Skip to content

Skip to table of contents

“Até hasoru malu iha Paraízu!”

“Até hasoru malu iha Paraízu!”

“Ó sei hamutuk ho haʼu iha Paraízu.”​—LUCAS 23:43.

KNANANUK: 145, 140

1, 2. Ema hanoin saida deʼit kona-ba paraízu?

IRMAUN-IRMÁN barak husi rai oioin tuir reuniaun boot neʼebé halaʼo iha sidade Seoul, iha Koreia Súl. Bainhira sira atu sai husi estádiu, Testemuña sira husi Koreia haleʼu bainaka sira-neʼe. Sira hotu hasaʼe liman no hatete: “Até hasoru malu iha Paraízu!” Bainhira sira temi liafuan “paraízu”, sira koʼalia kona-ba saida?

2 Ema ohin loron iha ideia oioin kona-ba paraízu. Ema balu hatete katak paraízu mak istória deʼit. Ema seluk dehan katak fatin naran deʼit neʼebé sira sente haksolok mak paraízu. Kuandu mane ida neʼebé hamlaha tebes tuur iha meza neʼebé nakonu ho ai-han oioin, nia bele sente neʼe mak paraízu. Tinan barak liubá, bainhira feto ida haree ai-laran neʼebé nakonu ho ai-funan, nia dehan: “Neʼe mak paraízu duni!” Toʼo agora ema bolu fatin neʼe Paraízu maski tinan-tinan jelu-rahun barak tun no taka fatin neʼe toʼo metru 15. Tuir Ita-nia hanoin, Paraízu mak fatin hanesan saida? Ita hein atu hela iha Paraízu ka lae?

3. Eskritura ida-neʼebé mak temi kona-ba paraízu ba dala primeiru?

3 Bíblia koʼalia kona-ba paraízu ida iha tempu uluk no mós paraízu ida iha futuru. Iha livru primeiru husi Bíblia temi kona-ba  Paraízu. Iha Génesis 2:8, versaun ida (Catholic Douay Version) neʼebé tradús husi lian Latín dehan: “Naʼi Maromak halo paraízu haksolok nian husi uluk kedas: iha neʼebá nia tau ema neʼebé nia kria ona.” Iha testu orijinál iha lian Ebraiku koʼalia kona-ba jardín Eden. Liafuan “Eden” signifika “Haksolok”, no jardín neʼe mak fatin neʼebé lori haksolok duni. Fatin neʼe kapás tebes, iha ai-han barak, no ema bele moris ho dame hamutuk ho animál sira.​—Génesis 1:29-31.

4. Tanbasá mak ita bele dehan katak jardín Eden mak paraízu?

4 Parádesos mak liafuan Gregu neʼebé tradús husi liafuan Ebraiku “jardín”. Iha livru ida (Cyclopaedia by M’Clintock and Strong) hatete katak, kuandu ema Gregu rona liafuan parádesos, sira sei imajina kedas kona-ba jardín neʼebé luan no furak, neʼebé la iha buat ida mak lori perigu. Fatin neʼe iha ai-hun barak neʼebé fó fuan oioin, no iha mós mota neʼebé moos, no bibi sira han duʼut matak. Neʼe hatudu katak jardín Eden mak paraízu duni.​—Kompara Génesis 2:15, 16.

5, 6. Tanbasá mak Adão ho Eva lakon sira-nia priviléjiu atu hela iha Paraízu? Ida-neʼe hamosu pergunta saida deʼit?

5 Maromak Jeová tau Adão ho Eva iha Paraízu. Maibé tanba sira la halo tuir Jeová, sira lakon sira-nia priviléjiu atu hela iha Paraízu, nuneʼe mós ho sira-nia oan no bei-oan sira. (Génesis 3:23, 24) Maski ema la hela tan iha Paraízu neʼe, ita bele fiar katak jardín furak neʼe sei iha toʼo Rai-Nabeen iha Noé nia tempu.

6 Karik ema balu hanoin: ‘Ema bele hela fali iha Paraízu iha mundu neʼe ka lae?’ Iha razaun atu fiar ida-neʼe? Se Ita hein atu hela iha Paraízu hamutuk ho Ita-nia belun no família, iha duni evidénsia neʼebé hatudu ida-neʼe ka lae? Ita bele esplika ka lae, tansá mak ita fiar ba Paraízu iha futuru?

EVIDÉNSIA ATU FIAR BA PARAÍZU IHA FUTURU

7, 8. (a) Maromak promete saida ba Abraão? (b) Maromak nia promesa halo Abraão hanoin kona-ba saida?

7 Ita bele hetan resposta kona-ba Paraízu iha Bíblia, tanba Bíblia mai husi Jeová, Kriadór ba Paraízu orijinál. Mai ita hanoin kona-ba saida mak Maromak hatete ba ninia belun Abraão. Nia hatete katak nia sei aumenta Abraão nia bei-oan sira hanesan “rai-henek iha tasi-ibun”. Tuirmai, Jeová promete ba Abraão: “Liuhusi ó-nia bei-oan mak nasaun sira hotu iha mundu sei hetan bensaun tanba ó rona ba haʼu-nia liafuan.” (Génesis 22:17, 18) Liutiha tempu balu, Maromak repete fali promesa neʼe ba Abraão nia oan no bei-oan.​—Lee Génesis 26:4; 28:14.

8 Bíblia la hatudu katak Abraão hein atu hela iha paraízu iha lalehan. Bainhira Maromak dehan “nasaun sira hotu” sei hetan bensaun, Abraão hanoin katak ema sei hetan bensaun iha paraízu iha mundu. Maibé iha ka lae, evidénsia seluk tan neʼebé hatudu katak paraízu sei iha mundu?

9, 10. Promesa saida tan mak fó razaun mai ita atu hein ba paraízu iha futuru?

9 David, neʼebé nuʼudar Abraão nia bei-oan ida, koʼalia kona-ba futuru neʼebé “ema aat sei la iha ona”. (Salmo 37:1, 2, 10) Iha tempu neʼebá, “ema laran-maus sei simu rai nuʼudar sira-nian, no sira sei hetan ksolok boot ho dame neʼebé barak”. David mós fó-hatene nanis: “Ema laran-loos sira sei simu rai nuʼudar sira-nian, no sira sei moris ba nafatin iha rai.” (Salmo 37:11, 29; 2 Samuel 23:2) Tuir Ita-nia hanoin, oinsá mak promesa sira-neʼe ajuda ema neʼebé halo tuir Maromak iha tempu neʼebá? Promesa sira-neʼe ajuda sira atu hein ba tempu neʼebé ema laran-loos deʼit mak hela iha mundu, no mundu neʼe sei sai fali paraízu hanesan jardín Eden.

 10 Ikusmai, ema Izraél maioria neʼebé dehan katak sira serbí Jeová, sira fila kotuk ba Jeová no husik tiha adorasaun neʼebé loos. Tan neʼe, Maromak husik ema Babilónia atu manán ninia povu, estraga sira-nia rai, no lori sira barak nuʼudar dadur. (2 Krónikas 36:15-21; Jeremias 4:22-27) Maibé Maromak nia profeta sira fó-hatene nanis katak liutiha tinan 70, ninia povu sei fila fali ba sira-nia rai, no profesia sira-neʼe sai loos. Maibé profesia sira-neʼe mós kona ita ohin loron. Kuandu ita koʼalia kona-ba profesia balu, hanoin nafatin oinsá mak profesia sira-neʼe hametin ita-nia fiar ba paraízu iha mundu neʼe iha futuru.

11. Oinsá mak profesia iha Isaias 11:6-9 sai loos ona? Ita bele husu pergunta saida tan?

11 Lee Isaias 11:6-9. Liuhusi profeta Isaias, Maromak fó-hatene nanis katak bainhira ninia povu fila fali ba sira-nia rai, sira sei moris ho dame, no la iha ema ida mak sai taʼuk ba animál no ema aat sira. Ema hotu moris ho seguru. Neʼe halo ita hanoin fali kona-ba situasaun iha jardín Eden, loos ka lae? (Isaias 51:3) Isaias mós fó-hatene nanis katak “mundu tomak sei nakonu ho koñesimentu kona-ba Jeová”, laʼós iha rai-Izraél deʼit. Bainhira mak profesia neʼe sei sai loos?

12. (a) Ema neʼebé fila husi rai-Babilónia hetan bensaun saida deʼit? (b) Tanbasá mak ita bele fiar katak profesia husi Isaias 35:5-10 sei sai loos dala ida tan iha futuru?

12 Lee Isaias 35:5-10. Isaias fó-hatene nanis dala ida tan katak ema Izraél neʼebé fila husi rai-Babilónia sei la hetan ameasa husi animál no ema aat sira. Nia hatete katak sira-nia rai sei fó ai-han barak tanba sei iha bee barak hanesan jardín Eden. (Génesis 2:10-14; Jeremias 31:12) Maibé profesia neʼe sai loos iha tempu neʼebá deʼit ka lae? Tuir loloos, profesia neʼe mós dehan katak matan-delek, tilun-diuk no ain-aat sira sei hetan kura, maibé ema Izraél sira neʼebé fila fali ba sira-nia rai la hetan isin-diʼak. Neʼe katak profesia neʼe sei sai loos iha futuru.

13, 14. Oinsá mak profesia iha Isaias 65:21-23 sai loos ba ema Izraél neʼebé fila fali ba sira-nia rai? Maibé profesia saida mak seidauk sai loos? (Haree dezeñu iha leten.)

13 Lee Isaias 65:21-23. Bainhira ema Izraél fila fali ba sira-nia rai, sira la hetan kedas uma neʼebé furak no mós toʼos ka toʼos-uvas sira neʼebé buras ona. Maibé tanba Jeová mak fó bensaun ba sira, ikusmai sira-nia situasaun troka. Imajina toʼok, sira sai kontente bainhira sira harii sira-nia uma no hela iha neʼebá! Sira mós bele goza hahán oioin neʼebé sira rasik kuda!

14 Tuir profesia neʼe, ema nia moris sei sai “naruk hanesan ai-hun ida”. Ai-hun balu moris ba tinan rihun ba rihun. Atubele moris naruk hanesan neʼe, ema presiza iha saúde neʼebé diʼak tebes. No se sira bele moris ho dame iha fatin neʼebé furak hanesan Isaias fó-hatene nanis, neʼe hanesan moris iha paraízu! No profesia neʼe sei sai loos!

Oinsá mak Jesus nia promesa kona-ba Paraízu sei sai loos? (Haree parágrafu 15, 16)

15. Bensaun saida deʼit mak livru Isaias temi?

15 Hanoin toʼok, promesa sira neʼebé ita foin koʼalia ajuda ita atu fiar ba paraízu iha futuru. Mundu tomak sei sai nakonu ho ema neʼebé simu bensaun husi Maromak. Sei la iha ema ida mak taʼuk ba animál no ema aat sira. Ema matan-delek, tilun-diuk no ain-aat sei hetan isin-diʼak. Ema sei harii sira-nia uma rasik no han ai-han husi sira-nia toʼos rasik. Sira sei moris naruk liu fali ai-hun sira. Sin, Bíblia fó evidénsia katak paraízu hanesan neʼe sei iha duni. Maibé ema balu karik hatete katak profesia sira-neʼe laʼós kona-ba paraízu iha mundu. Ita bele hatete saida ba sira? Ita iha razaun diʼak saida atu hein ba paraízu iha mundu neʼe? Jesus fó ona razaun diʼak mai ita.

 Ó SEI IHA PARAÍZU!

16, 17. Iha situasaun saida mak Jesus koʼalia kona-ba Paraízu?

16 Maski Jesus la halo sala, nia hetan kastigu-mate iha ai-riin hamutuk ho kriminozu naʼin-rua iha ninia sorin-sorin. Sira ida rekoñese Jesus nuʼudar liurai no husu: “Jesus, hanoin-hetan haʼu bá kuandu Ita tama iha Ita-nia Ukun.” (Lucas 23:39-42) Jesus nia resposta iha Lucas 23:43 kona mós ita-nia futuru. Matenek-naʼin balu tradús eskritura hanesan neʼe: “Haʼu hatete loloos ba ó, ohin ó sei hamutuk ho haʼu iha Paraízu.” Haree ba liafuan “ohin” iha eskritura neʼe. Loloos Jesus hakarak dehan saida? Ema fó opiniaun oioin kona-ba neʼe.

17 Língua barak uza vírgula atu ajuda halo klaru fraze, maibé iha manuskritu lian Gregu antigu liu ladún uza pontuasaun. Ida-neʼe halo ita hanoin: Jesus dehan, “Haʼu hatete loloos ba ó, ohin ó sei hamutuk ho haʼu iha Paraízu”? Ka nia dehan, “Haʼu hatete loloos ba ó ohin, ó sei hamutuk ho haʼu iha Paraízu”? Tradutór sira tau vírgula antes ka depois liafuan “ohin” hodi tuir sira-nia hanoin, no ita mós bele haree katak Bíblia ida-idak tau vírgula iha fatin la hanesan.

18, 19. Oinsá mak ita bele komprende Jesus nia liafuan?

18 Maibé hanoin-hetan liafuan neʼebé Jesus koʼalia ba ninia dixípulu sira kona-ba ninia mate. Nia dehan: “Oan-Mane husi Ema sei hela iha rai laran ba loron tolu no kalan tolu.” Nia mós dehan: “Ema sei entrega Oan-Mane husi Ema ba inimigu sira-nia liman, no sira sei oho nia, no iha loron terseiru nia sei moris hiʼas fali.” (Mateus 12:40; 16:21; 17:22, 23; Marcos 10:34) Apóstolu Pedro fó sai katak Jesus nia liafuan neʼe sai loos. (Apóstolu 10:39, 40) Entaun, Jesus la bá Paraízu iha loron neʼebé nia ho kriminozu neʼe mate. Bíblia hatete katak Jesus “iha rate laran”, no liutiha loron tolu, Maromak fó moris-hiʼas ba nia. (Apóstolu 2:31, 32; nota-rodapé) *

19 Tan neʼe, klaru katak Jesus dehan “Haʼu hatete loloos ba ó ohin”, no tuirmai nia fó sai ninia promesa ba kriminozu neʼe. Tuir loloos, ema toman uza fraze neʼe husi Moisés nia tempu. Moisés dehan: “Liafuan sira neʼebé haʼu fó sai ba imi ohin tenke rai iha imi-nia laran.”​—Deuteronómio 6:6; 7:11; 8:1; 30:15.

20. Evidénsia saida mak apoia dalan neʼebé ita komprende Jesus nia liafuan?

20 Tradutór Bíblia ida husi Médiu Oriente dehan: “Jesus nia liafuan neʼe tenke tau énfaze ba liafuan ‘ohin’ no lee nuʼudar: ‘Haʼu hatete loloos ba ó ohin, ó sei hamutuk ho haʼu iha Paraízu.’ Maski Jesus halo promesa neʼe iha loron neʼebá, maibé ida-neʼe sei sai loos iha futuru. Ema iha Médiu Oriente iha toman atu koʼalia hanesan neʼe atu fó sai katak sira halo promesa neʼe iha loron neʼe duni no sei kumpre promesa neʼe.” Bíblia iha lian Siríaku, neʼebé tradús maizumenus tinan 1600 liubá, dehan: “Amen, haʼu hatete ba ó ohin katak ó sei hamutuk ho haʼu iha Jardín Eden.” Ita hotu sente kontente ho promesa neʼe.

21. Kriminozu neʼe la hetan priviléjiu saida? Tanbasá?

21 Bainhira Jesus koʼalia kona-ba Paraízu ba kriminozu neʼebé besik atu mate, kriminozu neʼe la hatene katak Jesus halo ona aliansa ho ninia apóstolu sira atu ukun hamutuk ho nia iha lalehan. (Lucas 22:29) Kriminozu neʼe mós seidauk hetan  batizmu. (João 3:3-6, 12) Tan neʼe, nia la hetan priviléjiu atu bá lalehan. Entaun, ita bele fiar katak Jesus nia promesa ba kriminozu neʼe refere ba paraízu iha mundu. Liutiha tinan barak, apóstolu Paulo fó sai vizaun ida neʼebé ‘Naʼi lori mane ida ba paraízu’. (2 Korinto 12:1-4) La hanesan ho kriminozu neʼe, Maromak hili ona Paulo no apóstolu sira seluk atu bá lalehan no ukun hamutuk ho Jesus. Maibé kuandu Paulo koʼalia kona-ba “paraízu”, neʼe mós refere ba mundu ka lae? * Ita mós bele tama ba paraízu neʼe ka lae?

ITA BELE HEIN BA SAIDA?

22, 23. Ita iha esperansa saida?

22 Hanoin-hetan, David fó-hatene nanis kona-ba tempu neʼebé “ema laran-loos sira sei simu rai nuʼudar sira-nian”. (Salmo 37:29; 2 Pedro 3:13) David koʼalia kona-ba tempu neʼebé ema hotu iha mundu sei halo tuir Maromak nia matadalan neʼebé loos. Profesia iha Isaias 65:22 hatete: “Haʼu-nia povu nia moris sei sai naruk hanesan ai-hun ida.” Neʼe katak ema sei moris ba tinan rihun ba rihun iha mundu foun. Ita bele hein ida-neʼe ka lae? Bele, tanba tuir Apokalipse 21:1-4, Maromak sei haraik bensaun oioin ba ema, no bensaun ida mak “mate sei la iha tan”.

23 Bíblia nia hanorin kona-ba Paraízu mak klaru. Adão ho Eva lakon ona priviléjiu atu moris ba nafatin iha Paraízu, maibé loron ida ita sei hetan fali. Maromak promete atu fó bensaun ba ema iha mundu. David hatete katak ema neʼebé laran-maus no laran-loos sei moris ba nafatin iha mundu neʼe. Profesia iha livru Isaias ajuda ita atu hein ba tempu neʼebé ita sei moris kontente iha paraízu furak iha mundu neʼe. Bainhira? Neʼe sei akontese bainhira Jesus nia promesa ba kriminozu neʼe sai loos. Ita bele moris iha Paraízu neʼe. Iha tempu neʼebá, irmaun-irmán sira iha rai-Koreia nia liafuan sei sai loos: “Até hasoru malu iha Paraízu!”

^ par. 18 Profesór C. Marvin Pate hakerek: “Matenek-naʼin barak fiar bainhira Jesus dehan ‘ohin’, nia hakarak dehan nia sei mate no tama iha Paraízu iha loron neʼebá kedas, katak la toʼo oras 24. Maibé hanoin hanesan neʼe kontra malu ho Bíblia nia hanorin iha eskritura seluk. Porezemplu, Bíblia dehan katak Jesus ‘tun’ ba rate laran (Mateus 12:40; Apóstolu 2:31; Roma 10:7), no depois mak nia bá lalehan.”

^ par. 21 Haree “Pergunta husi lee-naʼin” iha livru neʼe.