Skip to content

Skip to table of contents

 KAPÍTULU 17

Orasaun mak prezente husi Maromak

Orasaun mak prezente husi Maromak

“Kriadór ba lalehan no rai” hakarak rona ita-nia orasaun.​—Salmo 115:15

1, 2. Tanbasá orasaun mak prezente espesiál ida? Tanbasá mak ita presiza hatene Bíblia nia hanorin kona-ba orasaun?

PLANETA mundu mak kiʼik tebes se kompara ho universu. Bainhira Jeová haree ba mundu, ema iha nasaun hotu mak hanesan deʼit ho bee turuk ida husi kanaban. (Salmo 115:15; Isaias 40:15) Maski ema mak kiʼik tebes se kompara ho universu, maibé Salmo 145:18, 19 hatete: “Jeová besik ba ema hotu neʼebé bolu nia, ba sira hotu neʼebé bolu nia tuir lia-loos. Nia halo kontente sira neʼebé hamtaʼuk nia hodi fó buat neʼebé sira hakarak; nia rona sira-nia halerik atu husu ajuda, no nia salva sira.” Neʼe halo ita kontente tebes! Maromak Jeová, Kriadór neʼebé kbiit boot liu hotu, hakarak hakbesik ba ita no rona ita-nia orasaun. Sin, orasaun mak prezente espesiál ida neʼebé ita ida-idak simu husi Maromak Jeová.

2 Maibé atu Jeová rona ba ita-nia orasaun, ita presiza koʼalia ba nia iha dalan neʼebé nia simu. Oinsá mak ita bele halo nuneʼe? Mai ita buka-hatene Bíblia nia hanorin kona-ba orasaun.

TANBASÁ IMPORTANTE ATU HALO ORASAUN?

3. Tanbasá mak ita presiza halo orasaun ba Jeová?

3 Jeová hakarak Ita atu halo orasaun, ka koʼalia ba nia. Oinsá mak ita bele hatene ida-neʼe? Favór ida, lee Filipe 4:6, 7. Hanoin toʼok kona-ba konvite neʼe. Ukun-Naʼin neʼebé aas liu hotu mak hanoin Ita no hakarak Ita atu fó  sai Ita-nia hanoin, Ita-nia sentimentu no problema neʼebé Ita hasoru.

4. Oinsá mak halo orasaun beibeik ajuda Ita atu hametin Ita-nia relasaun diʼak ho Jeová?

4 Orasaun ajuda ita atu sai belun ho Jeová. Bainhira kolega naʼin-rua koʼalia beibeik ba malu kona-ba sira-nia hanoin no sentimentu, sira sei sai besik liután. Nuneʼe mós ho Jeová. Liuhusi Bíblia, Jeová fó sai ninia hanoin no sentimentu ba Ita, nia mós fó-hatene Ita buat neʼebé nia sei halo iha futuru. Ita mós bele fó sai Ita-nia sentimentu husi laran hodi koʼalia beibeik ho nia. Kuandu Ita halo nuneʼe, Ita bele hametin liután Ita-nia relasaun diʼak ho Jeová nuʼudar belun.​—Tiago 4:8.

ITA PRESIZA HALO SAIDA ATU MAROMAK RONA ITA-NIA ORASAUN?

5. Oinsá mak ita bele hatene katak Jeová la rona ba orasaun balu?

5 Maromak Jeová rona orasaun hotu ka lae? Lae. Iha profeta Isaias nia tempu, Jeová hatete ba ema Izraél: “Maski imi halo orasaun dala barak, haʼu la rona;  imi-nia liman nakonu ho raan.” (Isaias 1:15) Tan neʼe se ita la kuidadu, ita bele halo buat neʼebé Jeová odi, no nia sei la rona ba ita-nia orasaun.

6. Tanbasá importante atu iha fiar? Oinsá mak ita bele hatudu sai ita-nia fiar?

6 Se ita hakarak Jeová rona ba ita-nia orasaun, ita tenke fiar nia. (Marcos 11:24) Apóstolu Paulo esplika: “Se ita la iha fiar, ita labele halo Maromak kontente. Tanba ema neʼebé hakbesik ba Maromak tenke fiar katak Maromak iha duni, no mós fiar katak Maromak sei fó kolen ba sira neʼebé buka nia ho laran.” (Ebreu 11:6) Maibé la toʼo atu hatete deʼit katak ita iha fiar. Ita presiza hatudu sai ita-nia fiar hodi halo tuir Jeová loron-loron.​—Lee Tiago 2:26.

7. (a) Tanbasá mak ita presiza haraik an no hatudu respeitu kuandu ita halo orasaun ba Jeová? (b) Oinsá mak ita hatudu katak ita hatoʼo orasaun ho laran?

7 Kuandu ita halo orasaun ba Jeová, ita presiza haraik an no hatudu respeitu ba nia. Tanbasá? Kuandu ita koʼalia ba liurai ka prezidente, ita tenkesér koʼalia ho respeitu. Sá tan ho Jeová, Maromak neʼebé Kbiit Boot Liu Hotu, ita tenke hatudu respeitu liután no haraik an liután, loos ka lae? (Génesis 17:1; Salmo 138:6) Ita mós presiza laran-moos no halo orasaun ba Jeová ho laran, laʼós dekór deʼit orasaun ka repete deʼit liafuan neʼebé hanesan.​—Mateus 6:7, 8.

8. Kuandu ita halo orasaun kona-ba buat ruma, saida tan mak ita presiza halo?

8 Ikusliu, kuandu ita halo orasaun kona-ba buat ruma, ita mós tenke hakaʼas an atu kumpre buat neʼebé ita hatoʼo. Porezemplu, se ita husu Jeová atu tau matan ba ita-nia presiza loroloron nian, ita labele sai baruk no hein deʼit ba Jeová atu fó buat hotu. Se ita iha forsa, ita  presiza serbisu ho badinas no sai prontu atu halo serbisu naran deʼit. (Mateus 6:11; 2 Tesalónika 3:10) Ka se ita halo orasaun ba Jeová atu ajuda ita husik hahalok ruma neʼebé sala, ita mós presiza hasees an husi situasaun naran deʼit neʼebé bele tenta ita atu monu ba sala. (Koloso 3:5) Agora, mai ita buka-hatene resposta ba pergunta balu neʼebé baibain ema husu kona-ba orasaun.

PERGUNTA NEʼEBÉ BAIBAIN EMA HUSU

9. Ita tenke halo orasaun ba sé? João 14:6 hanorin saida kona-ba orasaun?

9 Ita halo orasaun ba sé? Jesus hanorin ninia dixípulu sira atu halo orasaun ba ita-nia “Aman iha lalehan”. (Mateus 6:9) Nia mós hatete: “Haʼu mak dalan no lia-loos no moris. Ema ida labele hakbesik ba Aman se la liu husi haʼu.” (João 14:6) Tan neʼe, ita tenke halo orasaun ba Maromak Jeová liuhusi Jesus. Halo orasaun liuhusi Jesus, neʼe katak sá? Atu Jeová bele simu ita-nia orasaun, ita presiza hatudu respeitu ba Jesus nia knaar espesiál neʼebé nia simu husi Jeová. Hanesan ita aprende ona, Jesus mai toʼo mundu atu salva ita husi sala no mate. (João 3:16; Roma 5:12) Jeová mós hili ona Jesus nuʼudar Amlulik Boot no Tesi-Lia Naʼin.​—João 5:22; Ebreu 6:20.

Ita bele halo orasaun iha tempu naran deʼit

10. Bainhira halo orasaun, ita presiza hakruʼuk ka hakneʼak ka lae? Bele esplika toʼok.

10 Bainhira halo orasaun, ita presiza hakruʼuk ka hakneʼak ka lae? Lae, Jeová la haruka ita atu hakneʼak, tuur, ka hamriik bainhira ita halo orasaun. Bíblia hanorin katak ita bele koʼalia ba Jeová ho pozisaun naran deʼit neʼebé hatudu respeitu. (1 Krónikas 17:16; Neemias 8:6; Daniel 6:10; Marcos 11:25) Buat neʼebé importante liu ba Jeová mak ita koʼalia ho respeitu no husi laran,  laʼós ita-nia pozisaun. Ita bele halo orasaun ho lian, ka iha laran deʼit. Ita mós bele halo orasaun iha tempu naran deʼit. Kuandu ita halo orasaun ba Jeová, ita bele fiar katak nia sei rona ita maski la iha ema ida mak rona ita.​—Neemias 2:1-6.

11. Ita bele koʼalia kona-ba saida deʼit ba Jeová?

11 Ita bele halo orasaun kona-ba saida deʼit? Ita bele halo orasaun kona-ba buat hotu neʼebé tuir Jeová nia hakarak. Bíblia hatete: “Buat naran deʼit neʼebé ita husu hodi tuir ninia hakarak, nia rona ita.” (1 João 5:14) Ita bele halo orasaun kona-ba ita rasik nia presiza ka lae? Bele. Orasaun ba Jeová mak hanesan koʼalia ho belun diʼak ida. Ita bele fó sai buat hotu neʼebé iha ita-nia neon no laran. (Salmo 62:8) Ita bele husu Jeová nia espíritu santu atu ajuda ita halo buat neʼebé loos. (Lucas 11:13) Ita mós bele husu matenek husi Jeová atu bele halo desizaun diʼak, no bele mós husu forsa atu tahan hasoru susar oioin. (Tiago 1:5) Ita presiza husu Jeová atu perdua ita-nia sala. (Éfeso 1:3, 7) Ita mós bele halo orasaun kona-ba ema seluk, inklui ita-nia família no irmaun-irmán sira iha kongregasaun.​—Apóstolu 12:5; Koloso 4:12.

12. Saida deʼit mak importante atu temi iha ita-nia orasaun?

12 Saida deʼit mak importante atu temi iha ita-nia orasaun? Neʼe mak kona-ba Jeová no ninia hakarak. Ita presiza fó agradese ba Jeová kona-ba buat hotu neʼebé nia halo ona mai ita. (1 Krónikas 29:10-13) Ita bele aprende husi orasaun neʼebé Jesus hatoʼo bainhira nia hanorin ninia dixípulu sira kona-ba oinsá atu halo orasaun. (Lee Mateus 6:9-13.) Jesus hanorin katak ninia dixípulu sira presiza husu ulukliu ba Maromak atu halo Ninia naran sai santu. Tuirmai Jesus mós hanorin katak  ita presiza husu atu Maromak nia Ukun toʼo mai rai no halo Ninia hakarak sai loos iha mundu tomak. Depois husu tiha buat importante hanesan neʼe mak ita bele husu kona-ba ita rasik nia presiza. Bainhira ita tau uluk Jeová no ninia hakarak iha ita-nia orasaun, ita hatudu sai buat neʼebé importante liu ba ita.

13. Ita-nia orasaun tenkesér naruk ka lae?

13 Ita-nia orasaun tenkesér naruk ka lae? Bíblia la  hatete kona-ba neʼe. Ita bele halo orasaun naruk ka badak tuir ita-nia situasaun. Porezemplu, antes han, karik ita halo orasaun badak deʼit, maibé ita halo orasaun naruk bainhira fó agradese ba Jeová ka fó sai ita-nia laran-susar. (1 Samuel 1:12, 15) Ita lakohi halo orasaun naruk tan deʼit atu hatudu an ba ema seluk no hetan gaba, hanesan ema balu halo iha Jesus nia tempu. (Lucas 20:46, 47) Jeová la gosta orasaun hanesan neʼe. Buat neʼebé importante ba Jeová mak ita halo orasaun husi laran.

14. Ita tenke halo orasaun loron ida dala hira? Ida-neʼe hanorin saida kona-ba Jeová?

14 Ita tenke halo orasaun loron ida dala hira? Jeová konvida ita atu koʼalia beibeik ba nia. Bíblia haruka ita atu “harohan beibeik”, “keta kole atu halo orasaun”, no “halo orasaun beibeik”. (Mateus 26:41; Roma 12:12;  1 Tesalónika 5:17) Jeová sempre prontu atu rona ba ita. Loroloron Ita bele fó agradese ba nia tanba nia hatudu domin no laran-luak mai ita. Ita mós bele husu nia atu fó matadalan, forsa no kmaan mai ita. Se ita hafolin oportunidade atu halo orasaun ba Jeová, ita sei uza didiʼak oportunidade hotu atu koʼalia ba nia.

15. Tanbasá mak ita presiza hatete “amen” atu remata orasaun?

15 Tanbasá mak ita presiza hatete “amen” atu remata orasaun? Liafuan “amen” signifika “loos duni” ka “sai nuneʼe bá”. Hodi hatete “amen”, ita hatudu sai katak ita hatoʼo orasaun neʼe ho laran. (Salmo 41:13) Bíblia hanorin katak, bainhira ema ida hatoʼo orasaun hodi reprezenta ita, diʼak atu hatete “amen” ho lian ka iha laran kuandu orasaun neʼe hotu. Hodi halo nuneʼe, ita bele hatudu katak ita mós konkorda ho buat neʼebé nia foin hatoʼo.​—1 Krónikas 16:36; 1 Korinto 14:16.

OINSÁ MAROMAK HATÁN BA ITA-NIA ORASAUN

16. Jeová hatán ba ita-nia orasaun ka lae? Bele esplika toʼok.

16 Jeová hatán ba ita-nia orasaun ka lae? Sin, nia hatán duni. Bíblia hatete katak Jeová mak “Maromak neʼebé rona ba orasaun”. (Salmo 65:2) Jeová rona no hatán ba orasaun husi ema rihun ba rihun, no nia halo ida-neʼe liuhusi dalan oioin.

17. Oinsá mak Jeová uza anju no ninia atan sira iha mundu atu hatán ita-nia orasaun?

17 Atu hatán ita-nia orasaun, Jeová uza anju no ninia atan sira iha mundu. (Ebreu 1:13, 14) Iha esperiénsia barak kona-ba ema neʼebé halo orasaun hodi husu ajuda atu komprende Bíblia, no lakleur deʼit hetan vizita husi Testemuña ba Jeová. Bíblia hatudu katak anju sira mós hola parte atu haklaken “liafuan diʼak” iha mundu tomak. (Lee Apokalipse 14:6.) Liután neʼe, ita barak  halo orasaun ba Jeová kona-ba problema ruma ka buat neʼebé ita presiza, no ikusmai hetan ajuda husi maluk Kristaun ida.​—Provérbios 12:25; Tiago 2:16.

Jeová bele hatán ba ita-nia orasaun hodi uza maluk Kristaun atu ajuda ita

18. Oinsá mak Jeová uza espíritu santu no Bíblia atu hatán ita-nia orasaun?

18 Jeová uza ninia espíritu santu atu hatán ita-nia orasaun. Kuandu ita husu ajuda atu tahan hasoru problema ruma, Jeová bele uza espíritu santu atu fó forsa no matadalan ba ita. (2 Korinto 4:7) Jeová mós uza Bíblia atu hatán ita-nia orasaun no ajuda ita atu halo desizaun diʼak. Kuandu ita lee Bíblia, karik ita hetan eskritura neʼebé ajuda ita. Jeová mós bele book ema ruma atu hatoʼo komentáriu iha reuniaun hodi ajuda ita, ka book katuas ida iha kongregasaun atu fahe pontu ida husi Bíblia hodi anima ita.​—Galásia 6:1.

19. Tanbasá mak dala ruma ita sente Jeová la hatán ita-nia orasaun?

19 Maibé dala ruma ita hanoin: ‘Tanbasá mak Jeová seidauk hatán haʼu-nia orasaun?’ Hanoin-hetan bá katak Jeová hatene bainhira no oinsá atu hatán ita-nia orasaun. Nia hatene buat neʼebé ita presiza. Dala ruma ita presiza kontinua halo orasaun atu hatudu katak ita hakarak duni buat neʼebé ita husu no mós katak ita tau fiar duni ba nia. (Lucas 11:5-10) Dala ruma Jeová mós hatán ba ita-nia orasaun liuhusi dalan seluk. Porezemplu, kuandu ita halo orasaun atu husu ajuda iha situasaun susar ida, karik Jeová la halakon kedas susar neʼe, maibé nia fó forsa ba ita atu bele tahan.​—Lee Filipe 4:13.

20. Tanbasá mak ita presiza halo orasaun beibeik ba Jeová?

20 Koʼalia ba Jeová liuhusi orasaun mak prezente neʼebé furak tebes! Ita bele fiar katak nia rona duni ita-nia orasaun. (Salmo 145:18) Kuandu ita halo orasaun beibeik ba Jeová husi laran, ita sei hametin liután Ita-nia relasaun diʼak ho Jeová nuʼudar belun.