Mateus 17:1-27

  • Jesus nakfila an (1-13)

  • Fiar hanesan mostarda-musan (14-21)

  • Jesus fó-hatene tan katak nia sei mate (22, 23)

  • Selu impostu ho osan-mutin husi ikan nia ibun (24-27)

17  Liutiha loron neen, Jesus lori Pedro, Tiago no mós ninia alin* João bá foho aas ida hodi mesamesak.+  No Jesus nakfila an iha sira-nia oin. Ninia oin sai naroman hanesan loro-matan, no ninia roupa sai nabilan* loos.+  Iha momentu neʼebá, Moisés no Elias mosu iha sira-nia oin no koʼalia ho Jesus.  Entaun, Pedro hatete ba Jesus: “Naʼi, ami kontente tebes atu mai iha neʼe. Se Ita hakarak, haʼu sei harii tenda tolu iha neʼe, ida ba Ita, ida ba Moisés, no ida ba Elias.”  Kuandu Pedro sei koʼalia hela, kalohan nabilan ida taka sira no lian ida sai husi kalohan, dehan: “Neʼe mak haʼu-nia Oan-Mane neʼebé haʼu hadomi, neʼebé halo haʼu-nia laran kontente.+ Rona nia bá.”+  Rona tiha neʼe, dixípulu sira hakneʼak ho oin ba rai no sira sai taʼuk tebetebes.  Tuirmai, Jesus hakbesik ba sira no kona sira, hodi dehan: “Hamriik bá, keta taʼuk.”  Kuandu sira foti matan, sira la haree ema ida, só Jesus deʼit.  Bainhira sira tun daudaun husi foho, Jesus bandu sira, hodi dehan: “Keta fó-hatene ba ema ida kona-ba vizaun neʼebé imi haree toʼo Oan-Mane husi Ema* moris hiʼas fali husi mate.”+ 10  Maibé dixípulu sira husu ba Jesus: “Entaun, tanbasá mak eskriba sira dehan katak Elias tenke mai uluk?”+ 11  Nia hatán: “Loloos, Elias sei mai uluk hodi hadiʼa fali buat hotu.+ 12  Haʼu hatete ba imi katak Elias mai tiha ona, maibé sira la hatene loloos kona-ba nia, no sira halo aat ba nia tuir deʼit sira-nia hakarak.+ Iha dalan hanesan neʼe mós, Oan-Mane husi Ema sei hetan terus iha sira-nia liman.”+ 13  Nuneʼe dixípulu sira foin komprende katak nia koʼalia kona-ba João Batista. 14  Kuandu sira laʼo besik ba ema-lubun,+ mane ida hakbesik Jesus, hakneʼak iha ninia oin no hatete: 15  “Naʼi, hatudu laran-sadiʼa ba haʼu-nia oan-mane tanba nia moras bibi-maten no terus tebetebes. Dala barak ona nia monu ba ahi no monu ba bee laran.+ 16  Haʼu lori nia ba Ita-Boot nia dixípulu, maibé sira labele kura nia.” 17  Maibé Jesus dehan: “Oh jerasaun neʼebé la iha fiar no aat,+ toʼo bainhira mak haʼu sei hamutuk ho imi? Toʼo bainhira mak haʼu tenke hatudu pasiénsia ba imi? Lori nia mai haʼu.” 18  Tuirmai, Jesus fó orden ba anju aat no anju aat neʼe sai husi labarik-mane neʼe, no iha oras neʼebá labarik neʼe sai diʼak kedas.+ 19  Depois neʼe, dixípulu sira hakbesik ba Jesus mesamesak no husu: “Tanbasá mak ami labele duni sai anju aat neʼe?” 20  Nia hatán ba sira: “Tanba imi-nia fiar kiʼik. Haʼu hatete loloos ba imi: Se imi-nia fiar boot hanesan mostarda-musan, imi sei hatete ba foho neʼe: ‘Muda husi neʼe hodi bá fali neʼebá’, no foho neʼe sei muda, no la iha buat ida neʼebé imi labele halo.”+ 21  *—— 22  Kuandu sira halibur hamutuk iha Galileia, Jesus hatete ba sira: “Ema* sei entrega Oan-Mane husi Ema ba inimigu sira-nia liman,+ 23  no sira sei oho nia, no iha loron terseiru nia sei moris hiʼas fali.”+ Rona tiha ida-neʼe, sira sente triste tebetebes. 24  Kuandu sira toʼo tiha Kafarnaum, ema neʼebé halibur impostu templu nian* hakbesik Pedro no hatete: “Imi-nia mestre selu impostu templu nian ka lae?”+ 25  Pedro hatán: “Sin.” Maibé kuandu nia tama ba uma laran, Jesus koʼalia kedas ba nia no dehan: “Simão, ó hanoin oinsá? Liurai sira iha mundu neʼe simu impostu sira husi sé? Husi sira-nia oan ka husi ema seluk?” 26  Nia hatán: “Husi ema seluk.” Jesus dehan ba nia: “Entaun, oan sira la presiza selu impostu. 27  Maibé atu la halo sira sidi,+ ó bá tasi no soe kail, foti ikan primeiru neʼebé ó kaer. Kuandu ó loke ninia ibun, ó sei hetan osan-mutin ida.* Lori osan neʼe no fó ba sira atu selu impostu ba haʼu no ba ó.”

Nota-rodapé

Lian Gregu la esplika sé mak maun ka alin.
Ka “mutin”.
Haree Ap. A3.
Ka “Traidór ida”.
Orj., “osan-besi drakma 2”. Haree Ap. B14.
Orj., “osan-besi estater 1”. Karik estater mak tetradrakma. Haree Ap. B14.