Skip to content

Skip to table of contents

Banati-tuir Noé, Daniel, no Job nia fiar ho hahalok halo tuir

Banati-tuir Noé, Daniel, no Job nia fiar ho hahalok halo tuir

“Noé, Daniel, no Job . . . sei salva deʼit sira-nia an rasik tanba sira-nia hahalok loos.”​—EZEQUIEL (YEHEZKIEL) 14:14.

KNANANUK: 6, 54

1, 2. (a) Tanbasá mak hanoin kona-ba Noé, Daniel, no Job nia moris bele lori kmaan ba ita? (b) Bainhira Ezequiel hakerek Ezequiel 14:14, situasaun iha tempu neʼebá oinsá?

ITA hasoru daudaun susar ruma kona-ba moras, ekonomia, ka ema fó terus ka lae? Dala ruma Ita sente susar atu iha nafatin ksolok hodi serbí Jeová ka lae? Se Ita mak sente nuneʼe, hanoin kona-ba Noé, Daniel, no Job nia moris bele lori kmaan ba Ita. Sira mós ema la perfeitu no hasoru ona susar neʼebé ita hasoru daudaun ohin loron. Dala ruma, sira hasoru situasaun neʼebé besik halakon sira-nia moris. Maibé sira laran-metin ba Jeová, no Jeová haree sira nuʼudar ezemplu neʼebé diʼak tebes kona-ba fiar no halo tuir.​—Lee Ezequiel (Yehezkiel) 14:12-14. *

2 Ezequiel hakerek liafuan sira neʼebé hetan iha Ezequiel 14:14 iha  Babilónia iha tinan 612 molok Kristu. * (Ezequiel [Yehezkiel] 1:1; 8:1) Iha tempu neʼebá, Jeruzalein besik ona atu naksobu iha tinan 607. Iha neʼebá, iha ema uitoan deʼit mak laran-metin hanesan Noé, Daniel no Job neʼebé halo tuir Jeová no ikusmai sira hetan salvasaun. (Ezequiel [Yehezkiel] 9:1-5) Ema balu husi sira mak hanesan Jeremias, Baruke, Ebed-Melek, no ema Rekab sira.

3. Ita sei aprende kona-ba saida iha lisaun neʼe?

3 Hanesan neʼe mós ohin loron, ema neʼebé hatudu hahalok loos hanesan Noé, Daniel, no Job mak sei hetan salvasaun husi mundu aat neʼe nia rohan. (Apokalipse 7:9, 14) Mai ita buka-hatene tanbasá mak Jeová uza ninia atan naʼin-tolu neʼe sai nuʼudar ezemplu kona-ba hahalok loos. Mai ita haree toʼok (1) susar saida deʼit mak sira naʼin-tolu hasoru no (2) oinsá mak ita bele banati-tuir sira-nia fiar no hahalok halo tuir.

NOÉ LARAN-METIN NO HALO TUIR JEOVÁ BA TINAN 900 LIU

4, 5. Susar saida deʼit mak Noé hasoru, no tanbasá mak ita gaba tebes ninia fiar?

4 Noé hasoru susar saida deʼit? Toʼo tiha Enoc nia tempu, (Noé nia aman nia avó) ema komesa sai aat ona. Sira koʼalia “buat aat” kona-ba Jeová. (Judas 14, 15) Komesa husi tempu neʼebá, ema nia hahalok violénsia neineik-neineik sai barak. No iha Noé nia tempu, mundu tomak sai “nakonu ho violénsia”. Anju aat sira tun mai rai, nakfila an ba ema hodi kaben ho feto iha rai. No sira-nia oan mós iha hahalok neʼebé aat no halo violénsia. (Gênesis [Kejadian] 6:2-4, 11, 12) Maibé ema seluk bele haree katak Noé la hanesan. Bíblia hatete katak “Jeová haree Noé nuʼudar ema neʼebé monu loos ba ninia laran. . . . Nia moris ho hahalok loos iha ninia jerasaun nia leet. Noé laʼo ho Maromak loos.”​—Gênesis (Kejadian) 6:8, 9.

5 Eskritura sira-neʼe hatudu saida mai ita kona-ba Noé? Primeiru, hanoin toʼok Noé presiza serbí Jeová ho laran-metin ba tinan hira mak Rai-Nabeen akontese? Noé la tahan deʼit ba tinan 70 ka 80 iha mundu neʼebé aat, maibé besik tinan 600! (Gênesis [Kejadian] 7:11) Segundu, iha tempu neʼebá, Noé la iha kongregasaun hodi ajuda no fó kmaan ba nia atu tahan hanesan ohin loron. Karik ninia maun-alin no feton sira mós la apoia nia. *

6. Iha dalan saida deʼit mak Noé hatudu katak nia aten-brani?

6 Noé la sente katak sai ema neʼebé diʼak toʼo ona ba nia. Ho aten-brani nia sai “haklaken-naʼin kona-ba buat loos” hodi fó sai ba ema seluk katak nia tau fiar ba Jeová. (2 Pedro 2:5) Apóstolu Paulo koʼalia kona-ba Noé hodi dehan: “Liuhusi fiar neʼe, nia hatudu katak mundu neʼe aat.” (Ebreu 11:7) Ita bele fiar katak ema seluk goza no ameasa Noé ho hahalok violénsia. Maibé nia la “taʼuk ba ema”. (Provérbios [Amsal] 29:25) Nia hatudu aten-brani neʼebé mai husi Jeová, hanesan Jeová fó ba ninia atan sira seluk.

7. Noé hasoru susar saida deʼit bainhira nia halo arka?

7 Noé serbí ona Jeová ba tinan 500 liu antes Jeová haruka nia atu halo arka, ka ró boot ida, hodi salva animál no ema balu husi Rai-Nabeen. (Gênesis [Kejadian] 5:32; 6:14) Ba Noé, karik projetu neʼe susar tebes. Nia hatene katak ema sei goza liután no fó susar barak ba nia. Maibé Noé tau fiar no halo tuir Jeová. “Nia halo nuneʼe duni”.​—Gênesis (Kejadian) 6:22.

8. Oinsá mak Noé hatudu katak nia iha fiar ba Jeová atu tau matan ba ninia família?

8 Susar ida tan neʼebé Noé presiza hasoru mak buka moris atu tau matan ba ninia feen ho oan sira. Antes Rai-Nabeen, ema presiza serbisu makaʼas tebes atu halo toʼos, Noé mós presiza halo nuneʼe. (Gênesis [Kejadian] 5:28, 29) Maibé nia la husik serbisu atu sai buat neʼebé importante liu iha ninia moris, nia tau Maromak uluk nafatin. Karik nia presiza uza tinan 40 ka 50 atu halo ró boot, maibé nia  tau fokus nafatin hodi serbí Jeová. No Rai-Nabeen liu tiha, nia tau uluk nafatin Jeová iha ninia moris ba tinan 350 tan. (Gênesis [Kejadian] 9:28) Noé hatudu ezemplu neʼebé diʼak duni kona-ba fiar no halo tuir!

9, 10. (a) Oinsá mak ita bele banati-tuir Noé nia fiar no hahalok halo tuir? (b) Se Ita mak kaer metin ba Maromak nia ukun-fuan, Ita bele fiar kona-ba saida?

9 Oinsá mak ita bele banati-tuir Noé nia fiar no hahalok halo tuir? Hodi kaer metin ba Jeová nia hahalok loos, la sai parte ba Satanás nia mundu, no tau uluk Jeová iha ita-nia moris. (Mateus 6:33; João 15:19) Ita hatene katak, moris hanesan neʼe sei halo mundu odi ita. Porezemplu, tanba ita hakarak kaer metin ba Maromak nia ukun-fuan kona-ba arranju kaben nian no mós morál, neʼe sei halo ema koʼalia aat ita liuhusi média. (Lee Malaquias [Maleakhi] 3:17, 18. *) Maibé hanesan Noé, ita la taʼuk ba ema. Ita taʼuk ba Jeová, neʼe katak ita hatudu respeitu neʼebé kleʼan ba nia no lakohi halo nia sai triste kona-ba ita. Ita hatene katak nia mesak deʼit mak bele fó moris neʼebé rohan-laek ba ita.​—Lucas 12:4, 5.

10 Husu ba Ita-nia an: ‘Maski ema goza ka kritika, haʼu halo nafatin buat neʼebé loos tuir Maromak nia haree ka lae? Haʼu iha fiar ba Jeová atu tau matan ba haʼu-nia família maski susar atu buka moris ka lae?’ Se Ita mak tau fiar no halo tuir Jeová hanesan Noé, Ita bele fiar katak Jeová sei tau matan ba Ita.​—Filipe 4:6, 7.

DANIEL LARAN-METIN NO HALO TUIR MASKI HELA IHA SIDADE NEʼEBÉ AAT

11. Susar saida mak Daniel ho ninia belun naʼin-tolu hasoru iha Babilónia? (Haree dezeñu iha pájina 3.)

11 Daniel hasoru susar saida deʼit? Ema lori nia nuʼudar dadur ba Babilónia, sidade neʼebé nakonu ho maromak falsu oioin no mós espiritizmu. Ema husi rai neʼe hatún ema judeu no goza sira-nia Maromak, Jeová. (Salmo [Mazmur] 137:1, 3) Ita bele fiar katak hahalok hanesan neʼe hakanek tebes Daniel no ema judeu sira seluk neʼebé hadomi Jeová! No ema mós tau fokus ba Daniel ho ninia belun naʼin-tolu Hananias, Misael, no Azarias tanba sira sei hetan treinu atu serbisu ba liurai Babilónia. Sira tenke han liurai nia hahán sira, inklui hahán balu neʼebé Jeová bandu ninia povu atu la bele han. Maski nuneʼe, Daniel “la hafoʼer ninia an ho liurai nia hahán diʼak sira”.​—Daniel 1:5-8, 14-17.

12. (a) Daniel mak ema hanesan saida? (b) Oinsá mak Jeová haree kona-ba Daniel?

12 Daniel hasoru susar ida tan neʼebé foufoun haree hanesan kiʼik deʼit. Nia mak ema neʼebé matenek, tan neʼe liurai fó knaar espesiál ida ba nia. (Daniel 1:19, 20) Maski nuneʼe Daniel nunka sai foti-an ka sente katak ninia hanoin mak sempre loos. Nia hatudu nafatin haraik-an no hatene katak nia iha limitadu. Nia sempre hatete katak tanba Jeová mak nia hetan susesu. (Daniel 2:30) Maski iha tempu neʼebá Daniel sei joven, maibé Jeová temi nia hamutuk ho Noé no Job nuʼudar ezemplu neʼebé diʼak ba ita atu banati-tuir. Jeová tau fiar tebes ba Daniel! Tanbasá? Tanba Daniel hatudu laran-metin no halo tuir Jeová iha ninia moris tomak. Bainhira Daniel besik ona idade 100, Maromak nia anju koʼalia liafuan neʼebé fó kmaan ba nia hodi dehan: “Oh Daniel, mane neʼebé folin-boot tebes.”​—Daniel 10:11.

13. Karik tanba razaun saida mak Jeová halo Daniel sai ema neʼebé importante?

13 Tanba Jeová nia apoiu mak Daniel sai ema neʼebé importante iha tempu Babilónia ukun no mós bainhira Média no Pérsia ukun. (Daniel 1:21; 6:1, 2) Karik Jeová mak muda situasaun hodi Daniel bele ajuda ninia povu rasik, hanesan Jeová halo ba José iha rai-Ejitu no Ester ho Mordecai iha rai-Pérsia. * (Daniel 2:48) Hanoin toʼok Ezequiel no ema judeu sira neʼebé sai dadur sente oinsá bainhira sira haree Jeová uza  Daniel hodi ajuda sira? Ita bele fiar katak sira sente kmaan tebes!

Jeová hafolin tebes ema neʼebé hatudu laran-metin (Haree parágrafu 14, 15)

14, 15. (a) Oinsá mak ita-nia situasaun hanesan ho Daniel nia situasaun? (b) Oinsá mak inan-aman bele aprende husi Daniel nia inan-aman?

14 Oinsá mak ita bele banati-tuir Daniel nia fiar no hahalok halo tuir? Mundu ohin loron nakonu ho hahalok la morál no adorasaun falsu. Babilónia Boot, ka relijiaun falsu hotu neʼebé Bíblia bolu nuʼudar “hela-fatin ba anju aat sira” mak domina daudaun ema barak nia moris. (Apokalipse 18:2) Ita moris iha mundu neʼe hanesan ema estranjeiru deʼit, tan neʼe ita la hanesan ho ema barak iha mundu neʼe, no tanba razaun neʼe karik sira sei goza ita. (Marcos 13:13) Maibé ita hakarak hanesan Daniel hodi hakbesik ba ita-nia Maromak Jeová. Se ita mak haraik-an, tau fiar ba Jeová, no halo tuir nia, nia mós sei haree ita nuʼudar ema neʼebé folin-boot ba nia.​—Ageu (Hagai) 2:7.

15 Inan-aman bele aprende lisaun importante husi Daniel nia inan-aman. Bainhira Daniel sei kiʼik no hela iha Judá, ema barak iha hahalok aat. Maibé Daniel nia domin ba Jeová sai buras. Neʼe akontese derrepente deʼit ka lae? Lae. Ita bele fiar katak ninia inan-aman mak hanorin nia kona-ba Jeová. (Provérbios [Amsal] 22:6) Sira fó naran Daniel ba nia neʼebé signifika “Maromak mak haʼu-nia Juis”, ida-neʼe hatudu katak ninia inan-aman hadomi tebes Jeová. Tan neʼe inan-aman sira, hatudu pasiénsia hodi hanorin oan kona-ba Jeová. Keta rende an. (Éfeso 6:4) Halo orasaun hamutuk ho sira no temi sira iha imi-nia orasaun rasik. Hakaʼas an hanorin sira atu halo tuir Jeová nia matadalan sira neʼebé loos, no Jeová sei fó bensaun barak ba imi.​—Salmo (Mazmur) 37:5.

JOB LARAN-METIN NO HALO TUIR MASKI RIKU KA KIAK

16, 17. (a) Saida mak bele koko Job bainhira nia sei riku? (b) Susar neʼebé Job hasoru fó oportunidade saida ba nia?

16 Job hasoru susar saida deʼit? Job hasoru mudansa boot iha ninia moris. Foufoun nia mak “ema neʼebé naran-boot liu fali ema hotu iha rai-Leste”. (Jó [Ayub] 1:3) Nia riku tebes, ema barak koñese nia no respeitu nia. (Jó [Ayub] 29:7-16) Maski nuneʼe, Job nunka hanoin katak nia mak diʼak liu ema seluk ka nia la presiza Maromak. Ita hatene kona-ba neʼe tanba Jeová bolu nia nuʼudar “haʼu-nia atan” no hatete: “Nia mak ema neʼebé laran-loos no laran-metin, hamtaʼuk Maromak no hadook an husi buat neʼebé aat.”​—Jó (Ayub) 1:8.

17 Maibé derrepente Job nia moris troka. Nia lakon buat hotu no nia sai laran-kraik tebes toʼo nia hakarak mate deʼit. Ohin loron ita hatene katak Satanás mak hamosu problema sira-neʼe ba Job. Nia hatete katak Job serbí Jeová tanba buka diʼak  deʼit. (Lee Jó [Ayub] 1:9, 10. *) Jeová la nonook deʼit bainhira nia haree Satanás koʼalia lia-bosok hodi duun Job. Entaun Jeová halo saida hodi hatudu katak buat neʼebé Satanás koʼalia mak lia-bosok? Nia fó oportunidade ba Job rasik atu hatudu ninia laran-metin no katak nia serbí Maromak tanba domin.

18. (a) Ita gaba tebes Job kona-ba saida? (b) Ita aprende saida kona-ba Jeová liuhusi dalan diʼak neʼebé nia trata Job?

18 Satanás ataka Job fila-fila no halo Job hanoin katak ataka sira-neʼe mai husi Maromak. (Jó [Ayub] 1:13-21) Tuirmai Job nia belun falsu naʼin-tolu mai no koʼalia buat neʼebé hakanek tebes Job nia laran. Sira dehan ba Job katak nia merese tanba nia ema aat no tan neʼe Maromak fó kastigu ba nia. (Jó [Ayub] 2:11; 22:1, 5-10) Maski nuneʼe, Job hatudu nafatin laran-metin ba Jeová. Dala ruma Job koʼalia duni liafuan neʼebé arbiru, maibé Jeová hatene katak neʼe tanba Job sente laran-kanek. (Jó [Ayub] 6:1-3) Maibé Jeová haree Job nunka fila kotuk ba Nia maski Satanás ataka fila-fila no hakanek Job nia laran. Bainhira situasaun susar neʼe liu tiha, Jeová fó fali buat hotu dala rua ba Job no mós fó nia moris tan ba tinan 140. (Tiago 5:11) Durante tempu sira-neʼe, Job kontinua serbí Jeová ho laran tomak. Oinsá mak ita hatene? Tanba Job mate tiha ona ba tinan atus ba atus mak Ezequiel hakerek liafuan sira iha Ezequiel 14:14.

19, 20. (a) Oinsá mak ita bele banati-tuir Job nia fiar no hahalok halo tuir? (b) Oinsá mak ita bele hatudu katak ita hanoin ema hanesan Jeová?

19 Oinsá mak ita bele banati-tuir Job nia fiar no hahalok halo tuir? Ita hakarak tau uluk Jeová iha ita-nia moris maski ita hasoru daudaun situasaun saida deʼit. Ita hakarak tau fiar tomak ba nia no halo tuir nia ho laran neʼebé kompletu. Tuir loloos, ohin loron ita iha razaun barak liu Job atu halo nuneʼe. Hanoin toʼok kona-ba neʼe: Ohin loron ita hatene ona buat barak kona-ba Satanás ho ninia dalan sira. (2 Korinto 2:11) Ita iha Bíblia, liuliu livru Jó hodi hatene tanbasá mak Jeová husik terus. No husi Daniel nia profesia ita hatene katak Maromak nia Ukun mak governu neʼebé tebes no Jesus Kristu mak liurai iha governu neʼe. (Daniel 7:13, 14) Ita mós hatene katak lakleur tan governu neʼe sei ukun mundu tomak no halakon terus hotu.

20 Job nia esperiénsia mós hanorin ita kona-ba hatudu hahalok hanoin ema liuliu bainhira ita-nia irmaun ka irmán sira hetan susar. Karik sira mós bele koʼalia arbiru hanesan Job. (Eclesiastes [Pengkhotbah] 7:7) Duké hanoin aat kona-ba sira, diʼak atu komprende sira-nia situasaun no hatudu laran-diʼak ba sira. Se ita halo nuneʼe, ita sei sai hanesan ita-nia Aman Jeová neʼebé iha domin no laran-sadiʼa.​—Salmo (Mazmur) 103:8.

JEOVÁ “SEI HALO IMI IHA KBIIT”

21. Oinsá mak liafuan sira iha 1 Pedro 5:10 fó-hanoin ita kona-ba buat neʼebé Noé, Daniel, no Job hasoru?

21 Noé, Daniel, no Job moris iha tempu neʼebé la hanesan no hasoru situasaun neʼebé la hanesan. Maibé sira naʼin-tolu tahan iha sira-nia situasaun hotu. Sira-nia esperiénsia fó-hanoin ita kona-ba buat neʼebé apóstolu Pedro hatete: “Kuandu imi hetan tiha terus ba tempu uitoan, Maromak neʼebé nakonu ho laran-diʼak hotu, . . . sei halo kompletu imi-nia treinu, nia sei halo imi hamriik metin, nia sei halo imi iha kbiit.”​—1 Pedro 5:10.

22. Ita sei koʼalia kona-ba saida iha lisaun tuirmai?

22 Liafuan sira iha 1 Pedro 5:10 mós hatudu katak Jeová sei ajuda ninia povu ohin loron atu hamriik metin no iha kbiit nafatin. Ita hotu hakarak Jeová ajuda ita atu sai metin iha fiar, no ita hotu hakarak hamriik metin no laran-metin nafatin ba Jeová. Tan neʼe mak ita hakarak banati-tuir Noé, Daniel, no Job nia fiar ho hahalok halo tuir. Iha lisaun tuirmai sei koʼalia kona-ba Jeová nia atan naʼin-tolu bele laran-metin nafatin ba nia tanba sira hatene nia ho loloos. Sira “komprende buat hotu” kona-ba saida mak nia hakarak sira atu halo. (Provérbios [Amsal] 28:5) Ita mós bele halo buat neʼebé hanesan.

^ par. 1 Ezequiel 14:12-14 12 Jeová koʼalia tan ba haʼu, hodi dehan: 13 “Oan-mane husi ema, se nasaun ida halo sala hasoru haʼu hodi la hatudu laran-metin, haʼu sei lolo liman kontra nasaun neʼe no halakon ninia ai-han, no haʼu sei hamosu rai-hamlaha iha rai neʼe no halakon tiha ema no animál sira iha laran.” 14 “Jeová, Naʼi Ukun-Naʼin Boot Liu, dehan: ‘Se karik Noé, Daniel, no Job hela iha rai neʼe, sira naʼin-tolu sei salva deʼit sira-nia an rasik tanba sira-nia hahalok loos.’”

^ par. 2 Ema lori Ezequiel ba Babilónia hodi sai dadur iha tinan 617 molok Kristu. Nia hakerek liafuan sira neʼebé hetan iha Ezequiel 8:1–19:14 iha tinan 612, neʼe mak tama ba “tinan neen” husi tempu nia sai dadur.

^ par. 5 Noé nia aman Lamek iha fiar ba Maromak, maibé tinan lima antes Rai-Nabeen nia mate ona. Se Noé nia inan, maun-alin, no feton sira mak sei moris antes Rai-Nabeen, sira mós mate bainhira Rai-Nabeen akontese.

^ par. 9 Malaquias 3:17, 18 17 Jeová neʼebé ukun tropa lalehan nian, dehan: “Iha loron neʼebá sira sei sai haʼu-nian, no haʼu sei halo sira sai haʼu-nia povu neʼebé espesiál. Haʼu sei hatudu laran-sadiʼa ba sira, hanesan aman ida hatudu laran-sadiʼa ba ninia oan neʼebé serbí nia. 18 No dala ida tan, imi sei haree duni oinsá ema laran-loos la hanesan ho ema aat, ema neʼebé serbí Maromak la hanesan ho ema neʼebé la serbí nia.”

^ par. 13 Karik Jeová mós halo buat neʼebé hanesan ba Hananias, Misael, no Azarias hodi sira bele ajuda ema judeu seluk.​—Daniel 2:49.

^ par. 17 Jó 1:9, 10 Rona tiha neʼe, Satanás hatán ba Jeová: “Se Job la hetan buat ida, nia sei hamtaʼuk nafatin Maromak ka lae? 10 Ita mak tau lutu haleʼu nia, ninia uma no buat hotu neʼebé nia iha hodi proteje nia, loos ka lae? Ita mós haraik ona bensaun ba serbisu hotu neʼebé nia halo ho nia liman, no ninia animál sira sai barak iha rai.