Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

 5. FEJEZET

„Nézd meg, milyen gonosz utálatosságokat művelnek”

„Nézd meg, milyen gonosz utálatosságokat művelnek”

EZÉKIEL 8:9

TÉMA: A hitehagyott Júda visszataszító imádata és erkölcsi züllöttsége

1–3. Mit szeretett volna megmutatni Jehova Ezékielnek a jeruzsálemi templomnál, és miért? (Lásd a 2. részt és a hozzá tartozó képet.)

EZÉKIEL próféta jól ismeri a mózesi törvényt, hiszen az apja pap volt. Otthonosan forgolódott a jeruzsálemi templomban is, és tudja, hogyan kell ott elfogadható módon imádni Jehovát (Ez 1:3; Mal 2:7). Ami azonban most, i. e. 612-ben történik a templomnál, minden hűséges zsidót elborzasztana, köztük Ezékielt is.

2 Jehova azt szeretné, ha Ezékiel látná, milyen szánalmas állapotok uralkodnak a templomnál, és elmesélné ezt Júda véneinek is, vagyis a házában összegyűlt zsidó száműzötteknek (olvassátok fel: Ezékiel 8:1–4; Ez 11:24, 25; 20:1–3). Jehova a szent szelleme által (egy látomásban) elviszi Ezékielt a Kébár folyó közelében lévő, tel-abibi otthonából Jeruzsálembe. Ez több száz kilométerre nyugatra volt Babilontól. A templomhoz viszi a prófétát, a belső udvar északi kapujához. Egy látomás által megmutat neki néhány helyet a templomnál.

3 A próféta négy megdöbbentő jelenetet lát, melyek jól tükrözik, mennyire beszennyeződött a tiszta imádat. Mi történt  Jehova tiszta imádatával? És milyen jelentősége van számunkra ennek a látomásnak? Tartsunk Ezékiellel, és látni fogjuk. Először azonban vegyük szemügyre, hogy mit vár el Jehova jogosan az imádóitól.

„Olyan Isten vagyok, aki kizárólagos odaadást vár el”

4. Mit vár el Jehova az imádóitól?

4 Úgy 900 évvel Ezékiel napjai előtt Jehova világosan kijelentette, mit vár el az imádóitól. Ezt mondta az izraelitáknak * a tízparancsolat második pontjában: „én, Jehova, a te Istened olyan Isten vagyok, aki kizárólagos odaadást vár el” (2Móz 20:5). A „kizárólagos odaadás” kifejezés azt jelzi, hogy Jehova nem tűri el, hogy más isteneket imádjanak rajta kívül. A 2. fejezetben megbeszéltük, hogy a tiszta imádat első követelménye az, hogy Jehovát imádjuk. Az imádóinak első helyre kell tenniük az életükben Jehovát (2Móz 20:3). Egyszerűen szólva Jehova azt várja el az imádóitól, hogy mindig legyenek tiszták szellemileg, azaz ne vegyítsék a tiszta imádatot a hamissal. I. e. 1513-ban az izraeliták készségesen elfogadták a törvényszövetség feltételeit. Beleegyeztek, hogy kizárólag Jehovát fogják imádni (2Móz 24:3–8). Jehova hű a szövetségeihez, és ezt követelte meg a népétől is, akikkel szövetséget kötött (5Móz 7:9, 10; 2Sám 22:26).

5–6. Miért érdemelte meg Jehova, hogy az izraeliták kizárólag őt imádják?

5 Vajon észszerű volt, hogy Jehova kizárólagos odaadást várt el az izraelitáktól? De még mennyire! Ő a mindenható Isten, a legfőbb Úr, az élet forrása és fenntartója (Zsolt 36:9; Csel 17:28). Jehova Izrael megmentője is volt. Amikor a tízparancsolatot adta nekik, erre emlékeztette őket: „Én vagyok Jehova, a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, ahol rabszolga voltál” (2Móz 20:2). Jehova tehát megérdemelte, hogy az izraeliták kizárólag őt imádják.

6 Jehova nem változik meg (Mal 3:6). Mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy a szolgái kizárólag őt imádják. Gondolj csak bele, milyen érzései lehettek a miatt a négy felkavaró jelenet miatt, melyet Ezékielnek mutatott!

Első jelenet: a féltékenység bálványa

7. a) Mit tettek a hitehagyott zsidók a templom északi kapujánál, és mit váltott ez ki Jehovából? (Lásd a képet a fejezet elején.) b) Milyen értelemben volt féltékeny Jehova? (Lásd a 2. széljegyzetet.)

7 (Olvassátok fel: Ezékiel 8:5, 6.) Ezékiel valószínűleg elhűlt! A templom északi kapujánál a hitehagyott zsidók egy bálványt imádtak. Talán egy szent rúd volt ez, mely a hamis istennőt, Asérát ábrázolta, akit a kánaániták Baál feleségének tartottak. Bárhogy volt is, ezek a bálványimádó izraeliták megszegték a Jehovával kötött szövetségüket. Egy bálványt imádtak, pedig jogosan és kizárólag Jehovát illette meg  az imádat. Ezzel féltékenységre * és jogos haragra ingerelték Istent (5Móz 32:16; Ez 5:13). Gondolj csak arra, hogy több mint 400 évig a templomszentélyt Jehova jelenlétével hozták összefüggésbe (1Kir 8:10–13). De mivel most bálványt imádtak ott, a templom területén, Jehova messzire eltávolodott a szentélyétől.

8. Mi a jelentősége napjainkban a féltékenység bálványáról szóló látomásnak?

8 Mi a jelentősége napjainkban a féltékenység bálványáról szóló látomásnak? A hitehagyott Júda minden bizonnyal a névleges kereszténységet juttatja eszünkbe. A kereszténység egyházaiban megszokott a bálványimádat. Ezért bár állítólag Istent imádják, ő nem fogadja el az imádatukat. Mivel Jehova nem változik, biztosak lehetünk benne, hogy a hitehagyott Júdához hasonlóan a hamis kereszténység is haragra ingerli, mégpedig joggal (Jak 1:17). Igen, Jehova messzire eltávolodott a kereszténységnek ettől az eltorzult formájától!

9–10. Mire figyelmeztet minket azoknak a példája, akik a templomban bálványt imádtak?

9 Mire figyelmeztet minket azoknak a példája, akik a templomban bálványt imádtak? Ha kizárólag Jehovát akarjuk imádni, akkor menekülnünk kell a bálványimádástól (1Kor 10:14). Talán most azt gondolod, hogy te soha nem imádnád Jehovát egy bálvány által. Ám a bálványimádatnak sok más formája van, néhány közülük egészen nehezen felismerhető. Egy bibliai szövegmagyarázó kiadvány így fogalmazza ezt meg: „Az ember gondolhat úgy a bálványimádatra, mint ami egy szókép – bármire utalhat, amit annyira értékesnek tartunk, vagy ami olyan nagy hatással van ránk, hogy emiatt idővel kiszorul az életünkből Isten.” A bálványimádat tehát magában foglalhatja a javainkat, a pénzt, a szexet vagy a kikapcsolódást – és tulajdonképpen bármit, ami első helyre kerülhet az életünkben, és ezzel a Jehovát megillető imádat helyébe lép (Máté 6:19–21, 24; Ef 5:5; Kol 3:5). A bálványimádat minden formájától távol kell tartanunk magunkat, mivel Jehova azt várja el, hogy a szívünk – és az imádatunk – csak az övé legyen (1Ján 5:21).

10 Az első jelenetben Ezékiel „szörnyű utálatosságokat” látott. Jehova azonban ezt mondta a hűséges prófétájának: „De fogsz még ezeknél borzasztóbb utálatosságokat is látni.” Mi lehet még annál is borzasztóbb, hogy a templom területén a féltékenység bálványát imádják?

Második jelenet: 70 vén füstölőszert éget hamis isteneknek

11. Mit látott Ezékiel a belső udvarban, nem messze a templom oltárától?

11 (Olvassátok fel: Ezékiel 8:7–12.) Ezékiel utat tört magának a falon át, és a belső udvarba jutott, közel a templom oltárához. Ott „mindenféle csúszómászónak és förtelmes állatnak  a képmását. . . és Izrael népének összes undorító bálványát” * látta a falra vésve, ami nagyon felkavarta. Ezek a vésetek hamis isteneket jelenítettek meg. De ezután még ennél is felkavaróbbat lát: „Izrael népének vénei közül 70 férfi” állt „a sötétben”, és füstölőszert égetett hamis isteneknek. A törvény szerint az illatos füstölőszer égetése Jehova hűséges imádóinak az elfogadható imáit jelképezte (Zsolt 141:2). Ám ennek a 70 férfinak a füstölőszerét Jehova szentségtelen bűznek tartotta. Az imáik visszataszító szagúak voltak neki (Péld 15:8). A vének ezzel áltatták magukat: „Nem lát minket Jehova.” Csakhogy Jehova látta őket, és Ezékielnek is megmutatta, hogy mit műveltek a templomban!

Jehova minden utálatosságot lát, melyet „a sötétben” tesznek (Lásd a 11. bekezdést.)

12. Miért kell még „a sötétben” is hűségesnek lennünk, és kiknek kell különösen jó példát mutatniuk ebben?

12 Mi a tanulsága ennek a jelenetnek? Isten akkor hallgatja meg az imáinkat – és akkor lesz az imádatunk tiszta a szemében –, ha hűségesek vagyunk hozzá „a sötétben” is (Péld 15:29). Ne feledjük, hogy Jehova mindent lát. Ha valóságos nekünk, akkor semmi olyasmit nem fogunk tenni, amikor egyedül vagyunk, ami nem tetszik neki (Héb 4:13).  A gyülekezeti véneknek különösen jó példát kell mutatniuk abban, hogy a bibliai alapelvek szerint élnek (1Pét 5:2, 3). A gyülekezet tagjai joggal várják el a vénektől – akik kiállnak a gyülekezet elé, illetve vezetést nyújtanak az imádatban –, hogy még „a sötétben” is alkalmazzák a bibliai alapelveket, vagyis amikor mások nem látják őket (Zsolt 101:2, 3).

Harmadik jelenet: „asszonyok. . . Tammúz istent siratják”

13. Mit látott Ezékiel, mit műveltek hitehagyott asszonyok a templom egyik kapujánál?

13 (Olvassátok fel: Ezékiel 8:13, 14.) Jehova a második jelenet után újra ezt mondja Ezékielnek: „Fogsz még ezeknél borzasztóbb utálatosságokat is látni, amiket művelnek.” Mit lát most a próféta? Azt látja, hogy „asszonyok ülnek” Jehova háza északi kapujának a bejáratánál, „és Tammúz istent siratják”. Tammúz egy mezopotámiai isten volt. Sumer szövegek Dumuzinak nevezik, és úgy utalnak rá, mint a termékenység istennőjének, Istárnak a férjére vagy szeretőjére. * Ezek az izraelita asszonyok nyilván egy vallási rituálé keretében siratták a halott Tammúzt. Mivel ezt Jehova templomában tették, pogány szokásokat vittek a tiszta imádat központjába. De a hamis vallásos szertartások attól még nem lettek szentek, hogy Isten templomában végezték őket. Sőt, Jehova szemszögéből nézve ezek a hitehagyott asszonyok „utálatosságokat” műveltek!

14. Mit árul el Jehova nézőpontjáról a harmadik jelenet?

14 Mit tanulhatunk ebből a jelenetből? Az imádatunk csak akkor lesz tiszta Jehova szemében, ha nem vegyítjük tisztátalan, pogány szokásokkal. Vagyis semmi közünk nem lehet olyasmihez, ami pogány vallásban gyökerezik. De tényleg számít, hogy minek mi az eredete? Igen! Lehet, hogy bizonyos ünnepekhez, például a karácsonyhoz és a húsvéthoz kapcsolódó szokások ártalmatlannak tűnnek. Ám ne feledjük, hogy Jehova a szemtanúja volt azoknak a pogány vallásos szertartásoknak, melyek mára hagyománnyá váltak. Jehova álláspontja szerint a pogány szokások nem lesznek kevésbé utálatosak csak azért, mert sok idő telt el, vagy mert igyekeznek a tiszta imádattal vegyíteni őket (2Kor 6:17; Jel 18:2, 4).

Negyedik jelenet: 25 férfi meghajol a nap előtt

15–16. Mit művelt a 25 férfi a templom belső udvarában, és miért bántották meg ezzel Jehovát?

15 (Olvassátok fel: Ezékiel 8:15–18.) Jehova ezt az utolsó jelenetet is a már jól ismert szavakkal vezeti be: „Fogsz még ennél borzasztóbb utálatosságokat is látni.” Talán ez járt a próféta fejében: „Mi lehet még az eddigieknél is borzasztóbb?” Ezékiel a templom belső udvarában volt. A templom bejáratánál 25 férfit látott, akik „meghajoltak kelet felé, a nap  előtt”. Ennél jobban nem is tudták volna megsérteni Jehovát. Hogyhogy?

16 Képzeld magad elé a következőket: Isten templomának a bejárata keletre nézett, ezért a templomba jövő imádók nyugatra néztek, háttal a felkelő napnak. A 25 férfi viszont a templomnak volt háttal. Az arcuk keletre nézett, hogy a napot tudják imádni. Ezzel hátat fordítottak Jehovának, hiszen a templom az ő háza volt! (1Kir 8:10–13). Ez a 25 férfi hitehagyott volt. Semmibe vették Jehovát, és megszegték az 5Mózes 4:15–19-ben feljegyzett parancsot. Mennyire megbántották Istent, akit megillet a kizárólagos odaadásunk!

Jehova megérdemli, hogy a szolgái kizárólag őt imádják

17–18. a) Milyen tanulsággal szolgál a negyedik jelenet? b) Milyen kapcsolatokat tettek tönkre a hitehagyott izraeliták, és hogyan?

17 Milyen tanulsággal szolgál ez a jelenet? Az imádatunk csak akkor lehet tiszta, ha Jehovára tekintünk értelemért és bölcsességért. Emlékezzünk csak arra, hogy Jehova Isten „nap”, és a szava „fény”, mely megvilágítja ösvényünket (Zsolt 84:11; 119:105). A Szava által, valamint a szervezetétől jövő, Biblián alapuló kiadványok által fényt áraszt a szívünkre és az elménkre, hogy lássuk, hogyan élhetünk úgy, hogy boldogok lehessünk most, és elnyerhessük a jövőben az örök életet. Ha a világhoz fordulnánk tanácsért, hogy hogyan éljünk, hátat fordítanánk Jehovának. Ezzel nagyon megbántanánk őt, és fájdalmat okoznánk neki. Soha nem szeretnénk ilyet tenni Istenünkkel! Ezékiel látomása arra is figyelmeztet minket, hogy kerüljük azokat, akik hátat fordítanak az igazságnak, vagyis a hitehagyottakat (Péld 11:9).

18 Ezékiel tehát szemtanúja volt négy megdöbbentő jelenetnek, melyek lerántották a leplet arról, hogy mennyire visszataszító lett a hitehagyott Júda imádata. Azzal, hogy tisztátalan lett az imádatuk, tönkretették a kapcsolatukat Istennel. A tisztátalan imádat pedig kéz a kézben jár az erkölcsi romlottsággal. Nem meglepő hát, hogy a hitehagyott izraeliták mindenféle erkölcsi normát áthágtak, és ezzel nemcsak az Istennel ápolt kapcsolatuknak ártottak, hanem az egymással ápolt kapcsolatuknak is. Nézzük meg, hogy mit írt ihletés alatt Ezékiel próféta a hitehagyott Júda erkölcsi züllöttségéről.

„Szemérmetlenül viselkednek benned”

19. Mit írt Ezékiel Jehova szövetséges népének a züllöttségéről?

19 (Olvassátok fel: Ezékiel 22:3–12.) Az egész nemzet velejéig romlott volt erkölcsileg, úgy a fejedelmek, mint a nép. A fejedelmek, vagyis a vezetők visszaéltek a hatalmukkal, és ártatlan vért ontottak. A nép szemmel láthatóan követte a vezetőket, és figyelmen kívül hagyta Isten törvényét.  A családban a gyermekek megvetették a szüleiket, és a vérfertőzés mindennapos volt. Az országban a lázadó izraeliták becsapták a bevándorlókat, és rosszul bántak az apátlan gyermekekkel és az özvegyekkel. A férfiak lefeküdtek az embertársuk feleségével. Az emberek nagyon kapzsik lettek, hagyták magukat megvesztegetni, pénzt csikartak ki másoktól, és uzsorát szedtek. Mennyire fájhatott Jehovának, hogy a szövetséges népe felrúgja a törvényét, és semmibe veszi az abból áradó szeretetet! Jehovát nagyon bántotta a nép erkölcsi züllöttsége. Ezt mondta a népnek Ezékiel által: „teljesen elfelejtettél engem”.

A hamis kereszténység hatására a világ egyre erőszakosabb és erkölcstelenebb (Lásd a 20. bekezdést.)

20. Mit szűrhetünk le napjainkra vonatkozóan abból, amit Ezékiel Júda erkölcsi züllöttségéről írt?

20 Mit szűrhetünk le napjainkra vonatkozóan abból, amit Ezékiel Júda erkölcsi züllöttségéről írt? A hitehagyott Júda romlottsága a mai világ erkölcsét juttathatja eszünkbe. A politikai vezetők visszaélnek a hatalmukkal, és elnyomják az átlagembereket. A vallásvezetők – különösen a magukat kereszténynek valló egyházak vezetői – megáldják a háborúkat, melyek során emberek millióinak az életét oltják ki. Felhígítják a Biblia szexuális erkölccsel kapcsolatos, tiszta és egyértelmű irányadó mértékeit. Ennek következtében a világ erkölcsi  normái egyre mélyebbre süllyednek. Semmi kétség, hogy Jehova ugyanazt mondaná a hamis kereszténységnek, mint amit a hitehagyott Júdának mondott: „teljesen elfelejtettél engem”.

21. Mit tanulhatunk az ókori Júda erkölcsi tisztátalanságából?

21 Mit tanulhatunk mi, Jehova népe az ókori Júda erkölcsi tisztátalanságából? Akkor tudjuk elfogadható módon imádni Jehovát, ha a viselkedésünk minden tekintetben tiszta. Ez nem könnyű ebben az erkölcsileg romlott világban (2Tim 3:1–5). Viszont tudjuk, hogy milyen érzéseket kelt Jehovában az erkölcsi züllöttség minden visszataszító formája (1Kor 6:9, 10). Mivel szeretjük Jehovát és a törvényeit, az erkölcsi irányadó mértékei szerint élünk (Zsolt 119:97; 1Ján 5:3). Ha tisztátalanná válnánk erkölcsileg, azzal azt mutatnánk ki, hogy nem szeretjük szent és tiszta Istenünket. Semmiképpen sem szeretnénk okot adni Jehovának arra, hogy ezt mondja nekünk: „teljesen elfelejtettél engem”.

22. a) Mit határoztál el, miután megvizsgáltad, hogy mit hozott Jehova napvilágra az ókori Júdáról? b) Mit fogunk megvizsgálni a következő fejezetben?

22 Fontos tanulságokat vontunk le abból, hogy Jehova napvilágra hozta az ókori Júda visszataszító imádatát és erkölcsi züllöttségét. Ennek hatására biztosan megerősödött az az elhatározásunk, hogy kizárólag Jehovát imádjuk, hiszen igazán megérdemli. Ezért távol kell tartanunk magunkat a bálványimádat minden formájától, és tisztának kell maradnunk erkölcsileg. De mit tett Jehova a hűtlen népével? Ezékiel látomásának a végén Jehova nyíltan ezt mondta a prófétájának: „dühödt haraggal fogok cselekedni!” (Ez 8:17, 18). Kíváncsiak vagyunk rá, hogy mit tett Jehova a hűtlen Júdával, hiszen hasonló ítéletet fog végrehajtani ezen a gonosz világon is. A következő fejezetben azt fogjuk megvizsgálni, hogy hogyan hajtotta végre Jehova az ítéleteit Júdán.

^ 4. bek. Ezékiel könyvében az „Izrael” szó gyakran Júda és Jeruzsálem lakosaira utal (Ez 12:19, 22; 18:2; 21:2, 3).

^ 7. bek. A „féltékenység” szó jól mutatja, hogy milyen komoly dolognak tartja Jehova, ha valaki hűtlen hozzá. A féltékenységről talán egy felháborodott férj jut az eszünkbe, akihez a felesége hűtlen lett (Péld 6:34). Az ilyen férjhez hasonlóan Jehova is jogosan haragudott a szövetséges népére, hiszen azzal, hogy bálványokat imádtak, hűtlenek lettek hozzá. Egy forrásműben ez áll: „Isten féltékenysége . . . a szentségéből fakad. Mivel egyedül ő szent. . . nem tűr meg versengést” (2Móz 34:14).

^ 11. bek. Az „undorító bálványnak” fordított héber kifejezés rokonságban állhat a héber ’ganéj’ jelentésű szóval, és a megvetés kifejezésére használták.

^ 13. bek. Egyesek szerint Tammúz Nimród másik neve volt. Erre azonban nincs konkrét bizonyíték.