1–2. a) Hogyan viselkedett Ezékiel? (Lásd a képet a fejezet elején.) b) Mit jelzett előre a viselkedése?

A BABILON földjén élő zsidók közt futótűzként terjed a hír, hogy Ezékiel próféta milyen furcsán viselkedik. Már egy hete kábultan és szótlanul ült a száműzöttek között, amikor hirtelen felkelt, és bezárkózott a házába. Aztán a meglepett szomszédok szeme láttára most ismét megjelenik, fog egy téglát, maga elé teszi, és rávés egy rajzot. Majd anélkül, hogy bármit is szólna, elkezd építeni egy kis falat (Ez 3:10, 11, 15, 24–26; 4:1, 2).

² Kétségkívül egyre többen gyűlnek Ezékiel köré, és valószínűleg ezen tűnődnek: „Mit jelentsen mindez?” Csak később értik meg teljesen, hogy a próféta rejtélyes viselkedése egy félelmetes eseményt jelez előre, mely által Jehova Isten kifejezésre juttatja majd igazságos haragját. Milyen eseményről van szó? Hogyan érintette Izrael ókori népét? Milyen jelentősége van ennek ma az igaz imádók számára?

3–4. a) Isten ítéletének melyik három részletét mutatta be Ezékiel? b) Hogyan játszotta el Ezékiel Jeruzsálem ostromát?

³ I. e. 613 táján Jehova arra utasította Ezékielt, hogy három „jel” által mutassa be a Jeruzsálem elleni ítélet részleteit. Ezek a következők voltak: a város ostroma, a város lakosainak szenvedése, illetve a városnak és a lakosainak a pusztulása. * Vizsgáljuk meg közelebbről a próféciának ezt a három részletét.

⁴ Jeruzsálem ostroma. Jehova ezt parancsolta Ezékielnek: „végy egy téglát, és tedd magad elé . . . Vedd ostrom alá”. (Olvassátok fel: Ezékiel 4:1–3.) A tégla Jeruzsálemet jelképezte, míg Ezékiel a Jehova által felhasznált babiloni sereget. Ezékielnek emellett egy kis falat és egy ostromsáncot kellett építenie, és faltörő kosokat is kellett készítenie. Majd ezeket a tégla köré kellett tennie. Ezek azt szemléltették, hogy Jeruzsálem ellenségei milyen harci eszközökkel fogják körbevenni és megtámadni a várost. Továbbá „egy vas sütőlapot” kellett tennie maga és a város közé, ezzel jelezve az ellenséges katonák vashoz hasonló erejét. Ezt követően a városra szegezte a tekintetét. Mindez „jel” volt Izrael népének, hogy olyasmi fog történni, amire egyáltalán nem számítottak: Jehova egy ellenséges sereget arra indít majd, hogy megostromolja Jeruzsálemet, Isten népének legjelentősebb városát, azt a helyet, ahol Isten temploma áll!

5. Hogyan mutatta be Ezékiel, hogy mi fog történni Jeruzsálem lakosaival?

⁵ Jeruzsálem lakosainak szenvedése. Jehova ezt az utasítást adta Ezékielnek: „végy búzát, árpát, lóbabot, lencsét, kölest, tönkölyt. . . és készíts belőlük kenyeret”. Majd hozzátette: „Mindennap 20 sekelnyi [kb. 230 g] ennivalót fogsz kimérni és megenni.” Jehova ezután ezt mondta: „megvonom tőletek a táplálékot” (Ez 4:9–16). Ebben a jelenetben Ezékiel már nem a babiloni sereg szerepét játszotta, hanem Jeruzsálem lakosaiét. Amit tett, rámutatott, hogy az elkövetkező ostrom miatt megcsappannak majd a város élelmiszerkészletei. Akkor majd a kenyeret a hozzávalók egy szokatlan keverékéből kell elkészíteni, ami azt jelzi, hogy az emberek arra fognak kényszerülni, hogy bármit megegyenek, amit csak találnak. Mennyire lesz súlyos az éhínség? Ezékiel, mintha csak Jeruzsálem lakosaihoz szólna, ezt mondta: „a közted levő apák majd megeszik fiaikat, a fiak pedig megeszik apjukat”. Végül sokan szenvednek majd az éhínség halálos nyilaitól, és az emberek elsorvadnak (Ez 4:17; 5:10, 16).

6. a) Milyen szerepeket alakított Ezékiel egyszerre? b) Mire utalt Istennek az a parancsa, hogy Ezékiel mérje meg és ossza részekre a szőrzetet?

⁶ Jeruzsálemnek és a lakosainak a pusztulása. Ezékiel a következő eljátszott jelenetben két szerepet is alakított egyszerre. Először is azt játszotta el, hogy Jehova mit fog tenni. Ezt mondta neki Jehova: „fogj egy éles kardot,  hogy borbélyborotvaként használd.” (Olvassátok fel: Ezékiel 5:1, 2.) Ezékiel keze, mellyel a kardot forgatta, Jehova kezét – az ítéletét – szemléltette, amelyet a babiloni sereg által hajt végre. Másodszor azt játszotta el Ezékiel, hogy mit fognak átélni a zsidók. Ezt mondta Jehova Ezékielnek: „Borotváld le a fejed és a szakállad.” Ezékiel fejének a leborotválása azt jelképezte, hogy hogyan támadják és semmisítik meg a zsidókat. Az a parancs pedig, hogy „végy magadhoz mérlegserpenyőket, és oszd részekre a szőrzetet”, arra utalt, hogy Jehova nem véletlenszerűen, hanem előre megtervezetten és mindenre kiterjedően fogja végrehajtani az ítéletét Jeruzsálemen.

7. Miért mondta azt Jehova Ezékielnek, hogy ossza részekre a leborotvált szőrzetét, és mindegyik résszel mást tegyen?

 ⁷ Miért mondta azt Jehova Ezékielnek, hogy ossza részekre a leborotvált szőrzetét, és mindegyik résszel mást tegyen? (Olvassátok fel: Ezékiel 5:7–12.) Ezékiel a szőrzet egy részét elégette „a városban”, hogy a nép láthassa, hogy Jeruzsálem lakosai közül néhányan a városban fognak meghalni. A szőrzet egy másik részére karddal sújtott le „mindenütt a város körül”, ami azt jelezte, hogy a város lakosai közül sokakat a városon kívül fognak megölni. A szőrzet utolsó részét pedig a szélbe szórta annak szemléltetésére, hogy lesznek olyan városlakók, akik szétszóródnak a nemzetek közé, de egy kard fogja üldözni őket. Vagyis bárhova kerülnek is majd a túlélők, nem találnak nyugalomra.

8. a) Miért adtak okot a reményre az Ezékiel által eljátszott jelenetek? b) Hogyan teljesedett a „néhány tincset” érintő prófécia?

⁸ Ám az Ezékiel által eljátszott jelenetek felcsillantottak egy reménysugarat is. Jehova ezt parancsolta Ezékielnek a leborotvált szőrzettel kapcsolatban: „végy ki. . . néhány tincset, és csavard a ruhád hajtásaiba” (Ez 5:3). Ez arra mutatott rá, hogy a nemzetek közt szétszóródott zsidók egy része életben marad. A „néhány tincs” közül pedig lesznek olyanok, akik a 70 éves babiloni fogság után visszatérnek Jeruzsálembe (Ez 6:8, 9; 11:17). Beteljesedett ez a prófécia? Igen. Jó pár évvel a babiloni fogság után Aggeus próféta beszámolt róla, hogy a szétszóródott zsidók egy része valóban visszatért Jeruzsálembe. Ők voltak azok „az idős férfiak, akik látták az előző házat”, vagyis Salamon templomát (Ezsd 3:12; Agg 2:1–3). Jehova az ígéretéhez hűen gondoskodott róla, hogy fennmaradjon az igaz imádat. A helyreállításról bővebben lesz még szó a 9. fejezetben (Ez 11:17–20).

9–10. Milyen eseményeket juttatnak eszünkbe az Ezékiel által eljátszott jelenetek?

⁹ Az Ezékiel által eljátszott jelenetek azokat a nagy jelentőségű eseményeket juttatják eszünkbe, melyek Isten Szava  szerint a jövőben fognak bekövetkezni. Mik tartoznak ezek közé? Akárcsak az ókori Jeruzsálem esetében, Jehova ezúttal is a világ politikai erőit fogja felhasználni arra, hogy olyasmit tegyenek, amire az emberek egyáltalán nem számítanak, vagyis hogy megtámadjanak minden hamis vallásszervezetet a földön (Jel 17:16–18). Éppen úgy, ahogy Jeruzsálem pusztulása „páratlan veszedelem” volt, úgy a „nagy nyomorúság” is, Armageddon háborújával, olyan esemény lesz, amilyen még nem volt (Ez 5:9; 7:5; Máté 24:21).

¹⁰ Isten Szava arra utal, hogy a hamis vallást támogató személyek közül lesznek, akik túlélik a vallási intézmények elpusztítását. Félelmükben majd mindenféle társadalmi helyzetű emberrel együtt rejtekhelyet keresnek (Zak 13:4–6; Jel 6:15–17). Ez arra emlékeztet minket, ami az ókori Jeruzsálem lakosaival történt, akik túlélték a város pusztulását, és jelképesen „a szélbe” lettek szórva. Ahogyan azt a  7. bekezdésben láttuk, bár akkor megmenekültek, Jehova később kardot rántott, hogy üldözze őket (Ez 5:2). Ehhez hasonlóan bármilyen rejtekhelyre meneküljenek is azok, akik túlélik a vallások elleni támadást, az nem fogja megvédeni őket Jehova kardjától. Armageddonkor a többi, kecskének ítélt személlyel együtt ők is el fognak pusztulni (Ez 7:4; Máté 25:33, 41, 46; Jel 19:15, 18).

11–12. a) Milyen hatással van a szolgálatunkra a Jeruzsálem ostromáról szóló prófécia megértése? b) Feltehetőleg hogyan változik majd meg a prédikálómunkánk és az üzenet, melyet hirdetünk?

¹¹ Milyen hatással van ennek a próféciának a megértése a szolgálatunkra? Tudatosítja bennünk, hogy most minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy segítsünk az embereknek Jehova szolgálatát választani. Miért? Mert már csak korlátozott időnk van arra, hogy tanítvánnyá tegyünk „minden nemzetből való embereket” (Máté 28:19, 20; Ez 33:14–16). Attól fogva, hogy „a vessző” (a világ politikai erői) támadást indít a vallások ellen, már nem a megmentés üzenetét fogjuk prédikálni (Ez 7:10). Ami a jó hír hirdetését illeti, megnémulunk, akárcsak Ezékiel, aki a szolgálata egy szakaszában abbahagyta az Istentől jövő üzenetek hirdetését (Ez 3:26, 27; 33:21, 22). Noha a hamis vallás pusztulása után az emberek kétségbeesetten „látomást akarnak majd a prófétától”, nem kapnak semmilyen életmentő útmutatást (Ez 7:26). Az az idő, hogy ilyen útmutatást kapjanak, és Krisztus tanítványaivá válhassanak, ekkorra lejár.

¹² Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell prédikálnunk. Miért nem? A nagy nyomorúság alatt feltehetőleg ítéletüzenetet fogunk hirdetni, ami jégesőhöz hasonlóan éri majd az embereket. Ez az üzenet egyértelműen azt jelzi majd, hogy ennek a gonosz világnak a vége a küszöbön áll (Jel 16:21).

13. Miért utasította arra Jehova Ezékielt, hogy feküdjön a bal, majd a jobb oldalán?

¹³ Ezékiel nemcsak arról prófétált, hogy hogyan fog Jeruzsálem elpusztulni, hanem azt is bemutatta, hogy mikor fog ez megtörténni. Jehova arra utasította, hogy feküdjön 390 napig a bal oldalán, majd 40 napig a jobb oldalán. Minden egyes nap egy évnek számított (olvassátok fel: Ezékiel 4:4–6; 4Móz 14:34). Ez a jelenet, melyet a prófétának csak a nap egy részében kellett eljátszania, rámutatott, hogy pontosan melyik évben kerül sor Jeruzsálem pusztulására. Izrael vétke 390 évig tartott, és nyilvánvalóan i. e. 997-től kellett számítani, amikor a 12 törzsből álló királyság két részre szakadt (1Kir 12:12–20). Júda bűne pedig 40 évig tartott, és valószínűleg i. e. 647-től kellett számítani, attól az évtől, melyben Jeremiás azt a prófétai megbízatást kapta, hogy határozottan és egyértelműen figyelmeztesse Júda királyságát az elkövetkező  pusztulásra (Jer 1:1, 2, 17–19; 19:3, 4). Tehát mindkét időszak i. e. 607-ben ért véget, amikor Jeruzsálem elesett és elpusztult, pont úgy, ahogy azt Jehova megjövendölte. *

14. a) Mi mutatta, hogy Ezékiel biztos volt benne, hogy Jehova a kijelölt időben cselekedni fog? b) Minek kellett megelőznie Jeruzsálem pusztulását?

¹⁴ Amikor Ezékiel megkapta a 390 napról és a 40 napról szóló próféciát, valószínűleg nem tudta, hogy pontosan mikor jön el a vég Jeruzsálemre. Ennek ellenére a város pusztulását megelőző években újra meg újra figyelmeztette a zsidókat, hogy Jehova ítélete közeleg. „Most elért téged a vég!” – hirdette. (Olvassátok fel: Ezékiel 7:3, 5–10.) Ezékielnek szikrányi kétsége sem volt afelől, hogy Jehova a kijelölt időben cselekedni fog (Ézs 46:10). A próféta azt is megjövendölte, hogy milyen események előzik meg Jeruzsálem pusztulását: „Baj bajt követ”. Ezek az események pedig a társadalmi, vallási és államigazgatási rendszer összeomlásához vezettek (Ez 7:11–13, 25–27).

15. Ezékiel próféciájának mely részletei kezdtek beteljesedni i. e. 609-től?

¹⁵ Néhány évvel azután, hogy Ezékiel megjövendölte Jeruzsálem bukását, a prófécia teljesedni kezdett. I. e. 609-ben Ezékiel megtudta, hogy Jeruzsálemet megtámadták. Akkoriban trombitaszó jelezte, hogy az embereknek össze kell gyűlniük, hogy megvédjék a városukat, ám ekkor „senki sem [ment] a harcba”, ahogy azt Ezékiel előre megmondta (Ez 7:14). Jeruzsálem lakosai nem gyűltek össze, hogy megküzdjenek a babiloni támadó csapatokkal. A zsidók közül többen is talán azt hitték, hogy Jehova majd a segítségükre siet. Korábban már volt erre példa, amikor az asszírok el akarták foglalni Jeruzsálemet, de Jehova angyala megsemmisítette a sereg javát (2Kir 19:32). Ám ezúttal nem érkezett angyali segítség. A megostromlott város rövid időn belül olyan lett, mint egy „üst”, melyet feltettek a tűzre, a lakosai pedig, mint a húsdarabok az üstben (Ez 24:1–10). Egy 18 hónapig tartó, idegölő ostrom után Jeruzsálem elpusztult.

16. Mivel bizonyíthatjuk, hogy biztosak vagyunk benne, hogy Jehova a kijelölt időben cselekedni fog?

¹⁶ Mit tanulhatunk Ezékiel próféciájának ebből a részéből? És hogyan függ ez össze az általunk hirdetett üzenettel és azzal, ahogy az emberek fogadják azt? Jehova meghatározta, hogy mikor fog elpusztulni a hamis vallás, és ezúttal is biztos, hogy a kijelölt időben cselekedni fog (2Pét 3:9, 10; Jel 7:1–3). Nem tudjuk ennek a pontos idejét, de Ezékielhez hasonlóan továbbra is követjük Jehova utasítását, és folyamatosan erre figyelmeztetjük az embereket: „Most elért téged a vég!” Miért kell újra meg újra elmondanunk nekik ezt? Ugyanazért, amiért  Ezékielnek kellett. * A legtöbb ember, akinek elmondta az Istentől kapott próféciát Jeruzsálem bukásáról, nem hitte el azt (Ez 12:27, 28). Azonban volt néhány zsidó száműzött Babilonban, aki igazságos szívű volt, és később visszatért a hazájába (Ézs 49:8). Ma sem hiszik el sokan, hogy véget ér ez a világ (2Pét 3:3, 4). Ám addig is, amíg le nem jár az ideje annak, hogy az emberek elfogadhassák Isten üzenetét, szeretnénk segíteni az őszinte szívű embereknek, hogy megtalálják az életre vivő utat (Máté 7:13, 14; 2Kor 6:2).

17. Minek leszünk a szemtanúi a nagy nyomorúság alatt?

¹⁷ Ezékiel próféciája alapján arra is gondolhatunk, hogy amikor megtámadják a vallásszervezeteket, az egyházak tagjai nem mennek „harcba”, hogy megvédjék a vallásokat. Ehelyett, amint ráeszmélnek, hogy hiábavaló az a segélykérésük, hogy „Uram, Uram”, „mindegyikük keze elernyed”, és reszketés fogja el őket (Ez 7:3, 14, 17, 18; Máté 7:21–23). Még mit tesznek majd?  (Olvassátok fel: Ezékiel 7:19–21.) Jehova kijelenti: „Ezüstjüket az utcákra dobják”. Az ókori Jeruzsálem lakosaival kapcsolatos kijelentés jól szemlélteti, mi fog történni a nagy nyomorúság alatt. Az emberek akkor majd rádöbbennek, hogy a pénz nem tudja megóvni őket a rájuk váró csapástól.

18. Mit tanulhatunk Ezékiel próféciájából a fontossági sorrend felállításáról?

¹⁸ Milyen tanulságot szűrhetünk le Ezékiel próféciájának ebből a részéből? Azt, hogy megfelelő fontossági sorrendet kell felállítanunk. Gondolj bele: Jeruzsálem lakosai csak azután változtattak alapjaiban a fontossági sorrendjükön, miután rádöbbentek, hogy eljött a vég rájuk és a városukra, és hogy az anyagi javak nem tudják megmenteni őket. Eldobták a javaikat, és „látomást [akartak] a prófétától”, ám ekkor már késő volt (Ez 7:26). Ezzel szemben mi teljesen tisztában vagyunk vele, hogy ennek a gonosz világnak a vége már a küszöbön áll. Ezért az Isten ígéreteibe vetett hitünk arra indít, hogy helyes fontossági sorrendet állítsunk fel. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy szellemi kincseket gyűjtsünk, melyeknek maradandó értékük van, és soha nem kell „az utcákra” dobni. (Olvassátok fel: Máté 6:19–21, 24.)

19. Milyen hatással vannak ránk Ezékiel próféciái?

¹⁹ Akkor hát milyen hatással vannak ránk Ezékielnek a Jeruzsálem bukásáról szóló próféciái? Arra emlékeztetnek minket, hogy már csak korlátozott időnk van arra, hogy segítsünk az embereknek Isten szolgálatát választani. Ezért szorgalmasan végezzük a tanítványképző munkát, és nagy örömmel tölt el minket, ha őszinte szívű emberek elkezdik imádni az Atyánkat, Jehovát. A többi embert pedig továbbra is figyelmeztetjük, ahogyan Ezékiel is tette a napjaiban élőkkel: „Most elért téged a vég!” (Ez 3:19, 21; 7:3). Ugyanakkor szilárd elhatározásunk, hogy továbbra is bízni fogunk Jehovában, és első helyen tartjuk a tiszta imádatot az életünkben (Zsolt 52:7, 8; Péld 11:28; Máté 6:33).