Mateus 15:1-39

  • Jesus fó sai ema nia lisan neʼebé sala (1-9)

  • Buat foʼer sai husi ema nia laran (10-20)

  • Feto Fenísia ida hatudu fiar boot (21-28)

  • Jesus kura ema ho moras oioin (29-31)

  • Jesus fó-han ba ema naʼin-4.000 (32-39)

15  Tuirmai, ema Farizeu no eskriba sira husi Jeruzalein mai hasoru Jesus,+ no sira hatete:  “Tanbasá mak Ita-nia dixípulu sira la halo tuir lisan husi beiʼala sira? Porezemplu, sira la fase sira-nia liman* antes han.”+  Jesus hatán ba sira: “Tanbasá mak imi mós la halo tuir Maromak nia mandamentu tan deʼit imi-nia lisan?+  Porezemplu, Maromak hatete: ‘Hatudu respeitu ba imi-nia inan-aman’+ no ‘Ema neʼebé koʼalia aat ninia inan ka aman tenke mate’.+  Maibé imi hatete: ‘Ema neʼebé dehan ba ninia inan ka aman: “Buat naran deʼit neʼebé haʼu iha atu bele apoia imi mak prezente neʼebé haʼu fó ona ba Maromak”,+  ema neʼe la presiza tan hatudu respeitu ba ninia aman.’ Nuneʼe, imi halo ona Maromak nia liafuan sai folin-laek tanba imi-nia lisan.+  Imi ema laran-makerek sira, Isaias fó sai profesia ho loloos kona-ba imi bainhira nia dehan:+  ‘Povu neʼe respeitu haʼu ho ibun-tutun deʼit, maibé sira-nia laran dook husi haʼu.  Sira-nia adorasaun ba haʼu mak saugati deʼit, tanba sira hanorin ema nia ukun-fuan nuʼudar Maromak nia doutrina.’”+ 10  Depois neʼe, nia bolu ema-lubun atu hakbesik mai no dehan ba sira: “Rona no komprende bá:+ 11  Laʼós buat neʼebé tama ba ibun mak hafoʼer ema, maibé buat neʼebé sai husi ema nia ibun mak hafoʼer ema.”+ 12  Tuirmai, Jesus nia dixípulu sira hakbesik nia no dehan: “Ita hatene ka lae, ema Farizeu sira sai hirus* tanba rona buat neʼebé Ita hatete?”+ 13  Nia hatán: “Ai-horis hotu neʼebé haʼu-nia Aman iha lalehan la kuda, sei fokit sai tiha. 14  Husik deʼit sira. Sira hanesan ema matan-delek neʼebé hatudu dalan ba matan-delek seluk. Entaun, se matan-delek ida lori matan-delek seluk, sira naʼin-rua sei monu ba rai-kuak.”+ 15  Pedro hatete ba Jesus: “Esplika ai-knanoik neʼe mai ami.” 16  Jesus hatán: “Imi mós seidauk komprende ka?+ 17  Imi la hatene ka? Buat hotu neʼebé tama ba ibun sei liu ba kabun no depois neʼe hasai tiha ba liʼur. 18  Maibé buat neʼebé sai husi ibun mai husi laran, no buat sira-neʼe mak hafoʼer ema.+ 19  Porezemplu, husi laran mak mosu hanoin aat+ hanesan oho ema, adultériu,* sala seksuál,* naʼok, fó sasin falsu no koʼalia lia­fuan aat.* 20  Buat sira-neʼe mak hafoʼer ema. Maibé han hodi la fase liman* la hafoʼer ema.” 21  Bainhira Jesus husik tiha fatin neʼe, nia bá área Tiro no Sidon.+ 22  Iha tempu neʼebá, feto Fenísia ida husi área neʼebá mai no husu ho lian makaʼas dehan: “Naʼi, David nia Oan, hatudu laran-sadiʼa mai haʼu. Anju aat domina haʼu-nia oan-feto hodi halo nia terus tebes.”+ 23  Maibé nia la hatán liafuan ida ba feto neʼe. Tan neʼe ninia dixípulu sira hakbesik no dehan: “Haruka feto neʼe bá tiha, tanba nia kontinua tuir ita no husu beibeik ho lian makaʼas.” 24  Jesus dehan: “Maromak haruka haʼu atu ajuda deʼit bibi-malae neʼebé lakon husi umakain Izraél.”+ 25  Maibé feto neʼe hakbesik mai no hakruʼuk* ba Jesus, hodi dehan: “Naʼi, ajuda haʼu!” 26  Nia hatán: “La diʼak atu foti oan sira-nia paun no soe ba asu-oan.” 27  Feto neʼe hatete: “Loos duni, Naʼi. Maibé tuir loloos asu-oan sira mós han paun-rahun neʼebé monu husi sira-nia naʼin nia meza.”+ 28  Jesus hatán: “Feto, ó-nia fiar boot duni. Buat neʼebé ó hakarak sei sai loos.” Iha oras neʼebá kedas, ninia oan-feto hetan fali isin-diʼak. 29  Bainhira Jesus husik tiha fatin neʼe, nia laʼo toʼo besik Tasi Galileia,+ no saʼe foho ida hodi tuur iha neʼebá. 30  Tuirmai, ema-lubun hakbesik nia. Sira lori mós ema sira neʼebé ain-aat, liman-aat, matan-delek, monok, no moras seluseluk. Sira tau ema sira-neʼe besik ninia ain no nia kura sira.+ 31  Ema-lubun hakfodak bainhira sira haree ema monok koʼalia, ain-aat sira laʼo, liman-aat sira diʼak fali no matan-delek sira haree, no sira fó hahiʼi ba Izraél nia Maromak.+ 32  Maibé Jesus bolu ninia dixípulu sira no dehan: “Haʼu hanoin tebes ema-lubun neʼe+ tanba sira hamutuk ho haʼu loron tolu ona no sira la iha buat ida atu han. Haʼu lakohi haruka sira fila ho hamlaha, tanba karik sira sei sai fraku no monu iha dalan.”+ 33  Maibé, ninia dixípulu sira dehan ba nia: “Fatin neʼe dook husi fatin hotu, entaun iha neʼebé mak ami bele hetan paun natoon ba ema-lubun neʼe atu han?”+ 34  Jesus husu sira: “Imi iha paun fuan hira?” Sira hatán: “Paun hitu, no ikan kiʼik balu.” 35  Bainhira Jesus haruka tiha ema-lubun neʼe tuur iha rai, 36  nia foti paun fuan hitu no ikan sira-neʼe, no nia fó agradese ba Maromak, depois neʼe, nia silu hodi fahe ba ninia dixípulu sira, no sira fahe fali ba ema-lubun.+ 37  Ema hotu han toʼo bosu, no sira halibur hahán resin ba bote boot hitu nakonu.+ 38  Ema neʼebé han mak hamutuk mane naʼin-4.000, no iha mós feto no labarik sira. 39  Ikusmai, bainhira Jesus haruka tiha ema-lubun neʼe fila, nia saʼe ró hodi bá área Magadan.+

Nota-rodapé

Neʼe katak fase liman tuir ema Judeu nia serimónia.
Ka “sidi”.
Lian Gregu, porneia. Haree Glosáriu.
Neʼe signifika katak koʼalia aat Maromak ka buat santu.
Neʼe katak fase liman tuir ema Judeu nia serimónia.
Ka “hatudu respeitu”.