Skip to content

Skip to table of contents

 KAPÍTULU 8

Jeová hakarak ninia povu atu sai moos

Jeová hakarak ninia povu atu sai moos

“Ema hotu neʼebé tau esperansa ba nia, sira hamoos ona sira-nia an hanesan nia neʼebé moos.”—1 JOÃO 3:3.

1-3. (a) Tanbasá inan ida ajuda ninia oan atu sai moos? (b) Tanbasá Jeová hakarak ninia povu atu sai moos?

IMAJINA toʼok inan ida neʼebé ajuda ninia oan prepara bá eskola. Nia haruka ninia oan hariis no hatais roupa neʼebé moos no kabeer. Neʼe proteje oan nia saúde no hatudu ba ema seluk katak ninia inan-aman tau matan didiʼak ba nia.

2 Ita-nia Aman Jeová hakarak ita atu sai moos no santu. (1 João 3:3) Nia hatene katak sai moos lori  benefísiu mai ita. No se ita sai moos nafatin, ita lori glória ba Jeová.​—Ezequiel 36:22; lee 1 Pedro 2:12.

3 Sai moos katak sá? No tanbasá diʼak ba ita atu sai moos? Kuandu ita koʼalia kona-ba pergunta sira-neʼe, karik ita sei komprende katak ita presiza halo mudansa balu.

TANBASÁ ITA PRESIZA SAI MOOS?

4, 5. (a) Tanbasá ita presiza sai moos? (b) Jeová nia kriasaun hanorin saida ba ita kona-ba Jeová nia hanoin kona-ba moos?

4 Jeová rasik hatudu ezemplu mai ita kona-ba moos no santu. (Levítico 11:44, 45) Tan neʼe, razaun importante atu sai moos mak tanba ita hakarak atu “halo tuir Maromak nia ezemplu”.​—Éfeso 5:1.

5 Jeová nia kriasaun hanorin ita Jeová nia hanoin kona-ba moos. Jeová kria mundu nia siklu naturál neʼebé halo anin no bee moos nafatin. (Jeremias 10:12) Hanoin toʼok dalan oioin neʼebé mundu hamoos ninia an rasik maski ema hamosu poluisaun. Porezemplu, Jeová halo kriatura kiʼik sira neʼebé hanaran mikróbiu, neʼebé ita bele haree deʼit ho mikroskópiu. Mikróbiu sira bele troka lixu neʼebé perigozu sai fali buat neʼebé la perigozu. Neʼe mak prosesu neʼebé furak tebes. Sientista sira mós uza mikróbiu balu atu hamenus impaktu husi poluisaun.​—Roma 1:20.

6, 7. Oinsá mak Moisés nia Ukun-Fuan hatudu katak ema neʼebé adora Jeová tenke moos nafatin?

6 Moisés nia Ukun-Fuan hanorin ita katak importante tebes atu moos nafatin. Porezemplu, ema Izraél nia isin tenke moos atu Jeová bele simu sira-nia adorasaun. Iha Loron Hamoos Sala nian, amlulik  boot tenke hariis dala rua. (Levítico 16:4, 23, 24) No mós antes amlulik seluk hasaʼe sakrifísiu, sira tenke fase sira-nia liman no ain. (Éxodo 30:17-21; 2 Krónikas 4:6) Iha situasaun balu, ema neʼebé la halo tuir ukun-fuan sira kona-ba moos tenke hetan kastigu-mate.—Levítico 15:31; Números 19:17-20.

7 Oinsá ho ohin loron? Ita bele aprende kona-ba Jeová nia hakarak sira liuhusi Moisés nia Ukun-Fuan. (Malaquias 3:6) Ukun-Fuan neʼe hatudu ho klaru katak Jeová nia atan sira tenke moos nafatin. Jeová nia hakarak nunka troka. Ohin loron, nia mós hakarak ninia atan sira atu moos no santu nafatin.—Tiago 1:27.

SAI MOOS KATAK SÁ?

8. Iha dalan saida deʼit mak ita presiza sai moos?

8 Ba Jeová, sai moos laʼós deʼit kona-ba isin, roupa no uma neʼebé moos. Neʼe mós envolve ita-nia moris tomak, katak ita-nia adorasaun, hahalok no hanoin. Sin, atu Jeová bele haree ita nuʼudar ema neʼebé moos, ita tenke moos no santu nafatin iha buat hotu.

9, 10. Oinsá ita bele halaʼo adorasaun neʼebé moos?

9 Adorasaun neʼebé moos. Ita labele envolve an ho relijiaun falsu. Bainhira ema Izraél sai dadur iha Babilónia, ema neʼebé haleʼu sira envolve an iha adorasaun falsu neʼebé inklui hahalok la morál. Isaias fó sai profesia katak ema Izraél sei fila fali ba sira-nia rai no harii fali adorasaun neʼebé moos. Jeová hatete ba sira: “Sai husi fatin neʼebá, keta kona buat ida neʼebé la moos! Sai husi neʼebá, halo imi-nia an moos nafatin”. Sira-nia adorasaun ba Maromak  labele kahur ho hanorin, toman, ka kostume sira husi relijiaun falsu iha Babilónia.—Isaias 52:11.

10 Ema Kristaun loos ohin loron mós presiza hasees an husi relijiaun falsu. (Lee 1 Korinto 10:21.) Iha mundu tomak, tradisaun, kostume no fiar oioin bazeia ba relijiaun falsu nia hanorin. Iha kultura barak, ema fiar katak kuandu ema ida mate, ema nia klamar ka espíritu moris hela, no iha kostume oioin neʼebé liga ho fiar neʼe. Porezemplu, kostume hanesan hatuur hahán ba matebian, uza lutu, hadeer meza, ai-funan moruk no midar no mós kore-metan. (Eclesiastes 9:5, 6, 10) Ema Kristaun presiza hasees an husi kostume sira-neʼe. Ita-nia família karik obriga ita atu hola parte iha kostume sira-neʼe. Maibé tanba ita hakarak Jeová haree ita nuʼudar ema neʼebé moos, ita lakohi rende an hodi halo tuir deʼit sira.​—Apóstolu 5:29.

11. Ita presiza halo saida atu iha hahalok neʼebé moos?

11 Hahalok neʼebé moos. Atu Jeová bele haree ita nuʼudar ema neʼebé moos, ita tenke hasees an husi sala seksuál hotu. (Lee Éfeso 5:5.) Iha Bíblia, Jeová haruka ita atu “hasees an husi sala seksuál”. Nia esplika ho klaru katak ema neʼebé halo sala seksuál no la arrepende an “sei la simu Maromak nia Ukun nuʼudar liman-rohan”.—1 Korinto 6:9, 10, 18; haree Apéndise 22.

12, 13. Tanbasá ita tenke iha hanoin neʼebé moos?

12 Hanoin neʼebé moos. Ita-nia hanoin bele book ita-nia hahalok. (Mateus 5:28; 15:18, 19) Hanoin neʼebé moos sei book ita atu hatudu hahalok moos. Maibé tanba ita la perfeitu, dala ruma hanoin neʼebé aat  bele mosu. Se neʼe akontese, ita tenke halakon kedas. Se lae, ikusmai ita-nia laran la moos ona. Karik ita komesa hakarak halo buat neʼebé ita hanoin beibeik. Tan neʼe, diʼak liu atu halo nakonu ita-nia neon ho hanoin neʼebé moos. (Lee Filipe 4:8.) Ita tenke hasees an husi atividade halimar nian neʼebé la morál ka iha violénsia. Ita tenke hili didiʼak buat neʼebé ita lee, haree no koʼalia ba malu.​—Salmo 19:8, 9.

13 Atu hela nafatin iha Maromak nia domin, ita-nia adorasaun, hahalok no hanoin tenke moos. Jeová mós hakarak ita iha isin neʼebé moos.

OINSÁ ITA-NIA ISIN BELE MOOS NAFATIN?

14. Tanbasá importante atu ita-nia isin moos nafatin?

14 Bainhira ita tau matan ba ita-nia isin no hela-fatin atu moos nafatin, neʼe sei lori benefísiu ba ita no ema seluk. Ita sei sente kontente no ema seluk sei gosta atu hakbesik ita. Maibé razaun ida neʼebé importante liu atu moos nafatin mak tanba ida-neʼe lori glória ba Jeová. Hanoin toʼok: Se Ita haree labarik ida neʼebé sempre foʼer, karik Ita sei hanoin la diʼak kona-ba ninia inan-aman. Nuneʼe mós, se ita la tau matan didiʼak ba ita-nia an no la halo ita-nia isin moos nafatin, karik ema sei hanoin la diʼak kona-ba Jeová. Paulo hatete: “Iha buat hotu, ami lakohi halo ema ida sidi, atu nuneʼe ema la hetan sala ida iha ami-nia serbisu. Maibé iha buat hotu ami hatudu ami-nia an nuʼudar Maromak nia serbisu-naʼin.”—2 Korinto 6:3, 4.

Nuʼudar Jeová nia povu, ita presiza iha isin neʼebé moos no tau matan ita-nia hela-fatin no sasán atu moos nafatin

15, 16. Saida mak ita bele halo atu moos nafatin?

15 Ita-nia isin no roupa. Loroloron ita tenke hakaʼas an atu moos nafatin. Porezemplu, ita presiza  hariis beibeik, se bele loroloron. Ita presiza fase liman ho bee no sabaun, liuliu antes teʼin ka han no mós depois uza sentina ka kaer buat neʼebé foʼer. Maski fase liman mak buat neʼebé simples, maibé neʼe importante tanba hanetik baktéria no moras atu labele daʼet. Neʼe bele salva ema nia moris. Se ita-nia fatin la iha sentina, ita bele buka dalan seluk atu soe bee boot. Ema Izraél antigu la iha sentina, tan neʼe sira tenke keʼe rai-kuak hodi soe bee boot no hakoi ida-neʼe dook husi ema nia uma no bee-matan.​—Deuteronómio 23:12, 13.

16 Ita-nia roupa la presiza karun ka modelu foun liu, maibé tenke moos no kabeer. (Lee 1 Timóteo 2:9, 10.) Ita hakarak fó glória ba Jeová liuhusi dalan neʼebé ita hatais no hadiʼa an.​—Tito 2:10.

17. Tanbasá ita-nia hela-fatin no sasán presiza moos nafatin?

 17 Ita-nia hela-fatin no sasán. Maski ita-nia situasaun moris la hanesan, maibé ita bele halo ita-nia uma moos nafatin. Ita mós hakarak tau matan ita-nia karreta ka motór atu moos nafatin, liuliu se ita uza neʼe atu bá reuniaun ka haklaken. Tanba bainhira ita haklaken, ita koʼalia ba ema seluk kona-ba moris iha mundu foun neʼebé moos. (Lucas 23:43; Apokalipse 11:18) Dalan neʼebé ita tau matan ba ita-nia hela-fatin no sasán bele hatudu katak ita prontu ona atu moris iha mundu foun neʼebé moos.

18. Tanbasá ita hakarak ita-nia fatin adorasaun atu moos nafatin?

18 Fatin adorasaun. Ita hatudu katak sai moos mak importante ba ita hodi tau matan ita-nia fatin adorasaun atu moos nafatin, maski neʼe mak Reuniaun-Fatin ka fatin atu halaʼo reuniaun boot. Bainhira ema mai Reuniaun-Fatin ba dala primeiru, baibain sira nota katak fatin neʼe moos tebes. Neʼe lori glória ba Jeová. Ita ida-idak iha kongregasaun iha oportunidade atu hamoos no tau matan ba Reuniaun-Fatin.​—2 Krónikas 34:10.

HUSIK TOMAN NEʼEBÉ LA MOOS

19. Ita tenke hasees an husi saida?

19 Maski Bíblia la fó sai kona-ba toman aat hotu neʼebé ita presiza hasees an, maibé Bíblia fó sai prinsípiu neʼebé bele ajuda ita komprende Jeová nia hanoin. Nia lakohi ita atu fuma, uza sala droga no tua, ka mama malus. Se ita mak Maromak nia belun, ita sei hasees an husi buat sira-neʼe. Tanbasá? Tanba ita hafolin moris neʼebé Maromak fó nuʼudar prezente.  Toman aat sira-neʼe habadak ita-nia moris, estraga saúde, no lori susar ba ema seluk neʼebé besik ita. Ema barak koko atu hapara toman aat sira-neʼe tanba sira hakarak iha saúde diʼak. Maibé nuʼudar Jeová nia belun, razaun importante liu atu para mak tanba ita hadomi Maromak. Feto joven ida hatete: “Ho Jeová nia ajuda, haʼu bele hadiʼa haʼu-nia moris no sai livre husi haʼu-nia toman aat. . . . Haʼu sente katak haʼu mesak labele halo mudansa sira-neʼe.” Mai ita koʼalia kona-ba prinsípiu lima husi Bíblia neʼebé ajuda ita atu husik toman neʼebé perigozu.

20, 21. Jeová hakarak ita atu sai livre husi toman saida deʼit?

20 “Maluk doben sira, tanba ita iha promesa sira-neʼe, mai ita hamoos ita-nia an husi buat hotu neʼebé hafoʼer isin no neon, no sai santu loloos hodi hamtaʼuk Maromak.” (2 Korinto 7:1) Jeová hakarak ita atu sai livre husi toman aat neʼebé bele estraga ita-nia neon no isin.

21 Iha 2 Korinto 6:17, 18 Jeová fó razaun importante ida atu “hamoos ita-nia an husi buat hotu neʼebé hafoʼer isin no neon”. Nia dehan: “Keta kona buat neʼebé la moos.” Tuirmai nia promete: “Haʼu sei simu imi. No haʼu sei sai imi-nia aman, no imi sei sai haʼu-nia oan-mane no oan-feto.” Sin, Jeová sei hadomi ita hanesan aman ida hadomi ninia oan se ita hasees an husi buat hotu neʼebé halo ita sai la moos ka la santu tuir ninia hanoin.

22-25. Prinsípiu saida deʼit husi Bíblia bele ajuda ita atu hasees an husi toman aat?

22 “Imi tenke hadomi Jeová, imi-nia Maromak,  ho imi-nia laran tomak, ho imi-nia moris tomak no ho imi-nia neon tomak.” (Mateus 22:37) Neʼe mak mandamentu neʼebé importante liu hotu. (Mateus 22:38) Jeová merese atu simu ita-nia domin neʼebé kompletu. Oinsá mak ita bele hatudu domin neʼebé kompletu se ita halo buat neʼebé bele habadak ita-nia moris ka estraga ita-nia neon? Ita presiza hakaʼas an atu hafolin moris neʼebé Maromak fó ona ba ita.

23 “[Jeová] rasik mak fó iis, fó moris no buat hotu ba ema.” (Apóstolu 17:24, 25) Se belun ida fó prezente espesiál ba Ita, Ita sei soe ka estraga prezente neʼe ka lae? Moris mak prezente furak husi Jeová. Ita hafolin tebes prezente neʼe. Tan neʼe ita hakarak uza ita-nia moris iha dalan neʼebé fó glória ba nia.​—Salmo 36:9.

24 “Imi tenke hadomi imi-nia maluk hanesan imi-nia an rasik.” (Mateus 22:39) Toman neʼebé aat bele lori susar oioin ba ita no mós ba ema neʼebé besik ita, inklui ema neʼebé ita hadomi tebes. Porezemplu, ema neʼebé hela hamutuk ho fumadór, bele iha problema saúde tanba sigarru nia suar. Maibé bainhira ita para toman aat, ita hatudu ba ema neʼebé haleʼu ita katak ita hadomi sira.​—1 João 4:20, 21.

25 “Kontinua fó-hanoin sira atu hakruʼuk no halo tuir governu no autoridade sira.” (Tito 3:1) Iha nasaun barak, uza ka rai droga mak kontra lei. Ita halo tuir lei sira-neʼe tanba Jeová haruka ita atu hatudu respeitu ba governu.​—Roma 13:1.

Bainhira ita moos no santu nafatin, ita fó glória ba Jeová

26. (a) Ita presiza halo saida atu Jeová simu ita-nia adorasaun? (b) Tanbasá mak ita hakarak moos nafatin iha Maromak nia oin?

 26 Se ita hakarak sai Jeová nia belun, karik ita presiza halo mudansa ruma. Ita presiza koko kedas atu halo nuneʼe. La fasil atu husik toman aat, maibé ita bele hetan susesu. Jeová promete atu ajuda ita. Nia dehan: “Haʼu, Jeová, mak imi-nia Maromak, haʼu hanorin imi kona-ba buat neʼebé diʼak liu ba imi, no dirije imi iha dalan neʼebé imi tenke laʼo bá.” (Isaias 48:17) Bainhira ita hakaʼas an atu sai moos no santu nafatin, ita bele fiar katak ita lori glória ba ita-nia Maromak.