neʼe ajuda nia?

4 Oinsá mak Noé hatene kona-ba Jeová? Komesa husi Adão ho Eva nia tempu, ema sempre aprende kona-ba Jeová liuhusi dalan tolu, neʼe mak: liuhusi kriasaun, liuhusi Maromak nia atan sira seluk neʼebé laran-metin, no hodi haree rasik bensaun neʼebé sira simu tanba halo tuir Jeová. (Isaías [Yesaya] 48:18) Liuhusi kriasaun, Noé bele haree evidénsia barak katak Maromak iha duni no nia mós bele aprende kona-ba Maromak nia hahalok furak sira hanesan “ninia kbiit neʼebé iha ba nafatin no ninia pozisaun nuʼudar Maromak”. (Roma 1:20) Rezultadu mak, Noé laʼós hatene deʼit katak Maromak iha, maibé nia mós iha fiar neʼebé metin ba Maromak.

5. Oinsá mak Noé aprende kona-ba Maromak nia hakarak ba ema?

5 Bíblia dehan katak: “Fiar mai husi buat neʼebé ema rona.” (Roma 10:17) Noé rona kona-ba Jeová husi neʼebé? Karik husi ninia família sira. Ema sira-neʼe inklui ninia aman Lamek, fiar-naʼin ida neʼebé moris antes Adão mate. (Haree dezeñu iha pájina 8.) Iha mós Noé nia avó Metusalém no Metusalém nia avó Jaret neʼebé mate bainhira Noé tinan 366. * (Lucas 3:36, 37) Karik liuhusi mane sira-neʼe no mós sira-nia feen mak Noé aprende katak Jeová mak kria ema no nia hakarak halo mundu nakonu ho ema atu serbí nia. Karik Noé mós aprende kona-ba oinsá Adão ho Eva kontra Jeová iha jardín Eden no nia haree rasik rezultadu aat husi sira-nia hahalok neʼe. (Gênesis [Kejadian] 1:28; 3:16-19, 24) Karik buat sira neʼebé Noé aprende book tebes ninia laran, no koñesimentu sira-neʼe book nia hodi serbí Jeová.​—Gênesis (Kejadian) 6:9.

6, 7. Esperansa saida mak hametin Noé nia fiar?

6 Esperansa hametin fiar. Hanoin toʼok Noé sente oinsá bainhira nia hatene katak ninia naran iha ligasaun ho esperansa, tanba ninia naran signifika katak “Deskansa” ka “Kmaan”. (Gênesis [Kejadian] 5:29) Espíritu santu book Lamek hodi fó sai liafuan sira kona-ba ninia oan Noé, dehan: “Nia sei fó kmaan ba ita husi ita-nia serbisu todan no husi ita-nia liman neʼebé sai kole tanba rai neʼebé Jeová fó-malisan ona.” Noé iha esperansa katak Maromak sei hadiʼa situasaun. Noé mós hatudu fiar hanesan Abel no Enoc katak “bei-oan” ida sei harahun samea nia ulun.​—Gênesis (Kejadian) 3:15.

7 Maski Noé la komprende buat hotu neʼebé Maromak promete iha Gênesis 3:15, maibé nia hatene katak neʼe mak profesia ida kona-ba salvasaun iha futuru. Uluk, Enoc mós haklaken mensajen neʼebé hanesan hodi hatete katak Jeová sei halakon ema aat hotu. (Judas 14, 15) Profesia neʼebé Enoc fó sai sei kumpre iha tempu Armajedón, no mensajen neʼe hametin duni Noé nia fiar no esperansa!

8. Oinsá mak koñesimentu neʼebé loos kona-ba Maromak proteje Noé?

8 Oinsá mak koñesimentu neʼebé loos kona-ba Maromak ajuda Noé? Koñesimentu neʼe ajuda Noé haburas fiar no matenek, no proteje nia husi susar sira, liuliu proteje ninia relasaun diʼak ho Jeová. Porezemplu, tanba Noé “laʼo ho Maromak loos”, neʼe ajuda nia atu la ransu ho ema neʼebé lakohi adora Jeová. Iha tempu neʼebá, ema gaba anju aat sira neʼebé nakfila an ba ema, tanba sira iha forsa no karik sira mós koko atu adora anju sira-neʼe. Maibé Noé la monu ba anju aat sira-nia lohi. (Gênesis [Kejadian] 6:1-4, 9) Noé mós hatene katak Jeová hakarak ema mak atu iha oan hodi halo nakonu mundu. (Gênesis [Kejadian] 1:27, 28) Tan neʼe mak bainhira anju aat sira hola feto no iha oan, Noé hatene katak neʼe sala. Ikusmai, neʼe sai duni realidade tanba anju aat sira-nia oan sai boot liu no forsa liu fali ema baibain. Tan neʼe Jeová  hatete ba Noé katak nia sei lori bee atu halakon ema aat hotu. Noé hatudu fiar ba Jeová nia avizu neʼe, tan neʼe nia harii arka hodi salva ninia an ho ninia família nia moris.​—Ebreu 11:7.

9, 10. Oinsá mak ita bele haburas fiar hanesan Noé?

9 Oinsá mak ita bele haburas fiar hanesan Noé? Xave importante ida mak hodi estuda didiʼak Maromak nia Liafuan, aprende ho laran, no uza koñesimentu neʼebé ita hetan hodi halo mudansa ba ita-nia hahalok no halo desizaun neʼebé diʼak. (1 Pedro 1:13-15) Fiar no matenek husi Maromak sei proteje ita atu la monu ba Satanás nia lasu no hasees an husi mundu nia hanoin. (2 Korinto 2:11) Ema barak iha mundu neʼe gosta violénsia no hahalok la morál, tan neʼe sira fokus liu ba hakarak isin nian. (1 João 2:15, 16) Sira lakohi hatene kona-ba sinál oioin neʼebé hatudu katak, lakleur tan Maromak nia loron boot sei toʼo mai. Se ita-nia fiar mak la metin, karik ita mós sei hatudu hahalok hanesan sira. Bainhira Jesus halo komparasaun kona-ba ita-nia tempu ho Noé nia tempu, nia la koʼalia deʼit kona-ba violénsia ka hahalok la morál, nia mós fó avizu kona-ba perigu oioin neʼebé bele hanetik ita atu serbí Jeová.​—Lee Mateus 24:36-39.

10 Husu ba Ita-nia an: ‘Haʼu-nia moris hatudu katak haʼu hatene duni Jeová ho loloos ka lae? Haʼu-nia fiar book haʼu atu moris tuir Maromak nia morál no hanorin fali ema seluk ka lae?’ Ita-nia resposta ba pergunta sira-neʼe sei ajuda Ita atu hatene Ita mós laʼo ho Maromak neʼebé loos hanesan Noé ka lae.

DANIEL HATUDU MATENEK IHA EMA JENTIU NIA SIDADE BABILÓNIA

11. (a) Daniel nia domin ba Jeová husi kiʼik hatudu saida kona-ba ninia inan-aman? (b) Ita hakarak banati-tuir Daniel nia hahalok furak ida neʼebé?

11 Oinsá mak Daniel hatene kona-ba Jeová? Ita bele fiar katak Daniel nia inan-aman mak hanorin nia hodi hadomi Jeová no Jeová nia Liafuan. Daniel hatudu domin neʼe iha ninia moris tomak, toʼo nia katuas mós nia estuda nafatin eskritura sira. (Daniel 9:1, 2) Daniel hatene didiʼak kona-ba Jeová. Nia mós hatene kona-ba dalan neʼebé Jeová tau matan ba ema Izraél, no Daniel hatudu sai ninia koñesimentu neʼe liuhusi orasaun neʼebé nia temi iha Daniel 9:3-19. Lee no hanoin didiʼak kona-ba liafuan sira husi orasaun neʼe no husu ba Ita-nia an: ‘Orasaun neʼe hanorin saida ba haʼu kona-ba Daniel?’

12-14. (a) Oinsá mak Daniel hatudu katak nia iha matenek husi Maromak? (b) Oinsá mak Jeová fó bensaun ba Daniel tanba nia aten-brani no laran-metin?

12 Oinsá mak koñesimentu neʼebé loos kona-ba Maromak ajuda Daniel? La fasil ba ema judeu sira neʼebé laran-metin ba Jeová atu moris iha ema jentiu nia sidade, Babilónia. Porezemplu, Jeová hatete ba ema judeu sira: “Buka dame iha sidade neʼebé haʼu haruka imi bá nuʼudar dadur.” (Jeremias [Yeremia] 29:7) Maibé iha tempu neʼebé hanesan nia hakarak sira atu adora nia mesak deʼit ho laran tomak. (Êxodo [Keluaran] 34:14) Oinsá mak Daniel bele halo tuir Jeová nia mandamentu sira-neʼe? Matenek husi Maromak ajuda Daniel hodi hatene katak nia tenke halo tuir uluk Jeová, depois mak hakruʼuk ba ema nia ukun. Jesus mós hanorin prinsípiu neʼebé hanesan.​—Lucas 20:25.

13 Haree toʼok Daniel halo saida bainhira ema fó sai lei ida katak iha loron 30 nia laran, ema la bele halo orasaun ba maromak ida ka ema ida, maibé ba liurai deʼit. (Lee Daniel 6:7-10. *) Tuir loloos Daniel bele fó razaun dehan: ‘Loron 30 deʼit la iha buat ida!’ Maibé Daniel la husik ema nia lei atu sai buat neʼebé importante liu fali adora Maromak. Karik Daniel bele halo orasaun subasubar hodi ema la kaer toman nia. Maibé nia hatene katak  ema barak hatene ninia toman atu halo orasaun ba Jeová. Maski neʼe sei lori perigu ba ninia moris, nia la subar hodi la halo ema hanoin katak nia taʼuk atu adora Jeová.

14 Jeová fó bensaun ba Daniel tanba nia aten-brani no laran-metin. Jeová halo milagre hodi salva nia husi leaun sira. Rezultadu husi neʼe mak, ema husi rai hotu neʼebé governu Média no Pérsia ukun hatene kona-ba Jeová!​—Daniel 6:25-27.

15. Oinsá mak ita bele haburas fiar hanesan Daniel?

15 Oinsá mak ita bele haburas fiar hanesan Daniel? Xave atu iha fiar neʼebé metin mak hodi komprende didiʼak Maromak nia Liafuan, laʼós lee liu deʼit. (Mateus 13:23) Ita hakarak hatene Jeová hanoin ka sente oinsá kona-ba buat ruma. Tan neʼe ita presiza hanoin kleʼan kona-ba informasaun neʼebé ita lee. Importante mós atu halo orasaun, liuliu kuandu ita hasoru susar ruma. Se ita mak halo orasaun ho fiar atu husu matenek no forsa, Jeová sei fó ho laran-luak ba ita.​—Tiago 1:5.

JOB UZA PRINSÍPIU HUSI MAROMAK IHA TEMPU HOTU

16, 17. Oinsá mak Job hatene kona-ba Jeová?

16 Oinsá mak Job hatene kona-ba Jeová? Job laʼós ema Izraél. Jeová fó-hatene ona ba Abraão, Isaac, no Jacob kona-ba ninia hakarak ba rai, no Job iha relasaun família ho sira. Job mós aprende lia-loos barak kona-ba Jeová nia hakarak ba rai maski Bíblia la fó sai Job aprende husi neʼebé. (Jó [Ayub] 23:12) Job koʼalia ba Jeová dehan: “Uluk haʼu-nia tilun rona ona kona-ba Ita.” (Jó [Ayub] 42:5) Jeová rasik mós hatete katak Job fó sai lia-loos ba ema seluk kona-ba Nia.​—Jó (Ayub) 42:7, 8.

Ita bele hametin liután fiar bainhira ita aprende kona-ba Jeová nia hahalok furak sira liuhusi kriasaun (Haree parágrafu 17)

17 Job mós aprende buat barak kona-ba Jeová nia hahalok furak sira liuhusi kriasaun. (Jó [Ayub] 12:7-9, 13) Eliú no Jeová uza kriasaun hodi hanorin Job katak, ema kiʼik tebes se kompara ho Maromak. (Jó [Ayub] 37:14; 38:1-4) Jeová nia liafuan sira-neʼe kona tebes Job nia laran, tan neʼe ho haraik-an nia hatete ba Maromak: “Agora haʼu hatene ona katak Ita bele halo buat hotu-hotu no la iha buat ida mak bele hanetik Ita atu halo buat neʼebé Ita hakarak.” Nia hatutan hodi dehan: “Haʼu arrepende an hodi tuur iha rai-rahun no ahi-kadesan laran.”​—Jó (Ayub) 42:2, 6.

18, 19. Iha dalan saida deʼit mak Job hatudu katak nia hatene Jeová ho loloos?

18 Oinsá mak koñesimentu neʼebé loos kona-ba Maromak ajuda Job? Job komprende kona-ba prinsípiu sira husi Jeová. Nia hatene ho loloos kona-ba Jeová, no koñesimentu neʼe book nia hodi halo buat neʼebé loos. Porezemplu, Job hatene katak nia la bele hadomi Jeová se nia trata aat ema  seluk. (Jó [Ayub] 6:14) Nia la hanoin katak nia mak diʼak liu fali ema seluk. Maski ema riku ka kiak, nia trata sira hotu ho diʼak hanesan ninia família rasik. Nia dehan: “Maromak neʼebé halo haʼu iha haʼu-nia inan nia oan-fatin, nia mós halo sira, loos ka lae?” (Jó [Ayub] 31:13-22) Job nunka husik ninia rikusoin ka podér halo nia sai foti-an hodi hanoin katak nia importante liu ema seluk. Ohin loron ema barak iha mundu neʼebé riku no iha podér la hatudu hahalok hanesan Job.

19 Job nunka husik buat ida, inklui mós rikusoin atu sai importante liu fali Jeová. Nia hatene katak halo nuneʼe hanesan “nega ona Maromak loos iha lalehan”. (Lee Jó [Ayub] 31:24-28. *) Nia haree moris kaben nian nuʼudar arranju sagradu entre feto ida ho mane ida. Nia mós halo aliansa ho ninia matan atu la hateke ba feto seluk ho hanoin neʼebé la moos. (Jó [Ayub] 31:1) Ita gaba tebes Job nia hahalok tanba iha tempu neʼebá, Jeová husik ema atu iha feen rua ka liu. Tan neʼe Job bele hola feen segundu se nia hakarak. Maibé Job hatene kona-ba moris kaben primeiru neʼebé Jeová arranja iha jardín Eden no nia hili atu moris tuir Jeová nia arranju neʼe. * (Gênesis [Kejadian] 2:18, 24) Maizumenus liutiha tinan 1.600, Jesus Kristu mós hanorin fali prinsípiu kona-ba moris kaben nian no katak relasaun seksuál mak entre feen ida ho laʼen ida deʼit.​—Mateus 5:28; 19:4, 5.

20. Oinsá mak koñesimentu neʼebé loos kona-ba Jeová no ninia morál sira bele ajuda ita atu hili belun no atividade halimar nian?

20 Oinsá mak ita bele haburas fiar hanesan Job? Dala ida tan, xave importante mak iha koñesimentu neʼebé loos kona-ba Jeová no moris tuir koñesimentu neʼe. Porezemplu, David hatete katak Jeová “odi ema hotu neʼebé gosta violénsia” no David mós fó avizu kona-ba la bele ransu ho “ema sira neʼebé bosok-teen”. (Lee Salmo [Mazmur] 11:5; * 26:4. *) Husu ba Ita-nia an: ‘Eskritura rua neʼe hanorin saida ba haʼu kona-ba Jeová nia hanoin? Oinsá mak neʼe ajuda haʼu tetu saida mak importante liu iha haʼu-nia moris? Oinsá mak neʼe ajuda haʼu atu hili saida mak haʼu bele haree iha internét, sesé deʼit mak haʼu bele hili atu sai belun, no atividade halimar nian hanesan saida mak diʼak ba haʼu atu hili?’ Karik Ita-nia resposta sira bele ajuda Ita atu haree Ita hatene ona Jeová ho loloos ka lae. Ita lakohi moris tuir mundu aat neʼe. Tan neʼe ita tenke treinu ita-nia “kbiit atu hanoin” hodi nuneʼe ita bele hatene, laʼós deʼit kona-ba saida mak loos no sala, maibé mós kona-ba saida mak matenek no la matenek.​—Ebreu 5:14; Éfeso 5:15.

21. Saida mak bele ajuda ita atu “komprende buat hotu” hodi halo Jeová kontente?

21 Noé, Daniel, no Job buka Jeová ho sira-nia laran tomak, tan neʼe Jeová ajuda sira atu “komprende buat hotu” neʼebé importante liu hodi sira bele halo buat neʼebé Jeová gosta. Sira-nia ezemplu hatudu katak halo buat neʼebé Jeová gosta sei lori ba moris neʼebé susesu. (Salmo [Mazmur] 1:1-3) Tan neʼe husu ba Ita-nia an: ‘Haʼu hatene Jeová ho loloos hanesan Noé, Daniel, no Job ka lae?’ Tuir loloos, ohin loron ita bele hatene Jeová diʼak liu fali ninia atan sira iha tempu uluk, tanba nia fó ona informasaun barak ba ita kona-ba nia. (Provérbios [Amsal] 4:18) Tan neʼe, estuda didiʼak Bíblia. Hanoin kleʼan. No halo orasaun atu husu espíritu santu. Hodi halo hanesan neʼe Ita sei hakbesik liután ba Ita-nia Aman lalehan nian. No Ita sei hatudu hahalok neʼebé matenek iha mundu aat neʼe.​—Provérbios (Amsal) 2:4-7.

^ par. 5 Noé nia aman nia avó Enoc mós “laʼo ho Maromak loos”. Maibé tinan 69 antes Noé moris, Enoc mate ona.​—Gênesis (Kejadian) 5:23, 24.

^ par. 13 Daniel 6:7-10 Ukun-naʼin sira husi liurai nia ukun, ema-boot sira, ukun-naʼin ba distritu, liurai nia konsellu-naʼin sira, no governadór sira hotu koʼalia hamutuk ona atu halo lei ida hodi bandu katak ba loron 30, ema naran deʼit neʼebé harohan ba maromak ruma ka ema ruma, no la harohan ba Ita deʼit, oh liurai, ema neʼe tenke soe tiha ba leaun nia kuak. Agora, oh liurai, ami husu atu Ita halo lei ida no asina ida-neʼe, hodi nuneʼe lei neʼe labele troka, tanba lei husi ema Média no ema Pérsia labele troka.” Entaun Liurai Dario asina lei neʼebé bandu kona-ba neʼe. 10 Maibé bainhira Daniel hatene katak liurai asina ona lei neʼe, nia bá kedas ninia uma. Uma neʼe iha kuartu iha leten ho janela neʼebé nakloke neʼebé hateke ba Jeruzalein. No loron ida dala tolu, nia hakneʼak no halo orasaun no fó hahiʼi iha ninia Maromak nia oin, hanesan nia halo beibeik ona antes neʼe.

^ par. 19 Jó 31:24-28 24 Se haʼu sadere ba osan-mean, ka haʼu hatete ba osan-mean neʼebé diʼak liu: ‘Ba ó mak haʼu tau fiar!’ 25 Se haʼu hetan ksolok tanba haʼu-nia rikusoin barak, no tanba sasán barak neʼebé haʼu iha, 26 se haʼu haree loro-matan nabilan, ka fulan furak neʼebé muda daudaun, 27 no ho subasubar haʼu laran-monu ba buat sira-neʼe, no haʼu reʼi haʼu-nia liman hodi adora sira, 28 se nuneʼe, haʼu nega ona Maromak loos iha lalehan, no juís sira tenkesér fó kastigu ba haʼu tanba sala neʼe.

^ par. 19 Noé mós iha hahalok neʼebé hanesan. Bainhira Adão no Eva kontra tiha Jeová iha jardín Eden no lakleur ema komesa hola feen rua ka liu, Noé iha feen ida deʼit.​—Gênesis (Kejadian) 4:19.

^ par. 20 Salmo 11:5 Jeová haree didiʼak ba ema laran-loos no mós ba ema laran-aat; Nia odi ema hotu neʼebé gosta violénsia.

^ par. 20 Salmo 26:4 Haʼu la ransu ho ema sira neʼebé bosok-teen, no haʼu hasees an husi sira neʼebé subar sira-nia hakarak aat.