Mateus 13:1-58

  • AI-KNANOIK KONA-BA MAROMAK NIA UKUN (1-52)

    • Ema neʼebé kari fini (1-9)

    • Tanbasá mak Jesus konta ai-knanoik (10-17)

    • Esplika ai-knanoik kona-ba ema neʼebé kari fini (18-23)

    • Trigu no duʼut aat (24-30)

    • Mostarda-musan no fermentu (31-33)

    • Jesus kumpre profesia hodi uza ai-knanoik (34, 35)

    • Esplika ai-knanoik kona-ba trigu no duʼut aat (36-43)

    • Rikusoin neʼebé subar no pérola neʼebé diʼak (44-46)

    • Rede (47-50)

    • Rikusoin foun no rikusoin tuan (51, 52)

  • Ema la fiar Jesus iha ninia rai rasik (53-58)

13  Iha loron neʼebá, Jesus sai husi uma no tuur iha tasi-ibun.  Tuirmai ema-lubun boot hakbesik nia. Tan neʼe, nia saʼe ró no tuur iha laran, no ema-lubun neʼe hamriik iha tasi-ibun.+  Nia hanorin sira buat barak hodi konta ai-knanoik,+ dehan: “Toʼos-naʼin ida bá atu kari fini.+  Bainhira nia kari hela fini, fini balu monu iha dalan ninin, no manu sira mai no han tiha.+  Fini balu tan monu iha fatuk leten neʼebé iha rai uitoan deʼit, no fini sira-neʼe moris lalais tanba rai la kleʼan.+  Maibé kuandu loro-matan saʼe, loron manas kona fini sira-neʼe, no tanba sira-nia abut la naruk, sira sai namlaek no mate.  Fini seluk monu iha ai-tarak laran, no ai-tarak sira-neʼe sai boot no hanehan fini sira-neʼe.+  Fini seluk tan monu iha rai neʼebé diʼak, no sira komesa fó fuan. Balu dala 100, balu dala 60, no balu seluk dala 30.+  Ema neʼebé iha tilun, rona bá.”+ 10  Entaun, dixípulu sira hakbesik no husu Jesus: “Tanbasá mak Ita koʼalia ba sira hodi konta ai-knanoik?”+ 11  Nia hatán: “Ba imi, Maromak ajuda imi atu komprende ninia segredu santu sira+ kona-ba Ukun* lalehan nian. Maibé nia la ajuda ema sira-neʼe atu komprende. 12  Tanba ema neʼebé iha kbiit atu komprende, Maromak sei halo nia komprende liután, no ikusmai nia sei komprende buat barak. Maibé ema neʼebé la iha kbiit atu komprende, Maromak sei hasai tiha buat uitoan neʼebé nia komprende.+ 13  Tan neʼe mak haʼu koʼalia ba sira hodi konta ai-knanoik, tanba sira haree maibé la hatene buat neʼebé sira haree, no sira rona maibé la hatene buat neʼebé sira rona, no sira la komprende.+ 14  Isaias nia profesia sai loos ona kona-ba sira, dehan: ‘Imi sei rona, maibé sei la komprende, no imi sei hateke, maibé sei la haree ho momoos.+ 15  Tanba povu neʼe taka sira-nia laran. Sira rona maibé la halo tuir. Sira taka sira-nia matan hodi la haree no taka sira-nia tilun hodi la rona buat ida. Tan neʼe, sira-nia laran la komprende no la fila fali ba haʼu atu haʼu kura sira.’+ 16  “Maibé ksolok ba imi, tanba imi-nia matan haree no imi-nia tilun rona.+ 17  Haʼu hatete loloos ba imi katak, profeta no ema laran-loos barak hakarak haree buat neʼebé imi haree daudaun, maibé sira la haree,+ no sira hakarak atu rona buat neʼebé imi rona daudaun, maibé sira la rona. 18  “Nuneʼe, rona fali ai-knanoik kona-ba ema neʼebé kari fini.+ 19  Fini neʼebé monu iha dalan ninin mak ema neʼebé rona liafuan kona-ba Maromak nia Ukun, maibé la komprende, no aat-naʼin*+ mai hodi hasai buat neʼebé kuda ona iha ninia laran.+ 20  No fini neʼebé monu iha fatuk leten mak ema neʼebé rona liafuan kona-ba Maromak nia Ukun no nia simu kedas ho haksolok,+ 21  maibé liafuan neʼe la iha abut iha ninia laran. Nia bele tahan ba tempu uitoan, maibé kuandu nia hasoru terus ka susar tanba liafuan neʼe, nia monu kedas. 22  Fini neʼebé monu iha ai-tarak laran mak ema neʼebé rona liafuan neʼe, maibé nia hanoin resin kona-ba moris iha mundu* neʼe+ no rikusoin sai hanesan lasu ba nia,* entaun buat sira-neʼe hanehan liafuan neʼe, no neʼe la fó fuan.+ 23  No fini neʼebé monu iha rai neʼebé diʼak mak ema neʼebé rona no komprende loloos liafuan neʼe. Nia fó fuan duni. Balu fó fuan dala 100, balu dala 60, no balu seluk dala 30.”+ 24  Jesus konta ai-knanoik ida tan ba sira, dehan: “Ukun lalehan nian mak hanesan ema neʼebé kari fini diʼak iha ninia toʼos. 25  Kuandu ema toba hela, ninia inimigu mai kari duʼut aat iha trigu nia leet, no depois neʼe, inimigu neʼe bá tiha. 26  Bainhira trigu moris no iha isin, duʼut aat mós mosu. 27  Tan neʼe, uma-naʼin nia atan sira hakbesik ba nia no dehan: ‘Naʼi, Ita-Boot kari fini diʼak iha Ita-nia toʼos, loos ka lae? Entaun, tanbasá mak duʼut aat sira mosu?’ 28  Nia dehan ba sira: ‘Inimigu ida mak halo nuneʼe.’+ Entaun atan sira hatete: ‘Ita-Boot hakarak ami bá atu fokit sai duʼut aat sira-neʼe?’ 29  Nia hatán: ‘Lae, tanba kuandu imi fokit duʼut neʼe, karik imi sei fokit sai mós trigu. 30  Husik sira rua moris hamutuk toʼo tempu koʼa nian. No iha tempu koʼa nian haʼu sei dehan ba serbisu-naʼin sira: Fokit sai uluk duʼut aat no futu hamutuk hodi sunu tiha. Tuirmai halibur trigu ba haʼu-nia armazén.’”+ 31  Jesus konta ai-knanoik ida tan ba sira, dehan: “Ukun lalehan nian mak hanesan mostarda-musan ida,* neʼebé ema kuda iha ninia toʼos.+ 32  Fini neʼe kiʼik liu fali fini hotu. Maibé kuandu moris, nia sai boot liu modo hotu, no sai hanesan ai-hun ida. No manu sira iha lalehan mai hela iha ninia sanak sira.” 33  Nia konta tan ai-knanoik ida seluk ba sira: “Ukun lalehan nian mak hanesan fermentu, neʼebé feto ida kahur ho trigu uut kilograma sanulu,* toʼo masa tomak saʼe.”+ 34  Jesus koʼalia buat sira-neʼe hotu ba ema-lubun ho ai-knanoik. Tuir loloos, nia sempre koʼalia ba sira hodi uza deʼit ai-knanoik.+ 35  Neʼe kumpre profeta nia liafuan neʼebé dehan: “Haʼu sei loke haʼu-nia ibun hodi koʼalia ai-knanoik, no haʼu sei fó sai buat neʼebé subar ona husi tempu uluk kedas.”*+ 36  Tuirmai, Jesus haruka ema-lubun sai, no depois neʼe nia tama ba uma. Ninia dixípulu sira hakbesik nia no dehan: “Esplika mai ami ai-knanoik kona-ba duʼut aat iha toʼos.” 37  Nia hatán: “Ida neʼebé kari fini diʼak mak Oan-Mane husi Ema,* 38  no toʼos mak mundu.+ Fini diʼak mak oan sira neʼebé atu tama ba Ukun lalehan nian, maibé duʼut aat mak aat-naʼin* nia oan sira.+ 39  Inimigu neʼebé kari fini aat mak Diabu, tempu koʼa nian mak mundu neʼe nia rohan,* no serbisu-naʼin neʼebé koʼa mak anju sira. 40  Tan neʼe, hanesan duʼut aat neʼebé halibur tiha hodi sunu iha ahi, neʼe mós sei akontese iha mundu neʼe nia rohan.*+ 41  Oan-Mane husi Ema sei haruka ninia anju sira, no sira sei haketak ema hotu neʼebé halo ema seluk sidi no mós ema neʼebé halo aat husi ninia Ukun. 42  Anju sei soe sira ba fornu neʼebé lakan,+ no iha neʼebá mak sira sei tanis no ruun nehan. 43  Iha tempu neʼebá ema sira neʼebé laran-loos sei sai nabilan hanesan loro-matan+ iha sira-nia Aman nia Ukun. Ema neʼebé iha tilun, rona bá. 44  “Ukun lalehan nian mak hanesan rikusoin neʼebé subar iha toʼos, neʼebé mane ida hetan no subar fali. Tanba nia kontente tebes, nia bá faʼan buat hotu neʼebé nia iha hodi sosa rai neʼe.+ 45  “No mós, Ukun lalehan nian mak hanesan negósiu-naʼin neʼebé laʼo rai hodi buka pérola neʼebé diʼak. 46  Hetan tiha pérola ida neʼebé folin-boot, nia bá faʼan kedas buat hotu neʼebé nia iha hodi sosa pérola neʼe.+ 47  “Dala ida tan, Ukun lalehan nian mak hanesan rede neʼebé peskadór sira soe ba tasi hodi dada ikan oioin. 48  Kuandu rede neʼe nakonu, sira dada sai ba tasi-ibun. Sira tuur hodi halibur ikan, no tau ikan diʼak sira+ ba raga, maibé ikan neʼebé la diʼak sira+ soe tiha. 49  Neʼe mós sei akontese iha mundu neʼe nia rohan.* Anju sira sei mai hodi haketak ema aat husi ema laran-loos, 50  no sei soe sira ba fornu neʼebé lakan. Iha neʼebá mak sira sei tanis no ruun nehan. 51  “Imi komprende ho loloos buat sira-neʼe hotu ka lae?” Sira hatán: “Sin.” 52  Tuirmai, nia dehan ba sira: “Tanba imi komprende ona, entaun hatene ida-neʼe bá: Mestre hotu neʼebé aprende kona-ba Ukun lalehan nian mak hanesan uma-naʼin ida neʼebé lori sai buat foun no buat tuan husi ninia rikusoin fatin.” 53  Bainhira Jesus konta tiha ai-knanoik sira-neʼe, nia sai husi fatin neʼebá. 54  Toʼo tiha iha ninia rai,+ nia komesa hanorin sira iha sira-nia sinagoga, no sira sai hakfodak, hodi dehan: “Mane neʼe hetan matenek no kbiit atu halo milagre husi neʼebé?+ 55  Nia mak badaen-ai nia oan, loos ka lae?+ Ninia inan naran Maria, no ninia alin-mane sira mak Tiago, José, Simão no Judas, loos ka lae?+ 56  Ninia alin-feto sira hotu hela iha neʼe hamutuk ho ita, loos ka lae? Entaun, ema neʼe hetan matenek no kbiit neʼe husi neʼebé?”+ 57  Tan neʼe sira lakohi fiar nia.*+ Jesus dehan ba sira: “Ema hatudu respeitu ba profeta ida iha rai sira seluk, maibé iha ninia rai rasik no iha ninia uma rasik ema la respeitu nia.”+ 58  No nia la halo milagre barak iha neʼebá tanba sira la iha fiar.

Nota-rodapé

Ka “Reinu; Governu”.
Neʼe katak Satanás.
Ka “sistema”.
Ka “rikusoin iha kbiit atu lohi nia”.
Fini kiʼik neʼe bele hetan iha Izraél. Bainhira fini neʼe moris, neʼe bele aas toʼo metru 4, no iha sanak sira.
Orj., “sea 3”. Neʼe mak 22 L. Haree Ap. B14.
Ka karik “husi tempu neʼebé mundu hahú”. Neʼe refere ba tempu neʼebé Adão no Eva nia oan sira moris.
Neʼe katak Satanás.
Ka “sistema neʼe nia rohan”. Haree Glosáriu.
Ka “sistema neʼe nia rohan”. Haree Glosáriu.
Ka “sistema neʼe nia rohan”. Haree Glosáriu.
Ka “sira hahú sidi tanba nia”.