Skip to content

Skip to table of contents

Ita uza ita-nia kbiit imajina nian ho matenek ka lae?

Ita uza ita-nia kbiit imajina nian ho matenek ka lae?

BUAT saida mak kmaan tebes ho kilograma 1,4 deʼit, maibé komplikadu liu sasán hotu iha mundu tomak? Neʼe mak ema nia kakutak. Kakutak mak buat neʼebé úniku tebes. Se ita mak estuda liután kona-ba kakutak, neʼe sei halo ita hafolin liután Jeová nia serbisu “furak” neʼe. (Salmo [Mazmur] 139:14) Porezemplu, mai ita koʼalia kona-ba kakutak nia kbiit ida, neʼe mak kbiit atu imajina.

Saida mak imajina? Disionáriu ida esplika katak neʼe mak hanesan “ita-nia kbiit atu bele haree dezeñu ka kria ideia sira liuhusi neon kona-ba buat neʼebé seidauk iha, foun, no ita seidauk haree”. Ho ida-neʼe, ita bele haree katak ita sempre uza beibeik kbiit neʼe, loos ka lae? Porezemplu, bainhira ita lee kona fatin ida ka ita rona deʼit husi ema kona-ba fatin neʼe, maibé ita nunka haree fatin neʼe. Ita-nia kakutak komesa imajina ona fatin neʼe haree hanesan saida, loos ka lae? Tan neʼe mak bainhira ita hanoin kona-ba buat ida neʼebé ita seidauk haree, rona, koko, kaer, ka horon, neʼe katak ita uza daudauk kbiit imajina nian.

Bíblia esplika katak Maromak halo no kria ema tuir ninia ilas. (Gênesis [Kejadian] 1:26, 27) Se nuneʼe, Maromak rasik mós iha kbiit imajina nian, loos ka lae? Tanba Maromak mak kria ita ema ho kbiit neʼe, ita bele fiar katak nia kria ita iha dalan neʼe atu ita bele uza kbiit imajina hodi komprende kona-ba ninia hakarak sira. (Eclesiastes [Pengkhotbah] 3:11) Entaun, oinsá mak ita bele uza didiʼak kbiit imajina neʼe, no buat ladiʼak saida mak ita la bele imajina?

BUAT NEʼEBÉ BEIK ATU IMAJINA

(1) Hanoin bilán la tuir tempu ka kona-ba buat neʼebé sala.

Tuir loloos hanoin bilán la sala, dala ruma neʼe bele diʼak ba ita. Maibé, tanba eskritura husi Eclesiastes (Pengkhotbah) 3:1 hatete katak “iha tempu neʼebé loos ba buat hotu-hotu”, neʼe signifika katak atividade neʼebé ita halo mós bele halo iha tempu neʼebé laloos. Porezemplu, se ita mak tuir hela reuniaun ka halaʼo hela estuda Bíblia mesak, no ita husik ita-nia neon pasiar tun-saʼe, uza kbiit imajina iha dalan neʼe atu ajuda ka hanetik ita? Jesus rasik fó avizu katak perigu atu husik ita-nia neon hanoin kona-ba buat neʼebé sala, hanesan hanoin halo hahalok la morál sira. (Mateus 5:28) Karik buat balu neʼebé ita husik ita-nia neon atu imajina, bele buat neʼebé Jeová la gosta tebes. Tuur bilán hodi hanoin kona-ba buat neʼebé la morál mak dalan atu hakat ba hahalok la morál sira. Tan neʼe, nunka atu husik ita-nia kbiit imajina nian dada ita sees husi Jeová!

(2) Fiar katak rikusoin bele halo ita moris hakmatek.

Ita presiza duni sasán no iha sasán barak bele ajuda ita. Maibé, se ita mak komesa iha hanoin katak iha sasán barak mak bele halo ita-nia moris hakmatek no kontente, hanoin hanesan neʼe sei sai saugati deʼit. Tanba  matenek-naʼin Salomão dehan: “Ema riku nia rikusoin mak hanesan ninia sidade neʼebé iha moru aas; no iha ninia hanoin rasik ida-neʼe hanesan moru neʼebé proteje nia.” (Provérbios [Amsal] 18:11) Porezemplu, hanoin fali ba buat neʼebé akontese iha sidade Manila, rai-Filipinas iha tinan 2009. Iha tempu neʼebá udan tun makaʼas no bee saʼe, no husi sidade neʼe porsentu 80 liu bee hoban hotu. Sira neʼebé iha sasán barak, bee hoban ka lae? Ema riku ida neʼebé lakon mós sasán barak hatete, “Bee neʼe la fihir ema, atu nia mak ema riku ka ema kiak, bee lori susar no terus ba sira hotu.” Dala ruma fasil atu imajina katak iha sasán barak bele proteje no halo ita-nia moris hakmatek, maibé realidade mak lae.

(3) Hanoin demais kona-ba buat neʼebé mak karik sei nunka akontese.

Jesus fó konsellu ba ita atu la bele “hanoin barak”. (Mateus 6:34) Ema neʼebé sempre iha hanoin barak presiza uza beibeik ninia kbiit imajina nian. Se ita mak hanoin demais ka imajina demais kona-ba problema neʼebé seidauk mosu ka sei nunka mosu, neʼe bele estraga lalais ita-nia forsa. Bíblia hatete katak hanoin barak demais bele halo ita laran-tun no karik mós bele lori depresaun. (Provérbios [Amsal] 12:25) Tan neʼe mak matenek atu halo tuir Jesus nia konsellu atu la hanoin demais no diʼak atu rezolve problema neʼebé mosu iha loron ida-idak nian.

BUAT NEʼEBÉ MATENEK ATU IMAJINA

(1) Hanoin uluk kona-ba situasaun perigu no sees husi situasaun neʼe.

Bíblia fó laran-manas ba ita atu hanoin uluk ho matenek. (Provérbios [Amsal] 22:3) Ita bele uza ita-nia kbiit atu imajina kona-ba konsekuénsia neʼebé bele mosu antes halo desizaun ruma. Porezemplu, se ema konvida ita tuir festa ruma, oinsá mak kbiit imajina nian bele ajuda ita atu halo desizaun ho matenek kona-ba tuir ka la tuir festa neʼe? Hanoin uluk kona-ba sesé mak tuir, festa neʼe boot ka kiʼik, halo iha neʼebé, halo iha loron saida, depois hanoin fali: Sei mosu problema ruma ka lae iha festa neʼe? Festa neʼe kontra Bíblia nia prinsípiu sira ka lae? Hanoin iha dalan hanesan neʼe bele ajuda ita imajina festa nia situasaun iha ita-nia neon. Uza kbiit imajina nian hodi halo desizaun neʼebé matenek bele ajuda ita hasees an husi situasaun neʼebé mak bele estraga ita-nia relasaun diʼak ho Jeová.

(2) Imajina uluk oinsá mak ita bele hasoru problema susar sira.

Imajina mós inklui “kbiit atu hasoru no rezolve problema”. Porezemplu, se ita mak iha problema ida ho irmaun ka irmán ida iha kongregasaun, ita bele halo saida atu hadame malu ho nia? Karik ita presiza hanoin kona-ba buat hirak tuirmai neʼe. Ninia dalan  koʼalia mak hanesan saida? Tempu saida mak diʼak atu koʼalia kona-ba problema neʼe? Diʼak atu koʼalia saida no atu uza lian kiʼik ka boot? Uza didiʼak kbiit imajina hodi hanoin uluk kona-ba dalan atu hasoru situasaun neʼe. Tuirmai hili dalan ida neʼebé ita sente diʼak liu atu rezolve problema neʼe. (Provérbios [Amsal] 15:28) Hanoin uluk dalan atu hasoru situasaun susar bele ajuda ita haburas unidade iha kongregasaun. Neʼe mak dalan diʼak duni atu uza kbiit imajina nian.

(3) Aumenta koñesimentu liuhusi lee Bíblia no estuda mesak.

Importante atu lee Bíblia loroloron. Maibé, lee deʼit husi pájina ba pájina latoʼo. Ita presiza komprende didiʼak buat neʼebé ita lee no koko atu uza informasaun sira-neʼe iha ita-nia moris. Ita-nia lee Bíblia tenkesér ajuda ita atu hafolin liután Jeová nia dalan sira. Oinsá mak kbiit imajina nian bele ajuda ita atu halo nuneʼe? Haree toʼok kona-ba livru Banati-tuir Sira-nia Fiar. Lee informasaun sira husi livru neʼe bele book ita-nia kbiit imajina atu ajuda ita hanoin kona-ba ema ida-idak nia situasaun moris nian husi Bíblia. Livru neʼe ajuda ita atu haree, rona, horon, no komprende kona-ba ema ida-idak nia situasaun. Neʼe ajuda tebes ita atu aprende buat foun no pontu foun husi Bíblia neʼebé karik uluk ita hanoin katak ita hatene didiʼak ona. Uza ita-nia kbiit imajina iha dalan hanesan neʼe bainhira lee Bíblia mesak ka estuda mesak bele aumenta liután ita-nia koñesimentu.

(4) Haburas hanoin ema nia sentimentu.

Se ita hanoin ema nia sentimentu, neʼe katak ita bele sente ema seluk nia laran-kanek iha ita-nia laran. Jeová no Jesus hanoin duni ema nia sentimentu, tan neʼe diʼak atu banati-tuir sira. (Êxodo [Keluaran] 3:7; Salmo [Mazmur] 72:13) Oinsá mak ita bele haburas hahalok neʼe? Dalan diʼak ida mak atu uza kbiit imajina nian. Dala ruma ita-nia irmaun-irmán sira hasoru problema balu neʼebé karik ita nunka sei hasoru. Maibé, diʼak atu husu ba ita-nia an: ‘Se haʼu mak iha sira-nia situasaun, haʼu sei sente oinsá? Saida mak haʼu presiza?’ Imajina kona-ba resposta ba pergunta sira-neʼe bele ajuda ita atu hanoin liután ema seluk nia sentimentu. Bainhira ita hatudu katak ita hatene hanoin ema nia sentimentu, neʼe bele ajuda ita iha ita-nia moris loroloron nian, hanesan iha serbisu haklaken no ita-nia relasaun ho maluk kristaun seluk.

(5) Imajina kona-ba moris sei sai oinsá iha mundu foun.

Eskritura barak hakerek ho momoos moris iha mundu foun neʼebé Maromak promete mak hanesan saida. (Isaías [Yesaya] 35:5-7; 65:21-25; Apokalipse 21:3, 4) Ita-nia livru sira mós uza dezeñu kapás hodi koʼalia kona-ba mundu foun nia furak. Dezeñu sira book duni ita atu imajina no ajuda ita atu sente katak bensaun furak sira-neʼe neʼebé Jeová promete ba ita mak buat tebes duni. Ita-nia Kriadór Jeová, Maromak neʼebé kria ita-nia kbiit atu imajina neʼe hatene liu hotu katak kbiit neʼe importante tebes ba ita. Se ita uza kbiit imajina nian atu hanoin didiʼak ba Jeová nia promesa sira, neʼe sei halo ita tau fiar tomak katak promesa sira-neʼe sei sai loos, no ajuda mós ita atu hatudu laran-metin ba Jeová, maski ohin loron ita sei hasoru hela susar.

Ho domin Jeová kria ba ita kbiit furak atu imajina. Kbiit neʼe bele ajuda ita atu serbí nia ho didiʼak iha moris loroloron nian. Mai ita hatudu agradese ba Kriadór ba kbiit imajina nian hodi uza kbiit neʼe ho matenek.