Mateus 12:1-50

  • Jesus, “Sábadu nia Naʼi” (1-8)

  • Jesus kura mane neʼebé liman sorin matek (9-14)

  • Atan neʼebé Maromak hadomi (15-21)

  • Duni sai anju aat ho espíritu santu nia kbiit (22-30)

  • Sala neʼebé la hetan perdua (31, 32)

  • Hatene ai-hun ida liuhusi ninia fuan (33-37)

  • Sinál Jonas nian (38-42)

  • Kuandu anju aat fila fali (43-45)

  • Jesus nia inan no alin-mane sira (46-50)

12  Iha tempu neʼebá, Jesus laʼo liu toʼos-trigu iha loron Sábadu. Ninia dixípulu sira hamlaha no komesa kuʼu trigu-musan hodi han.+  Haree tiha ida-neʼe, ema Farizeu sira dehan ba nia: “Ó-nia dixípulu sira halo buat neʼebé ukun-fuan bandu iha loron Sábadu.”+  Jesus dehan ba sira: “Imi seidauk lee buat neʼebé David halo bainhira nia no ema sira neʼebé hamutuk ho nia hamlaha?+  Nia tama ba Maromak nia uma, no sira han paun santu,+ maski ukun-fuan bandu atu han ida-neʼe, tanba amlulik sira deʼit mak bele han.+  Ka imi la lee iha Ukun-Fuan katak iha loron Sábadu amlulik sira iha templu serbisu nafatin? Maibé sira la halo sala kontra ukun-fuan kona-ba loron Sábadu, loos ka lae?+  Maibé haʼu dehan ba imi katak iha neʼe iha ema ida neʼebé boot liu fali templu.+  Se imi komprende karik liafuan neʼebé dehan: ‘Haʼu hakarak laran-sadiʼa,+ laʼós sakrifísiu’,+ entaun imi sei la tesi-lia ba sira neʼebé la halo sala.  Tanba Oan-Mane husi Ema* mak Sábadu nia Naʼi.”+  Sai tiha husi fatin neʼebá, Jesus bá sira-nia sinagoga. 10  Iha neʼebá iha mane ida neʼebé liman sorin matek.+ Entaun sira husu Jesus: “Tuir ukun-fuan, bele kura ema iha loron Sábadu ka lae?” Sira husu nuneʼe hodi buka razaun atu duun Jesus.+ 11  Nia dehan ba sira: “Iha imi-nia leet, sé mak la bá atu dada sai ninia bibi-malae kuandu bibi neʼe monu ba rai-kuak iha loron Sábadu?+ 12  Ema ida folin-boot liu fali bibi ida, loos ka lae? Nuneʼe, atu halo buat neʼebé diʼak iha loron Sábadu mak la kontra ukun-fuan.” 13  Tuirmai, nia dehan ba mane neʼe: “Lolo ó-nia liman.” Mane neʼe lolo liman, no ninia liman neʼe sai diʼak hanesan ida seluk. 14  Maibé ema Farizeu sira sai ba liʼur no futu lia atu oho Jesus. 15  Tanba Jesus hatene kona-ba neʼe, nia sai husi fatin neʼebá. Ema barak mós tuir nia,+ no nia kura sira hotu. 16  Maibé nia bandu sira atu labele fó-hatene ema seluk kona-ba nia,+ 17  hodi nuneʼe bele kumpre Maromak nia liafuan liuhusi profeta Isaias, neʼebé dehan: 18  “Haree bá! Haʼu-nia atan+ neʼebé haʼu hili ona, ida neʼebé haʼu hadomi, neʼebé halo haʼu-nia* laran kontente!+ Haʼu sei tau haʼu-nia espíritu iha nia,+ no nia sei fó sai ba nasaun sira kona-ba saida mak justisa. 19  Nia sei la diskute malu+ no la hakilar ema, no ema sei la rona ninia lian iha dalan boot sira. 20  Nia sei la halo tohar duʼut-kain neʼebé kleʼuk ona, no nia sei la hamate ahi-oan neʼebé besik atu mate,*+ toʼo tempu neʼebé nia halo loos buat hotu* ho susesu. 21  Neʼe duni, nasaun sira sei tau esperansa iha ninia naran.”+ 22  Tuirmai, sira lori mai mane ida neʼebé matan-delek no monok tanba anju aat domina. No Jesus kura nia, no ema monok neʼe koʼalia no haree fali. 23  Ema-lubun hakfodak no dehan: “Karik ema neʼe mak David nia Oan.” 24  Rona tiha ida-neʼe, ema Farizeu sira dehan: “Ema neʼe duni sai anju aat sira ho kbiit husi Belzebu,* anju aat sira-nia ukun-naʼin.”+ 25  Tanba Jesus hatene sira-nia hanoin, nia dehan ba sira: “Nasaun ida sei lakon se ninia povu funu malu, no sidade ka umakain ida sei la metin se ninia ema funu malu. 26  Nuneʼe mós, se Satanás mak duni sai Satanás, nia halo funu hasoru ninia an rasik. Entaun, oinsá mak ninia ukun bele metin? 27  Liután neʼe, se haʼu duni sai anju aat ho kbiit husi Belzebu, ho sé-nia kbiit mak imi-nia dixípulu duni sai sira? Tan neʼe mak imi-nia dixípulu rasik sei hatudu katak imi koʼalia sala. 28  Maibé se haʼu duni sai anju aat sira ho Maromak nia espíritu, neʼe katak Maromak nia Ukun* toʼo ona ba imi no imi la hatene.+ 29  Ka, se ema ida hakarak tama mane forte ida nia uma hodi hadau ninia sasán, maibé nia la kesi uluklai mane neʼe, entaun oinsá mak nia bele naʼok sasán iha mane neʼe nia uma? 30  Ema neʼebé la apoia haʼu, nia kontra haʼu. No ema neʼebé la serbisu hamutuk ho haʼu atu halibur ema seluk mai haʼu, nia halo ema hadook an husi haʼu.+ 31  “Tanba razaun neʼe, haʼu dehan ba imi: Ema nia liafuan aat* no sala hotu sei hetan perdua. Maibé ema neʼebé koʼalia aat hasoru espíritu santu sei la hetan perdua.+ 32  Porezemplu, ema naran deʼit neʼebé koʼalia aat hasoru Oan-Mane husi Ema, nia sei hetan perdua.+ Maibé ema neʼebé koʼalia aat hasoru espíritu santu* sei la hetan perdua, laʼós deʼit iha tempu* agora maibé mós iha tempu neʼebé atu mai.+ 33  “Se imi mak ai-hun neʼebé diʼak, imi sei fó fuan diʼak. Se imi mak ai-hun neʼebé aat, imi sei fó fuan aat. Tanba ema bele hatene ai-hun ida mak diʼak ka aat liuhusi ninia fuan.+ 34  Imi samea venenu nia oan sira,+ oinsá mak imi bele koʼalia buat neʼebé diʼak se imi ema aat? Tanba buat neʼebé sai husi ema nia ibun mai husi laran.+ 35  Ema neʼebé diʼak koʼalia sai buat diʼak tanba ninia laran nakonu ho buat diʼak. Maibé ema neʼebé aat koʼalia sai buat aat tanba ninia laran nakonu ho buat aat.+ 36  Haʼu hatete ba imi katak iha Loron Tesi-Lia nian ema sei hatán+ kona-ba liafuan folin-laek hotu neʼebé sira koʼalia. 37  Tanba tuir imi-nia liafuan mak Maromak sei dehan sai katak imi ema laran-loos, no tuir imi-nia liafuan mak nia sei tesi-lia ba imi.” 38  Tuirmai, eskriba no ema Farizeu balu dehan ba Jesus: “Mestre, ami hakarak haree sinál husi Ita neʼebé hatudu katak buat neʼebé Ita koʼalia mak loos.”+ 39  Nia hatán ba sira: “Jerasaun neʼebé aat no la hatudu laran-metin* ba Maromak kontinua buka sinál, maibé sira sei la hetan sinál ida, só deʼit sinál profeta Jonas nian.+ 40  Hanesan Jonas hela iha ikan boot nia kabun laran ba loron tolu no kalan tolu,+ nuneʼe mós Oan-Mane husi Ema sei hela iha rai laran ba loron tolu no kalan tolu.+ 41  Iha tempu tesi-lia nian, ema Nínive sira sei hamriik no dehan sai katak jerasaun neʼe merese atu hetan kastigu. Tanba bainhira Jonas haklaken, ema Nínive arrepende sira-nia sala.+ Maibé iha neʼe iha ema ida neʼebé boot liu fali Jonas.+ 42  Iha tempu tesi-lia nian, liurai-feto husi parte súl sei moris hiʼas fali hamutuk ho ema husi jerasaun neʼe no nia sei hatudu sai katak ema sira-neʼe merese atu hetan kastigu. Tanba nia mai husi rai neʼebé dook tebes hodi rona Salomão nia matenek.+ Maibé iha neʼe iha ema ida neʼebé boot liu fali Salomão.+ 43  “Kuandu anju aat* ida sai husi ema, nia laʼo liu rai-fuik maran hodi buka uma. Se nia la hetan,+ 44  nia sei dehan: ‘Haʼu sei fila ba haʼu-nia uma neʼebé haʼu husik tiha.’ No kuandu nia toʼo, nia haree uma neʼe mamuk, dasa moos no furak ona. 45  Entaun, anju aat neʼe bá hodi lori tan anju aat hitu neʼebé aat liu nia. Sira tama no hela iha neʼebá, no ikusmai ema neʼe nia situasaun sai aat liu fali uluk.+ Nuneʼe mós ho jerasaun aat neʼe.” 46  Bainhira Jesus koʼalia hela ho ema-lubun, ninia inan no alin-mane sira+ mai hamriik iha liʼur, no sira hakarak atu koʼalia ho nia.+ 47  Entaun, ema ida dehan ba Jesus: “Ita-nia inan no alin sira hamriik iha liʼur, no sira hakarak atu koʼalia ho Ita.” 48  Jesus hatán ba ema neʼebé koʼalia ba nia: “Sé mak haʼu-nia inan, no sé mak haʼu-nia alin sira?” 49  Tuirmai, nia lolo liman ba ninia dixípulu sira, hodi dehan: “Sira-neʼe mak haʼu-nia inan no haʼu-nia alin sira!+ 50  Tanba ema naran deʼit neʼebé halo haʼu-nia Aman iha lalehan nia hakarak, ema neʼe mak haʼu-nia alin, feton no inan.”+

Nota-rodapé

Neʼe refere ba ahi-oan nia kabas neʼebé ninia lakan besik mate ona.
Ka “nia lori justisa”.
Neʼe mak naran seluk ba Satanás.
Ka “Reinu; Governu”.
Neʼe signifika katak koʼalia aat Maromak ka buat santu.
Ka “sistema”.
Ka “no halo adultériu”. Haree “Adultériu” iha Glosáriu.
Orj., “espíritu foʼer”.