Skip to content

Skip to table of contents

 APÉNDISE

Tuir loloos, ema iha duni klamar neʼebé moris ba nafatin ka lae?

Tuir loloos, ema iha duni klamar neʼebé moris ba nafatin ka lae?

EMA barak fiar katak ita iha klamar neʼebé la bele mate. Tuir sira-nia fiar, kuandu ema mate, klamar neʼe sai husi sira-nia isin no moris ba nafatin. Tan neʼe, ema barak hakfodak kuandu aprende katak Bíblia la hanorin hanesan neʼe. Se nuneʼe, tuir Maromak nia Liafuan, saida loos mak akontese kuandu ita mate?

OINSÁ BÍBLIA UZA LIAFUAN NEFES NO PSIKÉ

Karik Ita hatene katak ema hakerek Bíblia liuliu iha lia-ebraiku no lia-gregu. Bíblia balu tradús liafuan ebraiku nefes no liafuan gregu psiké nuʼudar “klamar”, maibé tradusaun neʼe laloos. Nefes no psiké mosu iha Bíblia dala 800 liu, no iha arti oioin hanesan (1) ema, (2) animál, no (3) ema nia moris ka animál nia moris. Mai ita haree eskritura balu neʼebé fó ezemplu kona-ba buat tolu neʼe.

Ema. “Iha Noé nia loron . . . ema uitoan deʼit, katak, ema [psiké] naʼin-ualu, hetan salvasaun liuhusi bee.” (1 Pedro 3:20) Versíkulu neʼe uza liafuan gregu psiké nuʼudar ema, katak Noé ho nia feen, no nia oan-mane naʼin-tolu ho sira-nia feen. Ezemplu ida tan mak iha Roma 13:1. Apóstolu Paulo hakerek ba ema kristaun sira hodi hatete: “Ema [psiké] ida-idak tenke hakruʼuk ba ukun-naʼin sira.” Iha Bíblia, ita hetan ezemplu seluk  tan neʼebé tradús liafuan nefes no psiké nuʼudar ema, hanesan iha Gênesis (Kejadian) 46:18; Êxodo (Keluaran) 16:16; Josué (Yosua) 11:11; no Apóstolu 2:41; 27:37.

Animál. Eskritura iha Apokalipse 16:3 hatudu katak animál mós psiké, tanba hatete: “Buat moris [psiké] hotu mate, sin, buat hotu neʼebé iha tasi laran.” Eskritura ida-neʼe hatudu katak liafuan psiké katak ikan no animál sira neʼebé moris iha tasi laran. Ita bele hetan ezemplu seluk tan neʼebé hatudu katak nefes mak ikan, manu, no animál oioin iha Gênesis (Kejadian) 1:20, 24; 9:10; Levítico (Imamat) 11:46; no Números (Bilangan) 31:28.

Ema nia moris. Dala ruma, liafuan nefes no psiké mós katak ita-nia moris nuʼudar ema. Porezemplu, Jesus hatete: “Haʼu mak bibi-atan diʼak; bibi-atan diʼak fó nia moris [psiké] ba ninia bibi-malae sira.” (João 10:11) Jesus saran nia psiké, ka moris ba ema hotu. Eskritura ida-neʼe hatudu ho klaru katak liafuan psiké mak ema nia moris. Ita bele hetan ezemplu seluk tan neʼebé uza nefes no psiké nuʼudar ema nia moris iha Gênesis (Kejadian) 35:16-19; Êxodo (Keluaran) 4:19; 1 Reis (Raja-Raja) 17:17-23; Mateus 10:39; João 15:13; no Apóstolu 20:10.

Hodi estuda liután Maromak nia Liafuan, ita sei hatene katak Bíblia nunka uza liafuan nefes no psiké atu hatudu buat ruma neʼebé sai husi ita-nia isin, hanesan klamar neʼebé la bele mate. Tuir loloos, Bíblia hanorin katak nefes ka psiké bele mate. Porezemplu, Jesus hatete: “Buat diʼak saida mak ema ida hetan se nia manán mundu tomak maibé lakon nia moris [psiké]?” (Mateus 16:26; Ezequiel [Yehezkiel] 18:4, 20) Tan neʼe, tuir Bíblia, bainhira ema mate, nefes, ka psiké mak mate, la iha buat ruma neʼebé sai husi ema nia isin no moris ba nafatin.—Eclesiastes (Pengkhotbah) 9:5, 10.

 OINSÁ BÍBLIA UZA LIAFUAN RUAH NO PNEUMA

Bíblia balu mós tradús liafuan ebraiku ruah no liafuan gregu pneuma nuʼudar “klamar”, maibé tradusaun neʼe laloos. Tuir loloos, eskritura sira iha Bíblia hatudu katak liafuan ruah no pneuma mak forsa neʼebé fó moris ba kriatura iha mundu. Porezemplu, eskritura iha Salmo (Mazmur) 104:29 hatete: “Se Ita [Jeová] hasai sira-nia forsa moris nian [ruah], sira mate, no fila fali ba rai-rahun.” No mós, Tiago 2:26 hatete katak “isin la hamutuk ho iis [pneuma] mate”. Iha eskritura sira-neʼe, ruah, ka pneuma, mak buat neʼebé fó moris ba isin. Nuneʼe, isin neʼebé la iha ruah ka pneuma mate. Tan neʼe, Bíblia balu mós tradús liafuan pneuma nuʼudar “iis” no “iis moris nian”. Porezemplu, iha apóstolu João nia vizaun, kuandu Maromak tau fali “iis [pneuma] moris nian” ba nia profeta naʼin-rua nia mate-isin, profeta sira-neʼe hamriik fali, ka moris fali. (Apokalipse 11:9-11; 13:15) Nuneʼe, ruah no pneuma katak forsa neʼebé fó moris ba kriatura hotu.

Ita-nia isin-lolon presiza ruah ka pneuma hanesan rádiu mós presiza pilla ka eletrisidade atu halo moris. Porezemplu, hanoin toʼok kona-ba rádiu ida neʼebé ita hatama pilla. Kuandu loke, forsa husi pilla halo moris rádiu neʼe. Maibé, se hasai tiha pilla, rádiu neʼe mate. Nuneʼe mós ho rádiu neʼebé uza eletrisidade, kuandu ita losu fiu, rádiu neʼe la moris tan. Hanesan neʼe mós, ruah ka pneuma mak forsa neʼebé fó moris ba ita-nia isin. Hanesan ho eletrisidade, ruah ka pneuma la iha sentimentu no hanoin.  Nuneʼe, liafuan sira-neʼe laʼós katak “klamar”, maibé forsa deʼit. Se la iha ruah ka pneuma nuʼudar forsa neʼebé fó moris ba ita, ita sei “mate, no fila fali ba rai-rahun”.—Salmo (Mazmur) 104:29.

Kona-ba ema mate, eskritura iha Eclesiastes (Pengkhotbah) 12:7 hatete: “Rai-rahun [isin-lolon nian] fila fali ba rai hanesan uluk no forsa moris nian [ruah] fila fali ba Maromak loos neʼebé fó ida-neʼe.” Kuandu ruah, ka forsa neʼebé fó moris sai husi ema nia isin, isin neʼe mate no fila fali ba fatin neʼebé uluk nia mai, neʼe mak rai. Hanesan neʼe mós, forsa neʼebé fó moris sei fila fali ba fatin neʼebé uluk nia mai, neʼe mak Maromak. (Jó [Ayub] 34:14, 15; Salmo [Mazmur] 36:9) Neʼe laʼós katak forsa neʼe semo fali ba lalehan. Maibé, ida-neʼe katak, kuandu ema mate, esperansa atu moris fali depende deʼit ba Maromak Jeová. Ema mate neʼe nia moris hanesan iha Maromak nia liman. Maromak mesak deʼit mak iha forsa atu fó ruah, ka pneuma hodi halo ema mate moris fali. Tan neʼe, kuandu Jesus besik atu mate, nia dehan: “Aman, iha Ita-Boot nia liman mak haʼu entrega haʼu-nia moris [pneuma]!”—Lucas 23:46.

Ita kontente tebes tanba hatene katak ida-neʼe mak buat neʼebé Maromak sei halo ba “ema hotu neʼebé iha rate laran”! (João 5:28, 29) Tempu sei toʼo mai kuandu Jeová halo fali isin foun ba ema neʼebé mate ona, no tau fali ruah ka pneuma, forsa neʼebé fó moris ba isin hodi halo ema moris filafali. Iha tempu neʼebá, ita sei kontente tebes!

Se Ita hakarak hatene liután kona-ba liafuan nefes, psiké, ruah, no pneuma neʼebé uza iha Bíblia, Ita bele hetan informasaun diʼak tebes husi broxura Apa yang Terjadi Dengan Kita Bila Kita Meninggal?, no mós livru Bertukar Pikiran mengenai Ayat-Ayat Alkitab iha pájina 151-5 no 308-12. Livru rua neʼe husi Testemuña ba Jeová, no iha mós iha lia-portugés.