Skip to content

Skip to table of contents

 LISAUN ESTUDU 51

Oinsá atu hatene didiʼak Jeová?

Oinsá atu hatene didiʼak Jeová?

“Sira neʼebé hatene Ita-nia naran sei tau fiar ba Ita; Oh Jeová, Ita sei nunka husik hela sira neʼebé buka Ita.” —SAL 9:10.

KNANANUK 56 Laʼo ho lia-loos

IHA LISAUN NEʼE *

1-2. Husi Angelito nia esperiénsia, saida mak ita ida-idak presiza halo?

ITA-NIA inan-aman mak Testemuña ba Jeová ka lae? Se Ita hatán sin, hanoin-hetan katak Ita la sai Jeová nia belun tan deʼit Ita-nia inan-aman. Maski ita-nia inan-aman mak Testemuña ka laʼós, ita ida-idak presiza haburas relasaun diʼak ho Jeová.

2 Hanoin toʼok esperiénsia ida husi irmaun Angelito. Ninia família tomak mak Testemuña. Maski nuneʼe, kuandu nia joven, nia la sente besik ho Maromak. Nia hatete: “Haʼu serbí Jeová tanba haʼu halo tuir deʼit haʼu-nia família.” Maski nuneʼe, Angelito deside atu gasta tempu atu lee Bíblia no hanoin kleʼan kona-ba buat neʼebé nia lee, no nia mós komesa halo beibeik orasaun ba Jeová. Rezultadu mak saida? Angelito hatete: “Haʼu aprende katak dalan ida deʼit atu sai besik ho haʼu-nia Aman Jeová mak hodi hatene didiʼak nia.” Angelito nia esperiénsia book ita atu hanoin kona-ba pergunta importante balu: Saida mak la hanesan entre hatene kona-ba Jeová no hatene didiʼak nia? No saida mak ita presiza halo atu hatene didiʼak nia?

3. Saida mak la hanesan entre hatene Jeová no hatene didiʼak Jeová?

3 Karik ita hanoin katak ita hatene ona kona-ba Jeová tanba ita hatene ninia naran ka hatene buat balu neʼebé nia hatete ka halo. Maibé neʼe la dehan katak ita hatene didiʼak nia. Atu hatene didiʼak Jeová ita presiza halo buat seluk tan. Ita presiza uza tempu atu aprende kona-ba Jeová no ninia hahalok furak sira. Tuirmai ita bele komesa komprende tanbasá nia hatete ka halo buat ruma. Ida-neʼe sei  ajuda ita atu hatene se Jeová gosta ita-nia hahalok no hanoin ka lae. Bainhira ita hatene ona saida mak Jeová hakarak ita atu halo, ita presiza halo tuir.

4. Tanbasá hanoin didiʼak ezemplu sira iha Bíblia bele ajuda ita?

4 Ema balu karik goza ita tanba ita hakarak adora Jeová, no karik sira kontra ita liután se ita komesa tuir reuniaun sira. Maibé se ita tau fiar ba Jeová, nia sei nunka husik ita mesak. Ita komesa harii relasaun diʼak ho Maromak no neʼe sei dura ba nafatin. Ita bele hatene didiʼak Jeová ka lae? Sin, bele! Ezemplu balu husi ema neʼebé la perfeitu hanesan Moisés no Liurai David prova katak ema bele hatene didiʼak Jeová. Nuʼudar ita aprende kona-ba buat neʼebé sira halo, ita sei hatán pergunta rua tuirmai: Saida mak sira halo atu hatene didiʼak Jeová? No lisaun saida mak ita bele aprende husi sira-nia ezemplu?

MOISÉS HAREE “IDA NEʼEBÉ MATAN LA HAREE”

5. Moisés hili atu halo saida?

5 Moisés hili atu serbí Maromak. Kuandu Moisés nia idade maizumenus 40, nia hili atu apoia Maromak nia povu, ema Izraél, duké ema koñese nia nuʼudar “Faraó nia oan-feto nia oan”. (Ebr 11:24) Moisés husik tiha ninia pozisaun aas. Moisés hatudu fiar neʼebé metin hodi apoia ema Izraél maski nia hatene katak Faraó sei sai hirus tebes kona-ba neʼe. Faraó mak liurai neʼebé iha kbiit boot tebes, no ema Ejitu haree nia nuʼudar maromak ida. Razaun importante tanbasá Moisés iha relasaun diʼak ho Jeová durante ninia moris tomak mak tanba nia tau fiar ba Jeová.—Prov 3:5.

6. Lisaun saida mak ita bele aprende husi Moisés nia ezemplu?

6 Lisaun saida mak ita bele aprende? Hanesan Moisés, ita hotu presiza deside: Ita sei hili atu serbí Jeová no halibur hamutuk ho ninia povu ka lae? Karik ita presiza halo sakrifísiu atu bele serbí Maromak, no karik ema sira neʼebé la hatene Jeová sei kontra ita. Maibé se ita tau fiar ba ita-nia Aman iha lalehan, ita bele fiar katak nia sei apoia ita.

7-8. Moisés aprende tan kona-ba saida?

7 Moisés kontinua aprende kona-ba Jeová nia hahalok no halo tuir Jeová nia hakarak. Porezemplu, kuandu Jeová haruka Moisés atu dirije ema Izraél sai husi rai-Ejitu, Moisés sente la fiar an no hatete beibeik ba Jeová katak nia labele halo ida-neʼe. Maromak hatudu laran-sadiʼa hodi komprende Moisés nia sentimentu no ajuda nia. (Éx 4:10-16) Rezultadu mak Moisés bele hatoʼo mensajen tesi-lia nian ba Faraó. Tuirmai Moisés haree Jeová uza ninia kbiit iha tempu neʼebé Jeová salva ema Izraél no halakon Faraó hamutuk ho ninia tropa sira iha Tasi Mean.—Éx 14:26-31; Sal 136:15.

8 Depois Moisés lori ema Izraél sai husi rai-Ejitu, sira muramura beibeik. Maski nuneʼe, Moisés bele haree katak Jeová pasiénsia tebes ba ema neʼebé nia salva husi moris nuʼudar atan. (Sal 78:40-43) Moisés mós haree Jeová nia haraik an bainhira Jeová la halakon ema Izraél tanba Moisés husu ba nia.—Éx 32:9-14.

9. Tuir Ebreu 11:27, Moisés no Jeová iha relasaun besik hanesan saida?

9 Depois sai husi rai-Ejitu, Moisés nia relasaun ho Jeová mak besik tebes toʼo nia hanesan bele haree ninia Aman  lalehan. (Lee Ebreu 11:27.) Bíblia fó sai kona-ba Moisés nia relasaun neʼebé besik ho Jeová, hodi dehan: “Jeová koʼalia ba Moisés oin ba oin, hanesan ema ida koʼalia ho ema seluk.”—Éx 33:11.

10. Saida mak ita presiza halo atu bele hatene didiʼak Jeová?

10 Lisaun saida mak ita bele aprende? Atu hatene didiʼak Jeová, ita presiza aprende kona-ba ninia hahalok sira no mós halo tuir ninia hakarak. Ohin loron, Jeová hakarak “ema hotu hetan salvasaun no hetan koñesimentu neʼebé loos kona-ba lia-loos”. (1 Tim 2:3, 4) Dalan ida atu halo tuir Maromak nia hakarak neʼe mak hodi hanorin ema seluk kona-ba nia.

11. Se ita hanorin ema seluk kona-ba Jeová, oinsá mak ida-neʼe ajuda ita hatene diʼak liután Jeová?

11 Hodi hanorin ema seluk kona-ba Jeová, ita rasik mós sei hatene diʼak liután Jeová. Porezemplu, ita bele haree Jeová nia laran-sadiʼa bainhira nia ajuda ita hetan ema neʼebé hakarak sai ninia belun. (João 6:44; Após 13:48) Ita haree katak Bíblia iha duni kbiit, tanba ida-neʼe ajuda ita-nia estudante Bíblia atu para toman aat sira no tau hahalok foun. (Kol 3:9, 10) No Ita bele haree Maromak nia pasiénsia tanba nia fó oportunidade barak ba ema iha ita-nia área atu aprende kona-ba nia no hetan salvasaun.—Rom 10:13-15.

12. Tuir Éxodo 33:13, Moisés husu saida ba Maromak no tanbasá?

12 Moisés hafolin ninia relasaun diʼak ho Jeová. Jeová uza ona Moisés atu halo milagre oioin, no Moisés mós hatene didiʼak Jeová. Maski nuneʼe, Moisés nafatin husu Jeová atu ajuda nia hatene diʼak liután Jeová. (Lee Éxodo 33:13.) Moisés nia idade maizumenus 80 liu bainhira nia husu ida-neʼe, maski nuneʼe nia rekoñese katak nia presiza aprende liután kona-ba ninia Aman lalehan.

13. Oinsá mak ita bele hatudu katak ita hafolin ita-nia relasaun diʼak ho Maromak?

13 Lisaun saida mak ita bele aprende? Maski ita serbí Jeová kleur ona ka lae, ita tenke kontinua hafolin ita-nia relasaun diʼak ho Jeová. Dalan ida atu halo nuneʼe mak hodi koʼalia ba nia liuhusi orasaun.

14. Tanbasá orasaun mak importante atu aprende liután kona-ba Maromak?

14 Se Ita hakarak habelun ho ema ida, Ita tenke koʼalia beibeik ho nia. Nuneʼe mós atu iha relasaun diʼak ho Maromak, Ita presiza halo orasaun ba nia beibeik, no keta taʼuk atu fó sai Ita-nia hanoin no sentimentu ba nia. (Éf 6:18) Irmán Krista neʼebé hela iha rai-Turkia hatete: “Haʼu-nia domin ba Jeová no haʼu-nia fiar ba nia aumenta liután bainhira haʼu fó sai haʼu-nia hanoin ba nia liuhusi orasaun no haree oinsá nia ajuda haʼu. Bainhira haʼu haree oinsá Jeová hatán haʼu-nia orasaun, neʼe ajuda haʼu atu haree Jeová nuʼudar Aman no Belun.”

DAVID MONU LOOS BA JEOVÁ NIA LARAN

15. Oinsá Jeová nia haree kona-ba Liurai David?

15 Bainhira Liurai David moris, ninia inan-aman no ema hotu neʼebé haleʼu nia adora Jeová. Maibé laʼós tanba razaun neʼe mak David adora Jeová. Nia rasik mak haburas relasaun diʼak ho Jeová no Maromak hadomi tebes nia. Jeová haree David nuʼudar “mane ida neʼebé monu loos ba [ninia] laran”. (Após 13:22) Oinsá David bele besik tebes ho Jeová?

16. David aprende saida kona-ba Jeová liuhusi kriasaun?

 16 David aprende kona-ba Jeová liuhusi kriasaun. Kuandu David sei joven, nia tau matan ba ninia aman nia bibi-malae tan neʼe nia gasta tempu barak iha liʼur. Karik iha tempu neʼe mak nia komesa hanoin kleʼan kona-ba Jeová nia kriasaun. Porezemplu, bainhira David hateke ba lalehan iha kalan, nia haree fitun rihun ba rihun, no mós hanoin kona-ba Jeová nia hahalok sira. Ida-neʼe book David atu hakerek: “Buat sira neʼebé iha lalehan fó sai Maromak nia glória; sira haklaken kona-ba serbisu neʼebé nia halo ho ninia liman.” (Sal 19:1, 2) Bainhira David hanoin kona-ba dalan neʼebé Jeová kria ema, nia bele haree duni katak Jeová mak matenek tebes. (Sal 139:14) Bainhira David hanoin kleʼan kona-ba buat sira neʼebé Jeová halo, nia rekoñese katak nia mak kiʼik deʼit se kompara ho Jeová.

17. Saida mak ita bele aprende se ita hanoin kleʼan kona-ba kriasaun?

17 Lisaun saida mak ita bele aprende? Hanoin kona-ba kriasaun. Buka tempu atu haree no admira buat oioin neʼebé Jeová kria. Loroloron, hanoin kleʼan kona-ba buat neʼebé Ita bele aprende kona-ba Jeová liuhusi ai-horis, animál sira no mós ema. Hodi halo nuneʼe, loroloron Ita sei koñese liután Ita-nia Aman domin nian. (Rom 1:20) No Ita-nia domin ba Jeová sei sai boot liután loroloron.

18. Tuir Salmo 18, David rekoñese saida?

18 David rekoñese katak Jeová ajuda nia. Porezemplu, bainhira David proteje ninia aman nia bibi-malae husi leaun no ursu, nia rekoñese katak Jeová mak ajuda nia atu oho animál fuik sira-neʼe. Bainhira nia manán hasoru soldadu jigante naran Golias, David rekoñese katak Jeová mak dirije nia. (1 Sam 17:37) No bainhira nia halai husi Liurai Saul neʼebé laran-moras, David rekoñese katak Jeová mak salva nia. (Sal 18, introdusaun) Se David mak foti an, karik nia bele hanoin katak nia rasik mak halo buat sira-neʼe. Maibé David mak haraik an, tan neʼe nia rekoñese katak Jeová mak ajuda nia.—Sal 138:6.

19. Saida mak ita bele aprende husi David nia ezemplu?

19 Lisaun saida mak ita bele aprende? Ita presiza husu ajuda ba Jeová no mós rekoñese bainhira no oinsá nia ajuda ita. Se ita ho haraik an rekoñese katak ita iha limitadu, ita bele haree ho klaru katak Jeová ajuda ita atu halo buat neʼebé ita la iha kbiit atu halo. No bainhira ita haree Jeová ajuda ita, ita-nia relasaun diʼak ho nia sei sai metin liután. Irmaun Isaac husi rai-Fijí, neʼebé serbí Jeová ba tinan barak mós sente ona ida-neʼe. Nia dehan: “Se haʼu haree fila fali ba kotuk, haʼu bele haree oinsá Jeová ajuda haʼu husi tempu neʼebé haʼu hahú estuda Bíblia toʼo ohin loron. Rezultadu mak haʼu iha relasaun besik ho nia.”

20. Saida mak ita bele aprende husi David nia relasaun diʼak ho Jeová?

20 David banati-tuir Jeová nia hahalok sira. Jeová kria ita ho kbiit atu banati-tuir ninia hahalok sira. (Gén 1:26) Se ita aprende liután kona-ba ninia hahalok sira, neʼe ajuda ita atu banati-tuir nia liután. David hatene didiʼak ninia Aman lalehan, tan neʼe nia bele banati-tuir Jeová hodi hatudu hahalok diʼak ba ema seluk. Hanoin toʼok ezemplu  ida. Maski David halo sala hasoru Jeová bainhira nia halo sala seksuál ho Bat-seba no tuirmai halo planu atu ema oho Bat-seba nia laʼen, maibé Jeová hili atu hatudu laran-sadiʼa ba David. (2 Sam 11:1-4, 15) Neʼe tanba David banati-tuir Jeová no hatudu laran-sadiʼa ba ema seluk. David iha relasaun diʼak ho Jeová tan neʼe ema Izraél hadomi tebes nia, no Jeová uza nia nuʼudar ezemplu ba liurai sira seluk iha Izraél.—1 Reis 15:11; 2 Reis 14:1-3.

21. Tuir Éfeso 4:24 no 5:1, ita sei hetan rezultadu saida se ita “halo tuir Maromak nia ezemplu”?

21 Lisaun saida mak ita bele aprende? Ita presiza “halo tuir Maromak nia ezemplu”. Hodi halo nuneʼe, ita bele hetan benefísiu no mós bele aprende liután kona-ba nia. Bainhira ita halo tuir Maromak nia hahalok, ita mós sei prova katak ita mak ninia oan sira.—Lee Éfeso 4:24; 5:1.

APRENDE LIUTÁN KONA-BA JEOVÁ

22-23. Saida mak sei akontese se ita aplika buat neʼebé ita aprende kona-ba Jeová?

22 Lisaun neʼe hatudu katak ita bele aprende kona-ba Jeová liuhusi kriasaun no Bíblia. Bíblia nakonu ho ezemplu diʼak oioin husi Maromak nia atan sira neʼebé ita bele banati-tuir, hanesan Moisés no David. Jeová halo ona ninia parte. Ita presiza halo ita-nia parte hodi aprende liután kona-ba Jeová.

23 Ita sei nunka para atu aprende kona-ba Jeová. (Ecle 3:11) Buat neʼebé importante laʼós ita aprende kona-ba Jeová toʼo barak oinsá, maibé saida mak ita sei halo ho buat neʼebé ita aprende ona. Se ita aplika buat neʼebé ita aprende no hakaʼas an atu banati-tuir ita-nia Aman domin nian, nia sei kontinua hakbesik liután ba ita. (Tgo 4:8) Liuhusi Bíblia, Jeová promete katak nia sei nunka husik sira neʼebé koko atu hatene didiʼak nia.

KNANANUK 80 “Koko no haree katak Jeová mak diʼak”

^ par. 5 Ema barak fiar katak Maromak iha, maibé sira la hatene didiʼak nia. Hatene Maromak katak sá, no saida mak ita bele aprende husi Moisés no Liurai David kona-ba haburas relasaun diʼak ho Maromak? Lisaun neʼe sei hatán ba pergunta sira-neʼe.