Skip to content

Skip to table of contents

 KAPÍTULU 10

Nia hamriik metin ba adorasaun neʼebé loos

Nia hamriik metin ba adorasaun neʼebé loos

1, 2. (a) Povu Izraél hasoru susar saida deʼit? (b) Sé deʼit mak kontra hasoru Elias iha Foho Carmelo?

ELIAS hateke ba ema-lubun boot nuʼudar sira saʼe Foho Carmelo. Bele haree sira-nia isin sai kulit taka ruin tanba kleur ona susar ba sira atu hetan hahán no bee. Udan la tau ba tinan tolu ho balu ona, no ida-neʼe halo rai maran loos no lori susar ba povu hotu.

2 Iha sira-nia leet, iha profeta naʼin-450 neʼebé adora maromak falsu naran Baal. Sira hotu foti-an no sira odi tebes Jeová nia profeta Elias. Liurai-feto aat naran Jezabel oho ona Jeová nia atan barak, maibé Elias hamriik metin ba adorasaun neʼebé loos. Maibé nia bele tahan ba nafatin ka lae? Karik profeta falsu sira-neʼe hanoin katak lakleur tan Elias sei sai taʼuk liu toʼo adora mós sira-nia maromak Baal. (1 Reis [Raja-Raja] 18:4, 19, 20) Iha tempu neʼe, Liurai Acab mós hamutuk ho sira, no hanesan profeta falsu sira, nia mós la gosta profeta Elias.

3, 4. (a) Tanbasá mak Elias sente taʼuk iha ema aat nia leet? (b) Ita sei koʼalia kona-ba pergunta saida deʼit?

3 Loron ida-neʼe mak atu sai loron neʼebé sei koko makaʼas Elias nia fiar. Lakleur tan, ema sira-neʼe sei haree sé mak iha forsa boot liu, Maromak Jeová ka ema aat sira-nia maromak Baal. Elias sente oinsá iha loron neʼe? Maski Elias iha fiar ba Jeová, maibé Bíblia dehan katak “Elias mak ema hanesan ita”, nia mós sente taʼuk kona-ba situasaun neʼe. (Lee Tiago 5:17.) Ita bele fiar katak Elias sente mesak deʼit iha ema-lubun neʼe nia leet.—1 Reis (Raja-Raja) 18:22.

4 Maibé, tanbasá mak povu Izraél nia situasaun sai aat hanesan neʼe? Oinsá mak istória neʼe bele kona ita ohin loron? Mai ita haree Elias nia ezemplu kona-ba fiar no oinsá mak ida-neʼe bele ajuda ita ohin loron.

 Situasaun entre adorasaun loos no falsu

5, 6. (a) Nasaun Izraél hasoru situasaun saida kona-ba adorasaun? (b) Oinsá mak Liurai Acab hakanek Maromak Jeová nia laran?

5 Ba tinan barak ona, Elias ho laran-tun haree adorasaun neʼebé loos lakon husi ninia rai. Neineik-neineik, ema husi rai sira neʼebé la adora Jeová, lori sira-nia adorasaun falsu no hahalok aat. Ema Izraél barak hili atu adora maromak falsu sira duké adora Maromak neʼebé loos. Iha Elias nia tempu, adorasaun falsu sai hanesan moras aat neʼebé kona Jeová nia povu.

6 Liurai Acab kaben ho feto ida naran Jezabel, liurai husi Sidon nia oan-feto. No ida-neʼe halo Jeová laran-kanek duni. Tanbasá? Tanba Jezabel hakarak atu haburas adorasaun falsu ba Baal iha rai-Izraél, no atu halakon adorasaun ba Maromak Jeová. Liurai Acab nia laran monu lalais ba Jezabel, tan neʼe Jezabel kontrola ninia desizaun hotu. Liurai Acab harii templu ho altár ba maromak falsu Baal, no buat neʼebé aat liután mak Acab dirije povu sira atu hakruʼuk ba maromak falsu neʼe.—1 Reis (Raja-Raja) 16:30-33.

7. (a) Oinsá mak adorasaun ba maromak Baal hanesan moras aat ba nasaun Izraél? (b) Iha Elias nia tempu, udan la tau ba tempu hira? Tanbasá mak ita bele fiar katak Bíblia nia liafuan kona-ba tempu neʼe la kontra malu? (Haree mós  kaixa.)

7 Tanbasá mak adorasaun ba Baal mak hanesan moras aat ba nasaun Izraél? Tanba ida-neʼe hadook ema barak husi Jeová. Adorasaun falsu neʼe mós inklui buat barak neʼebé Jeová odi. Porezemplu, adorasaun neʼe inklui sala-foʼer oioin, no hasaʼe sira-nia oan rasik ba maromak falsu neʼe. Tan neʼe, Jeová haruka profeta Elias atu fó sai ba Liurai Acab katak Maromak sei kastigu sira hodi halo udan la tau toʼo tempu neʼebé profeta Elias fó sai fali. (1 Reis [Raja-Raja] 17:1) Tinan barak liutiha, profeta Elias bá hasoru fali Liurai Acab no fó sai katak Acab tenke bolu povu hotu, inklui mós profeta falsu sira ba Foho Carmelo. *

Hahalok aat neʼebé ema halo iha tempu antigu mós buras iha tempu modernu

8. Oinsá mak istória kona-ba adorasaun ba Baal kona ita ohin loron?

8 Maibé, oinsá mak istória neʼe kona ita ohin loron? Karik ema balu hanoin katak istória kona-ba Baal la importante, liuliu tanba ita la haree ona templu no altár sira ba maromak Baal. Maski ida-neʼe karik loos, maibé istória neʼe importante mós ba ita ohin loron. (Roma 15:4) Liafuan “Baal” iha arti katak “naʼin” ka “naʼi”. Jeová hatete ba ninia povu Izraél katak  sira tenke hili nia nuʼudar sira-nia “naʼi”. (Isaías [Yesaya] 54:5) Ohin loron, ita bele haree katak ema barak fahe sira-nia adorasaun ba “naʼi” seluk duké adora Jeová mesak deʼit, loos ka lae? Ema barak tau uluk osan, halimar, serbisu ka hakarak isin nian nuʼudar sira-nia naʼi duké tau uluk Jeová. (Mateus 6:24; lee Roma 6:16.) Hahalok aat neʼebé ema halo iha tempu antigu mós buras iha tempu modernu. Hodi hanoin kona-ba istória neʼe, bele ajuda ita ohin loron atu foti desizaun ho matenek kona-ba Maromak ida-neʼebé mak ita hakarak adora.

Oinsá mak sira “laran-rua” kona-ba sira-nia desizaun?

9. (a) Tanbasá mak Foho Carmelo fatin diʼak atu hatudu katak adorasaun ba Baal mak la loos? (Haree mós nota-rodapé.) (b) Saida mak Elias dehan ba povu Izraél?

9 Husi Foho Carmelo nia leten, bele haree buat hotu inklui mós mota Kison, Tasi-Mediterráneu, no foho Líbanu nian. * Uluk, rai neʼe buras tebes kuandu Jeová fó ba Abraão nia bei-oan sira. Maibé tanba Maromak nia povu kahur sira-nia adorasaun ho adorasaun falsu, agora rai neʼe sai maran-dekor. Nuʼudar povu Izraél halibur hamutuk, Elias hakbesik sira hodi dehan: “Toʼo bainhira mak imi laran-rua kona-ba imi-nia desizaun? Se Jeová mak Maromak neʼebé loos, halo tuir nia bá, maibé se Baal mak Maromak neʼebé loos, bá halo tuir nia.”—1 Reis (Raja-Raja) 18:21.

10. Oinsá mak povu Izraél “laran-rua” no sira haluha buat importante saida?

10 Oinsá mak povu Izraél “laran-rua” kona-ba sira-nia desizaun? Sira la hatene katak sira presiza hili entre Jeová no Baal. Sira hanoin katak sira bele kahur adorasaun ba Baal no adorasaun ba Maromak Jeová. Karik sira hanoin katak Baal sei halo sira-nia toʼos buras no Jeová sei proteje sira kuandu sira halo funu. (1 Samuel 17:45) Maibé sira haluha buat importante neʼebé ema barak ohin loron mós haluha. Saida mak neʼe? Jeová hakarak ema atu adora deʼit nia duké maromak seluk. Jeová hirus kuandu  ema kahur sira-nia adorasaun ho adorasaun seluk.—Lee Êxodo (Keluaran) 20:5. *

11. Oinsá mak buat neʼebé Elias hatete iha Foho Carmelo bele ajuda ita atu hatene saida mak importante liu iha ita-nia moris?

11 Ema Izraél sira-neʼe nafatin “laran-rua” kona-ba sira-nia adorasaun. Sira hanesan mane ida neʼebé laʼo iha dalan rua iha tempu hanesan. Ohin loron, ema barak mós halo sala hanesan neʼe. Neineik-neineik sira husik buat mundu neʼe nian atu hadau sira-nia tempu hotu toʼo ikusmai sira la iha tempu ona atu adora Maromak. Hodi rona ba Elias nia liafuan, ita bele hatene saida mak importante liu iha ita-nia moris no ita-nia adorasaun.

 Sé-nia maromak mak loos?

12, 13. (a) Saida mak Elias haruka Baal nia profeta falsu sira atu halo? (b) Oinsá mak ita bele hatudu katak ita tau fiar tomak ba Jeová, hanesan Elias?

12 Elias hakarak hatudu katak Jeová mak Maromak neʼebé loos. Saida mak nia halo? Nia husu Baal nia profeta sira atu harii altár ida no tau sakrifísiu karau-aman ida iha altár nia leten. Depois sira tenke hamulak makaʼas ba sira-nia maromak Baal atu ahi bele han sakrifísiu neʼe. No Elias mós sei halo hanesan. Depois nia hatete katak Maromak neʼebé sei hatún ahi hodi han sakrifísiu neʼe, nia mak Maromak neʼebé loos. Elias hatene ona sé mak Maromak neʼebé loos. Ninia fiar ba Maromak metin tebes no nia husik Baal nia profeta sira atu tau uluk sira-nia sakrifísiu. Sira hili karau-aman neʼebé sira hakarak hasaʼe, no sira komesa hamulak ba Baal. *1 Reis (Raja-Raja) 18:24, 25.

13 Ohin loron, Jeová la halo milagre sira hanesan nia halo iha tempu neʼebá. Maibé ita mós bele tau fiar-metin ba Maromak, hanesan Elias. Porezemplu, se ema seluk iha hanoin neʼebé la hanesan ho buat neʼebé Bíblia hatete, ita la taʼuk atu husik sira koʼalia sai sira-nia hanoin. Hanesan Elias, ita fiar katak Maromak Jeová mak loos. Ita hatudu ita-nia fiar neʼe hodi la sadere ba ita-nia matenek rasik, maibé ba ninia Liafuan, Bíblia, neʼebé bele “hadiʼa buat hotu”.—2 Timóteo 3:16.

Elias hatene ho klaru katak Baal laʼós maromak neʼebé loos no nia hakarak Jeová nia povu atu haree ida-neʼe

14. Oinsá mak Elias goza profeta falsu sira? Tanbasá?

14 Baal nia profeta sira komesa atu hasaʼe sira-nia sakrifísiu no hamulak ba sira-nia maromak. Sira hakilar hodi dehan: “Oh, Baal, rona ami!” No sira kontinua hakilar liafuan neʼe. Sira-nia maromak hatán sira ka lae? Bíblia hatete: “La iha lian, no la iha ida neʼebé hatán.” Iha meiudia, Elias komesa goza sira hodi dehan katak karik Baal la iha tempu atu hatán sira tanba nia okupadu tebes, ka nia bá sentina, ka nia dukur hela no presiza ema atu fanu nia. Elias hatete ba profeta falsu sira: “Hamulak makaʼas liután.” Elias hatene ho klaru katak Baal laʼós maromak neʼebé loos no nia hakarak Jeová nia povu atu haree ida-neʼe.—1 Reis (Raja-Raja) 18:26, 27.

15. Baal la hatán ba ninia amlulik sira-nia orasaun, saida mak ida-neʼe hatudu kona-ba serbí “naʼi” seluk duké Jeová?

 15 Entaun, Baal nia amlulik sira “harohan makaʼas liután no sira koʼa sira-nia an ho tudik no diman tuir sira-nia kostume, toʼo sira-nia raan suli sai”. Maibé ida-neʼe la halo buat ida. Bíblia hatete: “La iha lian, no la iha ida neʼebé hatán, no la iha ida neʼebé tau atensaun ba neʼe.” (1 Reis [Raja-Raja] 18:28, 29) Loos, Baal la iha duni. Baal mak buat neʼebé Satanás inventa deʼit atu hadook ema husi Jeová. Ohin loron mós, se ema hili fali “naʼi” seluk duké Jeová, ikusmai ida-neʼe sei halo sira sente sira-nia hakaʼas-an neʼe saugati deʼit no halo sira sente moe.—Lee Salmo (Mazmur) 25:3; * 115:4-8. *

Maromak neʼebé loos hatán

16. (a) Kuandu Elias hadiʼa altár iha foho leten, karik ida-neʼe fó-hanoin ema Izraél kona-ba saida? (b) Elias halo saida tan hodi hatudu ninia fiar tomak ba Maromak?

16 Besik rai-nakaras ona. Neʼe mak tempu ba Elias atu hasaʼe ninia sakrifísiu. Nia hahú atu hadiʼa fali altár neʼebé Jeová nia inimigu sira uluk sobu. Nia uza fatuk 12. Karik ida-neʼe fó-hanoin fali ba povu Izraél katak uluk Jeová fó Ukun-Fuan ba nasaun Izraél nia suku 12, no sira nafatin iha Ukun-Fuan neʼe nia okos. Tuirmai, Elias tau ninia sakrifísiu iha altár leten no fakar bee barak, karik bee neʼe tasi-been husi Tasi-Mediterráneu neʼebé besik. Nia mós keʼe rai haleʼu altár neʼe no tau nakonu ho bee. Hodi halo nuneʼe, nia hatudu ba Baal nia profeta falsu sira katak nia tau fiar tomak duni ba ninia Maromak!—1 Reis (Raja-Raja) 18:30-35.

Elias nia orasaun hatudu katak nia sei hanoin ninia povu, tanba nia hakarak sira fila fali ba Jeová

17. Oinsá mak Elias nia orasaun hatudu saida mak importante liu ba nia? Oinsá mak ita bele banati-tuir ninia ezemplu kuandu ita halo orasaun?

17 Buat hotu prontu ona! Agora Elias harohan ba Jeová.  Ninia orasaun neʼe hatudu duni katak Elias hatene saida mak importante iha situasaun neʼe. Ulukliu, nia hakarak ema hotu atu hatene katak Jeová mak ‘ema Izraél nia Maromak’, laʼós Baal. Tuirmai, nia hakarak ema atu hatene katak nia mak atan deʼit, ninia Maromak mak boot liu. Ikusmai, ninia liafuan hatudu katak nia sei hanoin ninia povu, tanba nia hakarak atu sira fila fali ba Jeová. (1 Reis [Raja-Raja] 18:36, 37) Maski povu neʼe halo Jeová nia laran kanek no halo hahalok aat, maibé Elias hadomi nafatin sira. Kuandu ita halo orasaun ba Jeová, ita mós hakarak hatudu katak ita haraik-an, hanoin kona-ba Maromak nia naran, no hatudu domin ba ema seluk hodi buka dalan atu ajuda sira.

18, 19. (a) Oinsá mak Jeová hatán Elias nia orasaun? (b) Elias haruka ema Izraél atu halo saida? Tanbasá mak profeta falsu sira la merese atu hetan laran-sadiʼa?

18 Antes Elias halo orasaun, karik ema-lubun boot neʼe hanoin katak Maromak Jeová mós la iha kbiit, hanesan sira-nia maromak Baal. Maibé depois orasaun neʼe, sira hotu nonook ona! Bíblia hatete: “Depois, ahi husi Jeová tun no han mohu sakrifísiu sunu nian no ai-pedasuk sira no mós fatuk sira no rai-rahun, no lambe bee neʼebé haleʼu altár.” (1 Reis [Raja-Raja] 18:38) Agora ema-lubun neʼe la duvida ona! Maibé ida-neʼe book sira atu halo saida?

“Ahi husi Jeová tun no han mohu sakrifísiu sunu nian”

19 Sira hotu hakilar hodi dehan: “Jeová mak Maromak neʼebé loos!” (1 Reis [Raja-Raja] 18:39) Ikusmai, sira hatene sé mak sira tenke serbí. Maibé toʼo agora sira-nia hahalok seidauk hatudu katak sira fiar. Maski sira rekoñese katak Jeová mak Maromak loos tanba sira haree nia halo milagre, maibé tuir loloos, ida-neʼe la dehan katak sira iha ona fiar neʼebé loos. Atu iha fiar neʼebé loos sira presiza halo buat seluk tan. Saida mak sira presiza halo? Elias haruka sira atu halo tuir Jeová nia Ukun-Fuan sira. Tuir Maromak nia Ukun-Fuan, profeta falsu sira-neʼe no ema neʼebé adora maromak falsu tenke mate. (Deuteronômio [Ulangan] 13:5-9) Baal nia profeta sira halo sira-nia an sai Jeová nia inimigu. Tuir Ita-nia hanoin, sira merese atu hetan laran-sadiʼa ka lae? Hanoin toʼok, profeta sira-neʼe  hatudu laran-sadiʼa ka lae, kuandu sira sunu labarik sira hodi hasaʼe nuʼudar sakrifísiu ba Baal? Lae. Hanesan neʼe mós, profeta aat sira-neʼe la merese Jeová nia laran-sadiʼa. (Lee Provérbios [Amsal] 21:13; * Jeremias [Yeremia] 19:5) Nuneʼe, Elias haruka ema Izraél atu oho profeta aat sira-neʼe hotu.—1 Reis (Raja-Raja) 18:40.

20. Tanbasá mak buat neʼebé akontese iha Foho Carmelo la fó razaun ba ema atu uza violénsia atu kontra sira neʼebé tuir relijiaun seluk?

20 Ohin loron, iha ema barak neʼebé kritika kona-ba milagre neʼebé akontese iha Foho Carmelo. Sira hanoin katak ema neʼebé fanátiku bele uza ezemplu neʼe atu halo violénsia hodi kontra sira neʼebé tuir relijiaun seluk. Dala ruma, ema halo duni ida-neʼe ba ema neʼebé iha fiar neʼebé la hanesan sira. Maibé Elias laʼós ema neʼebé fanátiku! Nia sai hanesan “manu-ain” ba Jeová hodi kumpre ninia hakarak. Liután neʼe, ema kristaun loos hatene katak sira la bele uza violénsia hasoru sira-nia inimigu sira. Ohin loron, ema kristaun loos halo tuir Jesus nia matadalan ba Pedro neʼebé hatete: “Hatama fali ó-nia surik ba nia fatin, tanba ema hotu neʼebé kaer surik sei mate ho surik.” (Mateus 26:52) Sin, aban-bainrua Jeová sei uza ninia Oan-Mane hodi lori justisa ba ema hotu iha mundu.

21. Oinsá mak Elias nia ezemplu ajuda ema kristaun sira ohin loron?

21 Nuʼudar ema kristaun neʼebé loos, ita iha responsabilidade atu hatudu ita-nia fiar liuhusi hahalok. (João 3:16) Ita bele halo hanesan neʼe bainhira ita banati-tuir fiar-naʼin sira-nia hahalok hanesan Elias. Nia laran-metin ba Jeová, no mós hakaʼas ema seluk atu halo hanesan nia. Nia la taʼuk atu fó sai adorasaun falsu neʼebé Satanás uza atu haketak ema husi Jeová. No Elias hein ba Jeová atu hadiʼa problema neʼe, nia la sadere ba ninia kbiit rasik. Sin, Elias hamriik metin ba adorasaun neʼebé loos. Mai ita hotu mós banati-tuir ninia fiar.

^ par. 9 Baibain, Foho Carmelo mak buras no matak tanba anin husi tasi lori kalohan no udan. Tanba ema adora Baal nuʼudar maromak neʼebé halo udan tau, entaun sira haree foho neʼe nuʼudar fatin lulik atu halo adorasaun ba Baal. Tan neʼe, Foho Carmelo neʼebé sai maran loos mak fatin diʼak atu hatudu katak adorasaun ba Baal mak la loos.

^ par. 10 Êxodo 20:5: “Ó labele hakruʼuk ba sira ka husik ema lori ó atu serbí sira, tanba haʼu Jeová mak ó-nia Maromak neʼebé hakarak ó atu adora haʼu mesak deʼit, ida neʼebé fó kastigu ba oan sira tanba sira-nia aman nia sala, no neʼebé fó kastigu ba jerasaun tolu no jerasaun haat, kona-ba sira neʼebé odi haʼu.”

^ par. 12 Elias hatete ba sira katak sira “labele tau ahi” ba sakrifísiu. Matenek-naʼin balu dehan katak iha tempu neʼebá, dala ruma sira uza altár neʼebé iha kuak iha okos atu ahi bele lakan mesak hodi haree hanesan milagre ida.

^ par. 15 Salmo 25:3: “No mós, ema neʼebé tau esperansa ba Ita sei la hetan moe. Maibé sira neʼebé halo hahalok aat arbiru deʼit, sira sei hetan moe.”

^ par. 15 Salmo 115:4-8: “Sira-nia maromak mak halo husi osan-mutin no osan-mean, neʼebé ema nia liman mak halo. Sira iha ibun, maibé la bele koʼalia; sira iha matan, maibé la bele haree; sira iha tilun, maibé la bele rona. Sira iha inus, maibé la bele horon. Sira iha liman, maibé la bele kaer buat ruma. Sira iha ain, maibé la bele laʼo; sira la halo lian husi sira-nia kakorok. Ema neʼebé halo sira sei sai hanesan deʼit ho sira, no mós ema hotu neʼebé tau fiar ba sira.”

^ par. 19 Provérbios 21:13: “Ema naran deʼit neʼebé taka ninia tilun ba ema kiʼik ida nia halerik, nia rasik mós sei halerik no la simu resposta.”