Skip to content

Skip to table of contents

 KAPÍTULU 12

Oinsá mak ita bele sai Maromak nia belun?

Oinsá mak ita bele sai Maromak nia belun?

1, 2. Sé-sé deʼit mak Jeová nia belun?

ITA gosta ema hanesan saida atu sai Ita-nia belun? Karik Ita hakarak habelun ho ema neʼebé halo Ita kontente. Ita mós gosta ema neʼebé hatudu hahalok diʼak oioin.

2 Maromak Jeová hili ema balu atu sai ninia belun. Ezemplu ida mak Abraão. (Isaias 41:8; Tiago 2:23) Jeová mós gosta David. Nia hatete katak David mak ‘mane ida neʼebé monu loos ba ninia laran’. (Apóstolu 13:22) No profeta Daniel mak “ema neʼebé folin-boot tebes” ba Jeová.​—Daniel 9:23.

3. Tanbasá mak Abraão, David no Daniel sai Jeová nia belun?

3 Tanbasá mak Abraão, David no Daniel sai Jeová nia belun? Jeová hatete ba Abraão: “Ó rona ba haʼu-nia liafuan.” (Génesis 22:18) Jeová hakarak habelun ho ema neʼebé haraik an no halo tuir nia. Nia mós konvida nasaun ida atu sai ninia belun. Jeová hatete ba nasaun Izraél: “Halo tuir haʼu-nia liafuan bá, no haʼu sei sai imi-nia Maromak, no imi sei sai haʼu-nia povu.” (Jeremias 7:23) Se ita mós hakarak sai Jeová nia belun, ita presiza halo tuir nia.

JEOVÁ PROTEJE NINIA BELUN SIRA

4, 5. Iha dalan saida deʼit mak Jeová proteje ninia belun?

4 Bíblia hatete katak Jeová “hatudu ninia kbiit hodi salva ninia atan sira neʼebé laran-metin ba nia”. (2 Krónikas 16:9) Iha Salmo 32:8, Jeová promete ba ninia belun  sira: “Haʼu sei fó ba ó kbiit atu komprende kleʼan no hanorin ó dalan neʼebé ó tenke laʼo bá. No haʼu sei haree ba ó bainhira haʼu fó konsellu ba ó.”

5 Tuir loloos, iha inimigu ida neʼebé koko hapara ita atu sai Maromak nia belun. Maibé Maromak Jeová hakarak proteje ita. (Lee Salmo 55:22.) Nuʼudar Jeová nia belun, ita hakarak serbí nia ho laran tomak. Ita laran-metin ba nia maski hasoru susar oioin. Ita mós fiar metin hanesan fiar-naʼin ida neʼebé hatete: “Haʼu sei nunka nakdedar tanba nia iha haʼu-nia liman-loos.” (Salmo 16:8; 63:8) Oinsá mak Satanás koko hapara ita atu sai Maromak nia belun?

SATANÁS NIA LIA-BOSOK

6. Satanás hatete saida kona-ba ema?

6 Iha Kapítulu 11, ita aprende katak Satanás hasaʼe lia hasoru Jeová, no duun katak Jeová mak bosok-teen no la justisa tanba la husik Adão no Eva atu deside rasik saida mak loos no sala. Iha Bíblia, livru Job fó-hatene ita katak Satanás mós duun ema neʼebé hakarak sai Maromak nia belun. Satanás dehan katak ema serbí Jeová tan deʼit hakarak hetan buat diʼak, laʼós tanba domin. Satanás mós hatete katak nia bele halo ema hotu kontra hasoru Jeová. Mai ita aprende kona-ba Job nia istória no oinsá mak Jeová proteje nia.

7, 8. (a) Tanbasá mak Jeová gosta Job? (b) Satanás hatete saida kona-ba Job?

7 Job mak ema hanesan saida? Nia mak mane diʼak ida neʼebé moris maizumenus tinan 3.600 liubá. Jeová hatete katak iha tempu neʼebá la iha ema seluk neʼebé diʼak hanesan nia. Job hamtaʼuk Jeová, no odi buat neʼebé aat. (Job 1:8) Job mak Jeová nia belun.

 8 Satanás dehan katak Job serbí Maromak tanba buka diʼak ba ninia an. Satanás hatete ba Jeová: “Ita mak tau lutu haleʼu nia, ninia uma no buat hotu neʼebé nia iha hodi proteje nia, loos ka lae? Ita mós haraik ona bensaun ba serbisu hotu neʼebé nia halo ho nia liman, no ninia animál sira sai barak iha rai. Maibé agora, lolo Ita-nia liman bá no foti buat hotu neʼebé nia iha, no nia sei hatete aat duni ba Ita.”​—Job 1:10, 11.

9. Jeová husik Satanás atu halo saida?

9 Satanás duun katak Job serbí Jeová tan deʼit hakarak hetan buat diʼak oioin. Satanás mós hatete katak nia bele halo Job atu la adora tan Jeová. Maski Jeová la konkorda ho Satanás, maibé nia husik Satanás atu koko Job hodi bele haree Job hadomi duni Jeová ka lae.

SATANÁS ATAKA JOB

10. Satanás ataka Job iha dalan saida deʼit? Job hatudu hahalok saida?

10 Primeiru, Satanás halakon Job nia animál hotu, no tuirmai nia oho Job nia atan sira. Ikusmai, Satanás mós oho Job nia oan naʼin-sanulu hodi uza anin-boot. Job lakon buat hotu. Maski nuneʼe, Job laran-metin nafatin ba Jeová. “Kona-ba buat hotu neʼe, Job la halo sala no la duun katak Maromak mak halo buat neʼebé aat.”​—Job 1:12-19, 22.

Jeová haraik bensaun ba ninia belun Job neʼebé laran-metin

11. (a) Saida tan mak Satanás halo ba Job? (b) Job hatete saida?

11 Satanás la rende an. Nia mós sadik Maromak hodi dehan: “Lolo Ita-nia liman bá no kona ninia ruin no isin, no nia sei hatete aat duni ba Ita.” Tuirmai, Satanás ataka Job ho moras neʼebé aat. (Job 2:5, 7) Maski nuneʼe, Job laran-metin nafatin ba Jeová. Nia dehan: “Toʼo haʼu mate, haʼu sei nunka husik haʼu-nia laran-metin!”​—Job 27:5.

12. Oinsá mak Job hatudu katak Satanás mak bosok-teen?

 12 Job la hatene buat neʼebé Satanás hatete kona-ba nia. Nia mós la hatene tansá mak nia hetan terus barak. Nia hanoin katak Jeová mak hamosu susar oioin. (Job 6:4; 16:11-14) Maski nuneʼe, Job laran-metin nafatin ba Jeová. Ida-neʼe hatudu ho klaru katak Job la buka deʼit buat diʼak ba ninia an. Job mak Maromak nia belun tanba nia hadomi Maromak. Satanás mak bosok-teen!

13. Rezultadu saida mak Job hetan tanba laran-metin?

13 Maski Job la hatene saida mak akontese iha lalehan, maibé nia laran-metin ba Maromak no hatudu katak Satanás mak laran-aat. Ikusmai, Jeová haraik bensaun ba ninia belun Job neʼebé laran-metin.​—Job 42:12-17.

SATANÁS MÓS DUUN ITA

14, 15. Satanás hatete saida kona-ba ema hotu?

14 Ita bele aprende lisaun importante husi Job nia istória. Ohin loron, Satanás duun katak ita serbí Jeová tan deʼit hakarak hetan buat diʼak husi Nia. Iha Job 2:4, Satanás hatete: “Se ema ida besik ona atu mate, nia sei fó buat hotu neʼebé nia iha atu salva nia moris.” Entaun Satanás duun ema hotu, laʼós deʼit Job. Liutiha tinan atus ba atus depois Job mate, Satanás nafatin koʼalia aat Jeová no duun Ninia atan sira. Porezemplu, iha Provérbios 27:11, Jeová dehan: “Haʼu-nia oan, sai matenek bá, no halo haʼu-nia laran haksolok, atu nuneʼe haʼu bele hatán ba ida neʼebé koʼalia aat haʼu.”

15 Ita bele hili atu halo tuir Jeová no sai ninia belun hodi hatudu katak Satanás mak bosok-teen. Karik ita presiza halo mudansa boot balu iha ita-nia moris atu bele sai Jeová nia belun, maibé neʼe mak desizaun  neʼebé diʼak liu! Desizaun neʼe importante tebes. Satanás duun katak Ita sei la laran-metin ba Maromak se Ita hasoru susar. Satanás koko atu halakon ita-nia laran-metin ba Maromak. Oinsá?

16. (a) Iha dalan saida deʼit mak Satanás koko hapara ita atu la serbí Jeová? (b) Oinsá mak Satanás hanetik Ita rasik atu la serbí Jeová?

16 Satanás uza dalan oioin atu hapara ita sai Maromak nia belun. Nia ataka ita “hanesan leaun ida neʼebé hasai lian makaʼas no buka atu han ema ruma”. (1 Pedro 5:8) Tan neʼe, keta hakfodak kuandu Ita-nia kolega ka família hanetik ita estuda Bíblia ka halo buat neʼebé loos. Iha situasaun hanesan neʼe, karik Ita sente Satanás mak halo susar ba Ita. * (João 15:19, 20) Satanás mós halo ninia an sai “anju naroman nian”. Tan neʼe, karik nia mós koko lohi ita atu la halo tuir Jeová. (2 Korinto 11:14) Dalan seluk tan neʼebé Satanás uza atu hanetik ita mak hodi book ita atu hanoin sala katak ita sei nunka bele halo Maromak kontente.​—Provérbios 24:10.

HALO TUIR JEOVÁ NIA UKUN-FUAN SIRA

17. Tanbasá mak ita halo tuir Jeová?

17 Kuandu halo tuir Jeová, ita hatudu katak Satanás bosok-teen. Saida mak bele ajuda ita atu halo tuir Jeová? Bíblia hatete: “Imi tenke hadomi Jeová, imi-nia Maromak, ho imi-nia laran tomak, ho imi-nia moris tomak no ho imi-nia kbiit tomak.” (Deuteronómio 6:5) Ita halo tuir Jeová tanba ita hadomi nia. Bainhira ita-nia domin ba Jeová sai boot liután, ita mós sai prontu  atu halo tuir ninia hakarak. Apóstolu João hakerek: “Domin ba Maromak signifika katak ita halo tuir ninia ukun-fuan sira, no ninia ukun-fuan sira la susar liu atu kumpre.”​—1 João 5:3.

18, 19. (a) Hahalok saida deʼit mak sala tuir Jeová nia haree? (b) Oinsá mak ita bele hatene katak Jeová nunka husu buat neʼebé liu fali ita-nia kbiit?

18 Maibé tuir Jeová nia haree, hahalok saida deʼit mak sala? Haree toʼok ezemplu balu iha kaixa “ Odi buat neʼebé Jeová odi”. Foufoun, karik Ita hanoin katak hahalok balu ladún aat. Maibé kuandu Ita lee Bíblia no hanoin didiʼak, Ita sei komprende katak sempre diʼak atu halo tuir Jeová nia ukun-fuan sira. Karik Ita mós sente Ita presiza halo mudansa balu iha Ita-nia moris. Maski dala ruma susar, maibé se Ita halo ida-neʼe, Ita sei iha dame no kontente tanba Ita laran-metin ba Maromak nuʼudar  ninia belun. (Isaias 48:17, 18) Maibé oinsá mak Ita hatene katak Ita bele halo mudansa hanesan neʼe?

19 Jeová nunka husu ita atu halo buat neʼebé liu fali ita-nia kbiit. (Deuteronómio 30:11-14) Jeová mak ita-nia Belun, no nia hatene ita diʼak liu fali ita rasik. Nia hatene ita-nia fraku no mós ita-nia kbiit. (Salmo 103:14) Apóstolu Paulo hatete: “Maromak mak laran-metin, no nia sei nunka husik imi atu hetan tentasaun neʼebé liu fali imi-nia kbiit, maibé kuandu imi hasoru tentasaun ruma, nia mós sei hatudu dalan ba imi atu sai, atu nuneʼe imi bele tahan.” (1 Korinto 10:13) Ita bele fiar katak Jeová sempre fó forsa mai ita atu halo buat neʼebé loos. Nia sei fó ita “kbiit neʼebé la hanesan baibain” hodi bele tahan hasoru situasaun susar oioin. (2 Korinto 4:7) Apóstolu Paulo mós hetan Jeová nia ajuda iha tempu susar, no depois neʼe nia dehan: “Iha  situasaun hotu haʼu hetan forsa liuhusi nia neʼebé fó kbiit mai haʼu.”​—Filipe 4:13.

HADOMI BUAT NEʼEBÉ MAROMAK HADOMI

20. Ita presiza halo tuir Jeová nia hahalok diʼak saida deʼit? Tanbasá?

20 Se ita hakarak sai Jeová nia belun, ita presiza husik hahalok sira neʼebé Jeová la simu, maibé neʼe deʼit la toʼo. (Roma 12:9) Maromak nia belun sira hadomi buat neʼebé nia hadomi, hanesan hakerek iha Salmo 15:1-5. (Lee.) Sira halo tuir Jeová nia ezemplu hodi hatudu “domin, ksolok, dame, pasiénsia, laran-diʼak, hahalok diʼak, fiar, laran-maus no kontrola an”.​—Galásia 5:22, 23.

21. Ita presiza halo saida atu hatudu hahalok sira neʼebé Maromak hadomi?

21 Ita presiza halo saida atu hatudu hahalok diʼak sira-neʼe? Ita presiza lee no estuda Bíblia beibeik atu aprende kona-ba buat neʼebé Jeová hadomi. (Isaias 30:20, 21) Hodi halo nuneʼe, ita-nia domin ba Jeová sei sai boot liután, no ita sei hakarak liután atu halo tuir nia.

22. Rezultadu saida mak ita sei hetan se ita halo tuir Jeová?

22 Mudansa neʼebé ita presiza halo, bele kompara ho hasai roupa tuan no hatais fali roupa foun. Bíblia hatete katak ita presiza “hasai tiha hahalok tuan nian” no “tau fali hahalok foun”. (Koloso 3:9, 10) Maski la fasil atu troka ita-nia hahalok no halo tuir Jeová, maibé se ita halo ida-neʼe, Jeová sei fó “kolen boot” mai ita. (Salmo 19:11) Tan neʼe, hili atu halo tuir Jeová no hatudu katak Satanás mak bosok-teen. Serbí Jeová tanba ita hadomi tebes nia, laʼós tanba hakarak simu buat diʼak husi nia. Hodi halo nuneʼe, ita sei sai Maromak nia belun neʼebé loos!

^ par. 16 Neʼe la dehan katak Satanás mak kontrola ema neʼebé koko hapara ita estuda Bíblia. Maibé Satanás mak “maromak mundu neʼe nian”, no “aat-naʼin mak domina mundu tomak”. Tan neʼe, ita la hakfodak bainhira ema ruma hanetik ita atu la serbí Jeová.​—2 Korinto 4:4; 1 João 5:19.