Skip to content

Skip to table of contents

 KAPÍTULU 11

“Respeita kaben-naʼin sira-nia moris hamutuk”

“Respeita kaben-naʼin sira-nia moris hamutuk”

“Haksolok bá ho ó-nia feen husi tempu joven nian.”​—PROVÉRBIOS 5:18.

1, 2. Ita sei buka-hatene kona-ba pergunta saida? Tanbasá?

ITA kaben tiha ona ka lae? Se Ita kaben tiha ona, Ita hetan haksolok ho Ita-nia moris kaben nian ka lae? Karik Ita hasoru daudaun problema boot ho Ita-nia feen ka laʼen? Karik Ita sente katak Ita ho Ita-nia kaben la iha tan relasaun neʼebé besik ba malu? Ka maski Ita moris hamutuk, Ita ladún kontente? Se nuneʼe, karik Ita sente triste tanba laran-haksolok ho relasaun besik neʼebé Ita iha kuandu Ita foin kaben neineik-­neineik lakon. Nuʼudar ema kristaun Ita hakarak duni katak Ita-nia moris kaben nian sei fó glória ba Jeová, Maromak neʼebé Ita hadomi. Entaun, karik Ita hanoin loos kona-ba situasaun neʼebé Ita hasoru daudaun, no ida-neʼe hakanek Ita-nia laran. Se Ita sente hanesan neʼe, halo favór la hanoin demais katak Ita labele hadiʼa situasaun neʼe.

2 Ohin loron iha kaben-naʼin kristaun neʼebé kontente maski uluk sira mós hasoru problema hanesan neʼe. Uluk sira mós ladún kontente, maibé sira hetan dalan atu hametin sira-nia relasaun. Ita mós bele sente haksolok iha Ita-nia moris kaben nian. Oinsá?

HAKBESIK LIUTÁN BA MAROMAK NO BA ITA-NIA KABEN

3, 4. Kaben-naʼin presiza halo saida atu sira bele hakbesik liután ba malu? Esplika.

3 Se imi naʼin-rua hakaʼas an atu hakbesik liután ba Maromak imi sei hakbesik liután ba malu. Tanbasá? Hanoin toʼok  kona-ba ilustrasaun ida-neʼe: Iha foho ida neʼebé aas, no iha mane ida hamriik iha foho hun nia sorin karuk. No mós feto ida hamriik iha foho hun nia sorin loos. Kuandu sira hamriik iha foho hun, sira dook malu. Maibé, nuʼudar sira naʼin-rua komesa saʼe foho husi sorin ida-idak, neineik-neineik sira sai besik malu, no toʼo foho tutun sira hasoru malu. Ita bele aprende buat diʼak saida husi ilustrasaun neʼe?

4 Ita bele kompara Ita-nia hakaʼas an atu serbí Maromak Jeová hanesan ho Ita hakaʼas an atu saʼe foho ida. Tanba Ita hadomi Maromak Jeová, Ita hakaʼas an tiha ona atu serbí nia. Maibé se Ita ho Ita-nia kaben nia relasaun sai dook malu, Ita hanesan mane no feto neʼebé komesa saʼe foho husi sorin-sorin. Se nuneʼe, saida mak akontese kuandu Ita kontinua saʼe foho neʼe? Nuʼudar Ita kontinua hakaʼas an atu hakbesik  liután ba Maromak​—hanesan hakaʼas an atu saʼe atu toʼo foho tutun​—Ita-nia relasaun ho Ita-nia kaben sei sai besik liután. Loos, buat neʼebé importante atu sai besik liután ho Ita-nia kaben mak hodi hakbesik liután ba Maromak. Maibé oinsá mak Ita bele halo ida-neʼe?

Kuandu halo tuir Bíblia nia koñesimentu, ida-neʼe iha kbiit atu hametin Ita-nia moris kaben nian

5. (a) Saida mak dalan ida neʼebé importante atu hakbesik ba Maromak Jeová no Ita-nia kaben? (b) Oinsá mak Maromak Jeová nia haree kona-ba moris kaben nian?

5 Dalan ida neʼebé importante atu hakbesik liután ba Maromak mak Ita no Ita-nia kaben halo tuir konsellu kona-ba moris kaben nian neʼebé hakerek iha Ninia Liafuan. (Salmo 25:4; Isaías 48:17, 18) Entaun, hanoin toʼok konsellu importante neʼebé apóstolu Paulo fó sai: “Respeita kaben-naʼin sira-nia moris hamutuk.” (Ebreu 13:4) Neʼe katak sá? Liafuan “respeita” katak ita hatudu respeitu neʼebé kleʼan no hafolin buat ruma. No Maromak Jeová sente hanesan neʼe duni kona-ba moris kaben nian neʼebé iha folin boot ba nia.

DOMIN NEʼEBÉ KLEʼAN BA MAROMAK JEOVÁ MAK BOOK ITA

6. Esplika toʼok Paulo nia liafuan ba kaben-naʼin iha Ebreu 13. Tanbasá mak importante atu hanoin nafatin kona-ba ida-neʼe?

6 Loos duni, nuʼudar Maromak nia atan sira, Ita no Ita-nia kaben hatene tiha ona katak moris kaben nian mak iha folin boot, no mós sagradu. Maromak Jeová rasik mak arranja moris kaben nian. (Mateus 19:​4-6) Maibé karik Ita, nuʼudar feen ka laʼen, agora daudaun hasoru problema iha moris kaben nian. Se nuneʼe, Ita hatene katak moris kaben nian mak iha folin boot iha Maromak nia oin, maibé ida-neʼe la toʼo atu book Ita no Ita-nia kaben atu hatudu respeitu no domin ba malu. Entaun, saida mak sei book Ita atu hatudu hahalok neʼe? Haree didiʼak lai oinsá Paulo koʼalia kona-ba hatudu respeitu. Nia haruka laʼen no feen atu respeita sira-nia moris kaben nian. Nuneʼe Paulo la koʼalia kona-ba moris kaben nian neʼebé diʼak ka ladiʼak, maibé nia haruka kaben-naʼin  sira atu sempre hatudu respeitu iha sira-nia kaben laran. * Entaun, hanoin nafatin kona-ba Paulo nia konsellu bele book Ita atu hafolin fila fali Ita-nia laʼen ka feen. Tanbasá mak hanesan neʼe?

7. (a) Ita halo tuir Bíblia nia mandamentu saida? Tanbasá? (b) Tanba ita halo tuir, ita hetan bensaun saida deʼit?

7 Mai ita koʼalia kona-ba Bíblia nia mandamentu seluk, hanesan knaar atu halo dixípulu ka konsellu atu halibur hamutuk hodi adora Maromak. (Mateus 28:19; Ebreu 10:24, 25) Loos, dala ruma susar atu halo tuir mandamentu sira-neʼe. Karik ema la simu Ita kuandu Ita haklaken, ka susar tebes atu tuir reuniaun kristaun tanba Ita-nia serbisu halo Ita kole loos. Maski nuneʼe Ita kontinua haklaken lia-foun Reinu nian, no kontinua tuir reuniaun kristaun nian. La iha ema ida neʼebé bele hapara Ita, Satanás mós la bele! Tanbasá? Tanba Ita ho laran tomak hadomi Maromak Jeová no ida-neʼe book Ita atu halo tuir nia ukun-fuan. (1 Joao 5:3) Ida-neʼe lori bensaun saida? Hodi halo parte iha serbisu haklaken no tuir reuniaun sira halo Ita sente dame no haksolok iha Ita-nia laran tanba Ita hatene katak Ita halo daudaun Maromak nia hakarak. Tanba Ita sente hanesan neʼe, ida-neʼe ajuda Ita atu laran-metin nafatin. (Neemias 8:​10) Halo tuir mandamentu sira-neʼe iha relasaun saida ho moris kaben nian?

8, 9. (a) Saida mak bele book kaben-naʼin atu halo tuir konsellu atu hafolin moris kaben nian? Tanbasá? (b) Ita sei koʼalia kona-ba buat rua importante saida?

8 Maski dala ruma susar atu halo tuir mandamentu atu haklaken no halibur an hamutuk, maibé domin ba Maromak mak book Ita atu halo tuir. Nuneʼe mós, Ita-nia domin ba Maromak Jeová bele book Ita atu halo tuir konsellu husi eskritura neʼebé hatete “respeita” Ita-nia “moris hamutuk” nuʼudar kaben-naʼin, maski dala ruma Ita sente katak susar atu halo ida-neʼe. (Ebreu 13:4; Salmo 18:29; Eclesiastes 5:4) Hodi hakaʼas an atu halo parte iha serbisu haklaken no halibur hamutuk  iha reuniaun, Ita sei simu Maromak nia bensaun. Hanesan neʼe mós, se Ita hakaʼas an atu respeitu moris kaben nian, Maromak Jeová sei haree ida-neʼe no sei haraik bensaun.​—1 Tesalonika 1:3; Ebreu 6:​10.

9 Entaun, oinsá mak Ita bele respeita Ita-nia “moris hamutuk” nuʼudar kaben-naʼin? Ita presiza sees husi hahalok neʼebé bele estraga Ita-nia moris kaben nian. No mós, Ita presiza foti hakat balun atu hametin Ita-nia relasaun ho Ita-nia kaben.

SEES HUSI HAHALOK NEʼEBÉ LA HATUDU RESPEITU BA ITA-NIA KABEN

10, 11. (a) Hahalok saida mak la hatudu respeitu ba moris kaben nian? (b) Ita tenke husu pergunta saida ba Ita-nia kaben?

10 Iha feen kristaun ida neʼebé hatete: “Haʼu halo orasaun ba Aman Jeová atu fó kbiit mai haʼu atubele tahan.” Tahan hasoru saida? Nia esplika: “Haʼu-nia laʼen hakanek haʼu ho liafuan, nia tarata haʼu hodi hatete ‘Ó fó todan deʼit!’ no ‘Ó la merese nuʼudar feen!’ Ida-neʼe hakanek loos haʼu-nia laran maski haʼu la iha kanek neʼebé ema bele haree.” Feen neʼe koʼalia kona-ba problema boot ida neʼebé akontese iha kaben laran, neʼe mak koʼalia aat ba malu.

11 Triste tebes kuandu kaben-naʼin kristaun tarata malu. Ida-neʼe hakanek sira-nia sentimentu no susar atu kura kanek hanesan neʼe! Ita hatene katak feen ka laʼen neʼebé tarata malu la hatudu respeitu ba sira-nia moris kaben nian. Oinsá ho Ita-nia moris kaben nian? Dalan ida atu buka-hatene mak hodi haraik an no husu ba Ita-nia kaben: “Haʼu-nia koʼalia halo Ita sente oinsá?” Se Ita-nia kaben sente katak Ita-nia liafuan dala barak hakanek nia laran, Ita tenke prontu atu troka Ita-nia hahalok hodi hadiʼa Ita-nia moris kaben nian.​—Galasia 5:15; Efeso 4:31.

12. Oinsá mak ema nia adorasaun bele sai folin-laek iha Maromak nia haree?

12 Keta haluha katak oinsá Ita uza Ita-nia nanál iha Ita-nia moris kaben nian mós kona Ita-nia relasaun ho Maromak Jeová. Bíblia hatete: “Ema ruma hanoin katak nia besik  Maromak, maibé la hatene ukun nia nanál karik hodi bosok nia fuan, ema neʼe nia relijiaun [“adorasaun”, MF] folin-laek.” (Tiago 1:26) Ita-nia adorasaun kona Ita-nia moris tomak, inklui dalan neʼebé Ita koʼalia. Nuneʼe, se Ita dehan katak Ita serbí Maromak, buat neʼebé Ita koʼalia iha família laran mak importante ba Maromak. Halo favór labele lohi Ita-nia an. Ida-neʼe buat neʼebé importante tebes. (1 Pedro 3:7) Karik Ita uza Ita-nia matenek atu ho laran-manas serbí Maromak, maibé se Ita ho neon tarata Ita-nia kaben, Ita la hatudu respeitu ba moris kaben nian neʼebé Maromak arranja. No mós, Maromak bele haree Ita-nia adorasaun hanesan buat neʼebé folin-laek.

13. Oinsá mak laʼen ka feen bele hakanek nia kaben nia sentimentu?

13 Kaben-naʼin mós presiza kuidadu atu la hakanek nia laʼen ka feen nia sentimentu liuhusi nia hahalok. Hanoin toʼok kona-ba ezemplu rua tuirmai neʼe: Inan ida neʼebé laiha laʼen telefone beibeik atu buka konsellu husi irmaun ida neʼebé kaben tiha ona no sira naʼin-rua koʼalia naruk. Irmaun klosan ida kada semana gasta tempu barak hodi laʼo hamutuk iha serbisu haklaken ho irmán ida neʼebé kaben tiha ona. Iha ezemplu sira-neʼe, irmaun no irmán neʼebé kaben tiha ona karik hanoin katak buat neʼebé sira halo mak buat neʼebé diʼak. Maibé, sira-nia kaben sente oinsá kona-ba sira-nia hahalok? Feen ida neʼebé hasoru situasaun hanesan neʼe hatete: “Haʼu haree katak haʼu-nia laʼen gasta tempu barak no fó atensaun liu ba irmán seluk iha kongregasaun halo haʼu sente laran-kanek. Ida-neʼe halo haʼu sente haʼu-nia an la iha folin.”

14. (a) Tuir Gênesis 2:24, laʼen ka feen iha responsabilidade saida ba sira-nia kaben? (b) Ita tenke husu ba ita-nia an pergunta saida?

14 Iha situasaun hanesan neʼe, baibain laʼen ka feen sente kanek. Sira-nia kaben la halo tuir Maromak nia ukun-fuan neʼebé importante kona-ba moris kaben nian neʼebé hatete: “Mane ida sei husik nia aman no inan no nia tenke moris hamutuk ho nia feen.(Gênesis 2:24) Loos, sira neʼebé kaben tiha ona sei hatudu respeitu ba sira-nia inan-aman; maibé, tuir Maromak nia hakarak sira iha responsabilidade atu hanoin uluk ba sira-nia laʼen ka feen. Hanesan neʼe mós, ema kristaun hadomi  tebes sira-nia maluk, maibé sira-nia responsabilidade mak hanoin uluk ba sira-nia laʼen ka feen. Entaun, kuandu laʼen ka feen kristaun gasta tempu barak liu ka sai besik liu ho mane ka feto neʼebé laʼós sira-nia kaben, neʼe sei hamosu problema iha sira-nia kaben laran. Karik ida-neʼe mós akontese daudaun iha Ita-nia kaben laran ka lae? Husu ba Ita-nia an: ‘Tuir loloos haʼu fó ba haʼu-nia kaben tempu, atensaun, no domin neʼebé nia merese atu simu?’

15. Tuir Mateus 5:28, tanbasá mak laʼen ka feen kristaun tenke sees hodi la fó atensaun liu ba mane ka feto neʼebé laʼós sira-nia kaben?

 15 No mós, laʼen ka feen neʼebé fó atensaun liu ba ema neʼebé laʼós sira-nia kaben la matenek tanba sira laʼo iha dalan neʼebé perigozu tebes. Triste tebes tanba iha kaben-naʼin kristaun balun sai besik liu ho mane ka feto neʼebé laʼós sira-nia kaben no ikusmai haburas sentimentu domin ba ema neʼe. (Mateus 5:28) Liután neʼe, sentimentu hanesan neʼe book sira atu halo hahalok neʼebé la hatudu respeitu ba moris kaben nian. Hanoin toʼok saida mak apóstolu Paulo hatete kona-ba ida-neʼe.

‘KETA HAFOʼER MORIS KABEN NIAN’

16. Paulo fó avizu saida kona-ba moris kaben nian?

16 Depois Paulo fó konsellu ba laʼen ho feen atu “respeita” sira-nia moris kaben nian, nia mós fó avizu ida-neʼe: “Keta hafoʼer nia [moris kaben nian], basá Maromak sei tesi lia ba sira neʼebé halo sala-foʼer ho foin-saʼe ka kaben-naʼin sira.” (Ebreu 13:4) Tan neʼe, iha kaben laran deʼit mak ema bele iha relasaun seksuál. Entaun, ema kristaun halo tuir Maromak nia liafuan neʼebé hatete: “Haksolok bá ho ó-nia feen husi tempu joven nian.”​—Provérbios 5:18.

17. (a) Tanbasá mak ema kristaun la husik ema mundu nia hanoin atu troka sira-nia hanoin kona-ba sala-foʼer? (b) Oinsá mak ita bele banati-tuir Job nia ezemplu?

17 Sira neʼebé halo relasaun seksuál ho ema neʼebé laʼós sira-nia kaben hatudu katak sira la hafolin duni Maromak nia ukun-fuan kona-ba morál. Maski ohin loron ema barak hanoin katak halo sala-foʼer mak hahalok baibain deʼit, maibé ema kristaun la husik ema nia hanoin troka sira-nia hanoin kona-ba neʼe. Sira hatene katak ikusmai, laʼós ema mak sei tesi lia, maibé “Maromak sei tesi lia ba sira neʼebé halo sala-foʼer ho foin-saʼe ka kaben-naʼin sira”. (Ebreu 10:31; 12:29) Entaun, ema kristaun neʼebé loos halo tuir Maromak Jeová nia haree kona-ba neʼe. (Roma 12:9) Hanoin-hetan saida mak ulun-naʼin ba umakain ida, naran Job, hatete: “Haʼu halo aliansa  ho haʼu-nia matan.” (Jó 31:1) Sin, atu la hakat ba dalan neʼebé bele lori ita ba sala-foʼer, ema kristaun neʼebé loos kontrola sira-nia matan no nunka hateke hodi kaan ema neʼebé laʼós sira-nia kaben.​—Haree Apéndise “Bíblia nia haree kona-ba soe-malu no haketak-malu”.

18. (a) Maromak Jeová sente oinsá kona-ba kaben-naʼin neʼebé halo sala-foʼer? (b) Saida mak buat neʼebé hanesan entre kaben-naʼin ida neʼebé halo sala-foʼer no ema neʼebé adora estátua?

18 Maromak Jeová sente oinsá kona-ba kaben-naʼin neʼebé halo sala-foʼer? Moisés nia Ukun-Fuan ajuda ita atu komprende oinsá Maromak Jeová sente kona-ba ida-neʼe. Iha Izraél, kaben-naʼin ida neʼebé halo sala-foʼer no ema neʼebé adora estátua sei hetan kastigu-mate. (Levítico 20:​2, 10) Ita bele haree buat neʼebé hanesan entre sala boot rua neʼe? Entaun, se ema Izraél ida adora estátua, nia hakotu nia aliansa ho Maromak Jeová. Hanesan neʼe mós, se kaben-naʼin Izraél ida halo sala-foʼer, nia hakotu nia aliansa ho nia kaben. Ema naʼin-rua neʼe la halo tuir sira-nia promesa. (Êxodo 19:​5, 6; Deuteronômio 5:9; Malaquias 2:​14) Tan neʼe, iha Jeová, Maromak neʼebé laran-­metin nia haree, sira merese duni hetan kastigu.​—Salmo 33:4.

19. Saida mak bele hametin kaben-naʼin ida nia laran atu sees husi halo sala-foʼer? Tanbasá?

19 Ohin loron ema kristaun laʼós iha Moisés nia Ukun-Fuan nia okos. Maibé, hodi hanoin-hetan katak iha Izraél antigu kaben-naʼin ida neʼebé halo sala-foʼer mak sala boot, ida-neʼe sei ajuda kaben-naʼin kristaun ohin loron hametin sira-nia laran atu la halo sala-foʼer. Tanbasá? Kompara Ita-nia an ho situasaun ida-neʼe: Ita sei tama iha igreja hodi hakneʼak no halo orasaun ba estátua ka lae? Ita sei hatete, ‘Nunka!’ Maibé oinsá se ema ida koko Ita hodi fó osan barak tebes, Ita sei halo ida-neʼe ka lae? Ita sei hatán, ‘Nunka mosu iha haʼu-nia hanoin atu halo ida-neʼe!’ Loos duni, ema kristaun loos hakribi adorasaun ba estátua, tanba ida-neʼe kontra hasoru Maromak Jeová. Iha dalan hanesan, maski mosu tentasaun neʼebé makaʼas atu halo sala-foʼer, ema kristaun neʼebé kaben tiha ona hakribi hahalok sala-foʼer, tanba ida-neʼe kontra hasoru nia  Maromak, Jeová, no mós hasoru nia kaben. (Salmo 51:1, 4; Koloso 3:5) Ita nunka hakarak atu halo buat ruma neʼebé bele halo Satanás laran-kontente, hodi hafoʼer Maromak Jeová nia naran no estraga moris kaben nian neʼebé sagradu.

OINSÁ HAMETIN ITA-NIA MORIS KABEN NIAN

20. Saida mak akontese ba ema balun nia moris kaben nian? Fó toʼok ilustrasaun.

20 Sees husi hahalok neʼebé bele hafoʼer moris kaben nian mak buat importante tebes. Maibé hakat saida tan mak Ita presiza halo atu hafoun fila fali Ita-nia hanoin hodi bele hatudu respeitu ba Ita-nia kaben? Atu hatán ba pergunta neʼe, hanoin toʼok katak moris kaben nian mak hanesan uma ida. Tuirmai, hanoin katak liafuan neʼebé diʼak, hahalok diʼak, no buat seluk tan neʼebé Ita halo atu hatudu respeitu ba Ita-nia kaben hanesan sasán furak neʼebé Ita hatama iha uma laran atu halo uma neʼe haree kapás. Se Ita sente besik ho Ita-nia kaben, Ita-nia moris kaben nian hanesan uma neʼebé nakonu ho sasán furak no ida-neʼe halo Ita sente kontente no kmaan. Se Ita ladún hatudu hahalok domin ba malu, neʼe hanesan sasán furak iha uma laran neʼebé neineik-neineik lakon. Entaun Ita-nia moris kaben nian sei sai hanesan uma neʼebé mamuk. Tanba Ita hakarak atu halo tuir Maromak nia ukun-fuan atu “respeita moris kaben nian”, ida-neʼe sei book Ita atu hadiʼa situasaun neʼe. Loos duni, Ita sei hadiʼa buat neʼebé mak iha folin boot ba Ita. Oinsá mak Ita bele halo ida-neʼe? Maromak nia Liafuan hatete: “Ho matenek mak ema sei harii umakain ida, no hodi hatene didiʼak mak umakain neʼe sei hamriik metin. No hodi koñesimentu mak kuartu laran sei sai nakonu ho sasán neʼebé iha folin no fó ksolok.” (Provérbios 24:​3, 4) Hanoin toʼok oinsá mak ita bele halo tuir liafuan hirak-neʼe iha moris kaben nian.

21. Oinsá mak neineik-neineik ita bele hametin ita-nia moris kaben nian? (Haree mós kaixa “ Oinsá mak haʼu bele halo haʼu-nia moris kaben nian sai diʼak liu?”.)

21 Sasán balun neʼebé “iha folin” neʼebé hakonu umakain mak hahalok hanesan domin neʼebé loos, taʼuk ba Maromak,  no fiar neʼebé metin. (Provérbios 15:16, 17; 1 Pedro 1:7) Hahalok hirak-neʼe bele hametin moris kaben nian. Maibé, iha eskritura iha leten, ita haree ka lae oinsá mak kuartu laran sai nakonu ho sasán neʼebé iha folin? Hodi hetan “koñesimentu”. Sin, kuandu kaben-naʼin halo tuir koñesimentu husi Bíblia, ida-neʼe iha kbiit atu muda sira-nia hanoin no book sira atu hafoun fila fali sira-nia domin ba malu. (Roma 12:2; Filipe 1:9) Entaun, kuandu Ita no Ita-nia kaben, ho laran-hakmatek, uza tempu atu koʼalia kona-ba eskritura ruma husi Bíblia, hanesan husi livru eskritura loron-loron nian, ka informasaun husi Menara Pengawal ka Sedarlah! neʼebé iha relasaun ho moris kaben nian, ida-neʼe hanesan Ita haree diʼak ba sasán furak atu halo Ita-nia uma sai kapás. Kuandu domin ba Maromak Jeová mak book Ita atu halo tuir konsellu kona-ba moris kaben nian neʼebé Ita haree daudaun, neʼe hanesan Ita hatama sasán furak ba “kuartu laran”. Rezultadu mak ksolok no laran-kmaan neʼebé uluk Ita goza bele mosu fila fali iha moris kaben nian.

22. Tanbasá mak ita sente haksolok kuandu ita hakaʼas an atu hametin ita-nia moris kaben nian?

22 Ita presiza duni hakaʼas an no uza tempu atu hatama fila fali sasán furak ida-idak iha uma laran. Se imi ida-idak hakaʼas an atu halo ida-neʼe imi sei sente haksolok neʼebé kleʼan liu, tanba hatene katak imi halo tuir Bíblia nia ukun-fuan neʼebé hatete: “Buka atu sai uluk atu hamtaʼuk maluk sira.” (Roma 12:10; Salmo 147:11) Importante duni ba Ita nuʼudar kaben-naʼin atu hakaʼas an no hatudu respeitu ba Ita-nia moris kaben nian, nuneʼe Ita sei hela nafatin iha Maromak nia domin.

^ par. 6 Kuandu Paulo fó konsellu neʼe kona-ba moris kaben nian, nia mós fó konsellu kona-ba buat seluseluk tan.​—Ebreu 13:​1-5.