Skip to content

Skip to table of contents

 KAPÍTULU 16

Kontra hasoru Diabu

Kontra hasoru Diabu

“Kontra hasoru Diabu, no nia sei halai husi imi.”​—TIAGO 4:7.

1, 2. Saida mak ita presiza komprende kona-ba Satanás no anju aat sira?

ITA sei moris kontente iha Jeová nia mundu foun iha futuru. No iha neʼebá ita sei moris hanesan buat neʼebé Jeová hakarak. Maibé agora ita moris iha mundu neʼebé Satanás no anju aat sira mak kontrola. (2 Korinto 4:4) Maski ita labele haree sira, maibé sira iha duni no sira iha forsa boot.

2 Iha kapítulu neʼe, ita sei koʼalia kona-ba oinsá ita bele hakbesik nafatin ba Jeová no proteje ita-nia an husi Satanás. Jeová promete katak nia sei ajuda ita. Maibé ita presiza komprende dalan neʼebé Satanás no anju aat sira uza atu lasu no ataka ita.

“HANESAN LEAUN IDA NEʼEBÉ HASAI LIAN MAKAʼAS”

3. Diabu hakarak atu halo saida ba ita?

3 Satanás hatete katak ema serbí Jeová tanba hakarak hetan buat diʼak no sira sei para atu serbí Maromak bainhira hasoru susar. (Lee Job 2:4, 5.) Bainhira Satanás no anju aat sira haree ema ida hakarak aprende kona-ba Jeová, sira koko atu hapara ema neʼe. Sira sai hirus bainhira ema dedika an ba Jeová no hetan  batizmu. Bíblia kompara Diabu ho “leaun ida neʼebé hasai lian makaʼas no buka atu han ema ruma”. (1 Pedro 5:8) Satanás hakarak atu estraga ita-nia relasaun diʼak ho Jeová.​—Salmo 7:1, 2; 2 Timóteo 3:12.

Satanás hirus bainhira ita deside atu uza ita-nia moris hodi halo Jeová nia hakarak

4, 5. (a) Saida mak Satanás labele halo? (b) Oinsá mak ita bele “kontra hasoru Diabu”?

4 Maibé ita la presiza taʼuk ba Satanás no anju aat sira. Jeová tau ona limite ba buat neʼebé sira bele halo ba ita. Jeová promete katak ema Kristaun loos barak sei liu “terus boot”. (Apokalipse 7:9, 14) Diabu labele  hapara ida-neʼe, tanba Jeová mak proteje Ninia povu.

5 Se ita kontinua hakbesik ba Jeová, Satanás labele hakotu ita-nia relasaun diʼak ho Jeová. Maromak nia Liafuan hatete: “Jeová sei kontinua hamutuk ho imi se imi hamutuk ho nia.” (2 Krónikas 15:2; lee 1 Korinto 10:13.) Mane no feto fiar-naʼin sira iha tempu antigu hanesan Abel, Enoc, Noé, Sara no Moisés, kontra hasoru Diabu hodi kontinua hakbesik ba Jeová. (Ebreu 11:4-40) Ita mós bele halo nuneʼe. Maromak promete: “Kontra hasoru Diabu, no nia sei halai husi imi.”​—Tiago 4:7.

“ITA HALO FUNU”

6. Oinsá mak Satanás ataka ita?

6 Maski Satanás hatene katak Jeová tau ona limite ba buat neʼebé nia bele halo ba ita, nia sei nafatin koko atu halo fraku ita-nia relasaun ho Maromak. Ohin loron, Diabu ataka ita iha dalan oioin, no nia uza ona dalan sira-neʼe ba tinan rihun ba rihun. Saida mak dalan sira-neʼe balu?

7. Tanbasá Satanás ataka Jeová nia povu?

7 Apóstolu João hakerek: “Aat-naʼin mak domina mundu tomak.” (1 João 5:19) Satanás mak kontrola mundu aat neʼe, no nia mós hakarak kontrola Maromak nia povu. (Miqueias 4:1; João 15:19; Apokalipse 12:12, 17) Diabu hatene katak ninia tempu hela uitoan deʼit ona, tan neʼe nia koko makaʼas atu ataka ita ida-idak hodi nuneʼe ita la laran-metin tan ba Maromak. Dala ruma, Diabu uza ema atu fó-terus ba ita, maibé dala ruma nia ataka ita subasubar.

8. Ema Kristaun ida-idak presiza rekoñese saida?

 8 Éfeso 6:12 dehan: “Ita halo funu [“luta”, nota-rodapé] . . . kontra anju aat sira iha lalehan.” Ema Kristaun ida-idak presiza luta hasoru Diabu no anju aat sira. Ita presiza rekoñese katak ema hotu neʼebé dedika an ona ba Jeová hola parte iha funu neʼe. Iha apóstolu Paulo nia karta ba kongregasaun Éfeso, dala tolu nia anima ema Kristaun sira atu “hamriik metin”.​—Éfeso 6:11, 13, 14.

9. Satanás no anju aat sira koko atu halo saida ba ita?

9 Satanás no anju aat sira koko atu uza dalan oioin hodi lohi ita. Maski ita konsege hasees an husi Satanás nia lasu ida, maibé neʼe la garantia katak ita sei la monu ba ninia lasu seluk. Diabu hakaʼas an atu buka-hatene ita-nia fraku atu bele hatene lasu saida mak nia bele uza atu kaer ita. Maibé ita bele hasees an husi Satanás nia lasu tanba Bíblia fó-hatene ba ita kona-ba Satanás nia lasu sira. (2 Korinto 2:11; haree Apéndise 31.) Lasu ida mak espiritizmu.

HADOOK AN NAFATIN HUSI ANJU AAT SIRA

10. (a) Espiritizmu katak sá? (b) Jeová sente oinsá kona-ba espiritizmu?

10 Espiritizmu inklui atividade oioin neʼebé iha ligasaun ho anju aat sira, hanesan siʼik futuru, fekit ema, matan-dook, ka koko koʼalia ho ema mate. Bíblia fó-hatene ba ita katak Jeová “hakribi” espiritizmu, no ita labele envolve an ho espiritizmu no iha tempu hanesan adora Jeová. (Deuteronómio 18:10-12; Apokalipse 21:8) Ema Kristaun tenke halai sees husi atividade hotu neʼebé iha ligasaun ho espiritizmu.​—Roma 12:9.

11. Saida mak bele akontese se ita gosta forsa neʼebé la hanesan baibain?

 11 Satanás hatene katak se ita gosta forsa neʼebé la hanesan baibain, nia bele dada ita hodi envolve an ho espiritizmu. Atividade hotu neʼebé iha ligasaun ho espiritizmu sei estraga ita-nia relasaun diʼak ho Jeová.

SATANÁS KOKO ATU LOHI ITA

12. Oinsá mak Satanás koko atu fó influénsia ba ema nia hanoin?

12 Satanás koko halo ema iha hanoin neʼebé sala. Neineik-neineik nia halo ema duvida toʼo hanoin katak “buat diʼak mak aat no buat aat mak diʼak”. (Isaias 5:20) Diabu habelar hanoin neʼebé sala katak Bíblia nia matadalan la iha folin no ita sei kontente liu kuandu la halo tuir Bíblia nia matadalan.

13. Oinsá Satanás koko halo ema duvida?

13 Lasu ida neʼebé Satanás uza beibeik no hetan susesu mak halo ema duvida. Nia uza lasu neʼe ba tempu kleur ona. Iha jardín Eden, nia koko halo Eva duvida hodi husu Eva: “Maromak dehan duni katak imi labele han ai-fuan husi ai-hun hotu iha jardín neʼe ka?” (Génesis 3:1) Iha Job nia tempu, Satanás mós husu pergunta ba Jeová iha anju sira-nia oin, hodi dehan: “Se Job la hetan buat ida, nia sei hamtaʼuk nafatin Maromak ka lae?” (Job 1:9) Depois Jesus hetan batizmu, Satanás koko Jesus hodi dehan: “Se ó Maromak nia oan karik, haruka fatuk sira-neʼe atu sai paun.”​—Mateus 4:3.

14. Oinsá mak Satanás halo ema duvida kona-ba perigu husi espiritizmu?

14 Ohin loron, Diabu kontinua halo ema duvida. Dalan ida mak nia halo atividade espiritizmu balu  atu haree hanesan la perigu. Nia koko halo ema hanoin: ‘Espiritizmu perigu duni ka lae?’ Tuir loloos, ema Kristaun balu mós monu ona ba lasu neʼe. (2 Korinto 11:3) Entaun, saida mak ita bele halo atu proteje ita-nia an? Oinsá ita bele hatene se ita monu ona ba Satanás nia lasu ka lae? Mai ita haree buat rua neʼebé Satanás uza atu lohi ita: atividade halimar nian no mós tratamentu médiku.

SATANÁS APROVEITA ITA-NIA HAKARAK

15. Oinsá mak ita bele envolve an ho anju aat sira liuhusi atividade halimar nian?

15 Ohin loron, filme, vídeo, programa televizaun, game no website barak fó sai anju aat sira-nia kbiit, májiku no forsa neʼebé la hanesan baibain. Ema barak hanoin buat sira-neʼe la perigu no la ho neon tau sira-nia an iha perigu laran. Ema ida bele envolve an iha espiritizmu liuhusi oróskopu, lee ema nia liman-laran, haree animál nia aten no siʼik mehi. Diabu halo buat sira-neʼe haree hanesan la perigu no koko halo ida-neʼe haree hanesan mistériu, jeitu no diʼak. Ema mós bele hanoin katak la perigu atu haree buat ruma neʼebé fó sai forsa neʼebé la hanesan baibain no anju aat sira-nia kbiit, naran katak sira la halo hahalok neʼe. Tanbasá hanoin hanesan neʼe perigu?​—1 Korinto 10:12.

16. Tanbasá ita presiza hasees an husi atividade neʼebé liga ho anju aat sira?

16 Satanás no anju aat sira labele hatene ita-nia hanoin. Maibé sira bele buka-hatene ita-nia hakarak no hanoin liuhusi desizaun neʼebé ita foti ba ita-nia an rasik ka ba ita-nia família, inklui atividade halimar nian neʼebé ita hili. Se ita hili filme, múzika ka livru  kona-ba matan-dook, masonik, buan tama ema, májiku, vampir, ka buat seluk neʼebé liga ho anju aat, Satanás no anju aat sira sei hatene katak ita interese atu buka-hatene kona-ba sira. Tuirmai, sira sei koko halo ita envolve an liután iha espiritizmu.​—Lee Galásia 6:7.

17. Oinsá Satanás aproveita ita-nia hakarak atu iha saúde diʼak?

17 Satanás mós aproveita ita-nia hakarak atu iha saúde neʼebé diʼak. Ohin loron, ema barak iha problema saúde. Ema balu karik koko ona tratamentu oioin maibé la sai diʼak. (Marcos 5:25, 26) Karik sira sai laran-kraik toʼo hakarak atu buka matan-dook ka simu tratamentu oioin neʼebé envolve espiritizmu.  Maibé nuʼudar ema Kristaun, ita presiza kuidadu atu la hili tratamentu médiku neʼebé iha ligasaun ho “forsa masonik”.​—Isaias 1:13.

Sadere ba Jeová bainhira Ita moras

18. Ema Kristaun presiza hasees an husi tratamentu médiku hanesan saida?

18 Iha Izraél antigu, ema balu uza “forsa masonik”. Jeová hatete ba sira: “Kuandu imi foti saʼe imi-nia liman hodi harohan, haʼu subar haʼu-nia oin husi imi. Maski imi halo orasaun dala barak, haʼu la rona.” (Isaias 1:15) Hanoin toʼok: Jeová lakohi rona sira-nia orasaun! Ita lakohi halo buat neʼebé bele estraga ita-nia relasaun diʼak ho Jeová ka halo nia lakohi ajuda ita, liuliu bainhira ita moras. (Salmo 41:3) Tan neʼe, ita tenke buka-hatene tratamentu neʼebé ita atu simu iha ligasaun ho espiritizmu ka lae. (Mateus 6:13) Se karik tratamentu neʼe iha ligasaun ho anju aat, ita presiza hadook an husi ida-neʼe!​—Haree Apéndise 32.

ISTÓRIA SIRA KONA-BA ANJU AAT

19. Saida mak halo ema barak taʼuk ba Diabu?

19 Ema balu hanoin katak Diabu no anju aat sira la iha. Ema seluk fiar katak Diabu no anju aat sira iha duni tanba sente ona sira-nia kbiit. Ema barak taʼuk tebes anju aat sira no sai atan ba kostume sira neʼebé iha ligasaun ho anju aat sira. Ema balu mós halo taʼuk ema seluk hodi konta istória kona-ba anju aat sira neʼebé haterus ema. Baibain ema gosta rona istória sira-neʼe no konta tutan fali ba ema seluk. No dala barak istória sira-neʼe halo ema sai taʼuk ba Diabu.

20. Se ita la kuidadu, iha dalan saida mak ita bele habelar Satanás nia lia-bosok?

20 Hanoin toʼok: Satanás hakarak ema sai taʼuk ba  nia. (2 Tesalónika 2:9, 10) Nia bosok-teen no hatene oinsá atu fó influénsia ba ema neʼebé interese ba espiritizmu no halo sira fiar buat oioin neʼebé la loos. Ema sira-neʼe karik konta fali ba ema seluk buat neʼebé sira hanoin katak sira haree no rona ona. Bainhira ema kontinua konta tutan istória sira-neʼe, sira aumenta tan informasaun neʼebé la loos. Ita lakohi ajuda Satanás habelar sentimentu taʼuk liuhusi konta istória sira kona-ba anju aat.​—João 8:44; 2 Timóteo 2:16.

21. Duké konta istória kona-ba anju aat, diʼak liu atu koʼalia kona-ba saida?

21 Se Jeová nia atan ida hetan problema husi anju aat sira, nia sei la koʼalia halimar kona-ba neʼe. Jeová nia povu la presiza taʼuk ho buat neʼebé Diabu no anju aat sira bele halo. Maibé, ita presiza tau fokus ba Jesus no forsa neʼebé Jeová fó ba nia. (Ebreu 12:2) Jesus la konta istória kona-ba anju aat sira ba ninia dixípulu. Nia fokus deʼit ba liafuan diʼak kona-ba Maromak nia Ukun no “buat furak oioin neʼebé Maromak halo”.​—Apóstolu 2:11; Lucas 8:1; Roma 1:11, 12.

22. Ita deside metin atu halo saida?

22 Hanoin-hetan, Satanás hakarak atu estraga ita-nia relasaun diʼak ho Jeová. Nia sei koko dalan oioin atu bele kumpre ninia objetivu. Maibé, ita hatene Satanás nia lasu sira. Ita presiza deside metin atu hasees an husi atividade hotu neʼebé iha ligasaun ho anju aat sira. “Keta fó oportunidade ba Diabu” atu halo ita la kumpre ita-nia desizaun neʼe. (Lee Éfeso 4:27.) Se ita kontra Diabu, ita sei la monu ba ninia lasu sira no nafatin sente seguru tanba Jeová proteje ita.—Éfeso 6:11.