Skip to content

Bíblia hanorin katak mundu neʼe mak tetuk ka lae?

Bíblia hanorin katak mundu neʼe mak tetuk ka lae?

Bíblia nia resposta

 Lae, Bíblia la hanorin katak mundu neʼe tetuk. * Maski Bíblia laʼós livru siénsia, maibé Bíblia nia hanorin sempre apoia malu ho siénsia. Buat neʼebé Bíblia hatete “sempre loos, agora no ba nafatin”.​—Salmo 111:8.

 Liafuan “rai nia lidun haat” neʼebé temi iha Bíblia iha signifikadu saida?

 Liafuan “rai nia lidun haat” iha Bíblia mak simbóliku no la hatudu katak mundu neʼe tetuk ho sikun haat. (Isaias 11:12) Maibé, liafuan neʼe mak dalan atu koʼalia kona-ba mundu tomak. Bíblia mós uza liafuan seluk ba diresaun kuandu koʼalia kona-ba mundu tomak.​—Lucas 13:29.

 Liafuan Ebraiku neʼebé tradús nuʼudar “lidun”, karik mai husi liafuan “liras”. Livru ida (The International Standard Bible Encyclopedia) hatete: “Tanba manu loke ninia liras hodi taka ninia oan sira, [liafuan Ebraiku neʼe] signifika mós parte rohan husi buat ruma neʼebé loke naklekar.” Livru neʼe mós hatete katak iha Isaias 11:12, “liafuan neʼe mós signifika fronteira ka rai neʼebé dook tebes iha mundu”. *

 Oinsá ho akontesimentu bainhira Satanás tenta Jesus?

 Bainhira tenta Jesus, “Diabu lori Jesus ba foho neʼebé aas tebes, no hatudu ba nia nasaun hotu iha mundu tomak ho sira-nia glória”. (Mateus 4:8) Iha ema balu neʼebé hatete Bíblia hanorin katak mundu neʼe tetuk tanba istória neʼe hatete katak bele haree buat hotu kuandu hamriik iha fatin ida. Maibé, liafuan “foho neʼebé aas tebes” mak simbóliku deʼit no la refere ba foho ruma. Haree toʼok razaun balu tanbasá konkluzaun neʼe mak lójiku duni.

  •   La iha foho ida iha mundu neʼebé ita bele saʼe no haree ukun hotu.

  •   Diabu laʼós deʼit hatudu ba Jesus ukun hotu, nia mós hatudu ukun sira-neʼe nia “glória”. Ida-neʼe labele haree hetan husi fatin neʼebé dook. Entaun, karik Diabu uza vizaun ruma atu hatudu buat sira-neʼe ba Jesus. Neʼe hanesan ho ohin loron, ema bele uza komputadór atu hatudu foto sira ba ita kona-ba rai oioin husi mundu neʼe.

  •   Istória neʼe mós hakerek iha Lucas 4:5, no neʼe hakerek katak Diabu “hatudu lalais nasaun hotu iha mundu tomak ba nia”. Ema normál nia matan, labele haree buat sira-neʼe neʼebé hatudu ho lalais. Neʼe hatudu katak Jesus la haree buat sira-neʼe iha ninia oin, maibé Diabu uza dalan seluk atu hatudu ida-neʼe ba nia.

^ par. 1 Bíblia esplika katak Maromak “hela iha mundu kabuar nia leten”. (Isaias 40:22) Matenek-naʼin balu hakerek katak liafuan neʼebé tradús nuʼudar “kabuar” mós bele signifika kabuar hanesan bola, maibé laʼós matenek-naʼin hotu konkorda ho ida-neʼe. Maski nuneʼe, ita bele fiar katak Bíblia nunka apoia teoria neʼebé hanorin katak mundu neʼe tetuk.

^ par. 3 Edisaun revizaun, Volume 2, pájina 4.