“Tsé Niłdzilii nilı̨́; tsʼídá yáʼátʼéehgo áánííł, háálá yee átʼéii tʼáá ałtso tʼáadoo átʼéhí da.”—DEUTERONOMY 32:4.

SIN: 12135

1. Éíbraham éí haitʼéego Jiihóvah tʼáá ákogi éʼélʼı̨́ yee nihodiyiiʼaahii nílı̨́įgo yaʼólíí ńtʼééʼ? (Áłtsé naashchʼąąʼígíí níníłʼı̨́.)

“NAHASDZÁÁN bikáaʼgi tʼáá átʼéé nítʼééʼ Ánihwiiʼaahii nilíinii, daʼ éísh doo tʼáá ákwii ádooníił da?” (Genesis 18:25) Éíbraham éí doo bił naaki nilı̨́ı̨́góó biniinaa kótʼéego naʼídééłkid da. Díí bínaʼízhdééłkidgo binahjįʼ Jiihóvah éí Sádam dóó Gomárah tsʼídá tʼáá ákogi éʼélʼı̨́įgi yee yá nihodooʼáałgi yoodlą́. Áádóó Jiihóvah éí “diné tʼáá ákogi ádaatʼéii diné doo yáʼáshóonii tʼáá bił” doo ázhdoołdįįł dago yoodlą́. Jiihóvah doo ákózhdooníił da nízingo Éíbraham haa nitsíkees. Tʼahádóó, Jiihóvah ádaa haadzííʼ: “Tsé Niłdzilii nilı̨́; tsʼídá yáʼátʼéehgo áánííł, háálá yee átʼéii tʼáá ałtso tʼáadoo átʼéhí da; Diyin God éí tʼáá aaníí baʼahódlíii nilı̨́ áádóó doo ákwii éʼétʼéii bąąh ádin; tʼáá ákogi átʼéii índa tʼáá ákóneʼ átʼéii nilı̨́.”—Deuteronomy 31:19; 32:4.

2. Haʼátʼíí biniinaa Jiihóvah éí doo tʼáá ákogi éʼélʼı̨́ doo yee átʼée da?

2 Jiihóvah áłahjįʼ tʼáá ákogi éʼélʼı̨́įgi, haʼátʼíí biniyé  Éíbraham yoodlą́? Jó, Jiihóvah éí tʼáá ákogi éʼélʼı̨́įgi nihinááł yee óʼoolííł. Jiihóvah yee hasʼáanii éí áłahjįʼ tʼáá ákótʼé, áko tʼáá ákótʼéego ánihodiyiiʼaah. Diyin Bizaad ání: “Tʼáá ákogi éʼélʼı̨́ índa doo haada yitʼéii ayóóʼáyóʼní.”—Psalm 33:5.

3. Dííshjı̨́įdi haʼátʼíí łaʼ doo tʼáá ákogi átʼéii bee á nihodiyiitʼaah?

3 Baa hózhǫ́ Jiihóvah éí áłahjįʼ tʼáá ákogi éʼélʼı̨́ yee óʼoolííł. Ákondi dííshjı̨́įdi tʼáá ákogi átʼéii doo bee óʼoolʼįįł da. Diné łaʼ doo bí áátʼįįd da ndi awáalyahgóó bá nidahwiitʼaah. Áádóó awáalya góneʼ ląʼí bínáhahgo índída, DNA wolyéhígíí bee bénálkahgo, doo bí áátʼįįdgóó bééhoozįįhgo chʼéébiʼdiltʼeh. Díí doo tʼáá ákogi átʼéii bee á nihodiyiitʼaahgo biniinaa diné bá dahachįʼ łeh. Náánáłahgo doo tʼáá ákogi átʼéii hólǫ́, éí bichʼįʼ haʼjólníi dooígi nanitłʼah łeh. Éísh éí haʼátʼíí?

CONGREGATION GÓNEʼ DOO YÁʼÁTʼÉÉHGÓÓ HOOʼAAHGO

4. Niheʼoodląʼ haitʼéego bíhodínóotahgo átʼé?

4 Jiihóvah Yá Halneʼé éí congregation góneʼ tʼáá ákogi éʼélʼı̨́ bee ałhaa nitsáhákees hwiinidzin. Ákondi, congregation góneʼ doo ákogi éʼélʼı̨́ı̨́góó biniinaa niheʼoodląʼ bíhodínóotah. Ákódzaago éí haa diiʼnííł? Tʼóósh neʼoodląʼ yidínóołtłʼah?

5. Congregation góneʼ doo yáʼátʼééhgóó hooʼaahgo haʼátʼíí biniyé doo nihidínóołtłʼah da?

5 Tʼáá áníiltso éí nidaʼiyiilzííh, áko congregationgi bił yah anéiijahígíí łaʼda doo yáʼátʼééhgóó nihaa tsídidookos doodaiiʼ nihída ákódiiʼnííł. (1 John 1:8) Díí éí łáháda ákótʼįįh, ndi biʼoodląʼ dabidziilii éí doo yáʼátʼééhgóó hooʼaah ndi, biʼoodląʼ doo bitsʼą́ą́ʼ deiniiłtłʼaah da. Nihibrothers dóó nihisisters łaʼ kónihiilaagoda, niheʼoodląʼ bidziil dooleeł biniyé bikʼehgóó dooleełii Jiihóvah éí Bizaad yiiʼ yaa chʼíhoníʼą́.—Psalm 55:12-14.

6, 7. Nihibrother nilı̨́įgo haitʼéego doo yáʼátʼééhgóó ábiʼdilyaa, áádóó haʼátʼíí bee ájítʼéego yee háká eelwod?

6 Willi Diehl wolyéego baa haneʼ. 1931 tʼóó hááhaidóó, Brother Diehl éí Bern, Switzerland hoolyéedi Béthelgi baʼahódlíigo deeshnish. Áádóó 1946 yihahgo New Yorkdi tseebíí góneʼ Gilead School atah ajííłtaʼ. Ałtso ajííłtaʼdóó bikʼijįʼ Switzerlandgóó circuit binaʼanishgi haa deetʼą́. Ádaa hojilneʼgo ájíní, May 1949 yę́ędą́ą́ʼ Switzerland branch bá joolnishígíí éí iishheh dooleeł bijiníigo bił hojoolneʼ. Ndi ákwii brothers á naazíinii éí tʼóó pioneer tʼéiyá áníłʼı̨́į doo, dahodííniid. “Talks ádaatʼéii doo áníłʼı̨́į da doo,” shiʼdooʼniid ní Brother Diehl. “Ląʼí doo kʼé danihiłníi da daazlı̨́ı̨́ʼ, disfellowshipped ánihiʼdilyaa nahalingo nihaa nitsáhákees.”

7 Áko Brother Diehl bikʼee haajiidzaa? Kójíní: “Nihił bééhózingo Diyin Bizaad éí iigehgi doo yikʼijįʼ yáłtiʼ da. Áko tʼóó sohodizin bee dóó Jiihóvah baʼííníidlíigo áʼdiilyaa.” Azhą́ brothers łaʼ, díí iigehgi Jiihóvah yaa nitsíkeesgi doo hazhóʼó yikʼidaʼdiitįįh da ndi, tʼahádóó hazhóʼó ííshjánígo ályaa. Áádóó Brother Diehl binaanish yę́ę baa  nídeetʼą́. Jiihóvah tʼáadoo bitsʼą́ąjįʼ dashdiiyáágóó biniinaa hakʼijisdliʼ. * (Footnote níníłʼı̨́.) Díí baa nitsídeikees doo: Kóshiʼdiilyaago hashtʼedoolníiłgi bichʼįʼ haʼííníshníigo Jiihóvah bibaʼísh áníshtʼée doo? Doodaiiʼ tʼáá shí hashtʼedeeshłííłísh?—Proverbs 11:2; Micah 7:7 yíníłtaʼ.

Nidaʼiyiilzííh índa áhóótʼįįdgi doo tʼáá ałtsojįʼ nihił bééhózin da

8. Haʼátʼíí biniyé nihí doodaiiʼ łaʼda doo yáʼátʼééhgóó ábiʼdilyaa niidzin doo?

8 Congregation góneʼ łaʼgo doo yáʼátʼééhgóó áhoonííł nínízingo, doo ákótʼéégóo da átʼé. Éí haʼátʼíí biniinaa? Tʼáá áníiltso nidaʼiyiilzííh índa áhóótʼįįdgi doo tʼáá ałtsojįʼ nihił bééhózin da. Áádóó doo hazhóʼó baa hosidínítsʼą́ą́ʼgóo da átʼé. Azhą́ doo nihił ákótʼée da ndi, Jiihóvah bichʼįʼ sodilzin doo índa bí hashtʼéidoodlííł niidzin, áádóó baʼííníidlíigo doo bitsʼą́ąjįʼ dah didiidáał da. Áko díí binahjįʼ Jiihóvah doo bikʼíhwiitʼáah da doo.—Proverbs 19:3 yíníłtaʼ.

9. Haʼátʼíí naakigo ałkʼééʼ baa nídadíitʼįįł?

9 Diyin Bizaad biiʼ Jiihóvah bidineʼé tááʼ ałʼąą átʼéego doo yáʼátʼééhgóó ádabiʼdilyaa yę́ę baa haneʼ bitsʼą́ą́dóó ídahwiidiilʼááł. Áłtsé éí Éíbraham naakidi nábinálígo Jóseph áádóó bínaaí ádabííłʼįįd yę́ęgi baa nídadíitʼįįł. Áádóó Éíhab éí Jiihóvah áhoołʼįįh ńtʼééʼ yę́ęgi dóó yilʼaadii Peter éí Síriyadi Ántiyakgi hoolyéegi áátʼįįd yę́ę baa nídadíitʼįįł. Doo yáʼátʼééhgóó áshiʼdiilyaa nínízingo, díí tʼáá áłah baa nídeitʼı̨́įgo Jiihóvah baa nitsíníkees índa bił kʼé ahidiiʼníigi baa áhólyą́ą dooígi bíká íísíníłtsʼą́ąʼ doo.

JÓSEPH ÉÍ DOO YÁʼÁTʼÉEHII BEE ATÍBIʼDOOLʼĮĮD

10, 11. (a) Jóseph éí haʼátʼíí doo yáʼátʼéehii bee atíhoʼdoolʼįįd? (b) Jóseph awáalya góneʼ dzizdáago haʼátʼíí há ashjaʼiilaa?

10 Jóseph éí ayóó átʼéego Jiihóvah yaʼólíí ńtʼééʼ, ndi diné tʼáadoo yee hósinii doo yáʼátʼéehii yee atídahóółʼįįd. Bínaaí atídabííłʼįįdgi ayóó átʼéego bikʼee yínííł jílı̨́įgo áhoolaa. Jóseph 17 honááhaigo, hánaaí dahoneezʼı̨́įʼgo naalteʼ jílı̨́įgo diné łaʼ yichʼįʼ nidahwiisniiʼ. Áádóó Ííjipgóó hoł aníná. (Genesis 37:23-28; 42:21) Tʼahádóó Ííjipdi, Jóseph éí asdzání bił níínídéél hodiʼníigo biniinaa tʼáadoo haa hwiinítʼįįhí awáalya góneʼ yah ahoʼdooltʼeʼ. (Genesis 39:17-20) Áko díí naalteʼ dóó awáalyaaí jílı̨́įgo bee hachʼįʼ nahwiiʼnáago 13 daatsʼí nááhai. Nihibrother dóó nihisisters doo yáʼátʼéehii yee atídanihiłʼı̨́įgo, Jóseph atíbiʼdoolʼįįdgi haʼátʼíí bitsʼą́ą́dóó bídahwidiilʼááł?

11 Jóseph awáalya góneʼ dzizdáago naatʼáanii yanáʼákáhí ałdóʼ awáalya góneʼ yah abiʼdooltʼeʼ. Łah tłʼéeʼgo  naatʼáanii yanáʼákáhí nidziizyeel, Jóseph éí Jiihóvah bíká eelwodgo baa nidziizyeelígíí ááhyiłníinii bee bił hojoolneʼ. Jóseph áháłní, awáalyaadę́ę́ʼ chʼéenidoołtʼeełgo Féro éí ninaanish yę́ę naa néididooʼááł. Áko há ashjaʼiilaa jiniizı̨́įʼgo Jóseph hoł áhootʼéii baa hojoolneʼ. Jóseph ázhdííniidgi, índa tʼáadoo ázhdííniidgi ałdóʼ, bitsʼą́ą́dóó íhooʼaahgo átʼé.—Genesis 40:5-13.

12, 13. (a) Haitʼéego nihił bééhózingo Jóseph éí doo yáʼátʼéehii tʼóó bíniʼdii kódaatʼé tʼáadoo niizı̨́įʼ da? (b) Jóseph éí naatʼáanii yanáʼákáhí haʼátʼíí tʼáadoo yee yił hoolneʼ da?

12 Genesis 40:14, 15 yíníłtaʼ. Jóseph éí “shidiʼneestʼı̨́ı̨́ʼ,” níigo yee haadzííʼ. Bééhózinígo éí doo yáʼátʼéehii bee atíhoʼdiilyaa. Bee hakʼihodiitʼánígíí doo shí áshtʼı̨́į da jiníigo bee hajoodzííʼ. Éí biniinaa díí naatʼáanii yanáʼákáhí yę́ę Féro díí shá bee bił hodíílnih, yidííniid. Éí haʼátʼíí biniyé kójíní? Chʼéehodiʼdooltʼeeł biniyé.

13 Ákoósh Jóseph éí tʼóó bíniʼdii kódaatʼé nízingo tʼáadoo yee nístʼįįd da? Ndagaʼ! Jóseph éí ląʼígóó doo yáʼátʼéehii bee atíshiʼdilʼı̨́ nízin. Éí bąą díí naatʼáanii yanáʼákáhí shíká adoolwoł jinízingo, biniinaa awáalya dzizdáagi bee bił hojoolneʼ. Diyin Bizaad biiʼ, Jóseph  éí shínaaí dashineezʼı̨́ı̨́ʼ níigo doo łaʼda yee yił hoolneʼ da, Féro ndi tʼáadoo da. Ííjipdi bínaaí baa yíkai áádóó kʼénídabidooʼniidgo Féro yaa bił hóozhǫǫd. Ííjipgi kéédahohtʼı̨́į doo áádóó “kéyahgi yáʼádaatʼéehii tʼáá ałtso nihá” dahólǫ́ǫgo bee nídaʼdoołdįįł, hałní.—Genesis 45:16-20.

Achʼįʼ anáhóótʼiʼ haleehgo, aseezı̨́ tʼóó tséʼádin áyiiłʼįįh (¶14 bił)

14. Congregation góneʼ doo yáʼátʼéhígi ánihiʼdiilyaago, saad doo yáʼátʼéehii doo bee hadiidzih dago, haʼátʼíí nihíká adoolwoł?

14 Congregation góneʼ doo yáʼátʼéhígi áshiʼdiilyaa nínízingo, baa siitiʼgo tʼáadoo bee aseezı̨́ niidziní doo. Elder łaʼ shíká anilyeed bididiiʼniił áádóó nihikʼis łaʼ doo ákǫ́ǫ́ áátʼįįdgóó yiniłtsą́ągo elder bee bił hodiilnih. (Leviticus 5:1) Ndi, nikʼis doo yéigo nichʼįʼ ádihodiiltʼiʼgóogo éí tʼóó hazhóʼó kʼénáʼahididohniił, tʼáadoo éí nahgóó baa nahólneʼí doo, elders ndi dooda. (Matthew 5:23, 24; 18:15 yíníłtaʼ.) Kótʼéego nihił hooʼaʼgo éí Diyin Bizaad áníigi bikʼeh ániitʼée doo. Łahda kódíníidzįįł, díí yeeʼ doo ákótʼée da, índa tʼáadoo yeeʼ áshiʼdiilyaaí da. Áko kóhóótʼįįdígíí biniinaa nihikʼis tʼáadoo doo yáʼátʼééhgóó baa haiidzíiʼgi, baa ahee niidzin doo! Azhą́ tʼáá ákótʼé doodaiiʼ doo ákótʼée da ndi, saad doo yáʼátʼéehii bee yátiʼgo doo bee hashtʼedooníił da. Jiihóvah dóó nihikʼis bíighah siidzı̨́įgo éí akʼíhwiitʼáah dooleełgi bitsʼąą yee nihaa áhályą́. Psalm ání, “Tʼáá ákóneʼ átʼı̨́įgo yigáałii” hólǫ́. “Éí doo tʼáá áhoodzaagóó aa halneʼ da, índa bił kééhatʼíinii doo yichʼįʼ bąąhági ánéeh da.”—Psalm 15:2, 3; James 3:5.

KʼÉ HWIINIDZIN NIŁ NILĮ́ĮGI BAA YÓÓNÉÉH LÁGO

15. Jóseph éí Jiihóvah bił kʼéʼahizhdiʼníigi haitʼéego háká eelwod?

15 Jóseph bitsʼą́ą́dóó łahgo ínááhooʼaah. Doo yáʼátʼéehii bee átíhoʼdilʼı̨́įgo 13 nááhai, ndi Jóseph éí Jiihóvah yaa nitsíkeesdę́ęʼgo jinéłʼı̨́įgo jiníyá. (Genesis 45:5-8) Hachʼįʼ áhooníłígíí éí tʼáadoo Jiihóvah bee bikʼihozhdiiʼą́ą da. Atíhoʼdiilyaagi éí doo baa jiyooznah da, ákondi tʼáadoo bikʼee háhóóchįįd da. Aláahdiígíí éí doo ákǫ́ǫ́ ádaatʼįįdígíí biniinaa Jiihóvah tʼáadoo bitsʼą́ąjįʼ dashdiiyáa da. Áko atíhoʼdoolʼįįdígíí Jiihóvah hanááł hashtʼééyiidlaa áádóó hakʼéí tʼáá bił hakʼihojisdliʼ.

Jóseph éí doo ákǫ́ǫ́ ádaatʼįįdígíí biniinaa Jiihóvah tʼáadoo bitsʼą́ąjįʼ dashdiiyáa da

16. Congregation góneʼ doo yáʼátʼéehii bee atínihiʼdiilyaago haʼátʼíí biniinaa éí tʼáá náá áhą́ą́dígo Jiihóvah bił niidlı̨́į doo?

16 Tʼáá ákótʼé, nihí ałdóʼ Jiihóvah bił kʼéʼahidiiʼníigi baa siitiʼgo baa áhwiilyą́ą doo. Nihikʼis nidaʼiisíihgi Diyin ayóóʼííníʼnínígíí dóó díníilzinígíí tʼááká biniinaa yitsʼá nihónííł lágo. (Romans 8:38, 39) Áko congregation góneʼ doo yáʼátʼéehii bee atínihiʼdiilyaago, Jóseph biʼdiilnííł áádóó áhánígo Jiihóvah bił niidlı̨́į doo. Jiihóvah  yaa nitsíkeesdę́ęʼgo níilʼı̨́į doo. Hashtʼedoolníiłgi Diyin Bizaad bikʼehgóó áʼiilyaago éí Jiihóvah tʼóó bílákʼee didiitʼááł. Jiihóvah tʼáá bí íinízin góneʼ dóó bí bikʼehgo hashtʼeidoolííł niidzingo bílákʼediilyééł.

NAHASDZÁÁN BiʼÁNIHWIIʼAAHII BAʼÍÍNÍLÍ

17. Nahasdzáán biʼÁnihwiiʼaahii nilíinii haitʼéego baʼííníidlíi doo?

17 Díí doo yáʼáshǫ́ǫ́góó hazʼą́ągo hoogáłígíí biiʼ kééhwiitʼı̨́įgo doo yáʼátʼéehii bee atínihiʼdilʼı̨́į doo. Łáháda éí congregation góneʼ tʼáá ní doodaiiʼ łaʼda doo yáʼátʼéehii bee atídabiʼdilʼı̨́įgo yíníʼı̨́. Díí biniinaa neʼoodląʼ yinółtłʼaah lágo. (Psalm 119:165) God bikeeʼ sínízı̨́, shíká anilyeed bidiníigo bichʼįʼ sodilzin dóó baʼíínílı̨́. Háálá tʼáá áníiltso nidaʼiyiilzííh índa áhóótʼįįdgi doo tʼáá ałtsojįʼ nihił bééhózin da. Áádóó doo hazhóʼó baa hosidínítsʼą́ą́ʼgóo da átʼé. Jóseph biʼdiilnííł áádóó saad doo yáʼádaatʼéehii tʼáadoo bee hahídziihí, háálá éí tʼóó tséʼádin áyiiłʼįįh. Tʼáá shí hashtʼedeeshłííł tʼáadoo níníziní, ndi Jiihóvah bikeeʼ siidzı̨́įgo bibaʼ ániitʼéego bíniʼdii tʼáá bí nihá hashtʼeidoolííł. Ákohgo Jiihóvah éí Jóseph bił yáʼíítʼééh dóó yikʼijisdliʼ yę́ęgi átʼéego nihá ákótʼée doo. Nahasdzáán biʼÁnihwiiʼaahii Jiihóvah éí tʼáá ałtsojįʼ ááníiłgi tʼáá ákogi átʼéii yee naalnish.—Genesis 18:25; Deuteronomy 32:4.

18. Díí bikééʼdóó haʼátʼíí baa ídahwiidiilʼááł?

18 Diyin Bizaad biiʼ Jiihóvah bidineʼé doo yáʼátʼéehii bee atídaalʼı̨́įgo naakigo baa ídahwiidiilʼááł. Díí bitsʼą́ą́dóó ayáhígo áʼdólzingi índa łaʼda nihichʼįʼ doo ákǫ́ǫ́ áátʼįįdgóó baa jiiniibaʼ dooígi nihíká adoolwoł. Áko Jiihóvah tʼáá ákogi éʼélʼı̨́įgi ániitʼée doo.

^ par. 7 November 1, 1991 The Watchtower biiʼdę́ę́ʼ, “Jehovah Is My God, in Whom I Will Trust,” wolyéego, Willi Diehl ádaa hoolneʼígíí dínííłʼįįł.