Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

D sõgen ne gũudã

D sõgen ne gũudã

D sõgen ne gũudã

“Zusoaba, mam yasa gãsg zug wĩntoog tɛka, la m yasa m zĩigẽ yʋng fãa n gũudĩ.”—EZAI 21:8

1. A Zeova mengã yaa kãab kãsems bʋs Kaset soaba?

A ZEOVA yaa Raab yãkd Kãseng soabã. Malɛg-tõt ning sẽn lebg Sʋɩtãan Munaafɩɩkã pa tõe n maan baa fʋɩ n gɩdg a Zeova raab kãsengã ye. Raab kãng yaa Yẽ mengã yʋʋrã sõmsgo, la Rĩungã naam sẽn tar ziirã luglgu, t’a rɩ naam tẽng zug arzãna zugu. (Matɩe 6:9, 10) Naam kãng wakate, ãdem-biisã na n sɩd paama barka. Wẽnnaam “na n sãama kũum wakat sẽn-ka-sɛta. Zusoaba sẽn yaa soaala na n yẽesa nintãm nins fãa sẽn be neba ninẽ wã.” Ãdem-biis sẽn tar sũ-noog la sẽn tar lagem-n-taar na n paama bãan la yidgr wakat sẽn-kõn-sa. (Ezai 25:8; 65:17-25) A Zeova ya a toorẽ kaset soab ne kãabs kãsems kãensã!

2. Kaset rãmb bʋs sẽn yaa ninsaalb la a Zeova yãk-yã?

2 Baasg zãnga Naand Kãsengã tara kaset rãmb sẽn yaa ninsaalb me. Wakat nins sẽn deng kiris-nebã wakatã, “kaset dãmb wʋsg” zoee tõog-toogã zoeese, sẽn sɩng ne a Abɛlle. Naoor wʋsgo, yɩɩ namsg sẽn loog noor pʋgẽ. B makrã sẽn yɩ sõma wʋsgã kõta rũndã-rũndã kɩs-sɩd kiris-nebã raoodo. Yaa Kirist Zezi la kaset soab sẽn wilg raood mak-sõng sẽn yɩɩd fãa wã. (Hebre dãmba 11:1-12:2) Wala makre, tẽeg-y a baasg kasetã a Põns Pɩlat taoorã. A Zezi togsame: “Yaa bõn-kãng yĩng la mam dog-yã, la yaa bõn-kãng yĩng la mam wa dũniyã n na n kɩs sɩd kaseto.” (Zã 18:37) Sẽn sɩng ne yʋʋmd 33 T.W. n tɩ ta rõandã sẽn yaa yʋʋmd 2000 T.W., kiris-neb nins sẽn tar yẽesmã tũu a Zezi makrã la b kell n kõ kaset ne raood n togsd “Wẽnnaam tʋʋm-kãsemsa.”—Tʋʋma 2:11.

Babilon tũudum wilã

3. Wãn-wãn la a Sʋɩtãan kɩɩs kaset ning b sẽn kõ a Zeova la a raabã wɛɛngẽ wã?

3 Yʋʋm tusa wã pʋgẽ, Bɛ kãseng a Sʋɩtãan Munaafɩɩk baoo ne wẽnem n na n sãbg Wẽnnaam kaset rãmbã kaseto. A sẽn yaa “ziri ba” wã, ‘dragõ kãseng kãngã sẽn yaa wag-kʋdrã’ ‘belgda dũniyã fãa.’ Wakat fãa, a zabda ne neb nins sẽn ‘sakd Wẽnnaam noorã,’ sẽn yɩɩd fãa yaoolem day kãensã pʋsẽ.—Zã 8:44; Wilgri 12:9, 17.

4. Babilon Kãsengã sɩngr yɩɩ wãn-wãna?

4 Yʋʋm 4000 sẽn looge, a Nowe wakatẽ Sa-kãsengã loogr poore, a Sʋɩtãan yika a Nimrood sẽn yaa “tãoos sẽn tar pãng a Zeova kɩɩsg pʋgẽ” wã. (Sɩngre 10:9, 10, NW) A Nimrood galʋ-tẽn-kãseng sẽn yɩɩd sẽn yaa Babilonã (Babɛlle) lebga zĩn dãmb tũudum nifu. A Zeova sẽn wa n gẽdem Babɛll gãsgã metb goamã, nebã sãeega dũniyã gill zugu, la b talla b ziri tũudmã n looge. Woto, Babilon lebga dũni gill ziri tũudmã soolem yẽgre. B boond-a lame tɩ Babilon Kãsengã Wilgr sebrã pʋgẽ. Seb-kãngã rengd n togsda tũudum siglg kãngã sẽn yaa kʋdrã bʋʋdo.—Wilgri 17:5; 18:21.

Buud sẽn yaa kaset rãmba

5. Bu-bʋg la a Zeova sigl tɩ yɩ a kaset rãmba, la bõe yĩng t’a bas bu-kãng t’a kẽng yembdo?

5 Sẽn zems yʋʋm 500 a Nimrood wakatã loogr poore, a Zeova sigla kɩs-sɩd soab a Abrahaam yagensã tɩ b lebg Israɛll buudã, n yaa A kaset soab dũniyã zugu. (Ezai 43:10, 12) Bu-kãngã pʋgẽ, neb wʋsg n sõgen a Zeova ne kɩs-sɩda. La yʋʋm kob-gĩnã sẽn tong taabã pʋgẽ, bu-yagsã ziri tẽeb kʋɩɩba Israɛlle, t’a Zeova kaoolã nin-buiid bas-a n kẽ ziri wẽnnaam dãmbã baleng pʋgẽ. Woto yĩnga, yʋʋmd 607 S.D.T.W., Babilon tãb-biisã a Nebukadnezaar sẽn lʋɩ b taoorã wa n sãama Zerizalɛm la a wẽn-doogã, la b tall Zʋɩf rãmb wʋsg sẽn yɩɩd n loog yembd Babilon.

6. Koe-no-bʋg la bãngr-goam pʋgẽ gũud ning a Zeova sẽn yãkã togs-yã, la yaa wakat bʋg la a paam pidsgu?

6 Ad woto yɩɩ tõogr tɛkẽ n kõ ziri tũudmã! Baasg zãnga, Babilon naamã ra yaa wakat bilf naam. Yʋʋm 200 sẽn deng yel-kãngã a Zeova ra kõo noor woto: “Kẽng n kɩt tɩ tãb-gũuda yaas a zĩigẽ n togs bũmb ninga yẽ sẽn yã wã.” Yaa koe-bʋg la gũud kãngã tar n na n togse? “A lʋɩɩme, Babilon lʋɩɩme! La bũmb nins sẽn mamsd yẽ wẽnnaam dãmba fãa lʋɩɩ tẽnga n wã.” (Ezai 21:6, 9) Rẽ zĩnda yʋʋmd 539 S.D.T.W. tɩ bãngr-gomdã yɩ sɩda. Babilon sẽn tar pãngã lʋɩɩme, la pa kaoos la Wẽnnaam kaool nin-buiidã tõog n leb b ba-yirã ye.

7. a) Bõe la kiblg ning a Zeova sẽn kõ wã zãms Zʋɩf rãmbã? b) Bẽd-bʋs pʋsẽ la Zʋɩf rãmb nins sẽn vɩɩmd yembdã poorã lʋɩ-yã, la baasa ne bõe?

7 Zʋɩf rãmb nins sẽn da lebg n wa b ba-yirã ra rɩka yam tɩ sek b na bas bõn-naandsã pʋʋsg la tũudum sẽn tɩ loe ne tɩɩm saoogã. Baasg zãnga yʋʋm wʋsg zugẽ, b lʋɩɩ bẽds a taab pʋsẽ. Bãmb kẽer lʋɩɩ Gerɛk filozofi wã bẽdg pʋgẽ. Neb a taab wa n dɩka ninsaalbã rog-n-mik n lʋɩɩs taoore, n lebs Wẽnnaam Gomdã poorẽ. La neb a taab waa n nonga b tẽngã wʋsg tɩ looge. (Mark 7:13; Tʋʋma 5:37) A Zezi rogmã wẽnd tɩ buudã ye ra basa baleng yɩlemdã. Baa Zʋɩf rãmb a wãn sẽn sak koe-noogã a Zezi sẽn moona, buudã tõr la bal zãgs-a lame, tɩ rẽ kɩt tɩ Wẽnnaam zãgs-ba. (Zã 1:9-12; Tʋʋma 2:36) Israɛll ra pa leb n yaa Wẽnnaam kaset soab ye, la yʋʋmd 70 T.W., b ra leb n sãama Zerizalɛm la a wẽn-doogã. So-kãngã yɩɩ Rom tãb-biisã n wa ne sãoongã.—Matɩe 21:43.

8. Ãnd dãmb n lebg a Zeova kaset dãmba, la bõe yĩng t’a Poll keoogrã a sẽn taas-bã ra zems a wakat sõma-sõma?

8 Sʋkendã, “Israɛll sẽn yaa Wẽnnaam dẽnda” sẽn yaa kiris-nebã n puki, la masã yaa yẽ n yaa Wẽnnaam kaset soab tẽn-tẽnsã taoore. (Galat dãmba 6:16) Tao-tao bala, a Sʋɩtãan sɩlmame n na n kʋɩɩb tẽeb bu-kãngã. Yʋʋm kob-yendẽ saabã wakate, tũudum wil pãn-tusds n da be tigimsẽ wã. (Wilgri 2:6, 14, 20) A Poll keoog-kãngã ra zemsa a wakate: “Bɩ y gũus neere tɩ ned da sãam yãmb ne ninsaalb bãngre la b belgre sẽn ka yõodo, sẽn yaa ninsaalba minund sẽn yaa dũniyã rẽnda la ka Kirist rẽnda ye.”—Kolos rãmba 2:8.

9. Wala a Poll sẽn keoogã, yel-bʋs n wa ne dũni kiris-nedemdã?

9 Gerɛk filozofi wã, tũudum tagsa sẽn yi Babilonã, la kaoosg poore ninsaalbã “yam” wala lebg-m-meng-m-toorã la Biiblã sɛb yel-gẽnesgã zãmsg baas n bẽega neb wʋsg sẽn da yet tɩ b yaa kiris-neb tũudum. Yaa wa a Poll sẽn da reng n togsã: “Mam miimi tɩ mam loogr poorẽ kata sẽn yaa wẽns na n kẽe yãmb sʋka n sãam piisã. La neb na n yika yãmb sʋk n zãms neba sẽn ka sɩda n belg karen-biisa tɩ b tũ bãmba.” (Tʋʋma 20:29, 30) Yaa sɩdã kɩɩsg kãng n wa ne dũni kiris-nedemdã.

10. Yel-bʋs n wilg vẽeneg tɩ pa neba fãa n sak ziri baleng sẽn yaa wẽng ning b sẽn maand dũni kiris-nedemdã pʋgẽ wã?

10 Neb nins sẽn sɩd rɩk b mens n kõ baleng yɩlemdã ra segdame n ‘mao ne b pãng tɛk tẽeba yĩnga. A yaa tẽeb ninga sẽn dag n kõ Wẽnnaam neba vugr bala wakat fãa yĩngã.’ (Ziid 3) Kaset ning b sẽn kõt baleng yɩlemdã la a Zeova yĩngã na n menema dũniyã zug bɩ? Ayo. Tõat a Sʋɩtãan la a tʋʋmã fãa sãoong wakat sẽn da kolgdã yĩnga, lebga vẽeneg tɩ pa nebã fãa n da sak baleng sẽn kɩɩsd sɩdã b sẽn maan dũni kiris-nedemdã pʋgẽ wã ye. Yʋʋm kob-gĩnd 19 soabã baasgẽ, Pitsburg sẽn be Pensilvani Etazini pʋgẽ wã, Biiblã zãmsdb sull sẽn tar pʋ-peelem n sigli, n lebg Wẽnnaam rũndã-rũndã kaset rãmb sul-yẽgre. Kiris-nin-kãensã tika Gʋlsg Sõamyã zug n kɩt tɩ nebã bãng kaset nins sẽn wilgd tɩ dũni kãngã siglg baasg ra kolgame wã. Wa Biiblã bãngr-goam sẽn togsã, dũni kãngã “baasg” sɩnga yʋʋmd 1914, tɩ dũni gill pipi zabrã pusgr yɩ a sɩngr bãnde. (Matɩe 24:3, 7, NW) Kaset sẽn tar pãng bee sẽn wilgd tɩ b riga a Sʋɩtãan la a zĩn dãmbã tɩ b yi saasẽ yʋʋm kãng poore. Yʋʋm kob-gĩnd 20 soabã sẽn pid ne gudgrã kõo kaset vẽeneg t’a Sʋɩtãan tʋmdame. A leb n kõta kaset sẽn wilgd t’a Zezi belma naam pʋgẽ saasẽ Rĩungã pãng pʋgẽ bãndã pidsda ne manesem sẽn tar pãnga.—Matɩe sak 24 la 25; Mark sak 13; Luk sak 21; Wilgri 12:10, 12.

11. Bõe la a Sʋɩtãan mak n na n maane, la wãn-wãn la a mak-kãng pa tõoge?

11 Yʋʋmd 1918, sigr kiuugã, ne a sũur fãa, a Sʋɩtãan makame n na n menes Biiblã zãmsdb fãa, sẽn da moond tẽns wʋsg pʋsẽ rẽ wẽndã. A leb n baoome n na n sãam b lagem-taabã sẽn yaa Watch Tower Bible and Tract Society sẽn zems ne laloa wã. B ninga Sosiete wã taoor dãmb bãens roogo, n dõd-b n yetẽ tɩ b wata ne dãmbgo, wala sẽn yɩ to-to ne a Zezi yʋʋm kob-yendẽ wã. (Luk 23:2) La yʋʋmd 1919, b basa taoor dãmb kãense, tɩ b tõog n kẽng taoor ne b ministɛɛrã. Kaoosg poore, b yiisa taal zãng b zutu.

‘Gũud’ sẽn gũusd n get neerã

12. Yaa ãnd dãmb la gũud sull bɩ ‘gũusd’ ning a Zeova sẽn yãkã, la manesem bʋg la b tall-yã?

12 Woto yĩnga, ‘sɛɛba wakat’ sẽn wa n sɩngã, a Zeova ra tara gũud yɛsa, sẽn wɩdgd nebã yɛl nins sẽn tɩ loe ne A raabã pidsgã. (Daniɛll 12:4; 2 Tɩmote 3:1) Hal tɩ ta rũnd kãngã, gũudã sulli, sẽn yaa kiris-neb nins sẽn zaeyã, sẽn yaa Wẽnnaam Israɛllã, tʋmdame tɩ zemsd ne a Ezai sẽn bilg gũudã sẽn yaa makr bãngr-goam wɛɛngẽ wã: “Bɩ a gũusi, bɩ a gũus sõama. Dẽ, sẽn yãa wã kelmame [wa bõn-yẽeg, NW] n yeele: ‘Zusoaba, mam yasa gãsg zug wĩntoog tɛka, la m yasa m zĩigĩ yʋng fãa n gũudĩ.’ ” (Ezai 21:7, 8) Yão wã yaa gũud sẽn pa reemd ne a tʋʋmdã ye!

13. a) Koe-bʋg la gũud ning a Zeova sẽn yãkã moon-yã? b) Wãn-wãn la b tõe n yeel tɩ Babilon Kãsengã lʋɩɩme?

13 Yaa bõe la gũud kãngã yã-yã? Ye yaasa, gũud ning a Zeova sẽn yãkã, sẽn yaa a kaset rãmb sullã mooname: “A lʋɩɩme, Babilon lʋɩɩme! La bũmb nins sẽn mamsd yẽ wẽnnaam dãmba fãa lʋɩɩ [a Zeova kɩtame tɩ b lʋɩ] tẽnga n wã.” (Ezai 21:9) So-kãnga, Dũni Gill Pipi Zabrã poore, yaa Babilon Kãsengã, sẽn yaa dũni gill ziri tũudum soolmã, la b zãka a zu-sobendã zĩigẽ n lubi. (Zeremi 50:1-3; Wilgri 14:8) Woto pa lingr ye! Zab-kãsengã, wa b sẽn da boond-a to-to rẽ wẽndã sɩnga dũni kiris-nedemdã pʋgẽ. Yaa be la egiliizã taoor dãmb zĩnd zabd-n-taasã tẽnsẽ n tãnes zabrã, n daool a kom-pogd nins sẽn mi b mensã tɩ b kẽng zabrã. Ad yaa yãnd tɛkẽ! Yʋʋmd 1919, Babilon Kãsengã ra pa tõe n gɩdg Biiblã Zãmsdba, wa b sẽn da boond a Zeova Kaset rãmbã to-to rẽ wẽndã, tɩ b sẽn da pa tʋmdã bɩ b kẽes b mens dũni gill kaset kũun kãseng pʋgẽ sẽn ket n kẽngd taoor ye. (Matɩe 24:14) Woto yɩɩ bãnd tɩ Babilon Kãsengã lʋɩɩme, wala Israɛll fãagrã yʋʋm kob-gĩnd a yoob soab S.D.T.W. sẽn yɩ bãnd sẽn wilg tɩ pĩnd Babilonã lʋɩɩme wã.

14. Seb-bʋg la gũud sull ning a Zeova sẽn yãkã tũnug ne n yɩɩda, la wãn-wãn la a Zeova ning a rɩk-n-tʋmã barka?

14 Wakat fãa gũudã sull tʋma a tʋʋmdã ne yẽesem, ne tʋlsem sõma sẽn yaa maan sẽn yaa tɩrga. Yʋʋmd 1879, Biiblã Zãmsdb sɩnga seb-kãngã b sẽn da boond wakat kãng tɩ Siõ Gũusg Gasgã la Kirist belmã moonda (Zion’s Watch Tower and Herald of Christ’s Presence) yiisgu. Seb-kãngã yiisg fãa sẽn sɩng ne yʋʋmd 1879 n tɩ ta yʋʋmd 1938 yʋʋm-sar kiuug rasem 15, ra tara gom-kãensã a pipi seb-vã-nengã zugu: “ ‘Gũuda, rũnda yʋnga yell yaa wãna-wãna?’—Ezai 21:11.” * Ne kɩs-sɩda, yʋʋm 120 pʋgẽ, Gũusg Gasgã gũus n gesa dũniyã yɛla la b võorã bãngr-goamã wɛɛngẽ. (2 Tɩmote 3:1-5, 13) Gũud sull ning Wẽnnaam sẽn yãkã la a tũud-n-taasã sẽn yaa “piis a taab[ã]” tũnuga ne seb-kãngã n moon ne yẽesem n wilg ãdem-biisã t’a Zeova naam sẽn-ka-to wã tɩrlem wilgr ne Kirist Rĩungã tũnugr kolgame. (Zã 10:16) Kaset kãng paama a Zeova bark bɩ? Be neere, sẽn sɩng ne pipi yiisgã sẽn yɩ bãmb 6000 yʋʋmd 1879 wã tɛk n tar n watẽ, Gũusg Gasgã piuug n taa dũniyã gill zug n yɩɩd bãmb 22 000 000 buud-goam 132 pʋsẽ, tɩ b yiisd bãmb 121 wakat yɛng pʋgẽ. Ad sɩd zemsame tɩ tũudum sebr ning b sẽn pʋɩt n yɩɩd tẽngã zugã yaa sebr ning sẽn pẽgd sɩd Wẽnnaam a Zeova yʋʋrã!

Yɩlgr bilf-bilfu

15. Yɩlgr bʋg b sẽn maan bilf-bilf n zĩnd sẽn deng yʋʋmd 1914 menga?

15 Kirist yĩngr naamã sɩngr yʋʋmd 1914 poor yʋʋm 40, Biiblã Zãmsdb paama b mens ne dũni kiris-nedemdã zãmsg wʋsg sẽn pa tik Biiblã zugu. Wala makre, kambã lisgu, ninsaal sɩɩg pa-kiidã, pirgatoaarã, bugum yirã la Tãablem Wẽnnaamã. La kaoosame tɩ b yaool n tõog n yiis ziri tagsa wã fãa. Wala makre, yʋʋmd 1920, Biiblã Zãmsdb wʋsg ra pida bũmb sẽn gʋl ne pik la maanf bõn-makdse, la b ra maand Nowɛllã kibsa, n paas kibs rãmb a taab sẽn yaa payẽ rãmb dẽnda. Baasg zãnga, sẽn na yɩl tɩ balengã yɩ yɩlemde, b segd n yiisa bõn-naands pʋʋsgã vũgs fãa. Kiris-neb tẽebã la b vɩɩmã manesem segd n tika Wẽnnaam Gomdã sẽn yaa Biibl Sõngã a yembr zug bala. (Ezai 8:19, 20; Rom dãmba 15:4) F sã n paas bũmb bɩ f yãk bũmb Wẽnnaam Gomdẽ wã yaa wẽnga.—Tõodo 4:2; Wilgri 22:18, 19.

16, 17. a) Ziri tags-bʋg la yambã sull tall sẽn na maan yʋʋm pi-gĩna? b) “Tẽn-kugr” la “ra-luk” sẽn be ‘Eziptã’ võor takɩ yaa bõe?

16 Ad makr a yembr sẽn wilgd tɩ no-kãngã tara yõod wʋsgo: Yʋʋmd 1886, a Charles T. Russel sẽn wa n yiis sebr b sẽn wa n bool tɩ Le divin plan des âges, seb-kãngã ra tara zĩ-gũbr sẽn dɩk ãdem-biisã belem wakat dãmb n tɩ loe ne Ezipt Piramiid Kãsengã. B ra tagsdame tɩ Faraõ a Kufu me-tẽegdem kãngã ra yaa ra-luk ning yell b sẽn gom Ezai 19:19, 20 pʋgẽ wã: “Wakat kãnga, Zusoaba tẽn-kugr na n zĩnda Ezipt soolma toadg zĩigẽ [la ra-luk, NW] Zusoaba yĩnga. A na n yɩɩ Saasẽ-pãng-soaba bãnde la b kaset Ezipt soolma pʋga.” Yaa bõe loees la piramiid kãng ra tõe n tall ne Biiblã? Be neere, makr a yembr yaa b sẽn tags tɩ zĩ-kẽnds kẽer sẽn be Piramiid Kãsengã pʋgẽ wã woglem wilgda Matɩe 24:21 “toog kãsenga” sɩngr wakate, wala b sẽn da wʋmd a võorã rẽ wẽndã. Biiblã Zãmsdb kẽer yikame hali n kẽ piramiidã zĩis toɛ-toɛ magb pʋgẽ sõma-sõma n na n bãng yɛl wala daar ning bãmb sẽn da segd n kẽng saasẽ wã!

17 B talla naneb wʋsg ne ziri Piramiid-Biibl kãngã yʋʋm pi-gĩn a wãn pʋgẽ, hal tɩ yʋʋmd 1928, sɩpaolg kiuug rasem 15 la yʋʋm-sar kiuug pipi daar Gũusg Gasgã wilg vẽeneg t’a Zeova pa baood kug me-tẽegdem faraõ rãmb sẽn yaa kɩfen dãmb sẽn maan la sẽn tar ãds baleng bãn sẽn yaa zĩn dãmb yɛla, sẽn na yɩl n wilg tɩ kaset ning b sẽn kõ Biiblã pʋgẽ wã yaa sɩd ye. Walla tɩ yɩ woto, b gesame t’a Ezai bãngr-gomdã tara pidsg tẽebã wɛɛngẽ. Wilgri 11:8 pʋgẽ, “Ezipta” makda a Sʋɩtãan dũniyã. “Zusoaba tẽn-kugra” tẽegda tõnd maand nins sẽn sakd reegr kiris-neb nins sẽn zaeyã sẽn maande, b sẽn be dũni kãngã pʋgẽ wakat bilf yĩngã sasa. (Rom dãmba 12:1, NW; Hebre dãmba 13:15, 16) Ezipt ‘toadga zĩigẽ’ da-lukã tɩ loee ne kiris-neb nins sẽn zaeyã tiginga, sẽn yaa “sɩd da-luka la yẽbgra,” sẽn yas n yaa kaset “Ezipt” pʋgẽ, sẽn yaa dũniyã b sẽn be a basg zugẽ wã.—1 Tɩmote 3:15.

18. a) Wãn-wãn la a Zeova kell n wa ne vẽenem yɛlã zut sẽn zãmsd-b Biiblã ne pʋ-peelmã yĩnga? b) Kiris-ned sã n getẽ tɩ vẽnegr b sẽn wa ne Gʋlsg Sõamyã verse zug yaa toog t’a wʋme, manesem sẽn be yam bʋg la a segd n talle?

18 Yʋʋmã sẽn tar loogrã, a Zeova ket n kõta tõnd sɩdã vẽnegr n paasdẽ, n paas a bãngr-goamã võor wʋmb sẽn yaa vẽeneg n yɩɩda. (Yelbũna 4:18) Yʋʋm sẽn pa kaoosã pʋgẽ, b sagla tõnd tɩ d ye ges yɛl wʋsg ne võor-wʋmb sẽn yaa kãseng n yɩɩda. Yel-kãens sʋka d yãa zãmaan ning sẽn pa na n loog tɩ saabã yaool n wa wã, piisã la bʋʋsã yel-bũndi, bõn-wẽngã, la sasa ning a sẽn na n yals zĩ-sõngẽ wã, kaool paalgã, a Zezi tedgrã, la yãab sẽn tɩ loe ne wẽn-doogã sẽn be a Ezekɩɛll sebrã pʋgẽ wã. Wakat ninga tõe n yaa toog tɩ d wʋm yɛl a woto võorã wilgr sẽn zems ne masã wakatã, la tarẽ n tarẽ d wat n wʋma b võor wakat sẽn zems pʋgẽ. B sã n wilg verse võor tɩ kiris-ned pa wʋm a võorã zãnga, yaa sõma t’a tall sik-n-meng n maan wa no-rɛɛs a Miise sẽn yeel woto wã: “Mam na n gũu Wẽnnaam, bãmb yaa mam fãagda.”—Miise 7:7.

19. Wãn-wãn la kiris-neb nins sẽn zaeyã kell la b tũud-n-taasã sẽn yaa piis a taabã wilg raood wa bõn-yẽes yaoolem day kãensã?

19 Tẽeg-y tɩ gũudã “kelmame [wa bõn-yẽeg, NW] n yeele: ‘Zusoaba, mam yasa gãsg zug wĩntoog tɛka, la m yasa m zĩigẽ yʋng fãa n gũudĩ.’ ” (Ezai 21:8) Kellã sẽn zaeyã wilga raood wa bõn-yẽega, n puk ziri tũudmã bãong la b wilg nebã paam-m-mengã sore. (Wilgri 18:2-5) B sẽn yaa “kɩs-sɩd la gũusd yambã,” b yiisa Biibl dãmba, periodik rãmb la sɛb a taab buud-goam wʋsg pʋsẽ, tɩ yaa ‘rɩɩb wakat sẽn zems pʋgẽ.’ (Matɩe 24:45, NW) B lʋɩɩ taoor n tigim “kʋʋng [kãsengã, NW] . . . sẽn yi soolem fãa, la buud fãa, la neb sẽn gomd goam toɛ-toɛya fãa” wã. Bãmb me paamda yɩlgr ne a Zezi zɩɩmã sẽn yaa yao-n-dɛɛkã, la b tara raood wa bõn-yẽeg n “maand [Wẽnnaam] tʋʋmd wĩntoog ne yʋng[o].” (Wilgri 7:9, 14, 15) Rɩẽ, a Zeova Kaset rãmbã sul-bil sẽn zaeyã sẽn ket n be wã la b tũud-n-taasã sẽn yaa kʋʋng kãsengã sẽn wom biis ninsã yɩɩ bõe? Tõnd sõsg ning sẽn pʋgdã na n leok-d-la sẽn yɩ to-to.

[Tẽngr note]

^ sull 14 Sẽn sɩng ne yʋʋmd 1939, yʋʋm-vẽkr kiuug pipi daarã, a toeemame n lebg “ ‘B na n bãngame tɩ mam yaa a Zeova.’—Ezekɩɛll 35:15, NW.”

Y tẽrame bɩ?

• Kaset rãmb bʋs la a Zeova yik yʋʋmã sẽn tong taabã pʋsẽ?

• Babilon Kãsengã sɩngr yɩɩ wãn-wãna?

• Bõe yĩng t’a Zeova bas tɩ b sãam Zerizalɛm sẽn yaa a kaset rãmbã buud na-tẽngã yʋʋmd 607 S.D.T.W.? yʋʋmd 70 T.W.?

• Yam bʋg la gũud ning a Zeova sẽn yãkã sull la b tũud-n-taasã wilg-yã?

[Zãmsgã sogsgã]

[Foto, seb-neng 18]

“Zeova, mam yasa gũusg gasgã zug wakat fãa”

[Foto rãmba, seb-neng 21]

Gũud ning a Zeova sẽn yãkã sull pa reemd ne b tʋʋmdã ye