Skip to content

Skip to table of contents

 KAPÍTULU 2

Nia “laʼo ho Maromak neʼebé loos”

Nia “laʼo ho Maromak neʼebé loos”

1, 2. Noé no ninia família halo serbisu saida? Sira hasoru susar saida deʼit?

NEINEIK-NEINEIK Noé hamriik no book an uitoan hodi halo mamar nia isin neʼebé moras. Hanoin toʼok Noé tuur iha ai-kabelak boot ida nia leten, nia deskansa uitoan hodi haree didiʼak ró neʼebé haree hanesan kaixote boot iha ninia oin. Nia horon iis husi alkatraun neʼebé manas no rona tarutu husi sasán neʼebé sira uza atu harii ró boot neʼe. Nia haree ninia oan-mane sira serbisu makaʼas tebes atu tau hamutuk ai sira. Noé nia feen, nia oan-mane naʼin-tolu ho sira-nia feen serbisu hamutuk ho nia atu harii ró neʼe ba tinan barak ona. Sira halo ona buat barak, maibé sira sei iha buat barak tan atu halo!

2 Ema sira neʼebé hela besik hanoin katak Noé ho nia família bulak ona. Kuandu sira haree katak ró neʼe besik prontu, sira hamnasa liután no sira la fiar katak rai-nabeen sei taka mundu tomak. Sira hanoin Noé nia avizu kona-ba rai-nabeen mak bosok deʼit! Sira la komprende tansá ema ida uza nia tempu no ninia família nian ba buat neʼebé saugati deʼit. Maibé, Noé nia Maromak, Jeová, la hanoin hanesan ho sira neʼebé goza Noé.

3. Noé laʼo ho Maromak, ida-neʼe katak sá?

3 Maromak nia Liafuan hatete: “Noé laʼo ho Maromak neʼebé loos.” (Lee Gênesis [Kejadian] 6:9. *) Ida-neʼe katak sá? Neʼe la dehan katak Maromak laʼo iha mundu, ka Noé saʼe ba lalehan. Neʼe katak Noé halo tuir no hadomi tebes Maromak toʼo hanesan belun naʼin-rua neʼebé laʼo hamutuk. Tinan rihun ba rihun liutiha, Bíblia hatete katak liuhusi fiar Noé “hatudu katak mundu neʼe aat”. (Ebreu 11:7) Oinsá mak Noé bele halo ida-neʼe? Saida mak ita bele aprende husi ninia fiar?

 Mane neʼebé loos iha mundu neʼebé aat

4, 5. Iha Noé nia tempu, oinsá mak mundu sai aat liután?

4 Durante Noé nia moris, nia haree ho matan rasik ema nia hahalok sai aat ba beibeik. Ema nia hahalok komesa sai aat husi ninia avó Enoc nia tempu. Enoc mós laʼo ho Maromak, no nia fó-hatene nanis katak Maromak sei fó kastigu ba ema aat sira. No agora iha Noé nia tempu, mundu sai aat liután. Jeová haree katak ema estraga buat hotu tanba mundu nakonu ona ho violénsia. (Gênesis [Kejadian] 5:22; 6:11; Judas 14, 15) Tanbasá mak ema nia hahalok sai aat liután?

5 Tuir loloos, buat aat hotu neʼe komesa ho anju sira iha lalehan. Iha anju ida neʼebé kontra hasoru Jeová no sai Diabu Satanás hodi koʼalia bosok hasoru Maromak no intenta Adão ho Eva atu halo sala. Iha Noé nia tempu, anju sira seluk mós hili atu tuir Diabu hodi kontra hasoru Jeová. Sira husik sira-nia knaar iha lalehan hodi tun ba mundu no sai hanesan ema. Tanbasá mak sira halo hanesan neʼe? Tanba sira hakarak kaben ho feto bonita sira. Anju aat sira-neʼe neʼebé foti-an, sira-nia hahalok hanesan venenu neʼebé hadaʼet ba mundu tomak.—Gênesis (Kejadian) 6:1, 2; Judas 6, 7.

6. Néfilim halo situasaun iha mundu sai oinsá? Maromak Jeová deside atu halo saida?

6 Laʼós Maromak nia hakarak atu anju sira tun ba rai hodi halo relasaun seksuál ho feto sira. Maibé tanba sira halo hanesan  neʼe, ida-neʼe halo sira iha oan neʼebé aas no forte tebes hanesan jigante. Bíblia bolu sira nuʼudar Néfilim, neʼebé iha arti katak ‘ema neʼebé halo ema seluk atu monu’. Néfilim sira-neʼe halo situasaun iha mundu sai aat liu. Tanba ida-neʼe Maromak “haree katak ema nia hahalok aat sai barak iha rai no ema nia hanoin hotu iha ninia laran sempre aat iha tempu hotu”. Tan neʼe, Maromak Jeová deside atu halakon ema aat hotu iha tinan 120 tan.—Lee Gênesis (Kejadian) 6:3-5. *

7. Noé no ninia feen hasoru susar saida hodi proteje sira-nia oan husi buat aat iha mundu?

7 Noé hetan feen neʼebé diʼak no kuandu Noé tinan 500 liu, sira iha oan naʼin-tolu naran Sem, Cam no Jafet. * Hanoin toʼok Noé ho nia feen hakaʼas an atu haboot sira-nia oan sira iha mundu hanesan neʼe. Noé ho ninia feen presiza proteje sira-nia oan husi buat aat neʼebé haleʼu sira. Baibain, labarik-mane sira gosta atu halo tuir mane sira neʼebé “forte tebes” no “iha naran-boot”. Néfilim sira mak hanesan neʼe duni. Maski Noé nia oan sira rona beibeik istória kona-ba jigante sira-neʼe, maibé Noé no ninia feen hakaʼas an nafatin atu hanorin sira-nia oan kona-ba Maromak Jeová nia hahalok furak sira, no oinsá Jeová nia hanoin kona-ba hahalok aat. Sira tenke ajuda sira-nia oan atu hatene katak Jeová sente laran-kanek tanba violénsia barak iha mundu.—Gênesis (Kejadian) 6:6.

Noé no ninia feen presiza proteje sira-nia oan husi buat aat neʼebé haleʼu sira

8. Oinsá mak inan-aman sira ohin loron bele banati-tuir Noé no ninia feen nia ezemplu?

8 Inan-aman sira ohin loron bele komprende Noé no ninia feen nia situasaun. Ita-nia mundu mós nakonu ho violénsia no ema aat. Porezemplu, iha fatin barak, iha grupu joven sira neʼebé hatudu hahalok la diʼak no haterus ema. Atividade halimar nian neʼebé halo ba labarik sira, baibain nakonu ho violénsia. Maski nuneʼe, inan-aman sira bele proteje sira-nia oan hodi hanorin sira kona-ba Jeová, Maromak dame nian,  neʼebé sei halakon violénsia hotu. (Salmo [Mazmur] 11:5; 37:10, 11) Hanesan Noé no ninia feen, inan-aman sira mós bele hetan duni susesu nuʼudar sira haboot sira-nia oan. Noé nia oan sira sai ema neʼebé diʼak no sira kaben ho feto sira neʼebé mós prontu atu tau uluk Maromak Jeová iha sira-nia moris.

“Halo ba ó-nia an rasik ró ida”

9, 10. (a) Jeová haruka Noé atu halo saida neʼebé troka ninia moris? (b) Saida mak Jeová hatete ba Noé kona-ba tanbasá nia tenke halo ró neʼe?

9 Tempu neʼebá, buat ida akontese neʼebé troka Noé nia moris. Maromak Jeová koʼalia ba Noé no fó-hatene ba Noé kona-ba Ninia planu atu halakon ema aat sira. Maromak dehan ba Noé: “Halo ba ó-nia an rasik ró ida hodi uza ai-gofer.”—Gênesis (Kejadian) 6:14.

10 Ró neʼe la hanesan ho ró baibain, ró ida-neʼe haree hanesan kaixote boot, ka arka neʼebé boot. Maromak Jeová fó-hatene ba Noé ró neʼe nia medida no esplika kona-ba ninia modelu. Jeová mós haruka Noé atu taka ró nia laran no liʼur ho alkatraun. Nia mós esplika tanbasá mak nia hakarak Noé atu halo ida-neʼe, hodi dehan: “Haʼu sei halo rai-nabeen ba mundu neʼe . . . Buat hotu neʼebé iha mundu sei mate.” Maibé, Jeová halo aliansa ida-neʼe ba Noé: “Ó tenke tama ba ró laran, ó no ó-nia oan-mane sira no ó-nia feen no ó-nia oan-mane sira-nia feen sira hamutuk ho ó.” Noé mós presiza atu lori animál oioin. Só sira neʼebé iha ró laran deʼit mak bele hetan salvasaun husi Rai-Nabeen.—Gênesis (Kejadian) 6:17-20.

Noé no ninia família serbisu hamutuk atu halo tuir Maromak

11, 12. Serbisu atu halo ró boot neʼe envolve saida deʼit? Noé sente oinsá ho knaar ida-neʼe?

11 Noé iha serbisu todan atu halo. Nia tenke harii ró neʼebé boot tebes. Ró neʼe naruk metru 133, nia luan metru 22, no aas metru 13. Ró neʼe boot liu fali kampu joga bola nian. Noé fó razaun oioin atu la halo ró neʼe ka lae? Nia muramura kona-ba serbisu neʼe, ka nia troka ró nia medida atu halo fasil liu ba ninia an ka lae? Bíblia hatete: “Noé halo tuir buat hotu neʼebé Maromak haruka nia atu halo. Nia halo nuneʼe duni.”—Gênesis (Kejadian) 6:22.

12 Noé no ninia família presiza tinan 40 ka 50 atu halo ró boot neʼe. Sira tenke tesi ai-hun sira, taa didiʼak no tau hamutuk. Sira tenke halo ró neʼe ho andár tolu, kuartu sira, no mós iha odamatan boot ida. Sira mós halo janela sira, no halo  kakuluk ho didiʼak hodi bee bele suli tun.—Gênesis (Kejadian) 6:14-16.

13. Noé halo serbisu saida neʼebé susar liu fali halo ró boot? Ema barak hatán oinsá?

13 Nuʼudar tempu liu ba daudaun, Noé sente kontente tebes tanba nia iha família neʼebé apoia nia. Maibé Noé mós presiza halo buat seluk neʼebé karik susar liu fali halo ró boot. Bíblia hatete katak Noé mak “haklaken-naʼin kona-ba buat loos”. (Lee 2 Pedro 2:5.) Ho brani Noé hakaʼas an atu fó avizu ba ema kona-ba Rai-Nabeen neʼebé sei halakon ema aat sira. Sira simu ka lae? Jesus koʼalia kona-ba ema sira iha tempu neʼebá hodi dehan katak “sira lakohi rona”. Nia hatete katak sira okupadu ho atividade loroloron nian hanesan han, hemu no kaben, no sira la rona ba Noé nia avizu. (Mateus 24:37-39) Ema barak goza Noé no ninia família. Karik ema balu ameasa sira no kontra sira. No karik sira mós koko atu estraga ró boot neʼe.

Maski ema haree katak Jeová fó bensaun ba Noé, maibé sira goza nia no la rona ba ninia avizu

14. Família kristaun sira ohin loron bele aprende saida husi Noé no ninia família?

14 Maibé Noé no ninia família la para. Sira ho fiar-metin halo nafatin ró boot neʼe maski ema neʼebé haleʼu sira hanoin katak sira beik no buat neʼebé sira halo saugati deʼit. Ohin loron, família kristaun sira bele aprende buat barak husi Noé no ninia família nia fiar, tanba ita moris iha tempu neʼebé Bíblia bolu “loron ikus sira”. (2 Timóteo 3:1) Jesus hatete katak loron ikus sira-neʼe sei hanesan ho Noé nia tempu. Se ema la simu mensajen kona-ba Maromak nia Ukun, kontra ita, ka fó-terus ba ita, diʼak atu hanoin-hetan Noé nia istória, tanba uluk sira mós hasoru susar hanesan ita.

“Bá no tama iha ró laran”

15. Noé hasoru susar saida deʼit kuandu nia besik tinan 600?

15 Tinan barak liu daudaun, no ró boot neʼe neineik-neineik sai kompletu. Kuandu Noé besik tinan 600, nia tahan hasoru susar seluk. Ninia aman naran Lamek, mate. * Tinan  lima liutiha neʼe, Lamek nia aman, naran Metusalém, mate kuandu nia tinan 969. Metusalém mak ema neʼebé moris naruk liu iha Bíblia nia istória. (Gênesis [Kejadian] 5:27) Metusalém no Lamek moris iha tempu neʼebé antes Adão mate.

16, 17. (a) Kuandu Noé tinan 600, nia simu mensajen foun saida husi Maromak? (b) Esplika toʼok buat furak neʼebé Noé no ninia família haree.

16 Kuandu Noé tinan 600, nia simu mensajen foun. Maromak Jeová hatete: “Ó no ó-nia umakain tomak, bá no tama iha ró laran.” Maromak mós dehan ba Noé atu hatama animál oioin iha ró laran. Animál sira neʼebé bele hasaʼe nuʼudar sakrifísiu, Noé tenke hatama hitu-hitu, no animál sira seluk, rua-rua.—Gênesis (Kejadian) 7:1-3.

17 Hanoin toʼok kona-ba buat furak neʼebé Noé haree. Husi dook, nia bele haree animál hotu mai ho nadodon. Balu laʼo, dolar, semo, no haksoit. Animál balu boot no balu kiʼik, maus no siʼak. Susar ba Noé atu hatama animál hotu neʼe ba ró laran ka lae? Lae. Bíblia hatete katak “sira tama . . . iha ró laran”.—Gênesis (Kejadian) 7:9.

18, 19. (a) Oinsá mak ita bele hatán se ema ladún fiar kona-ba buat neʼebé akontese iha Noé nia istória? (b) Dalan neʼebé Jeová uza atu salva animál sira hatudu saida kona-ba nia?

18 Karik ema balu duvida kona-ba neʼe no husu: ‘Oinsá mak ida-neʼe bele akontese? No oinsá mak animál hotu sira-neʼe bele hela hamutuk iha fatin ida deʼit?’ Maibé hanoin toʼok kona-ba neʼe: Susar ka lae ba Ida neʼebé kria lalehan no rai atu kontrola animál sira no atu halo sira hotu sai maus? Hanoin-hetan katak Maromak Jeová mak Ida neʼebé kria animál sira hotu. Bíblia mós konta kona-ba tempu neʼebé Jeová haketak Tasi Mean no halo loro-matan para. Entaun, ita bele fiar katak Jeová bele duni halo buat hotu neʼebé konta iha Noé nia istória, loos ka lae?

19 Tuir loloos, Maromak bele uza dalan seluk atu salva animál sira. Maibé dalan neʼebé Jeová uza fó-hanoin ita katak nia fó responsabilidade ba ema atu tau matan ba animál sira iha mundu neʼe. (Gênesis [Kejadian] 1:28) Tan neʼe mak ohin loron, inan-aman barak uza Noé nia istória atu hanorin sira-nia oan katak Jeová hafolin buat hotu neʼebé nia kria, inklui mós animál sira.

20. Karik Noé no ninia família halo saida durante semana ikus antes Rai-Nabeen mosu?

 20 Jeová dehan ba Noé katak Rai-Nabeen sei mosu iha semana ida tan. Karik Noé nia família okupadu tebes iha tempu neʼe. Sira tenke halibur animál sira hotu, halibur mós hahán ba animál sira no ba sira rasik no hatama sira-nia sasán iha ró laran. Karik Noé nia feen no nia feto-foun sira hanoin barak kona-ba prepara didiʼak fatin atu sira bele hela.

21, 22. (a) Tanbasá mak ita la hakfodak katak ema la rona ba Noé nia avizu? (b) Bainhira mak ema la goza tan Noé ho ninia família?

21 Oinsá ho ema seluk iha tempu neʼebá? Sira “lakohi rona” nafatin, maski sira haree ho matan rasik katak Jeová fó bensaun ba Noé no buat hotu neʼebé nia halo. Klaru katak sira mós haree animál hotu laʼo nadodon ba ró laran. Maibé ita la hakfodak kona-ba neʼe tanba ohin loron mós, ema lakohi simu katak ita moris iha loron ikus sira. No apóstolu Pedro mós fó-hatene nanis katak gozadór sira neʼebé koʼalia aat sei mosu, no goza sira neʼebé rona ba Maromak nia avizu.—Lee 2 Pedro 3:3-6.

22 Maibé, bainhira mak ema la goza tan Noé ho ninia família? Bíblia hatete katak kuandu Noé lori ninia família no animál sira iha ró laran, “Jeová taka odamatan”. Karik sira neʼebé haree ida-neʼe akontese, nonook kedas. Depois neʼe, udan komesa tun makaʼas. Udan tau nafatin no halo rai hotu  nabeen, hanesan Jeová hatete nanis ona.—Gênesis (Kejadian) 7:16-21.

23. (a) Oinsá mak ita hatene katak Jeová la kontente atu halakon ema aat sira iha Noé nia tempu? (b) Tanbasá mak diʼak atu banati-tuir Noé nia fiar ohin loron?

23 Jeová kontente tanba ema aat sira-neʼe mate ka lae? Lae. (Ezequiel [Yehezkiel] 33:11) Tuir loloos, Maromak fó ba sira tempu atu troka sira-nia dalan no atu halo buat neʼebé loos. Susar ba sira atu halo ida-neʼe ka lae? Dalan neʼebé Noé halaʼo ninia moris fó resposta ba pergunta neʼe. Hodi laʼo ho Jeová no halo tuir nia iha buat hotu, Noé hatudu katak ema bele duni hetan salvasaun. Ho ida-neʼe, Noé hatudu momoos katak mundu iha ninia tempu mak aat, no ema iha tempu neʼebá mak laran-aat tebes. Noé nia fiar mak salva nia ho ninia família. Se ita banati-tuir Noé nia fiar, ita mós bele salva ita-nia an no ema neʼebé ita hadomi. Hanesan Noé, ita mós bele laʼo ho Maromak Jeová hanesan belun ida, no relasaun neʼe bele tahan ba nafatin.

^ par. 3 Gênesis 6:9: “Ida-neʼe mak istória kona-ba Noé. Noé mak mane neʼebé loos. Nia hatudu katak nia la halo sala hanesan ema sira iha ninia tempu. Noé laʼo ho Maromak neʼebé loos.”

^ par. 6 Gênesis 6:3-5: “Tuirmai Jeová hatete: ‘Haʼu-nia pasiénsia ba ema sei la hela ba nafatin tanba nia mak isin deʼit. Tan neʼe, ninia loron sira sei toʼo tinan atus ida ruanulu.’ Iha tempu neʼebá Néfilim sira iha rai, tanba Maromak loos nia oan sira kontinua halo relasaun seksuál ho ema nia oan-feto sira no sira iha oan neʼebé forte tebes, no Néfilim sira-neʼe iha naran-boot iha tempu neʼebá. Tanba Jeová haree katak ema nia hahalok aat sai barak iha rai no ema nia hanoin hotu iha ninia laran sempre aat iha tempu hotu.”

^ par. 7 Ema nia moris iha tempu neʼebá, naruk liu fali ita-nian ohin loron. Tanbasá? Ida-neʼe tanba sira-nia moris besik liu tempu neʼebé Adão no Eva kontra hasoru Maromak no lakon saúde neʼebé perfeitu.

^ par. 15 Lamek hanaran ninia oan-mane Noé, neʼebé karik iha arti “Deskansa” ka “Kmaan”. Lamek fó-hatene nanis katak tempu deskansa neʼe sei sai loos liuhusi Noé bainhira rai la hetan ona malisan. (Gênesis [Kejadian] 5:28, 29) Maibé, Lamek mate antes ninia liafuan neʼe sai loos tanba depois Rai-Nabeen mak Maromak foin halakon malisan neʼebé nia fó ba rai iha Adão no Eva nia tempu. (Gênesis [Kejadian] 8:21) Karik Noé nia inan no maun-alin sira mate iha Rai-Nabeen.